Népszabadság, 2011. augusztus (69. évfolyam, 178-203. szám)
2011-08-03 / 180. szám
2011. augusztus 3., szerda | Népszabadság 5 Magyarország Önhiki Istenmezeje bezárja a hivatalt, Zalabaksa lépett a csőd felé, Dédestapolcsány kiábrándult Amikor a fideszes politikus „őszintén bevallja” Tudósítóinktól A kormány erre az évre 31 milliárd forintot különített el az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő - közkeletű szóval önhikis önkormányzatok megsegítésére. Ebből a keretből a pályázat első ütemében 11,6 milliárd forintot ítéltek oda összesen 1182 településnek. Az állami forrásra a közelmúltban lezárult első körben 1274 önkormányzat nyújtott be pályázatot, vagyis nem éri el a százat azon települések száma, amelyek egy fillért sem kaptak. A támogatás összegét tekintve az első három „helyezett” Kiskunfélegyháza (172 millió), Salgótarján (142 millió) és Bátonyterenye (141 millió). Százmillió forintot meghaladó összeget kapott Balassagyarmat, Balmazújváros, Barcs, Kalocsa, Kisvárda, Mátészalka, Nyíradony és Szerencs. A legkevesebb támogatást a Békés megyei Újszalonta (41 ezer forint), a Baranya megyei Kisszentmárton (64 ezer forint) és a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Dédestapolcsány (ugyancsak 64 ezer forint) kapta, de 150 ezernél kevesebbet ítéltek meg a borsodi Karosnak és Ároktőnek, valamint a Nógrád megyei Dorogházának is. Több megyei önkormányzatnál érdeklődtünk az önhikis támogatások elosztásáról, s az egyik dunántúli hivatalban úgy fogalmaztak: az ország gazdasági helyzete miatt a szükségesnél kevesebb pénz áll rendelkezésre, az elosztás viszont - a települések lélekszámát és a működtetett intézményrendszer nagyságát figyelembe véve - a lehető legigazságosabb volt. Valóban nem lehet panasz az eljárásra például Győr-Moson-Sopron megyében, ott ugyanis még az is előfordult, hogy a pénz gyorsabban megérkezett, mint a támogatásról szóló értesítés. így járt például a dunaszigeti önkormányzat, ahol meg is lepődtek az „átutalás sebességén”. Érdekes a Hajdú-Bihar megyei Balmazújváros esete is, amely idén 300 millió forint támogatásra pályázott, és mintegy 101 millió forintot nyert. Tiba István polgármester, fideszes parlamenti képviselő a helyi televízióban július 15-én az önhikis pályázatról beszélve szó szerint azt nyilatkozta: „A pályázat elbírálás alapján működik, tehát nem kap mindenki támogatást, az nagyon sok tényezőtől függ, hogy kap-e egy település. Egyrészt a pályázattól, annak a realitásától, s valljuk be őszintén, hogy függ attól is, hogy milyen támogatást tudunk ennek szerezni.” Tiba Istvánt megkérdeztük arról, hogy ez utóbi megjegyzésén azt kell-e érteni, hogy vajon politikai lobbitevékenység szükséges a nagyobb összegű forráshoz, mire azt válaszolta: a támogatás megszerzése alatt azt értette, hogy a benyújtott pályázatnak megfelelő-e a realitása vagy sem. Más önkormányzati vezetőkkel beszélve azonban kiderült: imponáló adat, hogy 1274 önkormányzatból 1182 település részesült támogatásban, ám árnyalja a képet, hogy sok település a szükségesnél jóval kevesebb pénzt kapott. Az 5,6 milliós támogatásban részesült Sokorópátka - Czibulya Balázs polgármester elmon-LÁTSZÓLAG hatalmas összeg, 31 milliárd forint jut az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került településeknek. Ebből a keretből a pályázat első ütemében 11,6 milliárd forintot ítéltek oda 1182 településnek. dása szerint csupán a hatodát kapta az igényelt forrásnak. Most abban bíznak, hogy a következő fordulóban megfelelő nagyságrendű támogatást nyernek. Az ősszel esedékes új pályázati körben reménykedik a Somogy megyei Csurgó polgármestere, Füstös János (Fidesz-KDNP) is. Csurgón nemrégiben csődközeli helyzet alakult ki, kétségessé vált az önkormányzati dolgozók bérének kifizetése, s emiatt a képviselő-testület százmilliós megszorításról döntött. Az önkormányzat 270 milliós önhikis forrásra pályázott, ám csak 85 milliót kapott. Füstös János azt mondta: bár jóval nagyobb összegre számítottak, az 5700 lakosú kisvárosban most ez az összeg is „életmentő.” S hogy mit jelent a mindennapokban, ha egy település a szükségesnél kevesebb önhikis támogatást kap? Ezt jól példázza a Heves megyei Istenmezeje esete, amely az igényelt 14 millió forint helyett csak 227 ezret nyert. Kotroczó István, a falu baloldali kötődésűként ismert független polgármestere megkeresésünkre elmondta: az önkormányzat rendkívüli testületi ülésen úgy döntött, hogy a csődhelyzet elkerülése érdekében bezárják a polgármesteri hivatalt, a helyi általános iskola épületébe teszik át a székhelyüket, összevonnak alsó tagozatos osztályokat és óvodai csoportokat, megszüntetik a napközit, s dolgozókat bocsátanak el. Ezzel mintegy tízmillió forintos megtakarítást érhetnek el, ami - megfogalmazása szerint - a pillanatnyi túléléshez talán elég, hosszú távon azonban nem oldja meg a pénzügyi gondokat. A község ugyanis az idei költségvetést 19 millió forint működési és kilencmillió forint fejlesztési hiánnyal tervezte, hatvan napon túli közüzemi tartozásuk is többmilliós. Hasonlóan súlyos a helyzet a már említett Dédestapolcsányban: az ezerötszáz lelkes borsodi településen a forráshiány miatt elbocsátják a mezőőrt, bezárják a helyi Tourinform-irodát, s nem töltik be a két üres álláshelyet az iskolában. Mindennek az az oka, hogy önhikis támogatásként mindössze 64 ezer forintot kaptak, holott 21 milliót igényeltek. Lukács László független polgármester a Hvg.hu-nak azt mondta: „Nem érdemes tisztességesen gazdálkodni és oktatási intézményeket működtetni.” Az önhikis támogatási kérelmek elbírálásakor pórul járt Zalabaksa is: a Zala megyei község 14 milliót kért, de csak 1,4 milliót kapott. Horváth Ottó, a hétszáz lakosú település független polgármestere szerint ez azt jelenti, hogy „a kormány még egyet taszított a csőd felé tartó falun”. Az évi 200 millió forintból gazdálkodó település mintegy 20 milliós adósságot görget maga előtt, pedig már minimálisra csökkentették a kiadásokat. A polgármester megemlítette: mivel a kért összegnek csupán a tíz százalékát kapták meg, több nyertes pályázatukat vissza kell mondani, mert még hitelt sem tudnak felvenni az önrészhez. 31 MILLIÁRD Balmazújváros felett már tisztul az ég - több mint százmillió forintot nyertek FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS A belügyi tárca nem minősít Az „önhikis” pályázati források elosztásával kapcsolatos érdeklődésünkre a Belügyminisztérium sajtóosztályától azt a tájékoztatást kaptuk: 2011 - ben a működési forráshiánnyal küzdő önkormányzatok támogatásában jelentős változás következett be, mert a korábbi években folytatott szisztéma a folyamatosan szigorodó feltételrendszer miatt egyre kevésbé tudta betölteni szerepét, s költségvetési lehetőségei kevésnek bizonyultak. A tárca véleménye szerint a kiegészítő központi támogatás lehetősége több önkormányzat esetében a gazdálkodás mozgatórugójává vált az elmúlt években, mert nem költségvetést terveztek a várható kiadások és bevételek reális figyelembevételével, hanem hiányt terveztek az „önhiki”-támogatás elnyerésének reményében. Az új támogatási rendszerben a rendelkezésre álló források közel háromszorosra emelkedtek. A sajtóosztály közlése szerint az „önhiki” első ütemében az éves előirányzat többszörösét igényelték az önkormányzatok, így valóban voltak olyan települések, amelyek jelenleg nem kaptak támogatást. Az első körben az előző évről áthúzódó közüzemi és élelmiszer-beszállítók felé fennálló tartozások rendezése és a kötelező közoktatási feladatokhoz kapcsolódó forráshiány mérséklése élvezett elsőbbséget. Az önkormányzatoknak idén még két alkalommal van lehetőségük pályázatot benyújtani szeptember tizedikei és november ötödikei határidővel. Kérdésünkre, miszerint miképpen értékelik Tiba István fideszes politikusnak az „önhikivel” kapcsolatos tévényilatkozatát, a sajtóosztály közölte: a Belügyminisztériumnak nem tiszte a különböző települések polgármestereinek nyilatkozatait, véleményét minősíteni. (K. Zs.) Honvédelem Nem volt probléma a Gripenekkel, de azért megoldották Kerozin félmilliárdért Szalay Tamás Lajos Csaknem ötszázmillió forintért vásároltak üzemanyagot a honvédség Gripen vadászgépeihez. Ezzel biztosíthatóvá válik, hogy a megfelelő repülési óraszámot teljesíteni tudják a pilóták - értesült megbízható forrásból a Népszabadság. Úgy tudjuk, hogy a vezérkar már ki is adta az utasítást a második fél évre szóló repülési terv kidolgozására, a számítások szerint az év végéig még 1600 órát „ki tudnak repülni” a Gripen-pilóták. Forrásaink szerint a félmilliárdos összeget a költségcsökkentéseknek köszönhetően tudták felszabadítani erre a célra. Korábban a HM még határozottan tagadta, hogy gond lenne az üzemanyag-ellátással. A szaktárca a Magyar Nemzet korábbi írására reagálva - amelyben arról írtak, hogy nincs kerozin a Gripenekben, így azok a földre kényszerülnek - határozottan állította, hogy nincs üzemanyag-ellátási probléma, ami veszélyeztetné a gépeken folyó kiképzést és a pilóták felkészítését. A HM közleményében akkor azt állította: minden feltétel biztosított ahhoz, hogy a kiképzés zavartalanul folyhasson. „A tárca külön figyelmet fordít az üzemanyag-beszerzésre, annak folyamatos biztosítására és megfelelő tartalékképzésre is, ezzel garantálva a kiképzési feladatok zökkenőmentes végrehajtását”, hangsúlyozta a minisztériumi közlemény. Ehhez képest nemrégiben Fodor Lajos, a HM közigazgatási államtitkára az InfoRádió egyik műsorában elismerte: a Gripen vadászgépekkel valóban keveset gyakorolnak a pilóták. Úgy fogalmazott: „Ezen a közeljövőben jelentősen javítani fogunk, mert technikai és adminisztratív problémák adódtak, például üzemanyag-, azaz kerozinhiány miatt nem repültek a repülőgépeink (...) előfordulnak ilyen apróbb gondok, mint mindenhol máshol.” Fodor a rádióinterjúban ezzel együtt elismerte azt is, hogy olykor a földi harci járművekben sincs elég üzemanyag, de hangsúlyozta, hogy ezeket az eseteket hamar megoldják, így a kiképzést nem fenyegeti veszély. Mint arról a Népszabadságban korábban beszámoltunk: a 2003-ban módosított bérleti szerződés értelmében a svédországi átképzéssel együtt tíz év alatt 16800 órát tölthet levegőben a magyar 12+2 Gripen. A HM az ezzel kapcsolatos korábbi kérdéseinkre azt a tájékoztatást adta, hogy az évente repülhető idő tervezésénél prioritásként kezelik a nemzeti légtér védelmét és a repülő csapatok alaprendeltetésének feladatait, ugyanakkor alapul veszik a honvédelmi költségvetés által biztosított, „mindenkori gazdasági teherbírásunktól függő lehetőségeket” is. „Aktuális nemzetközi példák alapján elmondható, hogy éves szinten, repülőeszköztől és típustól függetlenül, mintegy nyolcvan-száz repült óra teljesítése kívánatos a személyzetek begyakorlottságának fenntartásához és az alapfeladatok teljesítéséhez”, állította lapunknak korábban a HM. Repülésre készen fotó: Reviczky zsolt