Népszabadság, 2011. szeptember (69. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-15 / 216. szám

2011. szeptember 15., csütörtök | Népszabadság 17 Rivalda Stílus A multikultinak ajánlja új kollekcióját Michael Michalsky, a berlini divatvilág popsztárja Felöltöztetett nomádok ,­notái Edit Mondja valaki, hogy a divattervezők nem politizálnak. - Angela Merkel kancellár kijelentése nagy butaság - fakadt ki Michael Michalsky, szó sincs róla, hogy a multikulti meghalt volna. Berlin a legjobb példa erre. A gazdag Charlottenburg polgári miliő­je, a belvárosi Mitte kultkocsmái, a vad Kreuzberg mind magán viseli a sokszínűséget, a török, az arab vagy a kelet-európai bevándorlók kéznyo­mát.­­ Úgyhogy én nekik ajánlom a 2012-es nyári kollekciót, amelynek témája: a tolerancia - tette le a név­jegyét a német divat popsztárjának kikiáltott Michalsky. S már sorjáznak is a modellek egyformára vágott, keleties hosszú hajjal. A hangszórókból a Metallica Nothing Else Matters című slágere dübörög. Lenge ruhákban, a kötele­ző nyári fehér mellett vakító citrom­sárga, királykék, püspöklila színek­ben vonulnak a manökenek. A la­zán omló könnyű anyagokhoz, bő overallokhoz meghökkentő cipők társulnak: bokacsizmák gumi­ból, keleti papucsok puha posztó­ból. A 44 éves Michalsky szereti a meglepetéseket: a fekete szín­pad egyszeriben kör alakú kifu­tóvá alakul, a tükörsima felszí­nen tipegnek a modellek - nem kis feladat esés nélkül megúsz­ni a kört. - A nagyvárosi emberek­nek tervezek - hangsúlyozza Michalsky. 2011-es őszi-téli kollekciója kifejezetten a nagy­városi nomádoknak (urban no­mad) ajánlotta. Jelszava a gyor­saság, rugalmasság, használ­hatóság. Szűk, csizmába tűrt nadrágok, rövidke kabátok, hétköznapokra jól kom­binálható darabok, kü­lönleges alkalmakra vi­szont feltűnő estélyi ru­hák. Színekben a li­la, a fekete és a fehér, az anyagoknál a me­­tálfénnyel színezett selyem, a gyapjú és a kasmír a domi­náns. A majd két méter magas Mi­chalsky külföl­dön annyira még nem ismert, pe­dig hollywoodi sztárok is viselték már a ruháit. Kis­városban nőtt fel, a Ham­burg és Lü­beck között fekvő Bad Ol­­desloéban, ahol fájdalmasan kívülállónak érezte ma­gát. A helyi moziban csak régi fil­mek mentek, kisfiúként New York­ról és Párizsról álmodott. Tizenkét éves volt, amikor a Stern magazinban egy nagy képes riportot olvasott Karl Lagerfeldről, a Chanel divatház né­met tervezőjéről. Felcsillant a szeme, és tüstént eldöntötte, a divattal akar foglalkozni. A sikert nem kínálták tálcán. Nagy-Britanniába költözött, hogy a London College of Fashionban sa­játítsa el a szakmai ismereteket. Esténként klubok ajtónállójaként dolgozott, ebből finanszírozta a tanulmányait. A tanulással gond­jai voltak. - Már láttam magam, amint pulóverhajtogatóként vég­zem egy áruházban - idézte fel a Sternnek akkori sötét jövőképét. Az utolsó vizsga előtt egy templomba is betért. Megfogadta, ha átmegy, komoly jótettet hajt végre. A vizs­ga sikerült, Michalsky pedig állta a szavát. Három hónapig gyógyít­hatatlan betegeket ápoló hospice­házban dolgozott­­ egy életre meg­tanulva, mit jelent az emberség és az életszeretet. Innen egyenesen ívelt felfelé a karrierje: 1995-től az Adidas di­­zájnfőnöke, az ezredfordulótól a sportruházati óriás globális kreatív igazgatója volt. A nevéhez fűződik a márka leporolása és megújítása. Nem ragadt le a sportnál, tervezte­tett Stella McCartneyval és a japán Jamamotóval is, és neki köszönhe­tő az Adidas nyitása a hétköznapi, városi divat felé.­­ Madonna ra­jongója vagyok. Miért is ne len­nék, amikor évekig az én tréning­nadrágomban rótta a köröket? - nyilatkozta. Szeret több lábon állni, talán ezért is mondott búcsút az Adi­­dasnak. Hat évvel ezelőtt megke­reste az MCM. A hajdan utazótás­káival sikeres cég azt kérte tőle, te­gyen csodát, varázsolja ismét von­zóvá a márkát. Ekkor már alig va­laki emlékezett arra, hogy MCM táskát hordott Lady Diana, Ca­therine Denevue francia színész­nő vagy Michael Jackson pop­sztár. A müncheni cég csődbe ment, a táskák gyanúsan ha­sonlítottak a Louis Vuitton termékeire. - Úgy néztek ki, mint a koppintások, ráadá­sul ósdi konyakbarna szín­ben gyártották őket - em­lékezett vissza Michalsky. Ázsiából tonnaszámra ontották az olcsó repli­kát, míg végül a brand is egy dél­koreai cég­nél landolt. Ők keresték meg Michalskyt, akinek első dolga volt lecserélni a barnát egy meghök­kentő kékre. Annyira megtetszett neki a táska­tervezés, hogy máig ő az MCM házi dizájnere. Majd jött egy újabb furcsa kitérő: a Tchibónak, a divat felé ka­csingató kávéóriásnak jó minőségű, ám megfizethető ruhákat tervezett.­­ Egy pólónak nem kell száz euróba ke­rülnie - adta meg az alaphangot. Nagy álma 2006-ban vált valóra: ekkor saját márkája lett, boltja előke­lő helyen, a berlini Potsdamer Platzon található. Távlati célja az, hogy vissza­adja Berlin fényét, nem győzi hangsú­lyozni, hogy az 1920-1930-as évek­ben a Spree partján volt a divat egyik fővárosa. Ehhez pénz is kellett, de Mi­­chalskynak szerencséje volt: egy gaz­dag befektető, Volker Tietgens több millió eurót tett bele a közös cégbe. - Lenyűgözött Michael ereje - emléke­zett Tietgens a Handelsblattnak nyi­latkozva. A társat az sem zavarja, hogy az üzlet még korántsem nyereséges, de közben már az ázsiai terjeszkedést tervezik. Tietgens atipikus befektető. A fejét nem azon töri, hogy mikor tud­na jól kiszállni. A nagyvárosi embereknek, az „urbánus nomádoknak” tervez ruhákat Michael Michalsky. Jelszavai: rugalmasság, gyorsaság, kényelem és használhatóság. Alkalomra azonban extravagáns estélyiket alkot forrás: michaelmichalsky.com Nyerjen egy Polo Style modellt! Fizessen elő legalább 6 hónapra, vagy hosszabbítsa meg előfizetését legalább fél évvel és nyerjen! További nyeremények: kenyai utazás, Wizz Air repülőjegy utalványok, wellnesshétvégék Részletek: www.nol.hu/nyeremeny vagy 06 (1) 292-9530 NEPSZABADSAG Mérlegeljen! HIRDETÉS

Next