Népszabadság, 2012. július (70. évfolyam, 153-178. szám)

2012-07-31 / 178. szám

16 Népszabadság­­ 2012. július 31., kedd Infovilág Fejlesztések A jövő technológiái kísérleti környezetben már ma is működnek Majd ha magától parkol az autó! Varga G. Gábor Amikor az autó már jelzi, hogy hol van parkolóhely, mennyibe kerül, s ki is fi­zeti a díjat, vagy amikor a lakáskulcsot elfelejtve a saját arcunkat használ­va azonosításra léphetünk be ottho­nunkba, tudjuk, hogy megérkeztünk a jövőbe. Egyúttal azt is, min dolgoz­tak az elmúlt tíz évben az IT-ipar jövő­kutató mérnökei. Fennállásának tizedik évforduló­ját ünnepelte az elmúlt hetekben az Intel­­ Research kutatóközpont, ahol az alkalmazott technológiák fejlesz­tése konkrét szolgáltatások formá­jában ölt testet. A világ egyik legna­gyobb informatikai cégeként jegyzett, s a PC-ipar egyik mozgatórugójaként említett vállalat kutatóközpontjából nemcsak olyan innovációk származ­nak, mint az egyre finomabb gyártá­si technológiákat használó, gyorsabb és energiatakarékosabb processzo­rok, hanem olyan funkciók, alkalma­zások is, melyek mindezt hasznosít­ják, az internet segítségével. A kuta­tásoknak kilenc fő területe volt a kö­zelmúltban: a felhőalapú számítás­­technika a mobilabb szolgáltatáso­kért - ez ma már lényegében az éle­tünk része, gondoljunk csak a Google legtöbb szolgáltatására. Az energia­­hatékonyság terén soha nem lehet eleget fejlődni, de ugyanez elmond­ható a felhasználói élményre, vagy épp a vizuális megoldásokra is. A köz­lekedésben és az intelligens kapcso­latok terén a gépek kommunikáció­jának értelmes, mindennapi szinten is használható útjait keresték a ku­tatók, s természetesen fókusztéma volt a gondtalan számítástechnika is, melynek lényege olyan szoftver- és hardverkonstrukciók tervezése, me­lyek hatékonyabban állnak ellen a ví­rusoknak és a kártevőknek. Az Intel több amerikai, európai és ázsiai egye­temen, több mint ezer mérnök bevo­násával dollárszázmilliókat költött el ezekre a kutatásokra, valamint az egyes eredmények összehangolásá­ra és portfolióba emelésére. Az egye­temeken létrehozott kutatóközpon­tok mellett az amerikai óriáscég egé­szen a kisiskoláskortól keresi azokat a leendő kutatókat, akik olyan prob­lémákra és kérdésekre találnak majd választ, amelyek még nem léteznek: az utóbbi években dollármilliókat szántak a harmadik világbeli és fejlő­dő országok oktatási rendszerének és eszköztárának fejlesztésére. Két, ma már realisztikusnak tűnő elképzelés tartozik az autózáshoz. Az egyik egy intelligens, számítógép-vezé­relt fényszóró: szenzorok mérik és re­gisztrálják az esőcseppek és a hópely­­hek nagyságát, valamint azt, hogy azok milyen irányban szórják tova és verik vissza a fényt. Ezen adatok ismereté­ben pedig a fényszóró irányát és rez­gésszámát úgy vezérlik, hogy végső so­ron a jobban megvilágított út élményét adja a sofőrnek mostoha időben is. Ha pedig ezt nem lehet, akkor a fényszóró­ba épített egyéb eszközök varázsolnak a vezető elé szabad szemmel is értel­mezhető képet - mintha a haditechni­ka költözött volna be a kocsikba. Nem kevésbé futurisztikus ma már az okos autó együttműködése az okos várossal. Amikor a kocsi képes lesz a forgalomhoz alkalmazkodó robotpiló­tának engedelmeskedni, amikor meg­mondja a sofőrnek, hol mennyiért tankolhat, hogy melyik utat válassza a leggyorsabb célba jutás érdekében - ez az idő már nincs messze. Igazán meggyőző elképzelés, amikor a zsú­folt amerikai nagyvárosban haladva a kocsi jelzi, hogy két háztömb múl­va lesz egy szabad parkolóhely, amely 154 méterre van attól az objektumtól, ahová tartunk, s nem mellesleg órán­ként négy dollárba kerül a parkolási díj, amit egyetlen gombnyomással ki is lehet fizetni, hiszen a kocsi és a város elektronikus rendszere közvetlen kap­csolatban van egymással. Nem csak a fejlett világ problé­máira keresik a megoldásokat. Érde­kes fejlesztés volt az a videokonferen­­cia-rendszer, amely pont a szerényebb infrastruktúrával ellátott térségeknek készült. A feladvány az volt, hogy mi­ként lehet úgy használható videokon­­ferenciát létrehozni, hogy mindeköz­ben minimális adatforgalmat generál, például azért, mert alig van sávszé­lesség. Nos, a kutatók szerint erre az Avatar-modellek használata a megol­dás: a kamerába tekintő arc jellegze­tessége és mozdulatai, grimaszai men­tén a másik oldalon egy avatarkép je­lenik meg, élőben mutatva minden arcrándulást, s közvetítve ezzel a tár­gyalópartner valós, emberi reakcióit. Az arc, s más biometrikus adatok fel­dolgozását használja az a biztonsági rendszer is, amely megvalósítja a szu­perbiztonságos, kulcs és kódok nélkü­li lakást. Az ajtó, a számítógép, a bár­­szekrény, mind kamerák és érzékelők segítségével nyílik. Egyszerű eszköz, hatalmas számí­tási kapacitással: pusztán konnek­torba kell dugni a kis dobozokat, s azonnal megmondja a számítógépes rendszer, melyik készülék fog meghi­­básodni, s talán azt is, mi a baja. Az elektromos hálózatot ilyesmi eszkö­zökkel korábban sok háztartásban számítógépes hálózattá varázsolták, ám a technológia nem terjedt el iga­zán. Most, érzékelőket és szoftvere­ket bevonva a dologba, a kis eszkö­zök képesek arra, hogy monitorozzák az egyes eszközök fogyasztását, az ál­taluk felvett és a rendszerben hagyott áramot, így képes figyelmeztetni egy bedugva felejtett töltőre, egy zárlatos számítógépre, vagy akár egy meghi­básodott mikróra. Táblagépbe csodachip A fejlesztések csúcsa a 14 nanomé­teres technológiával készülő, table­­tekbe szánt chipcsalád, mellyel 30 napos készenléti idő érhető el, olyan alacsony lesz az eszközök energia­­fogyasztása, miközben a teljesít­mény meghaladja a mai asztali gépekét. Ezeket 10 gyártó építheti be a közeli jövőben a táblagépekbe, vagy akár a mobiltelefonokba is. HIRDETÉS HALÁLOZÁS Édesanyánk, nagymamánk, DR. GYŐRFFY MIKLÓSNÉ, Nelly (1933-2012.) július 20-án visszatért Teremtőjéhez. Augusztus 3-án, pénteken 17.15-kor gyászmisén búcsúzunk tőle a belvárosi Szent Anna templomban (V. kerület, Szervita tér 7­)­­A szertartás végén urnáját szűk családi körben kísérjük az altemplomba. Kérjük, aki személyesen is velünk tud lenni, csak egy szál virággal emlékezzék rá. TISZTELT HIRDETŐINK! Halálhír feladásakor minden esetben kérjük a halotti bizonyítvány bemutatását. Köszönjük. INGATLAN • Pomázon ház szép és jó helyen eladó. Irányár: 17 800 000 Ft. 06 (20) 239-7641. (5358942) • II., Endrődy Sándor utcai, négyszintes ikerházfél, intim kerttel eladó. 06 (30) 933-6225. (1D203891) • Vili., Corvin negyedben felújított, 42 nm-es lakás eladó! Cserélhető! 06 (70) 588-6195. (5357612b) • Székesfehérváron 240 nm-es újépítésű lakóház 21 900 000 Ft-ért eladó. Alul üzlethelyiség, felül lakás vagy iroda, udvarban ügyfélparkoló, vállalkozásnak, telephelynek kiváló, zsombor.bartfai@gmail.com 06 (20) 292-5330. (5356561) • II., Torockó térnél 84 nm-es, jól alakítható, felújítandó lakás kedvező áron sürgősen eladó. 06 (30) 439-6233. (JWM68942) • Vecsés központjában kétszintes, összközműves, klímás, családi ház, pincével, 500 nm-es telekkel eladó. Irányár: 24,9 millió Ft. Tel.: 06(30)308-4149. (5349494) • XIV., Telepes utcában, 7 éves házban dupla komfortos, 82 nm-es lakás eladó. Ingatlanközvetítő ne telefonáljon! Tel.: 06 (70) 270-3922. (5357274) • Cserkeszőlőn, a gyógyfürdőtől 2 percre, négyszobás, jól jövedelmező, teljes közműves családi ház jellegű nyaraló eladó. Budapesti lakáscsere is érdekel. 06 (70) 244-6434. (5356336) • Óbudán, hegyekre panorámás, újszerű liftes házban 50 nm­­es garzonlakás nagy étkezőkonyhával, egyedi cirkofűtéssel 13,9 millió Ft-ért eladó. 06 (20) 823-3448. (JWM68941) LAKÁSKIADÁS, -BÉRLÉS • Kauciómentes, komfortos diák- és munkásszálló Budapes­ten, kiváló közlekedésnél. Pároknak is kedvezménnyel. Nyugdí­jaskedvezmény! 06 (70) 705-9913. (QN290004) SZOLGÁLTATÁS • Parkettásmunkák. 06 (30) 948-8909. (JW42670) JÁRMŰ­GARÁZS • Autójáért készpénz! 06(1)420-2703, 06(30)362-0674. (5344224) • Suzukit, Marutit vennék! 06(1)420-2703, 06(30)362- 0674. (5344223) 3D-s megjelenítés A látványvilág új dimenziói Térlátás szemüveg nélkül Kenczler Mihály mkenczler@gmail.com Nem terjednek villámsebességgel a kö­­zönség körében a 3D-s készülékek, pe­dig a digitális életstílus-média megle­hetős állandósággal foglalkozik az „új dimenzióval”. Lehet, hogy a szemüveg, lehet, hogy a lassan bővülő tartalomkí­nálat az oka. Mindenesetre a fejlesztés nem állt meg, sőt meglepő oldalhajtá­sok keletkeznek. Hol másutt, mint a massachusettsi műszaki egyetemen, a MIT-en találtak ki egy olyan eljárást, amely drámaian javítja a szemüveg nélküli 3D-s meg­jelenítés térhatását. A holografikus (valódi térbeli) megjelenítők eddigi, még csak nem is kísérleti, hanem in­kább kutatási példányai alulmúlják a Star Wars IV. epizódban látható elő­képet (Leia hercegnő segélykérését, ahogy R2D2 kivetíti). Egyrészt kisebb felbontásúak annál, másrészt a vissza­játszott felvétel ideje rövidebb. Arról nem szólva, hogy a berendezés nagy, bonyolult és drága. Kevés vigasz, hogy a látvány tényleg térbeli, ha a néző el­mozdítja a fejét, eddig takart részle­tek is láthatóvá válnak. Ezek a mód­szerek azt vetítik előre, hogy a fejlesz­téshez olyan gigantikus adatmennyi­ségeket kellene feldolgozni másodper­cenként, amennyi a belátható jövőben kereskedelmi berendezéstől egyáltalán nem várható. A MIT kutatói a dinamikus kitaka­rást találták ki: több réteg LCD-t he­lyeznek egymásra, amelyek időben változó színű és átlátszóságos mintáza­tot mutatnak. Bonyolult matematikai eljárásokkal el lehet érni, hogy a szem­lélő jobb és bal szeme egy időben más képet lásson ugyanazokról a tárgyakról­­ amitől létrejön a térhatás. A rétegek egymástól való távolsága szabja meg, hogy a szemlélő milyen tartományba helyezkedhet el ahhoz, hogy érzékelje a térhatást. Szintén komplex matema­tika szükséges a jelenet tárgyainak va­lós idejű 3D-modellezéséhez, és a mo­dellből a különböző LCD-rétegek min­tázatainak előállításához. Az elfogadható részletességű lát­ványhoz nem szükségesek nagy finom­­ságú képek - amelyekhez ráadásul a jól kidolgozott videotömörítési eljárások használhatók. A nagy sebességgel egy­más után változó képkockák durvák, zajosak, alig emlékeztetnek a jelenet tárgyainak „valódi” képeire. A gyors váltakozás és a megfelelő matematikai eljárás miatt általában jó időben jó pixel látszik, és az agy „összerakja” a mozgást és a térbeliséget. 120 Hz-es a MIT kí­sérleti berendezése, ma kapható, ke­reskedelmi LCD-ket alkalmaz, igaz, összesen négyet, a szokásos egyhez ké­pest. A berendezés vastagsága nem ha­ladja meg a minap elavult, nem LED- tévék méreteit, 6-8 cm-es. Ma elérhe­tő, mondhatni „normális” számítógép dolgozik benne, de természetesen a kutatók által kidolgozott eljárás vezér­li a mintázatok térbeli és időbeli meg­jelenését. Jelenleg 50 fokos vízszintes, 20 fokos függőleges, 3D-s láthatósági szöget biztosít­­ szemüveg nélkül, rá­adásul valódi térélményt ad: más szög­ből a tárgyak más részei láthatók. Az, hogy a látvány nem felvétel vis­­­szajátszása, hanem generált képek ve­títése, lehetővé teszi a megjelenítés manipulálását. Ha ismert a néző vala­milyen látáshibája, az ilyen, több réte­gű LCD-t alkalmazó berendezés képes lehet a látvány korrigálására is. Például a képet a néző éles látásának tartomá­nyában állítja elő, vagy nem vetít oda pixeleket, amelyek képe a néző sérült ideghártya-területére esne. Ezzel a korrigálással természetesen csak egy néző „szolgálható ki”, ő viszont olyan élményt kap, amilyet semmilyen szem­üveggel nem lehetne elérni.

Next