Népszabadság, 2011. december (69. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-01 / 281. szám
4 Népszabadság | 2011. december 1., csütörtök Az ügy: Mentőöv az eurónak Az ügy Pénzpiaci együttműködés Likviditásnövelő intézkedést hajtottak végre • • Összehangoltan léptek a jegybankok Ábrahám Ambrus Szinte eufórikus hangulat alakult ki tegnap délután a globális pénzpiacokon, azt követően, hogy hat meghatározó jegybank közölte: összehangolt, likviditásfokozó lépést hajtanak végre. Az amerikai Fed, az Európai Központi Bank (EKB), a kanadai, az angol, a japán és a svájci jegybank arról határozott, hogy december 5-től 50 bázisponttal csökkentik a dollárdenominálású likviditási csereügyletek kamatlábát, s ezt a lehetőséget 2013-ig fenn is tartják. Ez annyit jelent, hogy olcsóbbá teszik a dollárügyleteket, vagyis könnyebbé válik az amerikai devizához való hozzájutás lehetősége. Ez különösen az európai régióban okoz komoly megkönnyebbülést. Az eurózónában burjánzó válság miatt ugyanis az itt működő pénzintézetek egyre nehezebben találtak dollárt a piacon, miután az eurózóna egyre mélyebb válsághelyzete miatt növelték feléjük a kockázati felárakat, s így számukra - az amúgy is egyre szűkülő piacon - egyre drágábbá váltak ezek a lehetőségek. Ennek az lett a következménye, hogy a pénzpiaci likviditás - más globális régiók mellett - itt roppant módon lecsökkent az utóbbi időben - mondta Németh Dávid, az ING Bank vezető elemzője. Ez a hitelezési piacot visszavetette, hiszen a forráshiány miatt kevesebb kölcsönt nyújtottak a bankok, ami érezhetően fékezte a gazdaságokat is. Az, hogy könnyebbé, olcsóbbá válik a dollárforrásokhoz való hozzájutás, valóban sokat javíthat az európai szűkös likviditáshelyzeten - vélik a külföldi kommentárok is. Annak, hogy a Fed ráállt erre az üzletre, az a magyarázata, e lépéssel az amerikaiak szerették volna megakadályozni, hogy az európai krízis átterjedjen az északamerikai kontinensre. Az ottani bankoknak ugyanis jelentékeny európai érdekeltségeik vannak, s ha azok megrendülnek, akkor az az USA hitelintézeti rendszerét is veszélyezteti. Vélhetően ennek szerette volna elejét venni a Fed - szűrhető le a hír kommentárjaiból. Emellett a döntésnek jelentős bizalomfokozó ereje is van. A befektetők ugyanis azt a következtetést vonják le, hogy az Európai Központi Bank a ► A négysebességes Európai Unió Válság Rompuy szerint lehet a piacok irracionalitását okolni, de szembe kell nézni a bizalomhiánnyal A világ Európa segítségére siet Zalán Eszter BRÜSSZEL A következő tíz nap kritikus időszak lesz az Európai Unió válságra adott válaszainak kidolgozására és lezárására - fokozta a várakozásokat Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa, az unió gazdasági és pénzügyminisztereinek szerdai ülése előtt tett nyilatkozatában. Korábban a Financial Times egyik publicistája fogalmazott úgy, hogy a szerződésmódosítással kecsegtető december 9-i csúcsig eldől az eurózóna sorsa. - Teljes mértékű bizalmi válság szemtanúi vagyunk - reagált az egyre súlyosabb nyomásra Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke is. Mint mondta, lehet a piacok irracionalitását okolni, de ezzel együtt szembe kell nézni a bizalmi válsággal. Az unió pénzügyminiszterei sokadszorra tárgyaltak hiteles pénzügyi tűzfalak kidolgozásáról, a bankok feltőkésítéséről, az eurókötvényekről és az egységes gazdasági kormányzás megvalósításáról. Egyre hangsúlyosabban merül fel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) fokozott szerepvállalása és forrásainak bővítése, amibe az elképzelés szerint az európai központi bankok szállnának be. A korábbi cáfolatok ellenére a Reuters szerint az IMF megbeszéléseket folytatott egy esetleges olasz mentőcsomagról. Az IMF hangsúlyosabb szerepére azért van szükség, mert világosság vált, hogy a pénzügyi tűzfalnak kitalált Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF) nem sikerül az októberben kitűzött ezermilliárdosra bővíteni, másrészt pedig azért, mert Németország továbbra is ellenáll az Európai Központi Bank hatásos közbelépésének (legyen szó akár államkötvényvásárlásról, akár az EFSF finanszírozásáról). Az EKB több ponton, így az európai bankok megerősítésébe is beavatkozhatna, ám a németek és az EKB vezetősége sem enged a szigorú és kizárólagos monetáris politikából. Berlin előbb politikai biztosítékokat akar - lehetőleg szerződésbe foglalva - a mélyreható közös fiskális politika kialakítására és végrehajtására. A piacokat azonban láthatóan nem a brüsszeli tárgyalások, hanem sokkal inkább az nyugtatta meg szerdán, hogy a világ hat legnagyobb központi bankja megállapodott: olcsó dollárt kínálnak a bajbajutott európai bankoknak, így oldva azok likviditási problémáit. Az amerikai Fed, az Európai Központi Bank, illetve a brit, a kanadai, a svájci, a japán jegybank összehangolt intézkedése tüneti kezelés ugyan, de legalább konkrét lépés, amely jó hatással lehet a növekedésre. Az euróválság súlyosbodásától tartva, Kína is lépett: a jegybank három év után először csökkentette a legnagyobb kereskedelmi bankok számára előírt kötelező tartalékráta mértékét. Kis lépés Európának, hogy az eurózóna pénzügyminiszterei kedd éjszaka megegyeztek az EFSF működési mechanizmusában. E szerint 20-30 százalékig biztosítást nyújtanak az eurózóna országai a tagállamok újonnan kiadott államkötvényeire, lehetővé téve a programban részt vevőknek az olcsóbb hitelfelvételt. Illetve ennek támogatására létrehoznak egy befektetési alapot, amely az elsődleges és a másodlagos piacokon is vehetne államkötvényeket, és részt vehetne a bankok újratőkésítésében is. Brüsszelben azt állítják, az alap iránt nagyobb az érdeklődés, mint ahogy a sajtóból kitűnik, de konkrét befektetőket nem neveztek meg. Információink szerint a pénzügyminiszterek reggelijén Magyarországról is szó esett azokkal az országokkal összefüggésben, amelyek túlzott deficiteljárás alatt állnak, és legkésőbb jövőre három százalék alá kell nyomniuk a költségvetési hiányukat. Hazánk ezt teljesíti, de az Európai Bizottság szerint 2013-ra újra elszáll a hiánycél, ezért egyelőre nem von ki minket az eljárás alól. „A szokásos dolgok hangzottak el” Magyarországgal kapcsolatban, mondta egy forrásunk. Ez annyit tesz: a bizottságnak biztosítékok kellenek, hogy tartani tudjuk a hiánycélt, nekünk pedig le kell dolgoznunk a velünk szemben évek alatt felhalmozott bizalmatlanságot. TÁMOGATÓ: ERSTEÉ PARTNEREINK: (JESS. Portfolio.hu W 9&171 " 1 } MEGNERETÉSEK :ember ,fti a MiETRO áruha, ár ° J «035000 Lost "U és WWoW' Vásárlás érvényes METRO kártyával lehetséges. Az ajánlattal kapcsolatos tájékoztatás nem teljeskörű. Nagykereskedelem EU Perifériára kerülhet Magyarország Széttöredezhet az unió Inotai Edit Európa most már nemcsak súlyos adósságválsággal küzd - mondta lapunknak Rácz Margit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos igazgatója. - A helyzetet még nehezebbé teszi, hogy egyre áldatlanabb vita folyik arról, miként kellene az adósságot kezelni. Mindez felveti az unió széttöredezését is. A javaslatban, amelyet Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő december 9-én az állam- és kormányfők elé terjeszt majd, minden bizonnyal benne lesz annak a lehetősége, hogy az eurózónán belül egy erős mag alakuljon ki - vélekedik a kutató. Nemrég a Die Welt című német lap azt írta, hogy ezek az országok „elitkötvényeket” bocsátanának ki, amivel egymás adósságáért is jótállnának. (Bár az „elitkötvény” ötletét a német kormány hivatalosan cáfolta, több megnyilvánulásból is sejthető: megindult az átrendeződés egy mag- Európa irányába - a szerk.) Mindez azt jelentené, hogy az adósságkezelés szempontjából első és másodrendű országok jönnek létre az eurózónán belül: a kívül maradók jóval nehezebben és főképp drágábban jutnak majd pénzhez. Akik viszont a belső körben lesznek, az információk egy részét és a stratégiai együttműködést is csak egymással fogják megosztani, hiába panaszkodik emiatt David Cameron brit vagy akár Donald Tusk lengyel kormányfő. Ezzel intézményesülhet egy szűk belső klub, amelynek tagja Németország és Franciaország mellett az „egészséges pénzügyekkel rendelkező” Luxemburg, Ausztria, Hollandia és Finnország lehetne. A dél-európai országok a stabilitási kultúra hiánya és az eltérő fejlettségi szintjük miatt szinte bizonyosan kimaradnának. Talán az íreknek lenne még esélyük bekerülni, mert a reálgazdasági alapokkal ott nincsenek gondok - teszi hozzá Rácz Margit. Nagy kérdés, hogy az európai politikusok meg merik-e tenni ezt a lépést. Mi maradna a többieknek? Az már látszik, hogy az adósságfinanszírozásra létrehozott Európai Pénzügyi és Stabilitási Eszközt (EFSF) nagyon nehéz lesz a kívánt ezermilliárd eurós szintre feltőkésíteni, mert a befektetőknek egyszerűen nincs bizalmuk benne. A megoldás inkább az lenne - s ez is körvonalazik -, hogy a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) tőkésítik fel, és ezen keresztül finanszíroznák a bajba jutott országok adósságát. Az eurózóna megmaradna az elitklub nélkül, a többi uniós tagállam pedig még ennél is külsőbb „héton”. Az átjárás égyik csoportból a másikba, de különösen az elitklubba meglehetősen nehéz lenne. Ezen az sem változtat, hogy a tagállamoknak a jövőben jóval szigorúbb Európai Unióra kell felkészülniük. A hatos jogszabálycsomag ugyanis a korábbiaknál jóval keményebben ellenőrzi majd a nemzeti költségvetéseket, hogy megelőzze a jövendőbeli adósságválságokat. Igaz, másképp mérnek az eurótagállamok és a zónán kívüliek tekintetében: a valóban kemény beavatkozások, büntetések főként az eurózónán belüli államokra vonatkoznak. ► a jövőben együttműködőbbé válik, s abba az irányba mozdult el, hogy aktívabb legyen a kötvénypiacon, vagyis idővel vásárlóként jelenjen meg - mondta Németh. A bizalom felépítését támogatja a közleménynek az a része is, amely arról szól: az EKB, a svájci, valamint a japán jegybank felkészül arra, hogy ha a piaci körülmények szükségessé teszik, kétoldalú megállapodások mentén egymás devizáiban folyósítsanak finanszírozást. Vagyis baj esetén „ezen a vonalon” is segítenek egymásnak likviditást biztosítani. A bejelentés után régen látott jókedv fűtötte a piacokat, amit csak segített, hogy az amerikai foglalkoztatási adatok jobbak lettek a vártnál. A feltörekvő piacokon például szinte minden index javult. Elég csak a brazil reálra tekinteni, amely a bejelentés után percek alatt nyomban két százalékot erősödött a dollárral szemben. A magyar deviza sem maradt ki a sorból. A reggeli - euróval szembeni - 312 forintos szintről 307 forint közelébe esett az árfolyam, míg a dollárral szemben a 235 forintos délelőtti jegyzés délutánra 227-ig szelídült. Emellett a részvénypiacokon is látványos fejleményeket okozott a bejelentés. A DAX például nagyon rövid idő alatt ötszázalékos pluszba lendült, és három százalékot emelkedett a londoni FTSE is. Persze a BUX alakulásán is nyomot hagyott a jó hangulat, fél óra alatt 400 pontot kúszott följebb, s 2,8 százalékos bővülést ért el. A kereskedés végére 4,1 százalékos volt a bővülés. A kötvénypiacon az üzletkötők nemes egyszerűséggel úgy fogalmaztak: „rali van”. A közeli és a távolabbi lejáratú hazai állampapírok hozamai egyaránt komolyat estek. A hároméves lejáratú 30- 40 bázispontot, míg a tízéves államkötvényeké 50-60 bázispontot. Utóbbi ugyanakkor még így is magas, 8,7 százalék közelében van. ► Az „egyszerű” EU-tagállamok (köztük Magyarország) sem csinálhatnak azt, amit akarnak. Hiába gondolja például a magyar kormány, hogy jövőre másfél százalékos lesz a növekedés, ha a bizottság csak 0,5 százalékot tart reálisnak, Brüsszel elvárja, hogy ezeket a számokat használjuk. Elvárja a statisztikai hivatalok függetlenségét és azt is, hogy a Brüsszelből kapott európai standardok alapján számoljanak. A különutas gazdaságpolitikákra így kevés esély lesz: ha egy ország sorozatosan szembemegy a szabályokkal, a pénzügyminisztert akár be is idézhetik az Európai Parlamentbe. Beleszólhatnak a válságadókba is, mondván, ezek a növekedés ellen hatnak. Az viszont egyelőre csak az eurózónára vonatkozik, hogy kemény büntetéssel sújtják azokat, akik nem tesznek eleget a deficit csökkentéséért: nekik a jövőben a GDP-jük 0,1 százalékát kell befizetniük a közös kasszába. SZLOVÁKIA Megéri bent maradni Nagy csinnadrattával ünnepelték Szlovákiában két éve, 2009. január 1 -jén az euró bevezetését. Robert Fico kormányfő meghívta a több mint húsz évig épült, s akkorra végre elkészült Szlovák Nemzeti Színházba szomszédos országokbeli kollégáit, továbbá az uniós vezetőket. Mindannyian egymással versengve dicsérték a „kárpáti kistigris" eredményeit. Igaz, kegyetlenül hideg volt a teremben - mert az épület átadása óta nyáron a hűtés, télen pedig a fűtés nem működik -, de a forró hangulatban több mint ezer díszvendég és a kétmillió tévénéző is úgy érezte, eljött a Kánaán. Mára a lelkesedést felváltotta az aggodalom. Nemcsak a politikusok, hanem a gazdasági elemzők sem tartják elképzelhetetlennek az uniós valutarendszer szétesését. Iveta Radicová kormányfő a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy az eurózóna de facto már szétesett. Ehhez a realitáshoz kell megteremteni a jogi alapot és a minél kisebb zökkenőkkel járó átmenetet. „A felelőtlen költségvetési politikát folytató országoknak távozniuk kellene az euróövezetből” - szögezte le. Minden ismert politikus és gazdasági szakértő szerint Szlovákiának, exportorientált kis országként, még a válság idején is jóval több előnye, mint hátránya származik abból, ha az eurótagállamok között marad. Ezért a márciusi választásokig hivatalban levő kormány olyan költségvetést terjesztett a parlament elé, amely legfeljebb 4,6 százalékos hiányt engedélyez, s további jóléti lefaragásokat, illetve néhány újabb adó bevezetését javasolja. (Sz. J. P.) 2011. december 1., csütörtök | Népszabadság 5