Népszabadság, 2011. június (69. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-01 / 127. szám

Drasztikus berlini döntés az atomerőművek bezárásáról ► Ismét előtérben az alternatív energia, a szélkerekek, napelemek. ► Paks - Magyarország várhatóan nem követi a német példát. Az ügy ^4 Reálhozam­ból kerestek a „spekuláción” a volt magán-nyugdíjpénztári tagok Mégis segített a tőzsde Ábrahám Ambrus Aligha kérdéses, hogy május 31. volt az év talán legfontosabb tőzsdenapja idehaza, még azok számára is, akik csak hírből ismerik a részvénypia­cot. A tegnapi volt ugyanis az állam­hoz átkerülő magán-nyugdíjpénz­tári vagyon elszámolási napja, és a keddi árfolyamok alapján határoz­zák meg a volt tagok esetében a re­álhozamot is. Bába Julianna, a Stabilitás Pénz­társzövetség elnöke a Népszabadság­nak elmondta, az, hogy egyetlen na­pot jelölt ki a kormány fordulónap­ként, még mindig jobb, mint az a korábbi elképzelés, amely több hó­nap utolsó napjára időzítette volna a reálhozamok elszámolását. Abban az esetben nem lehetett volna garan­tálni, hogy egységesen kezeljék a ta­gok megtakarításait. Szakértői szá­mítások szerint a visszalépett tagok 70 százaléka kap majd reálhozamot, azoknak viszont, akik 2005 és 2007 között, vagyis a válságot megelőző időszakban léptek be a vegyes nyug­díjrendszerbe, valószínűleg nem ke­letkezett reálhozamuk. A többiek jú­lius első hetei és augusztus vége kö­zött jutnak hozzá pénzükhöz - a túl­nyomó többségük ugyanis készpénz­ben kérte a reálhozamát. Sokan így is érintettek, és nem kevés pénzről van szó: a tagok száma tavaly év vé­gén még 3,1 millió volt, közülük száz­ezren döntöttek úgy, hogy maradnak a pénztárukban, míg a vagyon érté­ke­­ ugyancsak tavaly decemberben - 3102 milliárd forintra rúgott. A magyar tőzsdén jegyzett cégek rész­vényeiből 181,98 milliárd forint ér­tékben birtokoltak közvetlenül a ma­gánnyugdíjpénztárak - abból is a leg­többet a Molból. A pénztártagoknak, illetve a kor­mánynak volt miért izgulnia a hé­ten: hétfőn New Yorkban és London­ban sem volt kereskedés, a világ két meghatározó és irányadónak tekin­tett börzéje nélkül a világ egyéb pia­cai jobbára estek, így volt ez a Bu­dapesti Értéktőzsdén (BÉT) is. Teg­nap aztán az európai piacok nyitásá­ra megjelent a The Wall Street Jour­nal írása arról, hogy a görögök újabb finanszírozási csomagjára az eddig vonakodó Németország hajlandó ál­dását adni. Ennek örömére a londo­ni, a frankfurti és a párizsi tőzsde, ve­lük együtt pedig a BÉT is emelkedett 2,59 százalékkal. Vagyis egy nap alatt nagyot fordult a világ. A hazai tőzsde esetében az év elejétől felülteljesítés­­ről beszélhetünk, azaz a BÉT-en na­gyobb volt a növekedés, mint a veze­tő nagy tőzsdéken. Ennek oka, hogy a befektetők díjazták a Széll Kálmán Tervben foglaltakat, így nem lesz kí­nos az elszámolás a pénztártagok­kal. A BUX január óta 21 327 pont­ról 23 376-ig emelkedett. A két leg­nagyobb részvény, a Mol és az OTP esetében is hasonló pályáról beszél­hetünk: előbbi a szilveszteri 20 790 forintról 23 700 forintig kúszott fel, míg utóbbi 186 forinttal drágult, így tegnap 6106-os szinten állapodott meg a jegyzés. Jobban is járhattak volna a pénztártagok, ha április végét jelöli ki a kormány az elszámolásra, akkor ugyanis jóval magasabban jár­tak az árfolyamok. Tegnap egyben az is eldőlt, hogy az Alkotmánybíróság nem hoz ha­tározatot a nyugdíjpénzek államo­sítása miatti beadványokról, mielőtt a vagyon átkerül az államhoz. Mivel az átadás-átvétel a következő napok­ban megtörténik, most már kijelent­hető, hogy a vegyes nyugdíjrendszer visszaállítására semmi esély sem maradt. Április végén még nagyobb lett volna a hozam fotó: szabó Bernadett Orbán Viktor: Megtörtént a fordulat a gazdaságban Kutya nehéz év van mögöttünk a kormányfő szerint, aki a Mil­lenárison értékelte a kormány­zás első évét. Egyben kijelen­tette: turbódízel befecskende­zésre van szükség az idén. ->5 Másfél milliárd forintot kap Andrew Vajna filmalapja A kormány elfogadta azt az Andrew Vajna és tanácsadói által kidolgozott tervet, amely­nek célja a nemzeti filmipar megújítása. Megalakulhat a Magyar Nemzeti Filmalap. ^6 LÁTVÁNYSPORT - ADÓKEDVEZMÉNY Kész a sportfinanszíro­zási törvény „brüsszeli változata”, összhang­ban van már az uniós előírásokkal, társasá­­giadó-kedvezményt kaphatnak a látvány­szakágak, a jégkorong, a kézi-, a vízi- és a ko­sárlabda, a futball. (Képünkön a 12 milli­árdos új debreceni sta­dion látványterve.) ->9 FORRÁS: DVSC.HU ÖTÖDIK HASÁB Fi­ fa vb A FIFA-nak 1904 óta nyolc elnö­ke volt: a Nemzetközi Labdarúgó Szövetségnél átlagban tizenhá­rom és fél évenként váltanak elöljárót. Sepp Blatter már az átlagnál jár, hiszen 1998-ban került a szervezet élére, valójában azonban harmincéves jubileumát ünnepli, mert 1981-től tizenhét esztendőn át vezette a világfut­­ball adminisztrációját. Azaz hosszú ideig együtt dolgozott a negyedszázadot a FIFA elnöki posztján töltő Joao Havelange­­zsal, aki a labdarúgást a földke­rekség egészén el-, a szövetség hatalmát pedig már-már a végte­lenségig kiterjesztette. Azért csak már-már, mert az utóbbi folyamatot Blatter teljesí­tette ki a bizniszfutball totális uralma idején. A labdarúgás és az üzlet kapcsolatában azonban az előbbi viszi a prímet, merthogy a hatalmat a futball hallatlan nép­szerűsége alapozza meg: ebből származnak a dollármilliárdok. A futballon és a gigantikus összegeken keresztül a FIFA elnöke hovatovább hasonló erőt képvisel, mint a legtekintélyesebb országok vezetői. Elviheti a világ­­bajnokságot Dél-Afrikába, ahol harminc napig két ország műkö­dik (a vendéglátó, valamint az állam az államban), és szívessé­get tesz a dúsgazdag Katarnak, ha odatelepíti a tornát. Jellemző: a mai választáson egyedüli jelölt­ként induló elnökről még az an­gol szövetségi támadások is lepe­regnek, jóllehet Angliának van némi szerepe a labdarúgás globá­lis hódításában. A végrehajtó bizottságot viszont guatemalai vagy pápua új-guineai tag is erő­síti. Ám - skandalumok ide, ma­nipulációk oda - a világ nem erre a vb-re figyel. A másikért egyenesen rajong. S a labdarúgásba vetett hitét nem ingatja meg, hogy a FIFA hitele esetleg odavan. (A szerk.) 9 770133 175036 11127 N. Kósa Judit az alapítványi iskolák felszámolásáról ír A valóság az, hogy az okta­tási kormányzat újra akarja teremteni a diktatúra mo­nolit iskolarendszerét. Ml Merkel zöldben Inotai Edit a német kor­mány atomerőmű-ellenes politikáját elemzi. Ml

Next