Népszabadság, 2011. december (69. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-01 / 281. szám

4 Népszabadság | 2011. december 1., csütörtök Az ügy: Mentőöv az eurónak Az ügy Pénzpiaci együttműködés Likviditásnövelő intézkedést hajtottak végre • • Összehangoltan léptek a jegybankok Ábrahám Ambrus Szinte eufórikus hangulat ala­kult ki tegnap délután a globá­lis pénzpiacokon, azt követően, hogy hat meghatározó jegy­bank közölte: összehangolt, likviditásfokozó lépést hajta­nak végre. Az amerikai Fed, az Európai Központi Bank (EKB), a kanadai, az angol, a japán és a svájci jegybank arról határo­zott, hogy december 5-től 50 bázisponttal csökkentik a dol­­lárdenominálású likviditási csereügyletek kamatlábát, s ezt a lehetőséget 2013-ig fenn is tartják. Ez annyit jelent, hogy olcsóbbá teszik a dollárügy­leteket, vagyis könnyebbé vá­lik az amerikai devizához való hozzájutás lehetősége. Ez kü­lönösen az európai régióban okoz komoly megkönnyebbü­lést. Az eurózónában burjánzó válság miatt ugyanis az itt mű­ködő pénzintézetek egyre ne­hezebben találtak dollárt a pia­con, miután az eurózóna egyre mélyebb válsághelyzete miatt növelték feléjük a kockázati felárakat, s így számukra - az amúgy is egyre szűkülő piacon - egyre drágábbá váltak ezek a lehetőségek. Ennek az lett a kö­vetkezménye, hogy a pénzpiaci likviditás - más globális régi­ók mellett - itt roppant módon lecsökkent az utóbbi időben - mondta Németh Dávid, az ING Bank vezető elemzője. Ez a hi­telezési piacot visszavetette, hi­szen a forráshiány miatt keve­sebb kölcsönt nyújtottak a ban­kok, ami érezhetően fékezte a gazdaságokat is. Az, hogy könnyebbé, olcsób­bá válik a dollárforrásokhoz va­ló hozzájutás, valóban sokat ja­víthat az európai szűkös lik­viditáshelyzeten - vélik a kül­földi kommentárok is. Annak, hogy a Fed ráállt erre az üzlet­re, az a magyarázata, e lépéssel az amerikaiak szerették volna megakadályozni, hogy az euró­pai krízis átterjedjen az észak­amerikai kontinensre. Az ot­tani bankoknak ugyanis jelen­tékeny európai érdekeltségeik vannak, s ha azok megrendül­nek, akkor az az USA hitelinté­zeti rendszerét is veszélyezteti. Vélhetően ennek szerette volna elejét venni a Fed - szűrhető le a hír kommentárjaiból.­­ Emellett a döntésnek je­lentős bizalomfokozó ereje is van. A befektetők ugyanis azt a következtetést vonják le, hogy az Európai Központi Bank a ► A négysebességes Európai Unió Válság Rompuy szerint lehet a piacok irracionalitását okolni, de szembe kell nézni a bizalomhiánnyal A világ Európa segítségére siet Zalán Eszter BRÜSSZEL A következő tíz nap kritikus időszak lesz az Európai Unió válságra adott válaszainak ki­dolgozására és lezárására - fokozta a várakozásokat Ol­li Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa, az unió gaz­dasági és pénzügyminiszte­reinek szerdai ülése előtt tett nyilatkozatában. Korábban a Financial Times egyik publi­cistája fogalmazott úgy, hogy a szerződésmódosítással ke­csegtető december 9-i csú­csig eldől az eurózóna sorsa. - Teljes mértékű bizalmi vál­ság szemtanúi vagyunk - re­agált az egyre súlyosabb nyo­másra Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke is. Mint mondta, lehet a piacok irracionalitását okolni, de ez­zel együtt szembe kell nézni a bizalmi válsággal. Az unió pénzügyminiszte­rei sokadszorra tárgyaltak hi­teles pénzügyi tűzfalak kidol­gozásáról, a bankok feltőkésí­téséről, az eurókötvényekről és az egységes gazdasági kor­mányzás megvalósításáról. Egyre hangsúlyosabban me­rül fel a Nemzetközi Valuta­alap (IMF) fokozott szerep­­vállalása és forrásainak bőví­tése, amibe az elképzelés sze­rint az európai központi ban­kok szállnának be. A korábbi cáfolatok ellenére a Reuters szerint az IMF megbeszélé­seket folytatott egy esetleges olasz mentőcsomagról. Az IMF hangsúlyosabb szerepére azért van szükség, mert világosság vált, hogy a pénzügyi tűzfalnak kitalált Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF) nem sikerül az októberben kitűzött ezer­­milliárdosra bővíteni, más­részt pedig azért, mert Né­metország továbbra is ellen­áll az Európai Központi Bank hatásos közbelépésének (le­gyen szó akár államkötvény­vásárlásról, akár az EFSF fi­nanszírozásáról). Az EKB több ponton, így az európai bankok megerősítésébe is be­avatkozhatna, ám a németek és az EKB vezetősége sem en­ged a szigorú és kizárólagos monetáris politikából. Berlin előbb politikai biztosítékokat akar - lehetőleg szerződésbe foglalva - a mélyreható közös fiskális politika kialakítására és végrehajtására. A piacokat azonban látha­tóan nem a brüsszeli tárgya­lások, hanem sokkal inkább az nyugtatta meg szerdán, hogy a világ hat legnagyobb közpon­ti bankja megállapodott: olcsó dollárt kínálnak a bajbajutott európai bankoknak, így oldva azok likviditási problémáit. Az amerikai Fed, az Európai Köz­ponti Bank, illetve a brit, a ka­nadai, a svájci, a japán jegy­bank összehangolt intézkedé­se tüneti kezelés ugyan, de leg­alább konkrét lépés, amely jó hatással lehet a növekedésre. Az euróválság súlyosbodásától tartva, Kína is lépett: a jegy­bank három év után először csökkentette a legnagyobb ke­reskedelmi bankok számá­ra előírt kötelező tartalékráta mértékét. Kis lépés Európának, hogy az eurózóna pénzügyminiszte­rei kedd éjszaka megegyeztek az EFSF működési mechaniz­musában. E szerint 20-30 szá­zalékig biztosítást nyújtanak az eurózóna országai a tag­államok újonnan kiadott ál­lamkötvényeire, lehetővé téve a programban részt vevőknek az olcsóbb hitelfelvételt. Illet­ve ennek támogatására létre­hoznak egy befektetési alapot, amely az elsődleges és a má­sodlagos piacokon is vehetne államkötvényeket, és részt ve­hetne a bankok újratőkésíté­sében is. Brüsszelben azt állít­ják, az alap iránt nagyobb az érdeklődés, mint ahogy a saj­tóból kitűnik, de konkrét be­fektetőket nem neveztek meg. Információink szerint a pénzügyminiszterek reggeli­jén Magyarországról is szó esett azokkal az országokkal összefüggésben, amelyek túl­zott deficiteljárás alatt állnak, és legkésőbb jövőre három százalék alá kell nyomniuk a költségvetési hiányukat. Ha­zánk ezt teljesíti, de az Európai Bizottság szerint 2013-ra újra elszáll a hiánycél, ezért egye­lőre nem von ki minket az el­járás alól. „A szokásos dolgok hangzottak el” Magyarország­gal kapcsolatban, mondta egy forrásunk. Ez annyit tesz: a bi­zottságnak biztosítékok kelle­nek, hogy tartani tudjuk a hi­ánycélt, nekünk pedig le kell dolgoznunk a velünk szemben évek alatt felhalmozott bizal­matlanságot. TÁMOGATÓ: ERSTEÉ PARTNEREINK: (JESS. Po­rtfolio.hu W 9&171 " 1 } MEGN­ERETÉSEK :ember ,fti a MiETRO áruha, ár °­ J «035000 Lost "U­ és WWoW' Vásárlás érvényes METRO kártyával lehetséges. Az ajánlattal kapcsolatos tájékoztatás nem teljeskörű. Nagykereskedelem EU Perifériára kerülhet Magyarország Széttöredezhet az unió Inotai Edit Európa most már nemcsak súlyos adósságválsággal küzd - mondta lapunknak Rácz Margit, az MTA Világgazda­sági Kutatóintézetének tudo­mányos igazgatója. - A helyze­tet még nehezebbé teszi, hogy egyre áldatlanabb vita folyik arról, miként kellene az adós­ságot kezelni. Mindez felveti az unió széttöredezését is. A javaslatban, amelyet An­gela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia állam­fő december 9-én az állam- és kormányfők elé terjeszt majd, minden bizonnyal benne lesz annak a lehetősége, hogy az eurózónán belül egy erős mag alakuljon ki - vélekedik a ku­tató. Nemrég a Die Welt című német lap azt írta, hogy ezek az országok „elitkötvényeket” bocsátanának ki, amivel egy­más adósságáért is jótállná­­nak. (Bár az „elitkötvény” öt­letét a német kormány hiva­talosan cáfolta, több megnyil­vánulásból is sejthető: megin­dult az átrendeződés egy mag- Európa irányába - a szerk.) Mindez azt jelentené, hogy az adósságkezelés szempont­jából első és másodrendű or­szágok jönnek létre az eurózó­nán belül: a kívül maradók jó­val nehezebben és főképp drá­gábban jutnak majd pénzhez. Akik viszont a belső körben lesznek, az információk egy ré­szét és a stratégiai együttmű­ködést is csak egymással fog­ják megosztani, hiába panasz­kodik emiatt David Cameron brit vagy akár Donald Tusk lengyel kormányfő. Ezzel in­tézményesülhet egy szűk belső klub, amelynek tagja Német­ország és Franciaország mel­lett az „egészséges pénzügyek­kel rendelkező” Luxemburg, Ausztria, Hollandia és Finn­ország lehetne. A dél-európai országok a stabilitási kultúra hiánya és az eltérő fejlettségi szintjük miatt szinte bizonyo­san kimaradnának. Talán az íreknek lenne még esélyük be­kerülni, mert a reálgazdasági alapokkal ott nincsenek gon­dok - teszi hozzá Rácz Margit. Nagy kérdés, hogy az európai politikusok meg merik-e tenni ezt a lépést. Mi maradna a többieknek? Az már látszik, hogy az adós­ságfinanszírozásra létrehozott Európai Pénzügyi és Stabilitá­si Eszközt (EFSF) nagyon ne­héz lesz a kívánt ezermilliárd eurós szintre feltőkésíteni, mert a befektetőknek egysze­rűen nincs bizalmuk benne. A megoldás inkább az lenne - s ez is körvonalazik -, hogy a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) tőkésítik fel, és ezen ke­resztül finanszíroznák a bajba jutott országok adósságát. Az eurózóna megmaradna az elit­klub nélkül, a többi uniós tag­állam pedig még ennél is kül­sőbb „héton”. Az átjárás égyik csoportból a másikba, de kü­lönösen az elitklubba megle­hetősen nehéz lenne. Ezen az sem változtat, hogy a tagállamoknak a jövőben jó­val szigorúbb Európai Unióra kell felkészülniük. A hatos jog­szabálycsomag ugyanis a ko­rábbiaknál jóval keményebben ellenőrzi majd a nemzeti költ­ségvetéseket, hogy megelőzze a jövendőbeli adósságválságo­kat. Igaz, másképp mérnek az eurótagállamok és a zónán kí­vüliek tekintetében: a valóban kemény beavatkozások, bünte­tések főként az eurózónán be­lüli államokra vonatkoznak. ► a jövőben együttműködőbbé válik, s abba az irányba mozdult el, hogy aktívabb legyen a köt­vénypiacon, vagyis idővel vásár­lóként jelenjen meg - mond­ta Németh. A bizalom felépíté­sét támogatja a közleménynek az a része is, amely arról szól: az EKB, a svájci, valamint a japán jegybank felkészül arra, hogy ha a piaci körülmények szükséges­sé teszik, kétoldalú megállapo­dások mentén egymás devizái­ban folyósítsanak finanszíro­zást. Vagyis baj esetén „ezen a vonalon” is segítenek egymás­nak likviditást biztosítani. A be­jelentés után régen látott jó­kedv fűtötte a piacokat, amit csak segített, hogy az ameri­kai foglalkoztatási adatok job­bak lettek a vártnál. A feltö­rekvő piacokon például szin­te minden index javult. Elég csak a brazil reálra tekinteni, amely a bejelentés után percek alatt nyomban két százalékot erősödött a dollárral szemben. A magyar deviza sem ma­radt ki a sorból. A reggeli - euróval szembeni - 312 forin­tos szintről 307 forint közelébe esett az árfolyam, míg a dollár­ral szemben a 235 forintos dél­előtti jegyzés délutánra 227-ig szelídült. Emellett a részvény­­piacokon is látványos fejlemé­nyeket okozott a bejelentés. A DAX például nagyon rövid idő alatt ötszázalékos pluszba lendült, és három százalékot emelkedett a londoni FTSE is. Persze a BUX alakulásán is nyomot hagyott a jó han­gulat, fél óra alatt 400 pontot kúszott följebb, s 2,8 százalé­kos bővülést ért el. A kereske­dés végére 4,1 százalékos volt a bővülés. A kötvénypiacon az üzletkötők nemes egyszerű­séggel úgy fogalmaztak: „rali van”. A közeli és a távolabbi le­járatú hazai állampapírok ho­zamai egyaránt komolyat es­tek. A hároméves lejáratú 30- 40 bázispontot, míg a tízéves államkötvényeké 50-60 bá­zispontot. Utóbbi ugyanakkor még így is magas, 8,7 százalék közelében van. ► Az „egyszerű” EU-tagálla­mok (köztük Magyarország) sem csinálhatnak azt, amit akarnak. Hiába gondolja pél­dául a magyar kormány, hogy jövőre másfél százalékos lesz a növekedés, ha a bizottság csak 0,5 százalékot tart reá­lisnak, Brüsszel elvárja, hogy ezeket a számokat használ­juk. Elvárja a statisztikai hi­vatalok függetlenségét és azt is, hogy a Brüsszelből kapott európai standardok alapján számoljanak. A különutas gazdaságpolitikákra így ke­vés esély lesz: ha egy ország sorozatosan szembemegy a szabályokkal, a pénzügymi­nisztert akár be is idézhetik az Európai Parlamentbe. Be­leszólhatnak a válságadókba is, mondván, ezek a növeke­dés ellen hatnak. Az viszont egyelőre csak az eurózónára vonatkozik, hogy kemény büntetéssel sújtják azokat, akik nem tesznek ele­get a deficit csökkentéséért: nekik a jövőben a GDP-jük 0,1 százalékát kell befizetniük a közös kasszába. SZLOVÁKIA Megéri bent maradni Nagy csinnadrattával ünnepel­ték Szlovákiában két éve, 2009. január 1 -jén az euró bevezetését. Robert Fico kor­mányfő meghívta a több mint húsz évig épült, s akkorra végre elkészült Szlovák Nem­zeti Színházba szomszédos országokbeli kollégáit, továb­bá az uniós vezetőket. Mind­annyian egymással versengve dicsérték a „kárpáti kistigris" eredményeit. Igaz, kegyetlenül hideg volt a teremben - mert az épület átadása óta nyáron a hűtés, télen pedig a fűtés nem működik -, de a forró hangulatban több mint ezer díszvendég és a kétmillió tévénéző is úgy érezte, eljött a Kánaán. Mára a lelkesedést felvál­totta az aggodalom. Nemcsak a politikusok, hanem a gazda­sági elemzők sem tartják elképzelhetetlennek az uniós valutarendszer szétesését. Iveta Radicová kormányfő a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy az eurózóna de facto már szétesett. Ehhez a realitáshoz kell megteremte­ni a jogi alapot és a minél kisebb zökkenőkkel járó átme­netet. „A felelőtlen költségve­tési politikát folytató orszá­goknak távozniuk kellene az euróövezetből” - szögezte le. Minden ismert politikus és gazdasági szakértő szerint Szlovákiának, exportorientált kis országként, még a válság idején is jóval több előnye, mint hátránya származik ab­ból, ha az eurótagállamok között marad. Ezért a márciusi választásokig hivatalban levő kormány olyan költségvetést terjesztett a parlament elé, amely legfeljebb 4,6 százalé­kos hiányt engedélyez, s to­vábbi jóléti lefaragásokat, illetve néhány újabb adó beve­zetését javasolja. (Sz. J. P.) 2011. december 1., csütörtök | Népszabadság 5

Next