Népszabadság, 2011. március (69. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-26 / 71. szám

Rendet vágna a versenyhivatal a műmagyar áruk között, de ki tudja, mi magyar? ,10. oldal 2011. MÁRCIUS 26-27., HÉTVÉGE • LXIX. ÉVFOLYAM, 71/2. SZÁM, 20+12 OLDAL • BUDAPESTI KIADÁS • WWW.NOL.HU • 200 FORINT, ELŐFIZETŐKNEK 134 FORINT KÖSZÖNJÜK, FACEBOOK Egyre többen hasz­nálják politikai célokra, tömegek szervezésére a közösségi médiát. Ezzel a Facebook, a Twitter vagy Google kezébe olyan hatalom került, amellyel mozgalmak, országok sorsát befolyá­solhatják. Mindez több etikai és jogi problémát vet fel. Hétvége 2-3. oldal hétvége Arab világ Százezres tüntetések A „lemondás napja”, a „változás napja”, a „tisztesség napja” - ezekkel az elneve­zésekkel hirdettek tüntetéseket szerte az arab világban több százezer ember rész­vételével, miközben a líbiai felkelők ge­rillaharcot folytatnak Kadhafi erői ellen. Szíriában a biztonsági erők ismét tüzet nyitottak a tiltakozókra, többeket meg­öltek. 6. oldal Holokauszt Emlékközpont „Átértékelés” alatt Történelmi csúsztatással vádolja és részben „átértékelné” a Holokuszt Em­lékközpont állandó kiállítását a közigaz­gatási tárca államtitkára a kormányzati portálon nemrégiben megjelent inter­júban. Az ügy kapcsolatban van a kor­mány által kezdeményezett személyi változásokkal és a zsidókárpótlás ügyé­vel is. 17. oldal Óraátállítás vasárnap Előre, 2-ről 3-ra Vasárnap kezdődik a nyári időszámítás; az órákat vasárnap hajnali 2 órakor 3 órára kell előreállítani. Az óraátállítás a BKV és a MÁV menetrendjét, valamint a Volánbusz nemzetközi járatait is érinti. Magyarországon 1980-ban vezették be a nyári és a téli időszámítást, az energia­takarékosság érdekében. Az átállást sza­bályozó 1996-os kormányrendelet sze­rint a nyári időszámítás minden évben március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. INFOVILÁG: 13. OLDAL Aprólékos gyilkosságok Megkezdődött a cigányok elleni támadássorozat vádlottjainak pere Aprólékosan kidolgozott for­gatókönyv alapján követték el a vádlottak a romák el­leni támadássorozatot, hi­degvérrel, minden eshető­ségre felkészülve. Kezdet­ben félelmet akartak kelte­ni, később pedig kimondot­tan gyilkolni akartak - áll a tegnap a Pest Megyei Bíró­ságon rendkívüli biztonsá­gi intézkedések közepette megkezdődött büntetőper vádiratában. Cs. Istvánt, K. Árpádot, K. Istvánt­, P. Zsol­tot a szakértői jelentések, a lefoglalt bizonyítékok és a tanúvallomások, a kihallga­tási jegyzőkönyvek alapján előre kitervelten, aljas in­dokból, több emberen, rész­ben sok ember életét veszé­lyeztetve, részben 14. élet­évét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncse­lekményekkel vádolják. A romák elleni fegyveres agresszió elsőként 2008 no­vemberében a Borsod-Aba­­új-Zemplén megyei Nagy­­csécsen követelt halálos ál­dozatokat. Az orgyilkosok két házra Molotov-koktélt dobtak: N. Tibort megsebe­sítették, feleségét és testvé­rét agyonlőtték. Bár előzőleg több telepü­lésen rálőttek olyan házakra, ahol cigányok laktak, a nagy­csécsi tragédiáról kezdet­ben senki nem akarta elhin­ni, hogy valóban az, aminek látszik: rasszista gyilkosság. Felfoghatatlan volt, hogy az ismeretlen támadók minden ok nélkül, véletlenszerűen, csupán származásuk miatt választják ki és ölik meg ál­dozataikat. Horváth Aladár roma jogvédő egyik nyilat­kozatában nem zárta ki, hogy „egy őrült, bomlott agyú em­ber vagy csoport követte el a gyilkosságokat”, de­­ mivel semmilyen előzménye nem volt a támadásnak, a faluban nem alakult ki mérhetetlen feszültség cigányok és nem cigányok között - a rasszista indítékok ellen is szóltak ér­vek. Horváth Aladár ugyan­akkor nagy valószínűséggel kizárta azt a lehetőséget is, hogy uzsoraügylet állhat a háttérben. Mindenki sötét­ben tapogatózott. Pár hónappal később Ta­­társzentgyörgyön megismét­lődött az, ami Nagycsécsen történt. Cs. Róbert házára a hajnali órákban Molotov­­koktélt dobtak, az égő épü­letből kifutó, gyermekeit mentő férfit és egyik kisfiát - a négy és fél éves Robikát - hideg fejjel kivégezték. A há­roméves Máté könnyebb, a hatéves Bianka súlyos sérü­léseket szenvedett. A hatóságok először nem adtak hitelt a roma szemta­núk elbeszélésének. Az el­sődleges szakvélemény úgy ítélte meg, hogy a tüzet zár­lat okozta. A rendőrség köz­­igazgatási eljárás keretében kezdte vizsgálni az ügyet. A halottszemle aztán megál­lapította, hogy az apa és fia erőszakos bűncselekmény áldozata lett. Ekkor már vég­re a rendőrség is komolyan vette feladatát: az országos rendőrfőkapitány tízmillió forintos nyomravezetői díjat ajánlott fel. A tatárszentgyörgyi mé­szárlás után még két halá­los végű támadás követke­zett. Tiszalökön 2009 áprili­sában K. Jenőt munkába me­net a saját udvarán lőtték le. Augusztusban Kislétán a gyilkosok behatoltak B. Má­ria lakásába, az asszony nem élte túl a támadást, 13 éves lánya életveszélyesen meg­­ sebesült. Kommandósok vezetik a vádlottakat a tárgyalóterembe. Az egyik vádlott nyakára tetovált SS-as Részletek a 2-3. oldalon - szám a náci Heil Hitler! köszöntésre utal Fotó: Kocsis Zoltán Sikeres magyar államkötvény Még jóval nyolcvan százalék fölött az ország GDP-arányos adóssága Térségi rekordnak minősítet­te Kármán András, a nemzet­­gazdasági tárca államtitkára, hogy összesen 3,75 milliárd dollár értékben sikerült ál­lamkötvényt kibocsátani csü­törtökön, méghozzá tízéves és harmincéves lejáratra. A kötvény ráadásul nagy érdek­lődést keltett, hiszen a befek­tetők túljegyezték a tranzak­ciót, mindkét esetben jó há­romszoros kereslet mutat­kozott, igaz, a kamat 6,375 és 7,625 százalék. Kármán sze­rint a hozamfelár kedvező lett, de lapunknak külföldi szak­értők ezt a túljegyzés fényé­ben is magasnak minősítet­ték. Az államtitkár, aki Brüs­­­szelben az uniós stabilitási paktum reformját tartalmazó hat jogszabály útját egyenge­ti a soros elnökség nevében, elmondta: a kormány ápri­lis 15-én küldi ki Brüsszelbe a konvergenciaprogramot, ez lesz a részletes terv, de mi­után a kabinet ezt már 6-án elfogadta, nyilván előzetesen tájékoztatni tudják az Euró­pai Bizottság szakértőit, akik­kel egyébként is konzultál­nak. A dátumokra azért ér­demes figyelni, mert a bi­zottság és a pénzügyminisz­teri tanács is várja a részle­tes reformtervet, méghoz­zá a konvergenciaprogram kötelező áprilisi benyújtása előtt. A magyar kötvénykibo­csátás sikerét szakértők an­nak tudják be, hogy a likvidi­tásban bővelkedő piac kere­si a magas hozamú befekteté­si lehetőségeket a még beru­házási kategóriába sorolt ál­lamkötvények körében. Az is jót tett a hangulatnak, hogy a Standard & Poor’s csütörtö­kön megerősítette a magyar adósság besorolását, bár a ja­vítást csak az eredmények fé­nyében fontolja meg. A be­fektetők­re jó hatással lehet, ha az ország külföldi adós­sága csökken. A hivatalos adósságnyomás-mérő pénte­ken 81,18 százalékot mutatott a nemzetgazdasági tárca hon­lapján, azaz az ország GDP- arányos eladósodottsága még mindig bőven 80 százalék fe­lett tanyázik. Nagy a várako­zás a Széll Kálmán Terv ered­ményei iránt: a kormány az­zal számol, hogy 2014 végére az adósságot sikerül a 65-70 százalékos sávba lenyomni. Részletek a 11. oldalon » HIRDETÉS

Next