Népszabadság, 2011. április (69. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-01 / 76. szám
2011. ÁPRILIS 1., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG 4 * Magyarország Jozef Rohác lőhette le Fenyő Jánost A helyszínen talált DNS még nem bizonyítja, hogy ő a gyilkos Az RTL Klub híre szerint a magyar kérésre Szlovákiában kiadatási letartóztatásban lévő Jozef Rohác DNS-e azonos azzal a mintával, amelyet 1998 februárjában a Fenyő-gyilkosság helyszínén a gyilkos által hátrahagyott ruhadarabok egyikén rögzítettek. A rendőrség nem nyilatkozik. Fekete Gy. Attila Ha igaz az eddig kizárólag névtelen forrásokból megerősített hír, amely szerint Jozef Rohác DNS-e megegyezik azzal a mintával, amelyet 1998. február 11-én rögzítettek a Fenyő-gyilkosság helyszíne közelében Fenyő János médiavállalkozó gyilkosának egy kapualjban hátrahagyott ruháin, ez lenne a 13 éve zajló nyomozás első kézzelfogható eredménye. De még ez is kevés ahhoz, hogy kijelentsük: sikerült azonosítani a gyilkost. A sapkában talált DNS ugyanis legfeljebb annak bizonyítására lehet elegendő, hogy Rohác ismerhette Fenyő gyilkosát, vagy legalábbis találkozott vele és egyszer legalább sapkát cseréltek. Nem véletlen a rendőrség óvatossága. Kevéssel a Fenyőgyilkosság után bejelentették, hogy egy koszovói albán férfinak, bizonyos Acifi Nijazinek köze lehet a milliárdos médiavállalkozó ellen elkövetett merénylethez. Nijazi önként Magyarországra jött tisztázni magát. Nemcsak a DNS-e nem egyezett a helyszínen talált mintával, de azok a szemtanúk sem ismerték fel, akik a bűntény előtt néhány órával három gyanús alakot láttak a Vico Irodaház előtt egy autóban, amelyet később a támadók kocsijaként azonosítottak. A rendőrség nem erősítette meg hivatalosan, hogy valóban azonos a Rohác és Fenyő János ma még ismeretlen gyilkosa sapkáján talált DNS. Arról sem beszélnek, hogy tulajdonképpen mi végre kérte ki Magyarország Szlovákiától a 90-es évek alvilágának egyik legkeresettebb és leginkább foglalkoztatott bérgyilkosát. Ez utóbbi kérdésre persze számtalan válasz adható: Rohác neve a 90-es évek közepének legtöbb robbantásos merényletével és bérgyilkosságával összefüggésben felmerült. Képbe került a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatban is, mint egy olyan bérgyilkosságokra, zsarolásokra és más, alvilági munkákra szakosodott banda feje, aki senkitől nem fél és bárkivel képes végezni, ha megbízzák. Kérdés, hogy miért csak most derült fény a DNS-egyezésre, miért nem tisztázódott ez a közel két év alatt, amit Rohác előzetesben töltött Magyarországon a Seres Zoltán „vállalkozó” elleni 1997- es merényletkísérlet miatt ellene indított bűnügyben? Ha valóban felvetődött a neve korábban a Fenyő-ügyben, miért nem vetették össze a DNS-ét az 1998-as tetthelyen talált mintával? Nehéz eldönteni, hogy nyomozati érdekből, vagy csak a múlt hibáinak leplezése, esetleg a helyzet bizonytalansága miatt hallgat-e a rendőrség. Esetleg már készülnek a következő lépésre, a megbízó azonosítására? Közel kétéves magyarországi fogsága alatt Rohác a személyes adatain kívül semmit nem árult el a rendőröknek, és nem valószínű, hogy ha újra Budapesten lesz és meggyanúsítják néhány politikai indíttatású robbantás mellett az Aranykéz utcai pokolgépes támadással és a Fenyőgyilkossággal is, sokkal bőbeszédűbb lesz. Egy nevének elhallgatását kérő rendőrnyomozó szerint azonban, ha sikerül bebizonyítani, hogy Rohác lőtte le Fenyő Jánost, akkor nem reménytelen eljutni a megbízóig, még akkor sem, ha Rohác meg sem szólal. A Darius kincse Debrecenben Egy offshore cég esete a cívisvárosban Mit keres egy Seychelle-szigeteki vállalkozás a diagnosztikában, ha nem csinál semmit? Kácsor Zsolt Debrecen „Fontos felderítenünk, hogy mindaz, ami történt, mennyire volt szervezett, maffiaszerű. Feltűnő ugyanis, hogy rengeteg a hasonló eset, akár a nagy állami cégek korrupciógyanús ügyeit, akár az ingatlaneladásokat, akár az offshore cégek szerepét nézzük. (...) Hogyan várhatnánk el az állampolgártól, a kis- és középvállalkozótól a nagyobb adózási fegyelmet, ha eközben azt látják, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke offshore cégeken keresztül mos át nyolcszázmillió forintot, s minden az offshore cégekről szól, aminek pedig az adóelkerülés és az adócsalás a lényege.” A fenti mondatokat - akkor még az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnökeként - Lázár János, a Fidesz-KDNP- frakciószövetség vezetője nyilatkozta a Demokrata című hetilapnak 2010. április 9-én. Az offshore cégekkel kapcsolatos kriminalizálás alaphangját Simor András jegybankelnök Cipruson bejegyzett offshore cége kapcsán Orbán Viktor adta meg a Hír TV-ben 2009. június 4-én, amikor azt nyilatkozta: „Mára az embereknek, baloldaliaknak és liberálisoknak is, elege lett az arcátlan, offshore stílusú kormányzásból, és változást várnak.” Az előbbi fideszes nyilatkozatok tükrében feltűnő, hogy Debrecenben, a Fidesz „fellegvárában" az a debreceni székhelyű HQ-LAB Kft. működteti a Kenézy Gyula Kórház és a VESZ Egészségügyi Szolgáltató Kht. laboratóriumait és vérvételi helyeit, amelynek tulajdonosai között találunk egy Seychelle-szigeteken bejegyzett offshore céget, a Darius Investment Ltd.-t. Vajon mi indokolja, hogy az említett társaságok egy olyan egészségügyi szolgáltatóval kössenek szerződést, amelynek egyik tulajdonosa egy Seychelle-szigeteki offshore cég? Ennek megértéséhez az előzményekről: a Kenézy Kórház fenntartója, az akkor szocialista vezetés alatt álló Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat 2006-ban indított nyílt közbeszerzési eljárást a kórház labordiagnosztikai tevékenységének ellátására. A törvényesen lefolytatott közbeszerzés közös nyertese a budapesti Corden International Kft. és a kazincbarcikai ModuLab Kft. lett. 2006 őszén változás történt a Hajdú- Bihar Megyei Önkormányzat élén: a helyhatósági választások eredményeként Juhászné Lévai Katalin MSZP-s elnököt a fideszes Rácz Róbert - jelenleg Hajdú-Bihar megyei kormánymegbízott - váltotta a megyei elnöki poszton. A labordiagnosztikai közbeszerzés tárgyában a 2006. év második félévétől sem a megyei közgyűlés, sem a bizottságok döntést nem hoztak. A nyertesekkel a 2012-ig hatályos közreműködői szerződést 2007 februárjában írták alá. Erről Lampé Zsolt, a Kenézy Kórház ügyvezetője megkeresésemre azt mondta: a szerződés többek között arról is rendelkezett, hogy a szóban forgó társaságok projektcéget hoznak létre, amelyet jogutódnak tekintenek. Ilyen előzmények után hozták létre 2007 márciusában a HQ-LAB Kft.-t, amely - hangsúlyozta Lampé - „Magyarországon bejegyzett és a magyar jogszabályok alapján adózó cég”. Az ügyvezető kijelentette: a közbeszerzési törvény arra nem ad lehetőséget, hogy egy érvényesen lefolytatott eljárást követően megkötött szerződést azért mondjon fel bármelyik fél, mert egy cég tulajdonosi hátterében változás történik. Hozzátette: az általunk említett, Darius Investment Ltd. nevű offshore cég sem az alapításkor, sem a közreműködői szerződés aláíráskor nem volt a HQ-LAB Kft. tagja. Nem is lehetett, hiszen - mint az a hatályos cégkivonatból kiderül - a Seychelle-szigeteken bejegyzett céget 2007 októberében jegyezték be a HQLAB Kft. tulajdonosai közé, azaz egy évvel azután, hogy a Fidesz átvette a szocialistáktól a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat vezetését. Csontos János, az IQ-IAB ügyvezetője - Lampé Zsolthoz hasonlóan - megkeresésemre a történtek törvényességét hangsúlyozta. Elmondása szerint a kft. kezdetektől a magyar jogszabályok alapján adózó cég, a Darius bevonására a tulajdonosok közötti jogi megállapodás miatt volt szükség, amelynek célja az időközben felmerülő beruházások finanszírozása volt. Közbevetésemre, miszerint az offshore cégeket klasszikusan a kedvezőbb adózás miatt alapítják, az ügyvezető azt mondta: ez a kérdés nem érthető számára, hiszen a HQ-LAB Kft. Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, nyeresége után a társasági és osztalékadóról szóló törvény szerint fizeti meg a társasági adót, ami független a társaság tagjainak személyétől. Kifejtette: a HQ-LAB adózása nem kedvezőbb azzal, hogy egyik tagja offshore státuszú. Közölte azt is: a Darius a társaság bevételeiből soha semmilyen jogcímen nem részesült, a Darius részére a HQ-LAB Kft. semmilyen jogcímen soha nem teljesített kifizetést, s mivel a társaságnál megalakulása óta nem volt osztalékfizetés, így a Darius osztalékot sem kapott. Kijelentette: a társaság korábban jelentős beruházásokat, fejlesztéseket és korszerűsítést tervezett, a Darius e beruházások egy részében vállalt volna szerepet. A gazdasági helyzet miatt azonban átgondolták a beruházásokat, így a Darius nem teljesített beruházást a társaság számára. Közölte azt is: korábban a Dariust nem a társaság vonta be a tulajdonosok közé, s a cég nem is a jegyzett tőke felemelése folytán szerzett részesedést, hanem a kft. egyik tagjától vásárolta meg az üzletrészének egy részét. Rácz Róber kormánymegbízott, a megyei közgyűlés volt fideszes elnöke kérdésemre azt mondta: „fogalmam sem volt róla, hogy a Kenézyvel szerződő egyik cég tulajdonosai között offshore cég is van”. Azzal érvelt: nem életszerű, hogy megyei elnökként ismerje több száz beszállítócég tulajdonosi hátterét. Ennek azonban ellentmond, hogy a fideszes politikus vezetése alatt a Kenézy kórházat - amely addig a megyei önkormányzat költségvetési szerveként működött - átvilágították, s 2007. december elsejétől gazdasági társasággá alakították. Kérdésemre, miszerint az életszerű-e, hogy a fenntartó nem ismeri a kórházával kapcsolatban több százmilliós árbevételt produkáló magáncég tulajdonosi hátterét, Rácz Róbert azt válaszolta: ha tudott volna a szóban forgó offshore cégről, akkor sem tehetett volna semmit, mert az eljárás során minden törvényesen és szabályosan zajlott. A kormánymegbízott úgy fogalmazott: ő maga akármit is gondol az offshore cégekről, a „személyes ízlésem soha sem volt fontosabb, mint a törvények betartása”. Kérdésemre, miszerint a Darius cég debreceni feltűnésével kapcsolatban miképpen kommentálná Orbán Viktor azon szavait, hogy „az offshore-lovagok ideje lejárt”, Rácz Róbert azt válaszolta: az idézett nyilatkozatot a miniszterelnök Simor András volt ciprusi cégével kapcsolatban mondta. Hozzáfűzte: neki nem feladata, hogy kommentálja a kormányfő szavait. Pedig megtehetné, hiszen nem kevés összegek forognak kockán. A HQ-LAB csak a Kenézy Kórháznak 2008-ban 393 milliós, míg 2009-ben 407 millió forintos számlát nyújtott be laboratóriumi szolgáltatásról. Az árbevétele 2008-ban 690 millió forint volt, 2009-ben pedig - a válság idején - 785 millió forintra nőtt. Laboratóriumi körülményekFotó: Domaniczky Tivadar i / i www.nol.hu Stohl letöltendő börtönbüntetést kapott Stohl András színész első fokon, nem jogerősen két év négy hónap letöltendő börtönbüntetést kapott a Budakörnyéki Bíróságon maradandó fogyatékosságot okozó, ittas állapotban elkövetett járművezetés miatt. A színészt három évre eltiltották a közügyektől, öt évre a járművezetéstől is. Stohl András az utolsó szó jogán bocsánatot kért tettéért. Büntetésének letöltését akkor kell megkezdenie, ha az ítélet jogerőre emelkedett. (Nol.hu) Fotó: MTI Koszticsák Szilárd Esztergom éjszakai gyalogtúrája Az együttműködés hiánya, a politikai tisztogatás, a sajtószabadság korlátozása, az érdemi munka elmaradása miatt a csütörtöki közgyűlésen bejelentette tartós akadályoztatását Tétényi Éva, Esztergom független polgármestere, majd elhagyta a termet. A Széchenyi téren több száz ember ovációval és sírva fogadta a város kétharmados többséggel megválasztott polgármesterét, aki bejelentette: már csak egy közgyűlést hajlandó összehívni, ahol a reorganizációs tervet megszavazzák. Április 8-án éjszaka pedig az esztergomiak gyalog indulnak el az Országház elé, követelve az esztergomi testület feloszlatását. (H.F.) I