Népszabadság, 2012. szeptember (70. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-12 / 214. szám
PSZABADSÁG A fideszes képviselő otromba véleménye a nőkről és a családon belüli erőszakról ► Varga István súlyosan sértő felszólalása után általános a felháborodás. ► Demonstrációkat szerveznek az effajta hozzáállás ellen. Magyarország ^7 Infláció Már most jelentős az élelmiszerár-emelkedés, és még nincs vége Nagyot mutat az árcédula Botka Zoltán-Kriván Bence A júliusi 5,8 után augusztusra hat százalékra futott fel az infláció, átlagosan ennyivel kerültek többe a termékek és a szolgáltatások az egy évvel ezelőtti szinthez képest. Legutóbb 2010 januárjában volt ennél magasabb a fogyasztói árindex. A nyugdíjasok fogyasztási szokásait tükröző index ennél is nagyobb mértékű, 6,1 százalékos drágulást mutatott. Európa legmagasabb inflációjának kialakulásában az élelmiszerárak, az üzemanyagárak és az energiaköltségek mellett az élvezeti cikkek jelentik a leghúzósabb tételeket. Az élelmiszereknél 6,3 százalékos volt az átlagos drágulás (a tojás például harmadával, a sertéshús tizedével kerül többe, mint egy éve), míg az üzemanyagok a tavalyinál 13,5 százalékkal kerültek többe. A jövedéki adó immár menetrendszerűnek mondható emelései az utóbbi 12 hónapban 14,1 százalékkal drágították meg a szeszes italokat és a dohánytermékeket. A már bejelentett jövő év eleji és közepi újabb adóemelések miatt garantált e termékkör további jelentős drágulása. Mint ahogy az idén világszerte uralkodó kedvezőtlen időjárás következményeként megismétlődhet a két évvel ezelőtti árrobbanás az élelmiszerpiacon. Az alapanyagárak gyors emelkedése hamar begyűrűzik, az állattartók számára például a takarmányárak válnak szinte megfizethetetlenné. Az egész „táplálékláncon” végigfutó áremelkedést pedig erősen megérzi a lakosság. Suppan Gergely szerint a forinterősödés és az alacsony kereslet csak tompítani tudja az élelmiszerek drágulását a következő hónapokban. A Takarékbank vezető elemzője idénre 5,7 százalékos átlagos inflációt vár. Januártól az idei áfaemelés hatása kiesik, igaz, helyébe lép a pénzügyi tranzakciós adó és társai, így akkortól lehet számítani az infláció csökkenésére. A jegybank három százalékhoz kötött inflációs célja azonban csak 2014-ben teljesülhet. Nem rajta múlik: ha az augusztusi hatszázalékos inflációból leszámítjuk az elmúlt egy év kormányzati adóemeléseinek hatását, akkor 3,7 százalékos lenne csupán a pénzromlás üteme. Elemzők szerint a jegybank fő feladata, az árstabilitás fenntartása háttérbe szorult, a monetáris tanács számára fontosabb a gazdasági növekedés beindításának elősegítése. Ezt magyarázta az augusztusi, némiképp váratlan 25 bázispontos alapkamat-csökkentés. A 6,75 százalékra levitt irányadó rátától azonban a hitelek automatikusan nem lesznek olcsóbbak, érezhető elmozduláshoz minimum hatszázalékos kamatra lenne szükség. Nagy kérdés, hogy az IMF- tárgyalásokat körüllengő bizonytalanságot és az erősödő inflációs kockázatokat mérlegelve a monetáris tanács szeptemberben is vállalja-e a kamatcsökkentés rizikóját. Az augusztusi tanácsülés jegyzőkönyvét ma hozza nyilvánosságra az MNB, abból fog kiderülni, hogy a szűk, azaz 4:3 arányú többséggel megszavazott augusztus végi kamatcsökkentéskor valóban a kormánypártok által delegált négy külsős tag vitte-e keresztül akaratát a jegybank vezetésén, ahogy az feltételezhető. A reális forgatókönyvek szerint, ha lesz késő őszi IMF-megállapodás, akkor év végére 6,25-6,50 százalékra mérséklődhet az irányadó ráta. Ez még mindig kiemelkedően magas Európában, így a magyar eszközök csökkenő kamatszint mellett is vonzóak maradhatnak a befektetők számára - véli Horváth István, a K & H Alapkezelő befektetési igazgatója. Bár az élelmiszerárak elszabadulásának Orbán Viktor is szentelt két mondatot hétfői parlamenti beszédében, gyors beavatkozásra - úgy tűnik - nem lehet számítani. A miniszterelnök elmondása szerint a gazdasági és az agrártárca közös munkacsoportja lesz hivatott felkészíteni a nemzetgazdaságot a kormány által jövő tavaszra várt nehéz helyzetre - miközben az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentésére kidolgozott elképzelésre hetek óta nem képes igent vagy nemet mondani a kabinet. Mint arról beszámoltunk, a baromfi-, a sertés- és a tejterméktanács azzal fordult a kormányzathoz, hogy az árak emelkedését egyes termékek esetében az áfakulcs öt százalékra csökkentésével kompenzálja az állam. Úgy tudjuk, a felvetésre érdemi választ azóta sem kaptak a szervezetek, utoljára Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter ennek kapcsán úgy fogalmazott: további hatásvizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy a kormány dönthessen a kérdésben. Egy év alatt 32,3 százalékkal emelkedett a tojás ára, s ezzel vezet az egyébként erős mezőnyben fotó: Reviczky zsolt Száz aláírás kétmillió forintot érne: jelölteket vásárol a Fidesz? Az állam fizeti a kampányt a jelölteknek, akik száz támogatóval már indulhatnának a választáson. Voksolni regisztrációval lehet. Alakul a választási törvény. Az ügy ^4 2012. szeptember 12., szerda • LXX. évfolyam • 214. szám, 20 oldal • 220 forint, előfizetőknek 141 forint • www.nol.hu Európa jövőjéről mond ítéletet a német alkotmánybíróság Ma közlik, hogy az európai mentőcsomag és a fiskális paktum összeegyeztethető-e a német alkotmánnyal. A választ remegve várják Brüsszelben. ^8 HAGYÓ A BÍRÓSÁG ELŐTT Nem vagyok bűnös - jelentette ki bírósági kihallgatásán a Kecskeméti Törvényszéken Hagyó Miklós, de a többek között bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezeléssel, csalással vádolt egykori főpolgármester-helyettes kérdésekre nem kívánt válaszolni. FOTÓ: MTI - MÉSZÁROS JÁNOS ODA A SARKI JÉG, ELOLVAD A FÖLD NAPERNYŐJE Tudomány ^15 ÖTÖDIK HASÁB Óvatosság Óvatos duhaj a magyar - ezt magától a miniszterelnöktől tudhatjuk. Megfontoltan költ, élére állítja a garast. Mostanában okosan, jó hazafi módjára inkább megtakarít, és magyar állampapírba teszi a pénzét. Miért is? Mert a bankinál magasabb, piaci kamatot ad rá az állam. És a magyar visszafizeti az adósságát, mert nem szeret tartozni. Csak egyet nem tesz: nem fogyaszt, nem vásárolgat feleslegesen. Mert erre két év alatt megtanította a kormány. Pedig egy évvel ezelőtt mintha azt mondta volna Matolcsy György, hogy már karácsonyra „feldübörög” a fogyasztás, köszönhetően az államosított magán-nyugdíjpénztári vagyonból a lakosságnak visszacsepegtetett majd 300 milliárdnyi reálhozamnak, valamint az egykulcsos jövedelemadó és a családi kedvezmény miatt a polgároknál hagyott sok százmilliárd forintnak. Nem ez volt az utolsó tévedése. A fogyasztás tehát nem nő, az árak, az infláció viszont annál inkább. A fogyasztást sújtó adók folytonos emelésére, új sarcok kivetésére épített megszorításpolitika csak annyit ér, hogy egyensúlyközeli állapotba hozza a gazdaságot, miközben a bérek vásárlóértéke rég nem látott ütemben romlik. És hol a vége? Az idén még 150, jövő évre 500-600 milliárdos lyuk betömködéséről kell sürgősen gondoskodni, s ha IMF-hitel sem lesz, a kamatmegtakarításból remélt százmilliárd is elúszik. Kamatban és inflációban verjük Európát. De egyikért sem a kormány a hibás. Hisz tudjuk: a magas kamatért Simor Andrást, az inflációért a gonosz időjárást, az olajárat felverő arabokat meg a minket folyton visszahúzó EU-t lehet szidni. Ki mást? Lenne pár ötletünk. (A szerk.) Eurózónapörkölt A közös valuta pénzügyi rendszerének széthullásáról ír Blahó Miklós. All Az önkritikus tömeg A Hajtáspajtástól a Critical Massig, avagy miért állítana szobrot egy bizonyos Sinyának Uj Péter. ^11 9 770237 377039 12214