Népszabadság, 2012. március (70. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-01 / 52. szám

2 Népszabadság­­ 2012. március 1., csütörtök 24 ÓRA Népszabadság Online ERŐS MONDAT Nincs nemzetközi támadás Magyarország ellen, a kormány akcióit árazták be a külföldi befektetői körök és az ELI. Ezeknek a lépéseknek a jelentős része megalapozott, a kormány magának köszönheti a kialakult helyzetet. Mellár Tamás közgazdász KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS A Tárkinál feljövőben az MSZP 2012. február végére csökkent a párt­szimpátiájukban bizonytalanok ará­nya: jelenleg a megkérdezettek 36 szá­zaléka tartozik ebbe a körbe - áll a Századvég legfrissebb felmérésében. A Fidesz támogatottsága a teljes népes­ség körében 27 százalék, az MSZP 15 százalékon áll. Az LMP támogatottsá­ga hat százalék, a Jobbiké 11 százalék. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokra­tikus Koalíció támogatottsága két szá­zalék. A biztos szavazó pártválasztók között a kormányzó pártok 45 százalé­kon, a szocialisták 24-en állnak. A Tárki is közzétette legfrissebb felmérését, amely szerint február­ban a kormánypártokat a januári 18 után a teljes népesség húsz százalé­ka választotta volna, míg a szocialista pártra a januári 11-et követően 13 szá­zalék szavazna. A döntésképtelenek vagy választott pártjuk nevét el nem árulók aránya a januári 50 százalék után februárban 47 százalékra csök­kent. A pártválasztók körében a Fi­desz-KDNP támogatottsága a januá­ri 37 százalékról 39-re, az MSZP-é pe­dig 23 százalékról 26-ra nőtt. A két na­gyobb párt közötti különbség idén ja­nuárban és februárban a legkisebb a 2010-es parlamenti választások óta. A Jobbik támogatottsága a teljes népes­ségen belül változatlan, 11 százalékos, a pártválasztók között kismértékben, 23 százalékról 21-re csökkent. Az LMP szavazótábora a teljes népességen be­lül januárban négy, februárban három százalék volt, a pártválasztók körében kilenc százalékról hétre csökkent. A parlamenti frakcióval nem rendelke­ző Demokratikus Koalíció először lép­te át a parlamenti küszöböt: „egy most vasárnapi országgyűlési választáso­kon” a teljes népességnek a három, a pártválasztóknak pedig az öt százalé­ka szavazna a pártra. (Nol.hu) » t Pécs kertvárosi lakótelepén, a Berek utcában varjúfészekirtásba fogott egy brigád szerda reggel. A munkát a polgármesteri hivatal utasítására és a kör­nyékbeliek örömére végezték. A Berek utca lakói régóta követelték, hogy ül­dözzék el innen a varjakat. A köztudottan intelligens madarak az ürülékükkel és károgásukkal vívták ki az ellenszenvet, fotó: Márton András OKTATÁS Brüsszel hatástanulmányt kér A kormány kész apróbb módosítá­sokra a köznevelési és felsőoktatá­si törvényeken, de komoly változta­tásra nem számítanak - ez derült ki Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár és Andrulla Vasziliu ok­tatási EU-biztos találkozója után. Az államtitkár a brüsszeli megbeszélés után elmondta, nem osztja a bizott­ságnak azon aggályát, hogy hazánk­nak nem sikerül teljesítenie a koráb­ban vállalt európai célokat. Magyar­­ország a korai iskolaelhagyók arányá­nak 10 százalék alá szorítását vállal­ta, illetve azt, hogy a diplomások ará­nya 30 százalék fölé nőjön 2020-ra. Hoffmann szerint a tankötelezettség 16 évre csökkentése nem lesz hatás­sal az iskolaelhagyók számára. Kö­zölte továbbá: nem sérti a személyek szabad áramlását a felsőoktatási tör­vény, abban nincs szó röghöz kötés­ről vagy bármilyen kényszerről, hi­szen - érvelése szerint - a hallgató választhatja a diákhitelt is vagy azt, hogy családja finanszírozza tanulmá­nyait. Ez az ügy azonban nem az ok­tatási biztoshoz, hanem Andor László foglalkoztatásügyi biztoshoz tartozik, s a bizottság vizsgálja, hogy a magyar szabályozás - mely szerint a képzési idő kétszeresét Magyarországon kell ledolgozni az állami finanszírozásért cserébe - nem ütközik-e uniós jog­ba. A ciprusi biztos szóvivője szerint a találkozón Vasziliu arra kérte az ál­lamtitkárt, mutasson be egy hatás­­tanulmányt, amely szerint Magyar­­ország valóban képes lesz az általa vállalt uniós célok elérésére. Ezeket az április 13-ig benyújtandó nemze­ti reformprogramhoz kell csatolni. A szóvivő szerint Hoffmann Rózsa eb­be beleegyezett, bár az államtitkár később újságírókkal beszélgetve erre nem tért ki. (Zalán Eszter, Brüsszel) RÁGALMAZÁSI PER Kiss Ernő kitöltötte a Hézagot Kiss Ernő nyugalmazott dandártá­bornok, az ORFK egykori bűnügyi főigazgatója, korábban a Közpon­ti Bűnügyi Igazgatóság vezetője szer­dán a PKKB-n az ellene aljas indok­ból elkövetett rágalmazás miatt in­dult büntetőeljárás első tárgyalási napján egyebek mellett azt mondta: 1996 őszén Horn Gyula akkori mi­niszterelnök négyszemközt arra kér­te, állítsa le a Draskovics Tibor pénz­ügyminisztériumi államtitkár és Cso­­bánczy Péter, a tárca akkori helyettes államtitkára ellen folyó titkos nyomo­zást. Draskovics és Csobánczy ellen - Kiss vallomása szerint - azt követően kezdett vizsgálódni a rendőrség, hogy egy a VPOP-n dolgozó alkalmi infor­mátoruktól arról értesültek, hogy ők ketten hivatali hatalmukkal visszaél­ve a Kuwait Petroleum Hungary Kft. ügyében hozott pénzügyőrségi hatá­rozat megváltoztatására kényszerítet­ték a testületet. A Hézag fedőnevű tit­kos nyomozás célja ennek a gyanúnak a megerősítése vagy elvetése lett vol­na. Kiss a bíró kérdésére elismerte, Horn Gyula miniszterelnökként jog­szerűen nem avatkozhatott volna bele a titkos nyomozásba, ő azonban nem akart vezetőtársai sorsára jutni, ezért teljesítette a kérését. (Horn 1996. no­vember 29-én az OFLFK és a BRFK teljes vezetését menesztette.) Az igaz­sághoz hozzátartozik, hogy Kiss val­lomása szerint november 15-én ígér­te meg Hornnak a Draskovics elleni nyomozás leállítását, két héttel a ve­zetőváltások előtt. Draskovics azért jelentette fel Kisst, mert szerinte - és a vádhatóság szerint is - egy lapinter­júban azt a látszatot keltette, mintha megalapozott lett volna a gyanú, hogy ő valamilyen bűncselekményt köve­tett volna el. A tábornok szerint ő csak tényeket közölt, és kérte a valóság bi­zonyításának elrendelését. Ez meg is történt, így a bíróság most azt igyek­szik tisztázni, hogy ki, mikor és pon­tosan miért állította le a szóban for­gó nyomozást. Draskovicsot a nyáron hallgatják meg. (F. Gy.A.) ÍTÉLET Életfogytiglan a kettős gyilkosnak Nem jogerősen tényleges életfogytig­lani fegyházbüntetésre ítélte a Mis­kolci Törvényszék szerdán azt a bod­­roghalmi férfit, aki a vád szerint 2011. január 1-jén megölte szomszédait, egy 70 éves házaspárt a Borsod-Aba­­új-Zemplén megyei településen. A Czibrik Attila vezette bírói ta­nács Kardos Attilát bűnösnek mond­ta ki aljas indokból, előre kiterveltem különös kegyetlenséggel, több embe­ren elkövetett emberölés, illetve ki­fosztás bűntettében. Az ítélet indoko­lásában a bíró hangsúlyozta: a bűn­­cselekmény közfelháborodást kel­tett, az idős emberek védtelenek vol­tak, ráadásul a vádlottat még támo­gatták is. Mint mondta: a férfit „a tár­sadalomból ki kell emelni, oda többé nem kerülhet vissza”. Kardos Attila, illetve ügyvédje fellebbezett az ítélet ellen, a per másodfokon a Debreceni Ítélőtáblán folytatódik. (MTI) TANÁCSADÁS Mennyit ér Jelenleg is hatályos az a szerző­dés, amelynek értelmében Ókovács Szilveszter, az Operaház kormány­­biztosa a felsőoktatással kapcsola­tos stratégiai kérdésekben ad taná­csot a közigazgatási tárcának - ad­ta hírül a Népszabadság egyik új­ságírói blogja. Az egykori Hír TV- s műsorvezető, majd Duna TV-in­­tendáns eddig öthavi fizetést ka­pott a Navracsics Tibor vezette tár­cától. A megállapodást - amely az intézményrendszerrel kapcsolatos „közigazgatás-fejlesztési és straté­giai” tanácsadásról szól - négy évre, 2015. február elsejéig kötötték meg, a keretösszege pedig kicsivel több, mint összesen másfél millió forint. A közigazgatási tárca azzal indo­kolta a szerződést, hogy a művésze­ti felsőoktatás működésének feltér­képezésére közvetlenül a „terepen szerzett” tapasztalatokra is szüksé­gük van, ezért kötöttek megállapo­dást Ókováccsal mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem gazdasá­gi tanácsának elnökével. Ha a kor­mánybiztos ez utóbbi tisztsége meg­szűnik, a szerződés is hatályát vesz­ti. A KIM tájékoztatása szerint öt hónapra terjedő időszakra fizettek Ókovácsnak pénzt, alig havi bruttó 33 400 forintot. Az Operaház kormánybiztosa kérdésünkre azt mondta: hat-hét másik egyéb minisztériumi dele­gált mellett került be a zeneakadé­miai testületbe. Hozzátette: a fel­sőoktatás ügyeit érintő jelentéseket várnak tőlük, amelyből eddig há­rom ilyen készült. Ókovács elmond­ta, hogy egy 2010-es jogszabály sze­rint a gazdasági tanács tagjai nem kaphatnak fizetést, ez a nettó ha­vi 22 ezer forint - amely a korábbi tiszteletdíjak töredéke - a miniszté­rium felé történő helyzetjelentések, időközönkénti plenáris összejövete­lek „költségtérítéseként” fogható fel. (Szalay Tamás Lajos) az államnak Ókovács? Az Operaház kormánybiztosa FOTÓ: MÓRICZ SIMON > BUDAPEST Elfogadták a lyukas költségvetést A Fővárosi Közgyűlés fideszes több­sége tegnap elfogadta Budapest 396 milliárd forintos főösszegű idei költ­ségvetését. A kormánypárti város­atyákat ebben sem a bevételek és a kiadások között tátongó 80 milliár­dos lyuk, sem a tízszázalékos zárolás miatt ellehetetlenülő intézményekért aggódó ellenzék nem tudta megaka­dályozni. Tarlós István főpolgármes­ter (képünkön) elismerte, ez nem egy jó, hanem egy kényszer szülte költség­­vetés. (Sz.A.A.) MSZP Mesterházy: Orbán időt akar nyerni A kormány taktikai játszmával igyek­szik elérni, hogy végül ne kelljen meg­állapodást aláírnia a Nemzetközi Valu­taalappal és az Európai Unióval. Ezt az MSZP elnöke nyilatkozta a Dow Jones hírügynökségnek. Mesterházy Attila elmondta: az országnak nem bizton­sági hálóra van szüksége, hanem 20 és 30 milliárd euró közötti kölcsönre. Az MSZP ennek egy részét strukturá­lis reformokra költené. (Nol.hu) DISSZERTÁCIÓ Bokrost plágiummal vádolják A Jólét és Szabadság Demokrata Kö­zösség (JESZ) arra kéri a Corvinus egyetemet, indítson eljárást Bokros Lajos doktorijával kapcsolatban, mi­vel szerintük azt másolta. A JESZ em­lékeztet rá, hogy az MDF tagjait Bok­ros EP-képviselőjelöltté válásának idején arról tájékoztatta: doktorija megírása előtt egy évig a Panamai Ál­lami Egyetemre járt ösztöndíjasként. Ehhez fél év alatt megtanult spanyolul felsőfokon. Egy évig járt az egyetem­re, majd megírta doktoriját, amelynek 56 tételből álló irodalomjegyzékében több mint 40 spanyol nyelvű van. Ez azt jelenti, hogy Bokrosnak minimum 35-40 olyan művet kellett elolvasnia, kijegyzetelnie, megértenie, amelyet a legmagasabb színvonalú szaknyelven írtak - állítja a JESZ. (Nol.hu) ÁLLAMOSÍTÁS Most a városi kórházak jönnek Várhatóan május elsejéig az összes, aktív fekvőbeteg-ellátást is nyújtó vá­rosi kórházat átveszi az állam. Január elsejével a fővárosi és a megyei kórhá­zak már a Gyógyszerészeti és Egész­ségügyi Minőség- és Szervezetfej­lesztési Intézet fenntartása alá kerül­tek. A kormány azt tervezi, hogy 2013. január 1-jéig a városi kórházakat és a járóbeteg-szakrendelőket is átveszi az állam. (Nol.hu) *

Next