Népszabadság, 2011. április (69. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-19 / 91. szám

4 Népszabadság­­ 2011. április 11­., kedd Az ügy: Végszavazás Alaptörvény Csak a frakciószövetség, a függetlenek és a Jobbik szavazott Elfogadták az új alkotmányt Az Országgyűlés tegnap - az MSZP és az LMP távollétében - megszavazta Magyarország új alaptörvényét, amely 2012. január elsejétől lép hatályba. Schmitt Pál államfő várhatóan húsvéthétfőn írja alá az alkotmányt. Orbán Viktor miniszterelnök Boross Péter és Pozsgay Imre között - új alkotmányozók fotó: Móricz simon „Kevesebb, mint lehetne” • Navracsics Tibor (Fidesz) miniszter­elnök-helyettes: „Egy átmeneti helyett lesz egy reményeink szerint tartós alkotmány. Bízom benne, hogy jó alkot­mányunk lesz.” • Lázár János (Fidesz) frakcióvezető: „Valami új kezdődik - ezt éreztem, amikor az igen gombot megnyomtam. Felemelő volt. Nekem az, hogy mi fog történni ezután, nagyon fontos. F­ogy az emberek magukénak érezzék az új alaptörvényt, és hogy 5-10 éves távlat­ban nagyon sokan belássák, helyes lépés volt az elfogadása. • Harrach Péter (KDNP) frakcióveze­tő: „Felemelő, hogy új alaptörvényt alkottunk, az ember életében egyszer adatik meg ilyen történelmi lehetőség. Nagyon jó érzés volt maga az előkészí­tés folyamata is, a részvétel is siker­élmény volt. Nemcsak azért, mert a KDNP szempontjait képviselni tudtuk. Fianem azért, mert ezek össztársadalmi szempontok is: maga az ezeréves tör­ténelem megjelenítése az egész nem­zet számára büszkeséget jelent, de az élet védelme, a házasság és a család intézményének védelme is az egészsé­ges társadalom érdekét szolgálja. Ilyen értelemben ez a nemzet alkotmánya lesz, széles társadalmi részvétellel.” • Horváth János (Fidesz) képviselő: „Ideje az új alkotmánynak. Különösen azért, mert az az alkotmánycím, amivel éltünk az elmúlt húsz év alatt, szégyen­letes, nekem libabőrözött a hátam a címétől. Az új alkotmány jó, de jobb is lehetne. Vannak olyan szempontok, melyeket nem gondoltak végig. Az hogy a preambulumból hiányzik az 1946. évi l-es törvény, nekem különö­sen fáj. Indítványom azt mondta volna ki: ismertessék el, hogy a vérszerződés, az Aranybulla óta a polgári demokrá­cia, a köztársaság először a már emlí­tett törvénycikkel mondatott ki. Holott az új alkotmány azzal az ígérettel jele­nik meg a magyar nép előtt, hogy az teljes. De nem egészen teljes. Attól tartok, hogy a most megszületett al­kotmány többet ígérhetne, ha alaposan végig lett volna gondolva. Újból és újból az mondatik ki benne, hogy vala­kinek „joga van”, „jár” például az egész­séges élet. De ki fogja ezt garantálni? Biztos, hogy ezentúl több lesz a nemzet önbecsülése. Mindazonáltal az új alkot­mány kevesebb, mint lehetne.” (Cs. I.) Aláírás Minden valószínűség szerint a köztelevízió is közvetíti majd az aktust Koncerttel ünnepelnek „Most nem beszélek a pártok által szervezett akciókról. Minden ma­gyar honfitársunk büszke lehet er­re az alkotmányra. Sokan szeretnék elbizonytalanítani a társadalom tag­jait, de mi garantálni fogjuk, hogy ez az alkotmány mindenkié lesz. Sze­retnénk 2012. január elsejéig min­den magyar honfitársunkkal alapo­san megismertetni az új alkotmány rendelkezéseit”, hangoztatta Lázár János azt követően, hogy a T. Ház­ban a Fidesz-KDNP-frakciószövet­­ség megszavazta az új alkotmányt, mely 2012. január elsejével lesz ha­tályos. A Fidesz frakcióvezetője sze­rint az új alaptörvény húszéves adós­ságot törleszt, de „talán megérte a húszéves várakozás”, mert a volt kommunista, rendszerváltó orszá­gok alkotmányai közül, ha utolsó­nak is, de a legjobb született meg. A nemzeti konzultáció kapcsán hozzá­tette, valószínűleg még nem szüle­tett olyan törvény Magyarországon, amelyről több mint nyolcmillió vá­lasztót kérdeztek volna meg. (Nyolc­milliót kérdeztek, úgy nyolcszázez­ren válaszoltak - a szerk.) Arra reagálva, hogy Sólyom László volt köztársasági elnök élesen bírál­ta az új alkotmányt a múlt héten a TARTÓZKODÓ volt, méghozzá Ede­­lény egykori fideszes, jelenleg függet­len polgármestere, Molnár Oszkár. Frankfu­rter Allgemeine Zeitungnak, Lázár János úgy reagált: a nemzet egységének korábbi megtestesítőjé­től elvárható lett volna, hogy először Magyarországon ismertesse az állás­pontját. „Egészen megdöbbentő és sajátos”, hogy külföldi sajtóorgánum­ból kellett megismerni a volt állam­fő kritikáját”. A politikus hozzátet­te: „Sokat vesz le a kritika erejéből, a kritika hitelességéből, hogy ha va­laki külföldön szidja a hazáját vagy a hazájának egy részét, mert hát azért néhányan ránk is szavaztak”, jegyez­te meg. Sólyom László hivatala erre, fölsorolva mindazokat az interjúkat és előadásokat, amelyekben a volt ál­lamfő bírálta a jogalkotókat, úgy rea­gált: „különös és megdöbbentő, hogy Lázár János úr, a Fidesz frakcióveze­tője mindezekről nem értesült, és Só­lyom elnök úrnak rója föl, hogy ál­láspontját ő csak 2011 áprilisában is­merte meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung részére adott interjúból”. Visszatérve az alaptörvényre: Schmitt Pál köztársasági elnök április 25-én, húsvéthétfőn írja alá az új al­kotmányt. Az aktust várhatóan a köz­­szolgálati televízió is közvetíti. A Fi­desz, illetve a kormány nem készül „nagy csinnadrattával” - fogalmazott lapunknak egy fideszes politikus. Az előzetes tervek szerint aznap este - ez a Fidesz-KDNP 2010-es választá­si győzelmének is az évfordulója - a Művészetek Palotájában esti koncert­tel ünnepelnek, ami előtt a köztársa­sági elnök mond beszédet. (Cs.­­.) IGEN szavazatot kapott az alaptörvény, mivel a Fidesz-KDNP tagjai és a függet­len Pősze Lajos egyöntetűen elfogadták. 44 NEM voks érkezett az alkotmányra, mert a Jobbik-frakció mellett elutasította a független Ivády Gábor és Szili Katalin is. MÓDOSÍTÓK A kotta kimarad • A Himnusz kottáját nem tartalmazza az alkotmány. • A bírákhoz hasonlóan az ügyészek szolgálati jogviszonya is az általános öregségi nyugdíjkorhatárig - jelenleg 62 év - tart. A Kúria elnökére és a legfőbb ügyészre az általános nyugdíj­­korhatár nem érvényes. • Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét. • Az alapvető jogok biztosához hason­lóan a helyettes ombudsmanokat is az Országgyűlés válassza meg. • Magyarország védi a magyar nyel­vet - ezt tartalmazza az alkotmány. Azaz elmarad....a Magyarországon élő nemzetiségek nyelvét” rész. LMP A jogszabály legális, de nem legitim Schiffer András: A Fidesz cserbenhagyta az országot „Biztos vagyok abban, hogy ha a Fidesz-KDNP-t sikerül ellenzékbe küldeni, akkor újra nyílik jó néhány kérdés, ami most komoly merényle­tet jelent az alkotmányozás folyama­tában”, nyilatkozta lapunknak Schif­fer András, a Lehet Más a Politika parlamenti frakcióvezetője. Szalay Tamás Lajos Utólag igazolva látja a döntésüket, hogy nem­ vettek részt az alkotmányo­zási folyamatban? Teljes mértékben. Ha bármilyen kétely volt is valakiben, az elmúlt he­tek vérlázító húzásai ezt eloszlat­ták. Két ponton láttuk úgy, hogy a demokratikus alkotmányozás feltéte­lei nem adottak: egyfelől a Fidesz el­titkolta a választók elől az alkotmá­nyozási terveit, másfelől azt mondtuk, hogy akkor van meg az alkotmányo­zás feltétele, ha van egy erős megegye­zés az alkotmányozó többségen belül, hogy az alkotmányosság minden eset­ben a többséguralom korlátja. Ennek az ellenkezőjéről van megegyezés. A semmisségi törvénytől kezdve az Al­kotmánybíróság intézményének le­bontásáig olyan centrális demokrá­cia épül ki, amely nem tűr korlátokat. Egy ilyen folyamathoz nem lehet as­­­szisztálni. Vagyis, az elmúlt hetek iga­zolják korábbi álláspontunkat. A kormányzópárt és a köztársasági el­nök szerint a magyar nemzet minden tagja büszke lehet az új alkotmányra, amely erős alaptörvény lett. Mennyi­re tartja legitimnek a jogszabályt az­után, hogy egyetlen pártszövetség fo­gadta csak el? A 2006. szeptemberi Orbán Vik­tort idézve: el kell választani a legálisat a legitimtől. Az alaptörvény nyilván­valóan legális, de alkotmányozás alatt felszámolják az alkotmányosságot. A legitimitása problémás. És nem azért, mert csak a Fidesz-KDNP szavazza meg. Azzal van baj, hogy eltitkolták a terveiket, nem tartanak népszavazást, és nem adnak elég időt a tervek megis­merésére. Ezzel aláássák az új törvény jövőbeni elfogadottságát. Mindenki­nek az az érdeke az országban, hogy stabil jogrend legyen. Ezzel most több évtizedes konfliktusok forrását ülte­tik el. Egy alaptörvénynek akkor is ki­­kezdhetetlennek kell lennie, ha más pártok ülnek a Parlamentben, mint ma. Az az igazi kérdés, hogy az embe­rekkel ki tud-e egyezni ebben a kér­désben a frakciószövetség, de ez nehe­zen képzelhető el úgy, hogy a választás előtt hallgatott a terveiről. Nemzeti konzultáció keretében meg­kérdezték az ország lakosságát, az or­szág pedig válaszolt. Szerintem a fideszes politikusok sem gondolják komolyan, amikor erre ►

Next