Népszabadság, 2011. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)

2011-08-03 / 180. szám

2011. augusztus 3., szerda | Népszabadság 5 Magyarország Önhiki Istenmezeje bezárja a hivatalt, Zalabaksa lépett a csőd felé, Dédestapolcsány kiábrándult Amikor a fideszes politikus „őszintén bevallja” Tudósítóinktól A kormány erre az évre 31 milliárd fo­rintot különített el az önhibájukon kí­vül hátrányos helyzetben lévő - köz­keletű szóval önhikis­­ önkormányza­tok megsegítésére. Ebből a keretből a pályázat első ütemében 11,6 milliárd forintot ítéltek oda összesen 1182 te­lepülésnek. Az állami forrásra a kö­zelmúltban lezárult első körben 1274 önkormányzat nyújtott be pályáza­tot, vagyis nem éri el a százat azon települések száma, amelyek egy fil­lért sem kaptak. A támogatás össze­gét tekintve az első három „helyezett” Kiskunfélegyháza (172 millió), Salgó­tarján (142 millió) és Bátonyterenye (141 millió). Százmillió forintot meg­haladó összeget kapott Balassagyar­mat, Balmazújváros, Barcs, Kalocsa, Kisvárda, Mátészalka, Nyíradony és Szerencs. A legkevesebb támogatást a Békés megyei Újszalonta (41 ezer forint), a Baranya megyei Kisszent­­márton (64 ezer forint) és a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Dédestapol­csány (ugyancsak 64 ezer forint) kap­ta, de 150 ezernél kevesebbet ítéltek meg a borsodi Karosnak és Ároktő­nek, valamint a Nógrád megyei Do­­rogházának is. Több megyei önkormányzatnál ér­deklődtünk az önhikis támogatások elosztásáról, s az egyik dunántúli hi­vatalban úgy fogalmaztak: az ország gazdasági helyzete miatt a szükséges­nél kevesebb pénz áll rendelkezésre, az elosztás viszont - a települések lé­­lekszámát és a működtetett intéz­ményrendszer nagyságát figyelembe véve - a lehető legigazságosabb volt. Valóban nem lehet panasz az eljárás­ra például Győr-Moson-Sopron me­gyében, ott ugyanis még az is előfor­dult, hogy a pénz gyorsabban megér­kezett, mint a támogatásról szóló ér­tesítés. így járt például a dunaszigeti önkormányzat, ahol meg is lepődtek az „átutalás sebességén”. Érdekes a Hajdú-Bihar megyei Balmazújváros esete is, amely idén 300 millió forint támogatásra pá­lyázott, és mintegy 101 millió forin­tot nyert. Tiba István polgármester, fideszes parlamenti képviselő a he­lyi televízióban július 15-én az önhi­kis pályázatról beszélve szó szerint azt nyilatkozta: „A pályázat elbírá­lás alapján működik, tehát nem kap mindenki támogatást, az nagyon sok tényezőtől függ, hogy kap-e egy tele­pülés. Egyrészt a pályázattól, annak a realitásától, s valljuk be őszintén, hogy függ attól is, hogy milyen támo­gatást tudunk ennek szerezni.” Tiba Istvánt megkérdeztük arról, hogy ez utóbi megjegyzésén azt kell-e érteni, hogy vajon politikai lobbitevékeny­ség szükséges a nagyobb összegű for­ráshoz, mire azt válaszolta: a támoga­tás megszerzése alatt azt értette, hogy a benyújtott pályázatnak megfelelő-e a realitása vagy sem. Más önkormányzati vezetőkkel beszélve azonban kiderült: imponáló adat, hogy 1274 önkormányzatból 1182 település részesült támogatás­ban, ám árnyalja a képet, hogy sok te­lepülés a szükségesnél jóval kevesebb pénzt kapott. Az 5,6 milliós támoga­tásban részesült Sokorópátka - Czi­­bulya Balázs polgármester elmon-LÁTSZÓLAG hatalmas összeg, 31 milliárd forint jut az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések­nek. Ebből a keretből a pályázat első ütemében 11,6 milliárd forintot ítéltek oda 1182 településnek. dása szerint­­ csupán a hatodát kap­ta az igényelt forrásnak. Most abban bíznak, hogy a következő fordulóban megfelelő nagyságrendű támogatást nyernek. Az ősszel esedékes új pályá­zati körben reménykedik a Somogy megyei Csurgó polgármestere, Füs­tös János (Fidesz-KDNP) is. Csur­gón nemrégiben csődközeli helyzet alakult ki, kétségessé vált az önkor­mányzati dolgozók bérének kifizeté­se, s emiatt a képviselő-testület száz­milliós megszorításról döntött. Az önkormányzat 270 milliós önhikis forrásra pályázott, ám csak 85 milli­ót kapott. Füstös János azt mondta: bár jóval nagyobb összegre számítot­tak, az 5700 lakosú kisvárosban most ez az összeg is „életmentő.” S hogy mit jelent a mindennapok­ban, ha egy település a szükségesnél kevesebb önhikis támogatást kap? Ezt jól példázza a Heves megyei Is­tenmezeje esete, amely az igényelt 14 millió forint helyett csak 227 ez­ret nyert. Kotroczó István, a falu bal­oldali kötődésűként ismert független polgármestere megkeresésünkre el­mondta: az önkormányzat rendkívü­li testületi ülésen úgy döntött, hogy a csődhelyzet elkerülése érdekében bezárják a polgármesteri hivatalt, a helyi általános iskola épületébe te­szik át a székhelyüket, összevonnak alsó tagozatos osztályokat és óvodai csoportokat, megszüntetik a napkö­zit, s dolgozókat bocsátanak el. Ezzel mintegy tízmillió forintos megtakarí­tást érhetnek el, ami - megfogalma­zása szerint - a pillanatnyi túlélés­hez talán elég, hosszú távon azonban nem oldja meg a pénzügyi gondokat. A község ugyanis az idei költségve­tést 19 millió forint működési és ki­lencmillió forint fejlesztési hiánnyal tervezte, hatvan napon túli közüzemi tartozásuk is többmilliós. Hasonlóan súlyos a helyzet a már említett Dé­­destapolcsányban: az ezerötszáz lel­kes borsodi településen a forráshiány miatt elbocsátják a mezőőrt, bezár­ják a helyi Tourinform-irodát, s nem töltik be a két üres álláshelyet az is­kolában. Mindennek az az oka, hogy önhikis támogatásként mindössze 64 ezer forintot kaptak, holott 21 milli­ót igényeltek. Lukács László függet­len polgármester a Hvg.hu-nak azt mondta: „Nem érdemes tisztessége­sen gazdálkodni és oktatási intézmé­nyeket működtetni.” Az önhikis támogatási kérelmek elbírálásakor pórul járt Zalabaksa is: a Zala megyei község 14 milliót kért, de csak 1,4 milliót kapott. Horváth Ottó, a hétszáz lakosú település füg­getlen polgármestere szerint ez azt jelenti, hogy „a kormány még egyet taszított a csőd felé tartó falun”. Az évi 200 millió forintból gazdálkodó település mintegy 20 milliós adós­ságot görget maga előtt, pedig már minimálisra csökkentették a kiadá­sokat. A polgármester megemlítet­te: mivel a kért összegnek csupán a tíz százalékát kapták meg, több nyer­tes pályázatukat vissza kell mondani, mert még hitelt sem tudnak felvenni az önrészhez. 3­1 MILLIÁRD Balmazújváros felett már tisztul az ég - több mint százmillió forintot nyertek FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS A belügyi tárca nem minősít Az „önhikis” pályázati források elosz­tásával kapcsolatos érdeklődésünkre a Belügyminisztérium sajtóosztályá­tól azt a tájékoztatást kaptuk: 2011 - ben a működési forráshiánnyal küzdő önkormányzatok támogatásában jelentős változás következett be, mert a korábbi években folytatott szisztéma a folyamatosan szigorodó feltételrendszer miatt egyre kevésbé tudta betölteni szerepét, s költség­­vetési lehetőségei kevésnek bizo­nyultak. A tárca véleménye szerint a kiegészítő központi támogatás lehe­tősége több önkormányzat esetében a gazdálkodás mozgatórugójává vált az elmúlt években, mert nem költ­ségvetést terveztek a várható kiadá­sok és bevételek reális figyelembevé­telével, hanem hiányt terveztek az „önhiki”-támogatás elnyerésének reményében. Az új támogatási rend­szerben a rendelkezésre álló források közel háromszorosra emelkedtek. A sajtóosztály közlése szerint az „önhi­ki” első ütemében az éves előirány­zat többszörösét igényelték az ön­­kormányzatok, így valóban voltak olyan települések, amelyek jelenleg nem kaptak támogatást. Az első körben az előző évről áthúzódó köz­üzemi és élelmiszer-beszállítók felé fennálló tartozások rendezése és a kötelező közoktatási feladatokhoz kapcsolódó forráshiány mérséklése élvezett elsőbbséget. Az önkormány­zatoknak idén még két alkalommal van lehetőségük pályázatot benyúj­tani szeptember tizedikei és novem­ber ötödikei határidővel. Kérdésünk­re, miszerint miképpen értékelik Tiba István fideszes politikusnak az „önhi­­kivel” kapcsolatos tévényilatkozatát, a sajtóosztály közölte: a Belügymi­nisztériumnak nem tiszte a különbö­ző települések polgármestereinek nyilatkozatait, véleményét minősíte­ni. (K. Zs.) Honvédelem Nem volt probléma a Gripenekkel, de azért megoldották Kerozin félmilliárdért Szalay Tamás Lajos Csaknem ötszázmillió forintért vásá­roltak üzemanyagot a honvédség Gri­­pen vadászgépeihez. Ezzel biztosítha­­tóvá válik, hogy a megfelelő repülési óraszámot teljesíteni tudják a pilóták - értesült megbízható forrásból a­ Nép­szabadság. Úgy tudjuk, hogy a vezér­kar már ki is adta az utasítást a máso­dik fél évre szóló repülési terv kidolgo­zására, a számítások szerint az év vé­géig még 1600 órát „ki tudnak repül­ni” a Gripen-pilóták. Forrásaink sze­rint a félmilliárdos összeget a költség­­csökkentéseknek köszönhetően tud­ták felszabadítani erre a célra. Korábban a HM még határozottan tagadta, hogy gond lenne az üzem­anyag-ellátással. A szaktárca a Ma­gyar Nemzet korábbi írására reagálva - amelyben arról írtak, hogy nincs ke­rozin a Gripenekben, így azok a föld­re kényszerülnek - határozottan állí­totta, hogy nincs üzemanyag-ellátá­si probléma, ami veszélyeztetné a gé­peken folyó kiképzést és a pilóták fel­készítését. A HM közleményében ak­kor azt állította: minden feltétel biz­tosított ahhoz, hogy a kiképzés zavar­talanul folyhasson. „A tárca külön fi­gyelmet fordít az üzemanyag-beszer­zésre, annak folyamatos biztosítására és megfelelő tartalékképzésre is, ezzel garantálva a kiképzési feladatok zök­kenőmentes végrehajtását”, hangsú­lyozta a minisztériumi közlemény. Ehhez képest nemrégiben Fodor Lajos, a HM közigazgatási államtit­kára az InfoRádió egyik műsorában elismerte: a Gripen vadászgépekkel valóban keveset gyakorolnak a piló­ták. Úgy fogalmazott: „Ezen a közel­jövőben jelentősen javítani fogunk, mert technikai és adminisztratív problémák adódtak, például üzem­anyag-, azaz kerozinhiány miatt nem repültek a repülőgépeink (...) előfor­dulnak ilyen apróbb gondok, mint mindenhol máshol.” Fodor a rádióin­terjúban ezzel együtt elismerte azt is, hogy olykor a földi harci járművek­ben sincs elég üzemanyag, de hang­súlyozta, hogy ezeket az eseteket ha­mar megoldják, így a kiképzést nem fenyegeti veszély. Mint arról a Népszabadságban ko­rábban beszámoltunk: a 2003-ban módosított bérleti szerződés értelmé­ben a svédországi átképzéssel együtt tíz év alatt 16800 órát tölthet levegő­ben a magyar 12+2 Gripen. A HM az ezzel kapcsolatos korábbi kérdése­inkre azt a tájékoztatást adta, hogy az évente repülhető idő tervezésénél prioritásként kezelik a nemzeti légtér védelmét és a repülő csapatok alap­­rendeltetésének feladatait, ugyanak­kor alapul veszik a honvédelmi költ­ségvetés által biztosított, „minden­kori gazdasági teherbírásunktól füg­gő lehetőségeket” is. „Aktuális nem­zetközi példák alapján elmondható, hogy éves szinten, repülőeszköztől és típustól függetlenül, mintegy nyolc­van-száz repült óra teljesítése kívána­tos a személyzetek begyakorlottságá­nak fenntartásához és az alapfelada­tok teljesítéséhez”, állította lapunk­nak korábban a HM. Repülésre készen fotó: Reviczky zsolt

Next