Népszabadság, 2011. március (69. évfolyam, 50-75. szám)
2011-03-29 / 73. szám
2011. MÁRCIUS 29., KEDD • NÉPSZABADSÁG 6 • világ Előre menekülne Damaszkusz Reformokat ígér a szíriai vezetés, ám egyelőre csak lőnek A hadsereg tegnap is lőtte a tüntetőket Szíriában, miközben a rendszer állítólag nagy reformokra készül. Az arab tavasz elérte a Közel- Kelet egyik kulcsországát. Az USA még bízik Asszad reformjaiban. Munkatársunktól Az elmúlt napokban tüntettek több szír városban is, egyebek között Hamában és Latakiában is. Az utóbbi nagy kikötővárosban végül a hadsereg csinált rendet. Ugyanez nem mondható el Daraáról, a jordániai határ menti poros tartományi székhelyről. Itt tegnap is összetűzések voltak a helyszíni beszámolók szerint. Egyesek arról tudnak, hogy könnygázgránátokat lőttek a tömegbe, mások viszont halottakról tudnak. A felvonulók mindenütt reformokat, politikai szabadságot és a rendkívüli állapot felszámolását követelik a rendszertől. Szíria közel ötven éve áll a nacionalista-szocialista Baasz párt egypárti uralma alatt. Basir al-Asszad 2000, apja halála óta, elnöke a pártnak és az országnak. A volt szemorvostól az ország és a világ nyitást és reformokat várt - eddig hiába. A napokban Faruk al-Saraa alelnök azt nyilatkozta a libanoni Hezbollah tévéjének, hogy Asszad „olyan bejelentések tesz hamarosan, amely tetszenek majd a szír népnek”. Úgy tudják, hogy a rendkívüli állapot megszüntetését jelentik be, s ezzel enyhítenének a szabadságjogok korlátozását. Állítólag a Baasz párt kész lemondani hatalmi monopóliumáról. Sajtószabadságot és a polgári jogok tiszteletben tartását ígérik. Ma gyakorlatilag bárki korlátozás nélkül fogva tartható Szíriában - a rendkívüli állapotra hivatkozva. Az elnök akár már ma (kedden) kormányátalakítást jelenthet be. Hírügynökségi értesülések szerint akár ellenzékieket is bevonhatnak a kormányzásba. Aligha kétséges, a szír rendszernek nincs sok választása: a legjobb, amit tehet, hogy maga indít be reformokat, s ezzel kifogja a szelet az ellenzéki mozgalom vitorlájából. A szír ellenzék ugyanis meglehetősen sokféle. Itt is megjelent a Facebookgeneráció és a mecsetek köré gyülekező iszlamista szunnita erő, a Muzulmán Testvériség helyi változata. Az országban a számánál jóval nagyobb az alavita kisebbség politikai-hatalmi befolyása. Az Asszad család is a síítizmusnak ehhez az ágához tartozik, ahogy a katonai-állambiztonsági vezetés zöme. További feszültségforrás a kurd-arab ellentét, és Szíriában a lakosok húsz százaléka keresztény. A korábbi szovjet védhatalmat a kilencvenes évek óta Irán vette át. A politikai rendszeren eddig csak kozmetikai változásokat hajtottak végre - az Egyesült Államok azonban továbbra is bízik Asszad reformpártiságában, és nem foglalkoztak az emberi jogok és a politikai szabadságok szíriai helyzetével. Feltehetően az amerikaiaknak nincs B tervük arra az esetre, ha összeomlana a jelenlegi politikai struktúra. Washington korábban is támogatta Szíria törekvését az Izrael által megszálllt, később egyoldalúan annektált Golán-fennsík visszaszerzésére. Ezt az álláspontját most is tartja. Korábban török közvetítéssel tárgyaltak az izraeliek és a szírek, hosszabb ideje nincs hír további megbeszélésekről. Egyelőre úgy látszik, hogy a nagyhatalmak nem érdekeltek abban, hogy Szíriában radikális rendszerváltás történjen, s sokkal inkább a belső reformokat támogatnák. Kérdés, hogy az ország sokszínűsége, az évtizedek alatt felgyülemlett feszültségek milyen következményekkel járnak, ha enyhül a rendőrállam vasmarkának szorítása. Asszad híveinek aleppói tüntetése Fotó: Reuters - George Ourfalian www.nol.hu A palesztinok az egységért tüntettek Munkatársunktól A palesztinok közti ellentétek vezethettek oda, hogy a múlt héten két év után először lőtte egymást a Gázai övezetet uraló Hamasz és Izrael. A többségében egyetemet végzett palesztin fiatalok Gázában és Ciszjordániában is tüntetéseket szerveztek a hónap közepén, fő üzenetük a palesztin egység volt. Ramallahban pár ezren mentek ki az utcára. Gázában több tízezren vonultak fel, ám ez a Hamasznak nem tetszett. A szervezet civil ruhás „rendőrei” az Economist beszámolója szerint többeket elfogtak, megvertek, és elkobozták mobiltelefonjaikat, fényképezőgépeiket, nehogy a világhálóra kerüljenek a tüntetés szétverésének képei. A brit hetilap elemzése szerint a belső feszültség levezetéseként, figyelemelterelésként lőtt ki rakétákat a Hamasz Izraelre, hogy emlékeztesse a gázaikat: ki az igazi ellenség. A tüntetések hatására Iszmail Hanije, a Hamasz gázai vezetője tárgyalásokra hívta meg Mahmud Abbasz palesztin elnököt, amit utóbbi el is fogadott. Ám Hanije nem egyeztette lépését a Hamasz keményvonalasabb, damaszkuszi vezetésével, Haled Mesaallal. Ez utóbbi emberei azért lőhették (lakatlan területekre) rakétáikat, mert az izraeli válaszcsapásokkal el akarták lehetetleníteni Abbasz látogatását. Ezen felbuzdult az Iszlám Dzsihád szervezete is, amely már lakott izraeli területeket vett célba, növelve a tétet a legutóbbi, izraeliek és palesztinok közti összecsapásokban. Bengázit támogatják Londonból Munkatársunktól Nagyszabású nemzetközi értekezletet tartanak ma Londonban. A tanácskozáson negyven külügyminiszter vesz részt, s jelen lesz az ENSZ főtitkára, az Iszlám Konferencia, az Arab Liga és az Afrikai Unió vezetői. Az Európai Unió és a NATO tagállamai is külügyminisztereikkel képviseltetik magukat. Sok arab állam is elküldi képviselőit. Ott lesz Hillary Clinton és magyar részről Martonyi János. A tanácskozást háromórásra tervezik. A brit külügyminisztérium által kiadott dokumentum megerősíti, nem tervezik Líbia katonai megszállását, hanem az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata értelmében kívánják megvédeni a líbiai lakosságot. A közlemény többször megerősíti, hogy a szervezők a Bengázi városában működő Átmeneti Nemzeti Tanácsot a líbiai demokratikus és békés átalakulásban törvényes partnernek minősítették. Azt tervezik, hogy a konferencia keretében létrejön egy olyan fórum, amely a Líbiával kapcsolatos elképzeléseket egyezteti. Tervezik a líbiai lakosságnak nyújtandó hosszú távú támogatás megszervezését is. A dokumentum utal arra, hogy az arab országban a diktatúrából a demokráciába való átmenetet, a civil társadalom és intézmények működését kívánják elősegíteni. A brit külügy kiadta David Cameron és Nicolas Sarkozy közös közleményét, amelyben leszögezik, hogy a Kadhafi-rendszer elvesztette törvényességét. Felszólítják a diktátor híveit, hogy szakítsanak vele, mert katasztrófába viszi az országot. • Az al-Dzsazíra hírtelevízió szerint a felkelők elfoglalták a Ben-Dzsavádtól 20 kilométerre nyugatra fekvő en-Naufaríját. A Reuters szerint a kormányerők Ben-Dzsavádnál megállították a felkelők előrenyomulását. • A felkelők egyik szóvivője elismerte, Kadhafi erői ellenőrzik Miszráta egy részét. A tripoli kormány szerint „felszabadították” a várost. • A brit légierő Miszráta, illetve Adzsdábíja térségében támadta Kadhafi szárazföldi erőit. A Tornado vadászgépek 22 tankot, páncélozott járművet és löveget semmisítettek meg. A Líbia déli részén lévő Szabhánál lőszerbunkereket lőttek ki. • Nicolas Sarkozy francia elnök és David Cameron brit miniszterelnök közös közleményben szólította fel azonnali távozásra Kadhafit. A líbiai vezető híveit pedig arra figyelmeztették: „addig hagyják el őt, ameddig nem lesz túl késő”. • Carter Ham tábornok, az AFRICOM parancsnoka szerint a líbiai felkelők folyamatos nyugati támogatás nélkül képtelenek lesznek felülkerekedni a Kadhafi-rezsim haderején - írta a The New York Times. Felkelők tüzelnek Kadhafi embereire a sivatagi harcokban a diktátor szülővárosától keletre Fotó: Reuters - Finbarr O'Reilly Munkatársunktól Egy zaklatott nő tört be annak a hotelnek az éttermébe szombat reggel, amelyben a líbiai fővárosból tudósító újságírók laknak. Az épp reggeliző riporterek közé futva azt állította: Kadhafi emberei egy ellenőrző ponton feltartóztatták, és mivel a lázadók uralta Bengáziból jött, két napig fogva tartották, megerőszakolták és kínozták. A középkorú nőre azonnal rátámadtak a hotel biztonsági emberei. Közel negyedórás dulakodás tört ki: az Emán al-Obadit testével védő Financial Times-riportert, Charles Clovert megrugdosták, egy amerikai operatőrt megütöttek, a CNN egyik kamerája pedig eltört. A hatóságok végül egy fehér autóba tuszkolták és elvitték a nőt, aki állításuk szerint részeg volt. - A nő sztoriját ott helyben nem tudtuk megerősíteni, ám a jelenet jól illusztrálja a városban uralkodó hangulatot - írta az eseményekről videofelvételeket készítő Sky News az internetes oldalán. A sajtómunkások szállásául szolgáló Rixos Hotelbe beszaladó nő megpróbálta áttörni a Kadhafi által felépített információs falat. A fővárosból tudósító újságírók csak az említett szállodában lakhatnak, és kizárólag helyi kísérőkkel hagyhatják el a szállodát. És persze csak oda mehetnek, ahová viszik őket: a szövetségesek légitámadásainak civil áldozatait igyekeznek megmutatni nekik, ám a sajtómunkások eddig nem találtak bizonyítékot arra, hogy civilek is életüket vesztették volna. Sokan megkérdőjelezik a temetésekről készült videofelvételeket is, megrendezettnek látják őket. Az újságírókat elvitték egy állítólag lebombázott farmra is, ám szakértők állítják: a falon ütött lyukakat nem okozhatták a repeszek, azokat gépfegyverrel ütötték. (Tripoli 1986-os bombázásakor a világsajtó is megerősítette, hogy sok ártatlan áldozat is volt.) A hírtelevíziók tripoli tudósításaiban csupán két dolgot látni: kisbuszból kiszálló újságírókat, akik arról beszélnek, hogy ők maguk sem tudják, hová viszik őket a kormány képviselői, illetve a szálloda fala előtt álló kommentátorokat. Olyan lett a hotel, mint egy „aranykalitka”, írja blogjában a BBC riportere. Hozzáteszi: hazaküldött tudósításaikat nem ellenőrzik. A világsajtó munkatársai azonban minden megjelent cikkben, fotónál és televíziós tudósításban jelzik: a kormány által szervezett tanulmányúton készült. A „nem hivatalos” tripoli tudósítók még nehezebb helyzetben vannak: a The New York Times négy újságíróját elfogták és megkínozták, többnapos fogság után szabadultak ki. A katari al-Dzsazíra hírtelevízió négy munkatársáról nem tudni, hová tűntek, egy helyi ellenzéki újságírót pedig megöltek. Kadhafi propagandaháborúja