Népszabadság, 2011. május (69. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-10 / 108. szám

2011. május 10., kedd | Népszabadság 9 Furcsa alku Kerék nélküli vagonokkal fizették ki a MÁV Gépészet munkáját Offshore buli vasutas módra Kapitány Szabó Attila Jégre vitte egy ciprusi cég magyar vállalkozása a MÁV Gépészet Zrt.-t: a vasúti járműjavító munkáját pénz helyett az általa részben felújított autószállító vagonokkal fizették ki. A vasutasok szerint a sajátos ügy­let nem okozott kárt, és az átvett ko­csik még bevételt is hozhatnak. Már csak azt kell kivárni, amíg feladatot találnak számukra. Addig nemcsak a speciális járművek állnak, de az „off­shore buli” a járműjavító mintegy százmillió forintját is leköti. A 35 személygépkocsit szállító va­gon teljes felújításáról értesüléseink szerint a MÁV Gépészet még 2008 decemberében állapodott meg a Du­­navagon Kft.-vel. A szerződés aláírá­sakor nagy volt az öröm, mert az el­ső önálló üzleti évét záró járműjavító eleget tett tulajdonosa elvárásának: átlépte a magyar vasútvállalat „hatá­rait” és külső megrendelést szerzett. Az ünnepi hangulatban azonban senkinek nem szúrt szemet, hogy a vasút régi partnerének számító Du­­navagon tulajdonosi háttere meg­változott, képében a cégbírósági be­jegyzésének tanúsága szerint valójá­ban egy Nicosiában bejegyzett off­shore cég magyar leányvállalatának nyújtottak kezet. A figyelmetlenséget menti, hogy a ciprusi Suncliff Limited CY 2008. jú­niusi magyarországi tulajdonszerzé­sét decemberben jegyezték be a cég­bírósági adatbázisba. Nagy­jából akkor, amikor a MÁV járműjavító vál­lalkozása is aláírta a maga szerződését. Ráadásul jóval az offshore cégek körüli hisztéria kitörése előtt, a gépészet vezetőit feltehetőleg nem is hajtotta semmi, hogy megrendelő­jük nemzeti hovatar­tozását firtassák. Ennek ellenére bizalmasaikat biz­tosították: a tárgyalások megkezdé­sekor a „tőlük elvárható gondosság­gal” ellenőrizték a partner adatait, és azokban a szerződéskötésig nem ta­pasztaltak változást. Ezzel együtt talán fel sem merült, hogy bevételt ígérő partnerüket ne a fővárostól délre fekvő Áporkán, a Dunavagon Petőfi Sándor utca cí­mén keressék, hanem Nicosiában, a Themistocles Dervis Street 3. szám alatti Julia házban. Elég lehetet an­­­nyi, hogy a korabeli vámokmányok tanúsága szerint Szerbiából hazánk­ba került vagonokat átvehették. Az pedig csak hónapokkal később de­rült ki, hogy a társaságnál korán it­tak a „medve bőrére”. Az első problémákkal a járműjavító 2009- ben szembesült. Mi­közben az autószál­lítók felújítása a terv szerint haladt, a Dunavagon nem teljesítette válla­lásait. Kezdetben még csak a jármű­vek meglehetősen fontos részegységei­nek számító kerékpá­rok - tehát a vonattenge­lyek végére szerelt vasúti ke­rekek - szállításával maradt adós. De később a megrendelő jelezte, hogy fi­zetni sem tud. A magyarázatok sze­rint a gazdasági válság romba dön­tötte üzleti elképzeléseit, és várt be­vételeiről le kellett mondania. A MÁV Gépészet mentette a menthetőt: a vagonok felújítását le­állították, és kérték a már elvégzett munkákról kiállított, összesen mint­egy százmillió forintnyi számla ren­dezését. Hiába. A mindössze három­millió forint tőkével bejegyzett Du­navagon nem fizetett. Ezért a jármű­javító jelzálogjogot jegyeztetett be a gondjaira bízott autószállítókra. Ez­zel megakadályozta, hogy azokon tu­lajdonosuk túladjon, egyúttal azon­ban saját kezét is „megkötötte”. Az elszámolási vita rendezéséig ugyan­is így a vagonok hasznosítására sem maradt lehetőség. A tárgyalások hamar megreked­tek a Dunavagon és a vasút cége kö­zött. A MÁV Gépészet perrel fenye­gette megrendelőjét, a bíróságot azonban végül elkerülték. A jogá­szok ugyanis azt jósolták: a huzavo­na akár 8-10 évig is eltarthat. Ami túl soknak látszott ahhoz, hogy a per esetleges megnyerése után még le­gyen kinek benyújtani a kártérítési számlát. Eközben az is borítékolha­tó lehetett, hogy az évekig a szabad ég alatt álló, új kerekeikre és a bíró­sági ítéletre váró autószállító vago­nokból sem marad több értéktelen ócskavasnál. A bennfentesek véleménye meg­oszlik arról, hogy ebben a helyzet­ben a MÁV Gépészet a megfelelő lépést választotta-e. Mindenesetre A DUNAVAGON KFT. százmillió forinttal maradt adósa a a MÁV Gépé­szet Zrt.-nek, amely pénz helyett a részben általa felújított vagonokkal vigasztalódhat. tény, hogy a társaság a pereskedés helyett inkább megegyezett meg­rendelőjével. E szerint a járműja­vító a Dunavagon tartozásáért cse­rébe megkapta a 35 autószállító tu­lajdonjogát. A járművek az értékesí­tésről szóló számla tanúsága szerint 105 millió forintnak megfelelő érté­ken, pályaszámonként kerültek be a vasúti nyilvántartásokba. A társaság nem kért jóváhagyást tulajdonosától a vagonok átvételé­hez. Úgy tartják, ilyen lépést kez­deményezni is felesleges lett vol­na. A MÁV Gépészet vezérigazga­tója ugyanis a cég alapszabálya sze­rint nettó 200 millió forintig egye­dül írhat alá minden, a vagyonele­mek tulajdon-, illetve használati jo­gának megszerzéséről szóló döntést. Az autószállítók beszerzése viszont ezt az értéket nem érte el. De a vagonok átvételéhez a vas­utasok szerint nem volt szükség a Monitoring Munkacsoport áldásá­ra sem. Mi több, az ügy nem is tar­tozik a testület hatáskörébe, mert nem beszerzés, hanem egy, a mun­kacsoport „működését megelőzően kötött szerződésből eredő tartozás rendezésére irányuló megállapo­dás”. A járműjavító vezetői a házon belül immár határozott álláspontok ellenére tavaly mindenesetre nem lehettek maradéktalanul biztosak a dolgukban. Erre utal legalábbis, hogy a hírek szerint cégük felügye­lőbizottságának elnökét a bizton­ság kedvéért tájékoztatták a vagon­ügyről. Akárhogy is, a vasutasok már megszokták, hogy kenyéradójuk dolgai ritkán alakulnak a terv sze­rint, így azon már meg sem lepőd­tek, hogy a MÁV Gépészet vasúti ko­csikat szerzett be. Remélik azonban, hogy a vagonok végül jók lesznek va­lamire. Például arra, hogy a magyar­­országi autógyártók szállításaihoz bérbe adják valakinek mind a har­mincötöt. MILLIÓ Kiszállításra váró Suzukik. Valamelyik hazai autógyárnak adná bérbe szerzeményeit a járműjavító társaság fotó: Kocsi Krisztián 100 Ésszerűsítés Már Pozsonyból irányítja magyar hálózatát az OMV Úgy mennek el, hogy itt maradnak Marnitz István Az osztrák OMV, jelentős létszám­­leépítést követően, mára Pozsony­ba költöztette Magyarországon mű­ködő központi részlegeinek jó részét - tudta meg lapunk. Ennek kereté­ben ez év elejével az OMV Hungá­ria élén Pécsi-Szabó Miklóst­ Müller Zsolt, az olajvállalat cseh, szlovák és magyar kúthálózati vezetője váltotta. Az új ügyvezető már Pozsonyból irá­nyítja a hazai társaságot. A Magyar­­országon elsősorban az OMV-töltőál­­lomások gördülékeny működését se­gítő csaknem száz dolgozó harmadát tavaly fokozatosan leépítették. Nem­rég egy jóval kisebb irodába is köl­töztek - mellesleg a Mol-székház tő­­szomszédságába. Müller Zsolttól megtudtuk: a ta­valy lezajlott költözés keretében a cseh, szlovák és magyar tevékenysé­güknek többek között a számlázá­si, könyvelési vagy callcenter-szolgál­­tatása került át a pozsonyi központ­ba. A lépésnek ésszerűsítési okai van­nak. Az OMV Hungária új budapes­ti székhelyének kiválasztásában sem­miféle szempontot nem jelentett an­nak Mol-székházhoz viszonyított tá­volsága - szögezte le. Az összevoná­sokkal elért megtakarítások mértékét az ügyvezető nem kívánta megjelölni. Felvetésünkre leszögezte: a lépés nem hozható semmiféle összefüggésbe az­zal, hogy az OMV három éve sikerte­lenül törekedett a Mal felvásárlására. Az átszervezés úgyszintén semmi­féle negatív hatást nem gyakorol ma­gyarországi töltőállomás-hálózatuk helyzetére - szögezte le Müller Zsolt. Jelenleg 178 kútjuk van. (Ezzel a Mol és a Shell után a piac harmadik legna­gyobb szereplői.) A magyar határ kö­zelében fekvő schwechati finomító­ból a korábbiaknak megfelelően to­vábbra is szállítanak a honi piacra. (A százhalombattai, pozsonyi és horvát­országi finomítóival a térség túlnyo­mó részét ellátó Mal mellett így az OMV nálunk az egyetlen számottevő alternatív üzemanyag-nagykereske­dő.) Sem a töltőállomás-értékesítés, sem a -vásárlás kérdésével nem fog­lalkoznak a korábbi éveknél nagyobb mértékben, most Magyarországon nincs is eladó hálózat - tette hozzá. A váltás után is önálló cégként megmaradó OMV Hungária tava­lyi pénzügyi eredményeiről egyelő­re nem kívánt beszámolni, de leszö­gezte: a piac telített, a gazdasági kör­nyezet a magas árak, az alacsony ke­reslet és a válságadó miatt igen ked­vezőtlen. Idén csupán arra számíta­nak, hogy a helyzet a tavalyinál leg­alábbis nem lesz rosszabb. Reméli, hogy a közeljövőben már jelentősen csökkennek a nemzetközi olajárak, ami visszacsábíthatja az embereket a kutakhoz. Pécsi-Szabó Miklós érdek­lődésünkre a változással kapcsolat­ban annyit közölt, hogy az OMV-nél töltött több évtized után közös meg­egyezéssel távozott. A szakember jö­vőjét a megújulóenergia-iparban ter­vezi. HIRDETÉS A kutakat nem érinti az átszervezés FOTÓ: MÓRICZ SIMON AZ OMV HUNGÁRIA ADATAI (MILLIÁRD FORINT) FORRÁS: WWW.OPTEN.HU 2008 2009 Értékesítés nettó árbevétele 309 242 Adózott eredmény -3,8 -4,9

Next