Népszabadság, 2012. október (70. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-10 / 238. szám

H EU/IMF-tárgyalások A kormánynak nem sietős, amíg jó a piaci hangulat Sikeres lehet az időhúzás Kriván Bence a a politikai máztól mentes csupasz tényeket nézzük, akkor valóban el­mondható, hogy a magyar adósságál­lomány piaci forrásokból is finanszí­rozható maradhat a következő évben - ha a nemzetközi pénzpiacokon nem romlik a hangulat. A feltételes mód indokolt, ugyanis a világgazdasági fo­lyamatok, az adósságválság alakulá­sa olyan rizikófaktort jelent, amely ellen Magyarország a Nemzetkö­zi Valutaalap (IMF) védőhálója nél­kül esélytelenül hadakozhat - állít­ják a lapunk által megkérdezett elem­zők. Attól még nagyon messze állunk, hogy háromból egy elemző kifejezet­ten azt tanácsolná a kormánynak, ne kössön megállapodást az IMF-fel és az Európai Unióval, ahogy azt Orbán Viktor kormányfő állítja, abban vi­szont egyre szélesebb a konszenzus közöttük, hogy a kedvező piaci han­gulatot kihasználva, időhúzó taktiká­val és megfontolt kötvénykibocsátási stratégiával ki lehet „bekkelni” a kö­vetkező, sorsdöntő egy-másfél évet. A­z Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint jövőre 3289 milliárd forintnyi adósságot kell tör­leszteni, rá egy évre 3112 milliár­dos lesz a kötelezettség, de a 2008- as EU/IMF-hitel visszafizetése után, 2­015-ben ez a teher már „csupán” 1721 milliárd lesz, miközben addigra számottevően javulhat a hazai gazda­ság teljesítménye. A következő fél év­ben csaknem nyolcmilliárd eurót kell visszafizetni a hitelezőinknek, de ez nem okozhat gondot, hiszen a Ma­gyar Államkincstárnak a jegybanknál vezetett számláján a legfrissebb, nyár végi adatok szerint 1650 milliárd fo­rint (5,8 milliárd euró) pihen. Ehhez jön még­­ veszteséggel, de viszonylag gyorsan mobilizálható tartalékként - a magán-nyugdíjpénztári vagyonból megmaradt 650 milliárd forint érté­kű, különféle értékpapírokban fekvő összeg és végső soron a 21 százalékos, hajdan 500 milliárd forintot érő álla­mi Mol-pakett. A­z idei forintkötvény-kibocsátási tervét már hozta az ÁKK, amely a ke­reslet alapján további forrásokat von­hat be a piacokról. Például a lakosság­tól, amely immár több mint 800 mil­liárd forint értékű állampapírt birto­kol. Ebből 335 milliárdot az idén vá­sároltak, vagyis az eredeti terv tízsze­rese jött be ebből a forrásból. A be­téti kamatoknál jóval magasabb, fu­tamidőtől függően hét-tíz százalék közötti hozamok árát csak lejáratkor kell megfizetni, de a kormánynak mai helyzetében bőven megéri ez a plusz­kiadás a cserébe nyert, akár több évre szóló fizetési haladékért. Igaz, lejárat­or mélyen a zsebébe kell majd nyúl­nia. Az igazi kérdést tehát nem is a fi­nanszírozhatóság, hanem annak ma­gas költsége jelenti. Bár az év eleje óta - döntően külső hatásokra - sokat ja­vult az ország kockázati megítélése, és ennek folytán a korábbi tízről hét szá­zalék alá süllyedtek az állampapírho­zamok, ez még mindig sokkal maga­sabb annál, mint amennyit az IMF kérni szokott az elővigyázatossági hi­telkeret kamataként. Kovács Árpád szerint a piacinál mintegy négy százalékkal kedvezőbb, 2,5 százalékon kínált hitel fejében jog­gal szab feltételeket az IMF. A Költ­ségvetési Tanács (KT) elnöke szerint is szükség lenne a védőhálóra, már csak amiatt is, mert nehéz elmagya­rázni az embereknek, hogy miért ma­radunk a drágább finanszírozásnál az olcsóbb hitel igénybevétele helyett. A különbözet éves szinten százmilliár­dos nagyságrendű. L­ondonból is az IMF/EU-meg­­állapodás mellett kardoskodnak, az elemzők többsége 2013 elejére vár­ja a szerződés megkötését. Úgy lát­ják, hogy az Európai Központi Bank és amerikai megfelelője, a Fed nemrég meghirdetett korlátlan kötvényvásár­lási programja nyomán megnőtt koc­kázatvállalási hajlandóság a kormány kezére játszik az EU/IMF-tárgyaláso­­kon. Emellett a kormány a pénteken m­eghirdetett 397 milliárd forintos egyenlegjavító programmal is üzent Brüsszelnek és a piacoknak, hogy el­kötelezze magát a GDP-arányos költ­ségvetési hiány három százalék alá szorítása mellett. Ha ennek nyomán az EU felfüggeszti a Magyarország el­len 2004 óta folyó, s az uniós támoga­tásokat veszélyeztető túlzottdeficit-el­­járást, az újabb jó pontot jelent a be­fektetők szemében. Amíg a kormány a piac bizalmát fenn tudja tartani, nem lehet gond, megúszható a megállapo­dás az IMF-fel. A kormány a maga sajátos útját járhatja, szabadsághar­ca jegyében nem kell újabb megszo­rításokat vállalnia. Tárgyalási szándé­kát azonban folyamatosan demonst­rálnia kell, hogy gyorsan megegyez­hessen, ha a nemzetközi klíma rosszra fordulna. Ehhez pedig nem kell sok. A Quaestor elemzői szerint veszélyfor­rás van bőven: a republikánusok és a demokraták kiegyezése hiányában az Egyesült Államok például költségve­tési megszorításokkal és recesszióval szembesülhet jövőre, de tovább las­sulhat Kína és egész Ázsia növekedé­se is, míg Európában a drasztikus spa­nyolországi és görögországi megszorí­tások teremthetnek bármikor robba­nással fenyegető puskaporos hangula­tot a piacokon. Akkor viszont kötele­ző lesz a fejünk fölé húzni az IMF biz­tonsági védőhálóját. Az ügy 4-5 k Angela Merkel látogatása ellen tiltakozók Athénban fotó: reuters -john Kolesidis Újabb államosítás: működésképtelenné válhat a szociális ellátórendszer A kormány januárban a tele­pülési önkormányzatok által fenntartott szociális intézmé­nyeket is állami kezelésbe ven­né. Persze a sokmilliárdos in­gatlan vagyonnal együtt. az A kvantumfizika Stockholmban legyőzte a Higgs-bozont A CERN felfedezésének díja­zásához még további bizonyí­tékok kellenek, így Serge Ha­­roche és David J. Wineland kap­ta a fizikai Nobel-díjat kvan­tumfizikai kutatásaiért. 2>16 FOTÓ: AFP - MEHDI FEDOUACH ISZLÁM MŰVÉSZET A LOUVRE-BAN Megnyitották a Louvre legújabb, az iszlám művészetet bemutató szárnyát egy hatal­mas, az udvart fátyol­ként beborító üveg­tető alatt. Ez legalább akkora vitákat vált ki, mint a már jelképpé vált üvegpiramis, de a kiállítást sokan politikai okokból is támadják. ->1 4 ÖTÖDIK HASÁB A harc M­egtudtunk-e valami újat a kor­mányzat friss kommunikációs kam­pányának első stációjából, a lapok­ban, így a Népszabadságban is megjelent hirdetésekből? Az égvi­lágon semmit. A kormány néhány szóban összefoglalta azokat a gon­dolatait, amelyeket már eddig is ismertünk, legalább a sárvári frak­­cióülés óta. Konkrétan: lehetséges úgy hitelfelvételről tárgyalni valaki­vel, hogy közben fennen hangoztat­juk, tőle akarjuk megvédeni a né­pünket. A tárgyalási metódus unor­­todox. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy amiben a kormány nem akar engedni, azt a valutaalap történetesen nem is követeli tőle. Ami pedig az egyik hirdetés szerint elvárt tiszteletet illeti, abban inkább az IMF-nek lenne mit felhánytor­­gatnia a magyar kormány képvise­lőinek, elvégre nem a valutaalap vezetése jelentette be korábban, hogy kipaterolta Matolcsyt, hanem fordítva. Ha valaki így tárgyal, az két dolgot jelenthet. Vagy nem akar megállapodni, mert csak a tárgyalá­sok fenntartásában érdekelt, vagy pedig tudja, hogy amiben „nem enged az IMF-nek”, az egyébként sem lenne feltétele a majdani hitel­megállapodásnak, tehát a végén nagy győzelemként, az ország füg­getlenségének megőrzéseként lehet bejelenteni ezek elmaradását. U­tóbbi esetben a sorok között kell olvasnia annak, aki a hitelmeg­állapodás leendő feltételeiről akar tájékozódni, így az derül ki, hogy a Fidesz-értelmezés szerinti ingat­lanadón, nyugdíjcsökkentésen és a családtámogatás-vágáson kívül minden lehetséges. Mivel eddig egyetlen olyan dokumentum vagy IMF-nyilatkozat sem került napvi­lágra, amelyben a valutaalap konk­rétan ezt akarta volna, a Fidesz reklámokba öntött álláspontját tekinthetjük akár a kapituláció egy sajátosan orbáni formájának is. Nincs mit csodálkoznunk, amikor Giró-Szász szóvivő azt mondja: a kormány nem az IMF ellen harcol. A túlélésért. (A szak.) Tanárverés Az Orbán-kormány mást sem tesz, mint önkezével üt­legeli a pedagógustársadal­mat - írja N. Kósa Judit. ^11 Kövér a halálom Na ki a magyar honvédség Schobert Norbija? Uj Péter megmondja. ^11 9 770237 377039 12238

Next