Népszabadság, 2012. március (70. évfolyam, 52-77. szám)
2012-03-01 / 52. szám
Adósság Igazi gondot a rövid távú hitelek okoznak a települések számára Szorít az idő és a frank Horniák Balázs Árfolyamrögzítéses konstrukciót dolgozott ki önkormányzati ügyfelei számára az OTP. A programmal azok a települések élhetnek, amelyek már elkezdték vagy év végéig elkezdik visszavásárolni svájci frankban kibocsátott kötvényeiket. A helyhatóságok egyedi megállapodások alapján, de legkésőbb 2014 végéig vásárolhatnak vissza 200 forintos árfolyamon, a fixált és a valós árfolyam különbözete pedig egy forintszámlára kerül. Az így összegyűlt tartozás a háromhavi Bubor (budapesti bankközi kamat) plusz másfél százalékos kamaton (ez jelenleg 8,8 százalékot jelent) hízik, visszafizetni pedig a rögzítés lejárta után, a kötvényekkel együtt kell. A bank ugyan egyéb költséget nem számol fel, a kötvények hozamszintjét azonban megemeli fél százalékponttal - ismertette tegnap a feltételeket Kovács Pál ügyvezető igazgató. A program kidolgozása előtt az OTP nem egyeztetett más bankokkal vagy a Magyar Bankszövetséggel. Egyedi ügyek vannak, a probléma nem rendszerszintű, nincs szükség általános, az összes érintett települést és hitelintézetet érintő megoldásra - mondta Wolf László. A vezérigazgatóhelyettes tájékoztatása szerint ugyan a svájci frank nem várt mértékben erősödött, de eközben a kamatszint csökkent, a kettő eredője évi 11-12 milliárd forint többletterhet jelent a helyhatóságoknak, ami például a teljes idei költségvetési bevételüknek mindössze a 0,4 százaléka. A Wolf által elmondottakhoz azonban érdemes hozzátenni, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) becslése szerint az önkormányzatoknak idén 80 milliárd forintot kell kifizetniük hosszú távú hiteleik és kötvényeik után, melynek nagyjából a felét a kötvények visszavásárlása teszi ki, márpedig ehhez képest az említett tízmilliárdos növekedés egyáltalán nem hanyagolható el. A települések devizahitelei, illetve devizában kibocsátott kötvényei az utóbbi két hónapban kaptak ismét nagyobb figyelmet. Lázár János, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője, Hódmezővásárhely polgármestere a város által 2006-ban kibocsátott kötvényeken elszenvedett árfolyamveszteség megosztását kérte az Erstétől, amely erre nem volt hajlandó. Lázár azt is kilátásba helyezte, hogy a parlament jogalkotási és a kormány végrehajtási segítségét fogja kérni. Nem elképzelhetetlen, hogy az önkormányzati hitelek harmadát kezelő OTP-t ez is motiválta, a bank igyekezett elébe menni egy esetleges kormányzati beavatkozásnak. Bár hasonlóan kidolgozott program a többi banknál nincs (Wolf szerint valószínűleg ezután majd lesz), a pénzintézetek most sem zárkóznak el attól, hogy segítséget nyújtsanak. Nem ritka a hitelek átütemezése, a törlesztési moratórium, de például a napokban Szentendrén a közgyűlés a finanszírozó Raiffeisennel egyeztetve nevezett ki alpolgármestert, akinek a település válságmenedzselése a feladata. Az önkormányzatok jelentős - az MNB január végi adatai szerint összesen hatszázmilliárd forintos - devizahitel- és kötvényállományt halmoztak fel, ezért is fontos, hogy az árfolyamrögzítéssel a települések gazdálkodása kiszámíthatóvá válik - mondta lapunknak Schmidt Jenő. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke azt reméli, hogy más bankok is hoznak hasonló lépéseket, így a többi helyhatóság is könnyebben tud tervezni. A Somogy megyei Tab polgármestere szerint azonban az igazi problémát nem a hosszú lejáratú, átlag tizenöt éves futamidejű kötvények, illetve a jellemzően szintén devizaalapú beruházási hitelek jelentik, hanem a rövid távú, a mindennapi működés finanszírozására felvett kölcsönök, folyószámlahitelek (melyek jellemzően forintalapúak). Ez a 300-400 milliárd forintos hitelállomány az év végével lejár, de ma még nem látni, hogyan tudják a kölcsönöket 2013-ra az önkormányzatok megújítani. Januárban szigorodott egy sor, a települések hitelfelvételére vonatkozó előírás, jövőre pedig az önkormányzatok gazdálkodásában és költségvetésében várhatók jelentős változások, miközben a stagnáló gazdaság miatt a helyhatóságok bevételei idén sem nőnek. Ilyen körülmények között bizonytalan, hogy a bankok mennyi hitelt és milyen feltételek mellett hajlandók refinanszírozni. Schmidt szerint míg a hosszú távú hitelek és kötvények esetében nincs szükség állami beavatkozásra, egyedi esetek vannak, amelyeket minden településnek magának kell letárgyalnia bankjával, addig a rövid futamidejű, likviditást biztosító kölcsönök esetében háromoldalú tárgyalásokra van szükség. A TÖOSZ tervei szerint ezért az Önkormányzatok Egyeztető Fórumán keresztül tárgyalásokat kezdenek a Belügyminisztériummal és így a kormánnyal a helyzet rendezésére, lehetőleg még tavasszal. Nehéz a teher. Atlasz a főpolgármesteri hivatal épületének homlokzatán FOTÓ: M. SCHMIDT JÁNOS Orbán májusra tervezi kormánya átalakítását, nagy cserék is lehetnek A miniszterelnök nem vár a nyári ciklusfelező értékelésig, vagyis a tervezettnél előbb hozzányúl a kabinethez. Úgy tudjuk, „fejtörést” okoz neki Navracsics Tibor.6 I A Fidesz nem akar kultúrharcot a Kossuth téri munkálatok miatt Változhat az Országház környékének rekonstrukciós terve, mert a kormánypárt elkerülné a túlzott konfrontációt: József Attila szobra talán maradhat a Duna-parton. ->6 INTERJÚ ANGELINA JOLIÉVAL A boszniai háborúról rendezett filmet az amerikai mozivilág egyik legnagyobb dívája. A vér és méz földjén című művét szinte teljes egészében hazánkban forgatták. Angelina Jolie a Berlinaléra időzített világpremier után adott exkluzív interjút lapunknak.+14 FOTÓ: REUTERS - MICHAEL KAPPELER ÖTÖDIK HASÁB Kettős Varga Mihály megbántódott amiatt, hogy az Európai Bizottság nem hisz Magyarországnak. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár az Inforádióban azt kifogásolta, hogy Brüsszel kételkedik adott szavunkban, miszerint, ha törik, ha szakad, 2013- ban a GDP három százaléka alatt fogjuk tartani a költségvetés hiányát. A vitatott egyszeri tételek nélkül - tesszük hozzá rögtön. A bizottság szent meggyőződése, hogy a magyar deficit 3,25 százalék lesz jövőre, erre alapozva javasolta, hogy az ellenünk 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárást léptessék új szakaszába, s vonjanak meg tőlünk 494 millió eurónyi fejlesztési támogatást. A brüsszeli követelmény három százalék, a különbség, amit levernének rajtunk, csupán 0,25 százaléknyi. Megrökönyödésünk a bizottság szőrszálhasogató hozzáállásán ezért Varga Mihály szerint teljességgel indokolt. A kommunikációs államtitkár, Kovács Zoltán a 60-70 milliárd forintot kitevő különbséget egyenesen értelmezhetetlen nagyságrendűnek nevezte. Való igaz, az államháztartás egészéhez mérten nem eget rengetően nagy összeg. A probléma csupán az, hogy a magyar kormány 2013-ra 2,2 százalékos GDP-arányos hiányt vállalt, így nem is csoda, ha erről újabban mélyen hallgat. Az egyszázaléknyi eltérés, amit különféle megszorításokkal kellene kompenzálni, 250-300 milliárd forint közötti. Lehet tehát panaszkodni a Brüsszel által a kárunkra alkalmazott kettős mércére, folytatni idehaza a kettős beszédet, de ezt a kettős látást, ami a papírra vetett 2,2 százalékos hiánycélban manifesztálódik, nehéz kimagyarázni. Még szerencse, hogy ezt a vállalást elfelejtették kőbe vésni. (A szerk.) Az mi? A Fidesz identitásproblémái immár a hidrofób víziló hasonló jellegű gondjait idézik - véli Pető Péter. h>11 Elsőfokú happy end Bednárik Imre szerint továbbra is küzdeni kell a sajtószabadságért. ->11 iV«