Népszabadság, 2012. június (70. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-01 / 127. szám

4 Népszabadság | 2012. június 1., péntek Az ügy: Felkészülni! Jönnek a külföldiek! Felemás törvény A vidékfejlesztési tárca tervei szerint minden földszerződést látnia kell az engedélyező hatóságnak Amilyen az adjonisten, olyan lesz a fogadjisten Czauner Péter Az Európai Unió liberalizált föld­piac létrehozását várja Magyarország­tól, de a héten nyilvánosságra hozott, az új földtörvényt beharangozó vita­anyag a spekulációt is megelőző korlá­tozások beépítésével a hazai gazdálko­dók érdekeit tartja szem előtt. A nagy titokban készült anyagot a Vidékfej­lesztési Minisztérium honlapján szer­dától már olvasni lehet, ahogy a tör­vénykezés alapját jelentő kérdőíveket is, amelyekre június 15-ig várják a vá­laszt. Ami érdekes választás, mert a tárca vezetői szerint a földtörvény ter­vezete a hónap közepére az Ország­­gyűlés elé kerül. Az új jogszabály alapja, hogy a föld­szerzés és -birtoklás feltétele a föld művelése. A vitaanyag számos újdon­ságot tartalmaz: olyan földtörvényt ígér, amely lehetővé teszi külföldi ma­gán- és jogi személyeknek is a termő­föld vásárlását. Ehhez viszont - egye­lőre csak körvonalakban részletezett - feltételeknek kell megfelelniük. Sőt - néhány kivételtől eltekintve - meg kell szerezniük a később (más országok példájának megfelelően) felállítandó engedélyező hatóság támogatását is. E szervezet akkor szentesíti az adás­vételi és bérleti szerződéseket, ha azok megfelelnek az agrárpolitikai célok­nak (ez alól csak az önkormányzati ha­táskörbe utalt zártkertek képeznek ki­vételt). Az új földtörvény szerint a ha­tóságnak meg kellene tagadnia a tu­lajdonszerzés alapjául szolgáló megál­lapodás engedélyezését, ha szerző fél nem földműves, a szerzés meghalad­ná a megengedett mértéket, továbbá ha a felek a korábbi, színlelt szerződé­süket így akarják legalizálni. Az előterjesztő vidékfejlesztési tár­ca tisztában van vele, hogy a hatóság beiktatásával az ügyintézés hosszabb és drágább lehet. A földügyi hatóság munkájába a terv szerint bevonnák a gazdák helyi és országos szakmai szer­vezeteit, az agrárkamarát. A törvény a földművesek között külön földhöz jutási preferencia-sor­rendet állít majd fel, amelyben elő­nyös megkülönböztetésben részesül­nének a saját és családi keretben vég­zett munkán alapuló kis- és közepes méretű gazdaságok. A tevékenység is döntő lesz a helyek kiosztásakor. A lis­ta élén, tehát a legkedvezőbb pozíció­ban, az állattenyésztő telepek működ­tetői állnak, majd következnek a hu­zamosabb ideje folyamatos, bevétellel alátámasztott agrártermelést folyta­tók, a hungarikum termékeket előállí­tók, a hagyományos kézművességet és ökológiai termelést folytatók, a nagy munkanélküliséggel sújtott térségek­ben szociális foglalkoztatást megvaló­sító gazdálkodók. A jelenlegi szabályozáshoz hason­lóan a jövőbeli is tartalmaz birtok­­maximumot: 300 hektárt vagy 6000 aranykorona értékű földet lehet leg­feljebb vásárolni. Közben az agrár­­politika szeretné elérni, hogy az ős­termelők (akikkel tehát hosszú távon számol a kormány) 50 hektárt is elérő kisbirtokai mellett az 50-500 hektár közötti méretű középbirtokot megje­lenítő családi gazdaságok, más egyé­ni és társas birtokok képezzék a me­zőgazdasági birtokszerkezet gerincét, de hely maradna az 500 hektárt meg­haladó nagyobb üzemeknek is. A ter­melés zömét jelenleg adó, társas vál­lalkozásként működő üzemekkel kap­csolatos birtokkorlátozások megálla­pítása azonban egy másik jogszabály, az üzemtörvény feladata lenne - erről azonban több szót nem ejt a vitairat, pedig erre különösen kíváncsiak len­nének a nagyüzemek mezőgazdasá­gi érdekképviseletei. A birtokpolitikai célok érdekében az adórendszerben is változtatásokat tervez a kormány. A törvény birtokmaximumot ha­tározna meg a közeli hozzátarto­zók tulajdonában álló földekre is. A Nemzeti Földalaptól bérelt birto­kok felső határa változatlanul 1200 hektár lehet. Mivel a földhasználat meghatározó mértékben elkülönül a tulajdonjogtól, így a földhasználati - haszonbérleti, alhaszonbérleti - vi­szonyok szabályozása az új törvény­ben kiemelt hangsúlyt kapna. Új ka­tegória lenne az alhaszonbérlet, eb­ben az esetben a használótól lehet­ne tovább­ bérelni a földet. Beveze­tik továbbá a vállalkozói haszonbér­­let intézményét, ami lehetőséget ad, hogy más ágazatból érkező befekte­tők is folytathassanak vagy finanszí­rozhassanak mezőgazdasági tevé­kenységet. A vitairatban megoldást keresnek a külföldi tulajdonszerzés korlátozására is. Az Európai Unió és a Európai Gaz­dasági Térség állampolgárainak föld­­szerzési jogosultságát nem zárhatják ki anélkül, hogy az Európai Bíróság ne minősíthesse azt diszkriminatív sza­bályozásnak. A lényeg, hogy olyan jo­gi megítélés alá essék a más országból érkező befektető, amilyen alá a magya­rok esnek az adott országban, vagyis amilyen az adjonisten, olyan lesz a fo­gadjisten. Van olyan európai ország, ahol például egy ingatlan bérléséhez szinte az egész település hozzájáru­lása szükséges. A szűrés eszközeként nemzeti célokat is megfogalmaz majd a jogszabály, ahogy teszik ezt például a németek vagy a franciák. A törvény rendelkezéseit csak a ha­tálybalépése után megkötött jogügyle­tekre, a hatálybalépését követően tör­tént szerzésekre lehetne alkalmazni. A törvény hatálybalépése egybeesne a moratórium megszűntével (2014. áp­rilis 30.), vagy megfelelő felkészülést biztosító idővel előzné azt meg. Mindenkinek érdeke, hogy a magyar birtok nyugat-európai értéket képviseljen fotó: Kuruczárpád Sok törvényt kell még módosítani A lapunk által megkérdezett agrár­­szakemberek szerint a vitaanyag szer­kesztői nem vagy nem kellő súllyal vették figyelembe, hogy 2014-től je­lentősen változik az unió agrártámo­gatási rendszere és a közösség agrár­­politikája. A vitaanyagot figyelmesen végigolvasva kiderül az is, hogy ez csak egyike annak a féltucatnyi új törvénynek vagy törvénymódosításnak - köztük a családi gazdaságokról, a mezőgazdasági üzemről, a földadó­ról, illetékről, haszonbérletről szólók­nak -, amely a hazai földszabályozás reformjához szükséges. Piac Fellendülést tapasztalnak a forgalmazással foglalkozó cégek Vinnék a magyar földet Czauner Péter Ahogy közeledik a külföldiek vásárlási moratóriumának feloldása, úgy növek­szik a kereslet a föld iránt. Információ­ink szerint mostanában a részaránytu­lajdonban lévő földek iránt is megnö­vekedett a kereslet. Tudunk olyan cég­ről, amelyik a tulajdonosoknak levél­ben tett - aranykoronánként 30 ezer forintos - vételi ajánlatot. A föld nem csak mint befektetési le­hetőség vonzó, az élelmiszer-termelés is felértékelődik: egyre nőnek az élel­miszerárak, a jó tavalyi termésnek és az uniós támogatásoknak betudhatóan. A közelmúltban az FHB Bank Zrt. termőföldárindexet, az OTP Bank Nyrt. földértéktérképet jelentetett meg, amelyben mindkét pénzintézet a magyarországi földárak jelentős emel­kedését mutatta ki. A termőföldpiac 2011-ben töretlenül bővült: a tranzak­ciószám négy, az eladott földterület mérete egy százalékkal, míg az árszint közel nyolc százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet - állapí­totta meg az OTP Jelzálogbank - rész­ben kormányzati adatokon alapuló - elemzése. A termőföldforgalmat re­gionálisan vizsgálva a Dunántúl észa­ki és középső részén, valamint a kele­ti határszélen csökkent, míg az ország középső részén egyértelműen mozgás­ba lendült a piac. Az OTP pontos ára­kat is közölt: a legolcsóbban Nógrád­­ban lehetett földet szerezni, hektáron­ként 344 ezer forintért, a legtöbbet, 749 ezer forintot pedig Fejér megyé­ben kellett fizetni. Művelési áganként még nagyobb árkülönbségeket re­gisztráltak: a szántó hektáronkénti or­szágos átlagára 592 ezer, az erdőé 471 ezer, gyep-rét-legelőé 269 ezer, a kert­gyümölcsösé 1,06 millió, a szőlőé pe­dig 1,31 millió forint volt. A földforgalmazással foglalkozó cé­gek a jelenlegi hektáronkénti árakat 0,4-1,2 millió forintra becsülik, az át­lag 600-800 ezer forintos ársávban mozog (az unióban ennél ötször drá­gábban is földhöz lehet jutni, a csúcs pedig jóval feljebb van). Hiába érik tehát egymást a termő­föld védelmét harsogó kormánynyilat­kozatok, az emelkedő földárak miatt egyre türelmetlenebbül várnak a kül­földi vevőkre az eladásra spekulálók. Keresletben pedig nem lesz hiány, má­ra a termőföld vált az egyik legbizton­ságosabb befektetési lehetőséggé. Az ágazati szakértők szerint a termőföld értékállóságát biztosítja, hogy más termelőeszközökkel összevetve kevés­bé amortizálódik.­ ­Összes termőföld, súlyozott

Next