Népszabadság, 2011. április (69. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-01 / 76. szám

2011. ÁPRILIS 1., PÉNTEK • NÉPSZABADSÁG 4 * Magyarország Jozef Rohác lőhette le Fenyő Jánost A helyszínen talált DNS még nem bizonyítja, hogy ő a gyilkos Az RTL Klub híre szerint a magyar kérésre Szlovákiá­ban kiadatási letartóztatás­ban lévő Jozef Rohác DNS-e azonos azzal a mintával, amelyet 1998 februárjában a Fenyő-gyilkosság helyszí­nén a gyilkos által hátraha­gyott ruhadarabok egyikén rögzítettek. A rendőrség nem nyilatkozik. Fekete Gy. Attila Ha igaz az eddig kizárólag névtelen forrásokból megerő­sített hír, amely szerint Jozef Rohác DNS-e megegyezik az­zal a mintával, amelyet 1998. február 11-én rögzítettek a Fe­nyő-gyilkosság helyszíne kö­zelében Fenyő János média­­vállalkozó gyilkosának egy ka­pualjban hátrahagyott ruháin, ez lenne a 13 éve zajló nyomo­zás első kézzelfogható ered­ménye. De még ez is kevés ahhoz, hogy kijelentsük: sike­rült azonosítani a gyilkost. A sapkában talált DNS ugyan­is legfeljebb annak bizonyítá­sára lehet elegendő, hogy Ro­hác ismerhette Fenyő gyilko­sát, vagy legalábbis találko­zott vele és egyszer legalább sapkát cseréltek. Nem véletlen a rendőrség óvatossága. Kevéssel a Fenyő­gyilkosság után bejelentették, hogy egy koszovói albán fér­finak, bizonyos Acifi Nijazinek köze lehet a milliárdos mé­diavállalkozó ellen elkövetett merénylethez. Nijazi önként Magyarországra jött tisztázni magát. Nemcsak a DNS-e nem egyezett a helyszínen talált mintával, de azok a szemtanúk sem ismerték fel, akik a bűn­tény előtt néhány órával há­rom gyanús alakot láttak a Vi­co Irodaház előtt egy autóban, amelyet később a támadók ko­csijaként azonosítottak. A rendőrség nem erősítet­te meg hivatalosan, hogy való­ban azonos a Rohác és Fenyő János ma még ismeretlen gyil­kosa sapkáján talált DNS. Ar­ról sem beszélnek, hogy tulaj­donképpen mi végre kérte ki Magyarország Szlovákiától a 90-es évek alvilágának egyik legkeresettebb és leginkább foglalkoztatott bérgyilkosát. Ez utóbbi kérdésre persze számtalan válasz adható: Ro­hác neve a 90-es évek közepé­nek legtöbb robbantásos me­rényletével és bérgyilkosságá­val összefüggésben felmerült. Képbe került a Fenyő-gyilkos­sággal kapcsolatban is, mint egy olyan bérgyilkosságokra, zsarolásokra és más, alvilági munkákra szakosodott ban­da feje, aki senkitől nem fél és bárkivel képes végezni, ha megbízzák. Kérdés, hogy miért csak most derült fény a DNS-egye­­zésre, miért nem tisztázódott ez a közel két év alatt, amit Rohác előzetesben töltött Magyarországon a Seres Zol­tán „vállalkozó” elleni 1997- es merényletkísérlet miatt el­lene indított bűnügyben? Ha valóban felvetődött a neve ko­rábban a Fenyő-ügyben, miért nem vetették össze a DNS-ét az 1998-as tetthelyen talált mintával? Nehéz eldönteni, hogy nyo­mozati érdekből, vagy csak a múlt hibáinak leplezése, eset­leg a helyzet bizonytalansá­ga miatt hallgat-e a rendőr­ség. Esetleg már készülnek a következő lépésre, a megbízó azonosítására? Közel kétéves magyaror­szági fogsága alatt Rohác a személyes adatain kívül sem­mit nem árult el a rendőrök­nek, és nem valószínű, hogy ha újra Budapesten lesz és meggyanúsítják néhány politi­kai indíttatású robbantás mel­lett az Aranykéz utcai pokol­gépes támadással és a Fenyő­gyilkossággal is, sokkal bőbe­szédűbb lesz. Egy nevének el­hallgatását kérő rendőrnyo­mozó szerint azonban, ha si­kerül bebizonyítani, hogy Ro­hác lőtte le Fenyő Jánost, ak­kor nem reménytelen eljutni a megbízóig, még akkor sem, ha Rohác meg sem szólal. A Darius kincse Debrecenben Egy offshore cég esete a cívisvárosban Mit keres egy Seychelle-szi­­geteki vállalkozás a diag­nosztikában, ha nem csinál semmit? Kácsor Zsolt Debrecen „Fontos felderítenünk, hogy mindaz, ami történt, mennyire volt szervezett, maffiaszerű. Fel­tűnő ugyanis, hogy rengeteg a hasonló eset, akár a nagy állami cégek korrupciógyanús ügyeit, akár az ingatlaneladásokat, akár az offshore cégek szerepét néz­zük. (...) Hogyan várhatnánk el az állampolgártól, a kis- és kö­zépvállalkozótól a nagyobb adó­zási fegyelmet, ha eközben azt látják, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke offshore cégeken keresztül mos át nyolcszázmil­lió forintot, s minden az offsho­re cégekről szól, aminek pedig az adóelkerülés és az adócsalás a lényege.” A fenti mondatokat - akkor még az Országgyűlés honvédel­mi bizottságának elnökeként - Lázár János, a Fidesz-KDNP- frakciószövetség vezetője nyi­latkozta a Demokrata című he­tilapnak 2010. április 9-én. Az offshore cégekkel kapcsolatos kriminalizálás alaphangját Si­­mor András jegybankelnök Cip­ruson bejegyzett offshore cége kapcsán Orbán Viktor adta meg a Hír TV-ben 2009. június 4-én, amikor azt nyilatkozta: „Má­ra az embereknek, baloldaliak­nak és liberálisoknak is, elege lett az arcátlan, offshore stílu­sú kormányzásból, és változást várnak.” Az előbbi fideszes nyilatko­zatok tükrében feltűnő, hogy Debrecenben, a Fidesz „felleg­várában" az a debreceni szék­helyű HQ-LAB Kft. működte­ti a Kenézy Gyula Kórház és a VESZ Egészségügyi Szolgálta­tó Kht. laboratóriumait és vér­vételi helyeit, amelynek tulaj­donosai között találunk egy Seychelle-szigeteken bejegy­zett offshore céget, a Darius In­vestment Ltd.-t. Vajon mi in­dokolja, hogy az említett társa­ságok egy olyan egészségügyi szolgáltatóval kössenek szer­ződést, amelynek egyik tulaj­donosa egy Seychelle-szigete­­ki offshore cég? Ennek megértéséhez az előzményekről: a Kenézy Kór­ház fenntartója, az akkor szo­cialista vezetés alatt álló Haj­­dú-Bihar Megyei Önkormány­zat 2006-ban indított nyílt köz­­beszerzési eljárást a kórház la­bordiagnosztikai tevékenységé­nek ellátására. A törvényesen lefolytatott közbeszerzés közös nyertese a budapesti Corden International Kft. és a kazinc­barcikai ModuLab Kft. lett. 2006 őszén változás történt a Hajdú- Bihar Megyei Önkormányzat élén: a helyhatósági választások eredményeként Juhászné Lévai Katalin MSZP-s elnököt a fide­szes Rácz Róbert - jelenleg Haj­­dú-Bihar megyei kormánymeg­bízott - váltotta a megyei elnö­ki poszton. A labordiagnosztikai közbeszerzés tárgyában a 2006. év második fél­évétől sem a me­gyei közgyűlés, sem a bizottsá­gok döntést nem hoztak. A nyer­tesekkel a 2012-ig hatályos köz­reműködői szerződést 2007 feb­ruárjában írták alá. Erről Lampé Zsolt, a Kenézy Kórház ügyveze­tője megkeresésemre azt mond­ta: a szerződés többek között ar­ról is rendelkezett, hogy a szó­ban forgó társaságok projektcé­get hoznak létre, amelyet jog­utódnak tekintenek. Ilyen előz­mények után hozták létre 2007 márciusában a HQ-LAB Kft.-t, amely - hangsúlyozta Lampé - „Magyarországon bejegyzett és a magyar jogszabályok alapján adózó cég”. Az ügyvezető ki­jelentette: a közbeszerzési tör­vény arra nem ad lehetőséget, hogy egy érvényesen lefolyta­tott eljárást követően megkö­tött szerződést azért mondjon fel bármelyik fél, mert egy cég tulajdonosi hátterében változás történik. Hozzátette: az általunk említett, Darius Investment Ltd. nevű offshore cég sem az ala­pításkor, sem a közreműködői szerződés aláíráskor nem volt a HQ-LAB Kft. tagja. Nem is lehetett, hiszen - mint az a hatályos cégkivonat­ból kiderül - a Seychelle-szige­teken bejegyzett céget 2007 ok­tóberében jegyezték be a HQ­­LAB Kft. tulajdonosai közé, azaz egy évvel azután, hogy a Fidesz átvette a szocialistáktól a Haj­­dú-Bihar Megyei Önkormány­zat vezetését. Csontos János, a­z IQ-I­AB ügyvezetője - Lampé Zsolthoz hasonlóan - megkeresésemre a történtek törvényességét hang­súlyozta. Elmondása szerint a kft. kezdetektől a magyar jogsza­bályok alapján adózó cég, a Da­rius bevonására a tulajdonosok közötti jogi megállapodás miatt volt szükség, amelynek célja az időközben felmerülő beruházá­sok finanszírozása volt. Közbe­vetésemre, miszerint az offshore cégeket klasszikusan a kedve­zőbb adózás miatt alapítják, az ügyvezető azt mondta: ez a kér­dés nem érthető számára, hi­szen a HQ-LAB Kft. Magyaror­szágon bejegyzett gazdasági tár­saság, nyeresége után a társasá­gi és osztalékadóról szóló tör­vény szerint fizeti meg a társa­sági adót, ami független a társa­ság tagjainak személyétől. Kifej­tette: a HQ-LAB adózása nem kedvezőbb azzal, hogy egyik tagja offshore státuszú. Közölte azt is: a Darius a társaság bevé­teleiből soha semmilyen jogcí­men nem részesült, a Darius ré­szére a HQ-LAB Kft. semmilyen jogcímen soha nem teljesített kifizetést, s mivel a társaságnál megalakulása óta nem volt osz­talékfizetés, így a Darius oszta­lékot sem kapott. Kijelentette: a társaság korábban jelentős be­ruházásokat, fejlesztéseket és korszerűsítést tervezett, a Dari­us e beruházások egy részében vállalt volna szerepet. A gazda­sági helyzet miatt azonban át­gondolták a beruházásokat, így a Darius nem teljesített beru­házást a társaság számára. Kö­zölte azt is: korábban a Dariust nem a társaság vonta be a tulaj­donosok közé, s a cég nem is a jegyzett tőke felemelése folytán szerzett részesedést, hanem a kft. egyik tagjától vásárolta meg az üzletrészének egy részét. Rácz Róber kormánymegbí­zott, a megyei közgyűlés volt fi­deszes elnöke kérdésemre azt mondta: „fogalmam sem volt róla, hogy a Kenézyvel szerző­dő egyik cég tulajdonosai kö­zött offshore cég is van”. Az­zal érvelt: nem életszerű, hogy megyei elnökként ismerje több száz beszállítócég tulajdonosi hátterét. Ennek azonban ellent­mond, hogy a fideszes politikus vezetése alatt a Kenézy kórhá­zat - amely addig a megyei ön­­kormányzat költségvetési szer­veként működött - átvilágítot­ták, s 2007. december elsejé­től gazdasági társasággá alakí­tották. Kérdésemre, miszerint az életszerű-e, hogy a fenntar­tó nem ismeri a kórházával kap­csolatban több százmilliós árbe­vételt produkáló magáncég tu­lajdonosi hátterét, Rácz Róbert azt válaszolta: ha tudott volna a szóban forgó offshore cégről, akkor sem tehetett volna sem­mit, mert az eljárás során min­den törvényesen és szabályo­san zajlott. A kormánymegbí­zott úgy fogalmazott: ő maga akármit is gondol az offshore cégekről, a „személyes ízlésem soha sem volt fontosabb, mint a törvények betartása”. Kérdé­semre, miszerint a Darius cég debreceni feltűnésével kapcso­latban miképpen kommentál­ná Orbán Viktor azon szavait, hogy „az offshore-lovagok ide­je lejárt”, Rácz Róbert azt vála­szolta: az idézett nyilatkozatot a miniszterelnök Simor And­rás volt ciprusi cégével kapcso­latban mondta. Hozzáfűzte: ne­ki nem feladata, hogy kommen­tálja a kormányfő szavait. Pedig megtehetné, hiszen nem kevés összegek forognak kockán. A HQ-LAB csak a Ke­nézy Kórháznak 2008-ban 393 milliós, míg 2009-ben 407 millió forintos számlát nyújtott be la­boratóriumi szolgáltatásról. Az árbevétele 2008-ban 690 millió forint volt, 2009-ben pedig - a válság idején - 785 millió forint­ra nőtt. Laboratóriumi körülmények­Fotó: Domaniczky Tivadar i / i www.nol.hu Stohl letöltendő börtönbüntetést kapott Stohl András színész első fokon, nem jogerősen két év négy hó­nap letöltendő börtönbüntetést kapott a Budakörnyéki Bírósá­gon maradandó fogyatékossá­­­­got okozó, ittas állapotban elkö­vetett járművezetés miatt. A szí­nészt három évre eltiltották a közügyektől, öt évre a járműve­zetéstől is. Stohl András az utol­só szó jogán bocsánatot kért tet­téért. Büntetésének letöltését ak­kor kell megkezdenie, ha az ítélet jogerőre emelkedett. (Nol.hu) Fotó: MTI Koszticsák Szilárd Esztergom éjszakai gyalogtúrája Az együttműködés hiánya, a politikai tisztogatás, a sajtósza­badság korlátozása, az érdemi munka elmaradása miatt a csü­törtöki közgyűlésen bejelentet­­­­te tartós akadályoztatását Té­tényi Éva, Esztergom független polgármestere, majd elhagyta a termet. A Széchenyi téren több száz ember ovációval és sírva fogadta a város kétharmados többséggel megválasztott pol­gármesterét, aki bejelentette: már csak egy közgyűlést haj­landó összehívni, ahol a reor­ganizációs tervet megszavaz­zák. Április 8-án éjszaka pedig az esztergomiak gyalog indul­nak el az Országház elé, köve­telve az esztergomi testület fel­oszlatását. (H.F.) I

Next