Népszabadság, 2012. november (70. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-02 / 256. szám

Díjemelés A bankok áthárítják a tranzakciós illetéket az ügyfelekre Ezt az adót is mi fizetjük Horniák Balázs Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint a bankok a verseny miatt nem, vagy legfeljebb részben tudják majd továbbhárítani ügyfeleik­re a pénzügyi műveletek, például az át­utalások és a készpénzfelvétel után jö­vő januártól fizetendő tranzakciós il­letéket. A pénzintézetek azonban lát­hatóan nem így gondolják. A bankok­nak a hatálybalépés előtt hatvan nap­pal, azaz tegnapig kellett közzéten­niük az új kondíciós listáikat - meg­néztük, mivel készülnek. Az OTP továbbhárítja ügyfeleire a jogszabály szerint egyezrelékes, vagy­is 0,1 százalékos tranzakciós illetéket, de csak egy bizonyos szintig. A pénzin­tézet legáltalánosabb számlacsomag­ja, a Tempo esetében például egy eseti, interneten leadott átutalási megbízás­nál a bank által felszámolt díj a jelen­legi egyről két ezrelékre nő. A tranzak­ciónként maximálisan felszámolható költség viszont a törvényben megha­tározott hatezer forintos maximum­nál kevesebbel, bankon kívüli utalás esetében 3560-ról 7428 forintra nő. A készpénzfelvétel díja saját bankauto­mata (ATM) esetén az eddigi 5,8 ezre­lék helyett 6,8 ezrelék lesz, míg ha más pénzintézet gépét használja az ügyfél, akkor az eddigi fix 899 forinttal szem­ben 927 forintot kell majd fizetnie. A Raiffeisen az érintett pénzmoz­gások után kiveti az egyezrelékes, tranzakciónként maximum hatezer forintos pluszt. Nő a készpénzfelvétel díja is: a DíjNullázó számla esetében például a saját ATM most még ingye­nes használata jövőre már alkalman­ként 45 forintba kerül, míg más ban­kok automatájából kivett pénz után 410 helyett 455 forintot kell fizetni. Bár erről még nincs elfogadott jogszabály, az MKB már a Matolcsy György által októberben bejelentett két megszorítócsomagnak megfele­lően készül az új évre. A nemzetgaz­dasági miniszter először azt jelentette be október elején, hogy a készpénzes tranzakciók, például pénztári kifize­tések vagy az ATM-használat után az eredetileg tervezett egy helyett három ezrelék lesz a tranzakciós díj, majd két héttel később azt, hogy az átutalások terhelését is a duplájára emelik. Az MKB januártól az átutalásoknál két, a készpénzes ügyleteknél három ezre­lékkel növeli a díjait. A Budapest Bank ugyancsak két, illetve három ezrelék­kel emeli tranzakciós díjait. Ugyanígy tesz az Erste is, bár szo­­fisztikáltabban terheli tovább az illeté­ket, mint az MKB, amely egyszerűen hozzácsapja azt a számlához. Az Erste, ahol eddig is százalékos mértékben határozta meg egy tranzakció díját, ott ezt az átutalások esetében két ez­relékkel, a készpénzes ügyleteknél há­rom ezrelékkel emeli meg, míg a fel­számítható díjak maximumát egysze­rűen megnöveli hatezer forinttal. A CIB-nél mintha nem tudták vol­na eldönteni, hogy a kilátásba helye­zett magasabb tranzakciós illetékkel számoljanak, vagy a hatályos törvény szerint járjanak el, az emelés mérté­két a kettő közé lőtték be. A CIB Clas­sic Magánszámlánál például az inter­neten keresztül adott, bankon kívüli átutalási megbízás esetében a díj 1,07 ezrelékről 2,7 ezrelékre nő. A bank­fiókban készpénzt felvenni pedig ja­nuártól 6,9 ezrelékes díj mellett lehet majd, a jelenlegi 4,2 ezrelék után. A K&H-nál és az UniCreditnél még ennyire sem sikerült dűlőre jut­ni. Előbbi bank ugyan megjelentet­te a januártól hatályos kondíciós lis­tát, de csak a számlavezetési díjak nő­nek valamelyest, a tranzakciók után fi­zetendő díjak nem. Az UniCredit még nem tett közzé januártól hatályos vál­tozást a lakossági kondícióiban. Érte­sülésünk szerint ennek az az oka, hogy még nem született meg a döntés. A bankkártyás fizetés a legtöbb banknál továbbra is díjmentes lesz, ám nem mindenkinél. A Raiffeisen al­kalmanként egy ezrelékkel, legfeljebb hatezer forinttal terheli meg a szám­lát, amelyhez a kártya tartozik, a Bu­dapest Bank pedig két ezreléket, ma­ximum hatezer forintot számláz. Aki nem ért egyet az új kondíciók­kal, az a hatálybalépésükig jelezheti bankjának és megszüntetheti szám­láját. Ezután a pénzügyi felügyelet­hez vagy a mellette működő Pénzügyi Békéltető Testülethez lehet fordulni - bár sok értelme nincs, hiszen a jogsza­bály lehetővé teszi a tranzakciós ille­ték áthárítását. Szombat reggel hétvége ► Ki lesz a Nemzeti Színház igazgatója 2013-tól? ► Apokalipszist az atomerőmű­vek leállítása sem okoz ► Nem erő, hanem varázsige nyitja a Meseterápiás házat Barack Obama a New Jersey-ben lévő North Point jachtkikötőjének tulajdo­­sát, Donna Vanzantot vigasztalja. Az amerikai elnökválasztás előtti héten minden másról elterelte a figyelmet a Sandy hurrikán okozta pusztítás. Az Egyesült Államokban és Kanadában immár legalább 80 emberéletet követelt a vihar. Kiküldött tudósítónk beszámolója. ->7 fotó: reuters -larry downing Paul Lendvai: Orbán Viktor zsákutcába viszi az országot A magyar születésű újságíró szerint a kormányfő egyáltalán nem tűri a környezetében a versenytársakat, ezért a ri­válisait leginkább Brüsszelbe száműzi. az WALLENBERGRE NINCS PÉNZ Nem szokványos doku­mentumfilm készül Raoul Wallenbergről. A mű nagypolitikai ös­­­szefüggésekben mutat­ja be 1944 őszének-te­­lének eseményeit, Wal­lenbergről pedig leránt­ja a romantikus hős mí­toszt. Az MTVA­ kurató­­riuma nem tartja támo­gathatónak a filmet. -­14 FOTÓ: REVICZKY ZSOLT ÖTÖDIK HASÁB Elmebaj Két és fél év kétharmad után azt hinnénk, már semmi meglepő nem történhet, eljutottunk oda, hogy Selmeczi Gabriellát is képesek vagyunk dühkitörés vagy röhögő­görcs nélkül hallgatni. Tévedtünk. Most épp Alcsútdoboz önkor­mányzatának sikerült bizonyítania, mindig van lejjebb. Az önkormányzat ugyanis fon­tosnak tartotta írásba adni, hogy elhatárolódnak az október 23-i Milla-tüntetésen elhangzottaktól, és úgy általában a demonstráció céljaitól. Az elhatárolódást - nem mellesleg: nyolc nappal (!) a Milla­­megmozdulás után - azért érezték szükségesnek, mert észlelték, hogy a demonstráción Alcsútdoboz feliratú táblák is feltűntek. Ez már csak azért is skandalum, mutatnak rá, mert a település senkinek nem adott hivatalos felhatalmazást arra, hogy a politikai rendezvényen a községet képviselve, annak nevét ábrázoló táblával megjelenjen. Mi a búbánatról beszélnek ezek? Elhatárolódnak a demonst­rációtól, mert még azt hihetné valaki, hogy a település hivatalos minőségben vett részt azon? Tény­leg úgy képzelik, hogy csak akkor mehetne tüntetni egy alcsútdobozi ember alcsútdobozi táblával, ha erre a hivatal az áldását adja? És akkor ezek szerint a magyar zászlót is csak a legfőbb hatalom engedé­lyével lengethetnénk ezután? Vajon kinek és miért üzentek ezek a jóemberek? Talán a helybé­lieknek, hogy figyelünk bennete­ket, tudjuk ám, hová álltok? Vagy nem is csak lefelé tekintettek? Úgy érezték, ilyesféle közleményben kell biztosítani urukat a hűségük­ről? És arról, hogy mélységesen szégyellik magukat, amiért falu­jukban van még olyan eltévelyedett lélek, aki nem átall rossz zászló alatt sorakozni? Ha viszont így áll a helyzet, aggódhatnak a derék alcsútdobo­­ziak. Nem lesz bajuk abból, hogy nyolc napig vártak e közlemén­­nyel? (A szerk.) Rejtett nemzeti kincs N. Kósa Judit egyik barátja Angliába költözött. Azért is, hogy akkor lássa Matolcsyt, amikor a háta közepét.­­»11 Húsz év nagy idő Rengeteg avatni- és ünne­­pelnivalót lát a környezeté­ben Doros Judit. ^11 9 770237 377053 12256

Next