Népszabadság, 2011. február (69. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-17 / 40. szám
2011. FEBRUÁR 17., CSÜTÖRTÖK • NÉPSZABADSÁG 4 • Magyarország RÖVIDEN Tizennyolcan haltak meg influenzában Bár mérséklődött az influenza terjedésének sebessége, viszont a korábbinál jóval többen szorultak kórházi, illetve intenzív ellátásra. Az influenzával összefüggésbe hozható halálesetek száma tizennyolcra emelkedett az elmúlt héten. Az áldozatok többségének szervezetében a H1N1 vírust mutatták ki, három meghalt betegnél pedig a B-vírust. Az influenza elleni védőoltást egyikük sem kapta meg - mondta Pallér Judit megbízott tiszti főorvos. Influenza, illetve influenzaszerű megbetegedés miatt 393-an kerültek kórházba, ez negyedével több mint egy héttel korában. Ők azok, akiknek olyan súlyossá váltak a tüneteik, hogy állandó orvosi felügyeletre szorultak. Leginkább a kamasz és a felnőtt influenzások szorultak kórházi ápolásra, 71 új beteget az intenzív osztályokon, 50-et géppel lélegeztettek. (D. A. N.) EU-elnökség: I.M.G.-kommunikáció A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2010. december 24-én gyorsított, tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított a 2011. évi EU soros elnökség lakossági ernyőkommunikációjához kapcsolódó médiastratégia-alkotási, médiatervezési és vásárlási, reklámügynökségi és online szolgáltatási feladatok elvégzésére. A nyertes ajánlattevők kihirdetésére 2011. február 15-én került sor. A közbeszerzési eljárásban kiírt feladatok elvégzését az I.M.G. Inter Media Group Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. nyerte - tudatták tegnap a tárca részéről. (Munkatársunktól) Távozik a Híradóból D. Tóth Krisztina Távozik az Magyar Televízió Híradójának képernyőjéről D. Tóth Krisztina műsorvezető-szerkesztő március közepétől - közölte az MTV szerdán. A köztelevízió közleménye szerint jelenleg még egyeztetnek arról, hogy D. Tóth Krisztina pályafutását a közmédia egy másik műsorában folytatja-e. D. Tóth Krisztina 2002 óta az MTV Híradójának műsorvezetője, 2004 júniusa és 2007 márciusa között pedig a csatorna brüsszeli tudósítója volt. Mint közölték, távozásának részben családi, részben szakmai okai vannak. A műsorvezető szeretne minél több időt tölteni a családjával, másfelől pedig 15 év politikai újságírás, televíziós tevékenység után „váltani akar” - áll a közleményben. D. Tóth Krisztinát március 15-ig láthatják az MTV nézői a Híradó műsorvezetőjeként. (MTI) Fotó: MTV Pálinkás marad MTA Úgy tűnik, roppant elégedettek az akadémikusok az MTA vezetésével, hiszen valamennyi, jelenlegi vezető kihívó nélkül indul a májusi választáson. Az egyetlen kivétel Kroó Norbert alelnök - ő viszont már nem lenne újraválasztható. Ötvös Zoltán Háromévente választ új elnököt, alelnököket, főtitkárt és főtitkár-helyettest a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Három éve, 2008 májusában Kroó Norbert kivételével minden posztra új ember került. Elnökké az akkor fideszes parlamenti képviselő, korábban az Orbán-kormányban miniszter Pálinkás József fizikust választották. Főtitkár Németh Tamás, főtitkárhelyettes Csépe Valéria lett, míg alelnökké Dudits Dénest, Maróth Miklóst és Kroó Norbertet szavazták meg. Az idei májusi közgyűlésen vélhetően mindössze egyetlen névjegytáblát kell lecserélni. Információnk szerint ugyanis a tavaly ősszel kezdődött jelölési folyamat azzal az eredménnyel zárult, hogy a jelenlegi vezetők nem kapnak kihívót. Azaz, ha minden így marad, akkor újabb három évre Pálinkás József lesz az MTA elnöke és Németh Tamás a főtitkár. Az újra nem választható Kroó Norbert alelnöki székére a pillanatnyi állás szerint három jelölt pályázik. Folytonosság - Pálinkás József szerint ez a kifejezés tükrözi leghívebben a következő három évre vonatkozó terveit. Az elnök az elmúlt három évben egyetlen kivétellel megvalósította programját. A kivétel: nem sikerült megemelni az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) keretét. Ezt továbbra is fontosnak tartja, mert tisztább, egyértelműbb viszonyokat teremtene az egész hazai tudományos pályázati rendszerben. Programjában nem szerepelt, de nagyon fontos új elemnek tartja a fiatal kutatók hazacsábítását segítő Lendület Programot. A következő három év igazi nagy kihívása elnök szerinte a kutatóhálózat infrastrukturális megújítása lesz. Pálinkás József elnöki ciklusának utolsó időszaka az intézetigazgatói kinevezések, illetve a filozófus pályázatok nyomán kipattant sajtótámadások miatt meglehetősen viharosra sikeredett. Pálinkás József szerint a magyar pályázati rendszer zűrzavara miatt adódhatnak további kisebb-nagyobb szabálytalanságok. Az MTA belső ellenőrzése szerint a kutatóhálózat ebből a szempontból nyugodt, tiszta sziget. Az MTA Filozófiai Kutatóintézetében talált szabálytalanság is messze eltörpül más intézmények hasonló ügyeihez. Kérdésünkre, hogy miért nem állt ki jobban az akadémikusokat ért támadások idején tagtársai mellett, Pálinkás József azt mondta: az MTA elnöke nem az akadémiai szakszervezet vezetője. Akkor lépett - tette hozzá -, amikor a sajtó túl messzire ment. Hozzátette, hogy nem feladata az igazságtevés. Németh Tamás főtitkár szerint az elmúlt három évben többet értek el, mint amennyit eredetileg terveztek. Példaként említette, hogy új tudományos központ épül a Műegyetem területén, ahova a Kémiai Kutatóközpont, a Pszichológiai Kutatóintézet, a Geokémiai Kutatóintézet és az SZBK Enzimológiai Intézete kerül. Újraalakult a Duna-kutató Intézet, létrejött egy Tisza-kutató Csoport. Véleménye szerint a vörösiszap-katasztrófát követő kárelhárításban aktívan és hatékonyan vett részt az MTA. Hiányosságként említette, hogy nem sikerült javítani a kutatóhálózat alapellátásán. Vihar a meteorológusoknál, mert olcsón adták az időjárást Problémás szerződéseket talált az intézmény felügyeletét ellátó környezetügyi államtitkár az Országos Meteorológiai Szolgálatnál (OMSZ). A vélelmezett szabálytalanságok egyrészt az időjárási adatok, illetve az OMSZ-nél készült időjárásjelentések továbbértékesítésével, másrészt a szolgálatnál dolgozó meteorológusok médiaszerepléseivel kapcsolatosak. Hargitai Miklós A vidékfejlesztési miniszter a közelmúltban felmentette Bozó Lászlót az OMSZ elnöki tisztségéből és Dunkel Zoltánt nevezte ki a helyére. Dunkel korábban már állt a szolgálat élén, a 2006 augusztus 20-i, tragikus végű tűzijáték miatt kellett távoznia. Az akkori vizsgálat az OMSZ-t is hibásnak mondta a nem elég pontos riasztás miatt, ám Illés Zoltán környezetügyi államtitkár egy tegnapi sajtóbeszélgetésen azt érzékeltette: szerinte Dunkelt bűnbaknak tették meg a valódi felelős (szerinte Szilvásy György akkori kancelláriaminiszter) helyett. Illés kifejtette: a vezetőváltáskor bekérette az OMSZ külső partnerekkel kötött szerződéseit, és a csomagban munkatársaival számos, problémásnak tűnő kontraktust talált. Példaként egy olyan megállapodást említett, amely szerint egy magánhírügynökség havonta 260 ezer forintot fizet az időjárás-jelentésekért a szolgálatnak, ugyanakkor a szerződés alapján a kapott anyagokat közel hússzoros áron továbbadhatja az egyik kereskedelmi televíziónak. Illés szerint még a tévétársaság által fizetett díj is messze alacsonyabb a reális árnál, hiszen az időjárás-jelentések környezetében eladott reklámok annak többszörösét hozták a tévé konyhájára. Az OMSZ által kasszírozott pénz viszont irreálisan kevés volt. Az államtitkár szerint a hasonló szerződésekben szereplő árak és a teljesítés értéke között semmilyen logikus összefüggés nem mutatkozott. Illés Zoltán azt is jelezte: megengedhetetlennek tartja, hogy a médiumokban fellépő és ott az OMSZ prognózisait elmondó meteorológusok magánemberként, saját magánvállalkozásaik nevében külön is számláznak az egyes tévéknek és rádióknak. Itt a problémát az jelenti, hogy a szakembereket éppen azért hívják meg a műsorokba, mert az OMSZ- ben dolgoznak, vagyis, ha ezért a fellépésért pénz jár valakinek, az sokkal inkább az intézmény, és nem az OMSZ tekintélyét áruba bocsátó meteorológus. Illés érzékeltette: az ügynek további személycserék, a teljes szerződésállomány felülvizsgálata, és a meteorológiai adatokkal kapcsolatos jogi helyzetet szabályozó törvényjavaslat formájában folytatása lesz. Az államtitkár bekérette az OMSZ külső partnerekkel kötött szerződéseit, a csomagban számos problémásnak tűnő szerződést talált Fotó: Kovács Bence www.nol.hu Hibát találtak a főváros új SZMSZ-ében Szalai Anna Budapest Főváros Kormányhivatalának főigazgatója szerint jogilag több szempontból is kifogásolható a fővárosi önkormányzat január elsején hatályba lépett új szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ). A hivatal kifogásolja az új városvezetés azon kikötését, miszerint a főváros költségvetési rendeletéhez csak akkor nyújtható be módosító indítvány, ha a szükséges forrásról előzetesen egyeztetnek és egyetértésre is jutnak a főpolgármesterrel. Ez egyrészt korlátozza a közgyűlés általános tartalék feletti rendelkezési jogát. Márpedig a testület döntési jogának ilyen fokú szűkítésére egyetlen jogszabály sem ad lehetőséget. Másrészt a képviselői joggyakorlás szempontjából is kifogásolható a szabályzat fenti rendelkezése. A hivatal egyúttal felhívta a beadványban hozzá forduló Horváth Csaba (MSZP) fővárosi frakcióvezető figyelmét, hogy a szintén január elsejétől életre hívott hivatal különös hangsúlyt fektet az újonnan alakult képviselő-testületek SZMSZ-ére, mivel ezek határozzák meg a választott testületek működési rendjét. Mindemellett azt sem titkolta el Haszonicsné Dr. Ádám Mária főigazgató, hogy jogi véleménye nem kötelező érvényű, arra sem bíróság, sem más hatóság előtt nem lehet hivatkozni. Hová mehetnek majd a vakok? Az oktatóknak már felmondtak Nyolc, nemrég nyílt elemi látásrehabilitációs központ működése került veszélybe, miután a fejlesztésükre nyert uniós támogatás február 28-án elfogy. Ekkortól kezdve a magyar állam feladata volna a központok működtetése, de egyelőre bizonytalan a sorsuk. Romhányi Tamás Március elsejétől a magyar államnak kellene a központok további működését állni, ennek azonban egyelőre semmi jele, így az éppen megnyitott intézetek frissen kiképzett rehabilitációs szakemberei több helyen már a felmondásukat is megkapták. A látásrehabilitációs központok a felnőtt korukban megvakuló embereket készítik fel új életükre, megtanítják őket fehér bottal közlekedni, a háztartási eszközök biztonságos kezelésére, a számítógép és az internet használatára. A sikerrel rehabilitált vakok újra munkaképes emberré válhatnak, ma már számos munkahelyet töltenek be nem látó emberek. Magyarországon elsősorban a cukorbetegség szövődményeként és különféle öröklött betegségek következtében évente négyezer ember veszíti el a látását, vakon és súlyos látássérültként több mint nyolcvanezren élnek. 2005 előtt kizárólag a Vakok Állami Intézetében zajlott felnőttek rehabilitációja, az intézet kapacitása évi negyven fő volt. Az uniós forrásból kiépített regionális látásrehabilitációs központok ma már évente 1200 látássérült ember felkészítésére lennének képesek, a fejlesztéshez forrást biztosító TÁMOP 5.4.7. számú program azonban február 28-án lezárul, pontosabban mondva a korábban szerződött székesfehérvári központ esetében január 31-ével már le is zárult. Ekkortól kezdve a magyar állam feladata volna a központok működtetése, eddig azonban csupán annyi történt, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium megbeszéléseket tartott a központok vezetőivel. A székesfehérvári központból január utolsó napjával 12, erre a feladatra felkészített mentornak kellett távoznia - mondta érdeklődésünkre Szoko Zsolt, a látássérültek regionális egyesületének elnöke. Székesfehérváron 180 vak ember rehabilitációja zajlott, ezek egy része január végén még folyamatban volt. Az egyesület vezetője szerint a program közben félbeszakadt képzések újabb súlyos traumának teszik ki a látásuk elveszítése után a krízisen éppen túljutó, lassan öntudatra ébredő embereket. A budapesti regionális központnak eddig 610 ügyfele volt, a várólistán jelenleg is több mint hatvanan szerepelnek. Mányi Miklós, a központ vezetője érdeklődésünkre arról számolt be, hogy február 28-i határidővel kénytelen volt felmondani a mentoroknak, hiszen március elsejét követően nincs fedezete a munkabérüknek. A Népszabadság által megkeresett központok vezetői abban reménykednek, hogy a hónap végéig sikerül valamilyen megoldást találni az épp csak kiépült rehabilitációs központok megmentésére. Kérdéseinkkel a Nemzeti Erőforrás Minisztériumát is kerestük, lapzártáinkig azonban nem érkezett válasz.