Népszabadság, 2012. december (70. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-27 / 301. szám
12 Népszabadság 2012. december 27, csütörtök Fórum Nemzetek Európája, az etnonacionalista nemzetkoncepció MARSOVSZKY MAGDOLNA, a Fulda University of Applied Sciences óraadója, a Villigster Forschungsforum zu Nationalsozialismus, Antisemitismus und Rassismus e.V. vezetőségi tagja A magyarországi hivatalos kultúrának, az Orbán-kormány és a Jobbik nemzetkoncepciójának központi eleme az az elképzelés, miszerint létezik egy „magyarság”, mint kulturálisan vagy etnikailag homogén népnemzeti közösség (gyakran „vérközösség”). Európát ennek megfelelően a „nemzetek Európájának” tekintik. „Mi egy a magyar nemzetet erősítő, egységes Európában szeretnénk részt venni (...). Magyarországon ... a polgári ellenzék pedig egy nemzetek Európájában gondolkodó politikai erő” (Orbán Viktor/ 2002). Nyilván sokan nem látják, hogy a „nemzetek Európája” szemlélet a faji alapon álló kirekesztő gondolkodás modern megjelenési formája, különben talán élesebben tiltakoztak volna. A nemzetek Európája koncepció olyan Európát feltételez, melyben léteznének egymástól jól elkülöníthető, kulturálisan tiszta, homogén, völkisch-népnemzeti egységek. Ez az „Új Jobboldal” nevű európai mozgalom ideológiája. Az univerzális emberi jogok gondolatával, a humanista eszmerendszerrel ellentétben nem az egyének egymásmellettiségének sokszínűségét hirdeti, hanem a különböző népcsoportok vagy etnikumok homogén, zárt kultúráinak egymásmellettiségét. A népcsoportokat egymástól földrajzi, származási vagy kulturális, leggyakrabban nyelvi, vallási sajátságok, valamint egy posztulált közösségi tudat alapján különbözteti meg. Ez az ideológia azt feltételezi, hogy az egyes népnemzeteknek, népcsoportoknak változatlan, egységes kulturális identitásuk van, és hogy ezt a kulturális identitást az „idegen befolyásosal szemben meg kell védeni. Azért, hogy a különböző népnemzetek, népcsoportok meg tudják őrizni belső egységes kultúráikat, egymástól el kell határolódniuk. Az etnopluralizmus az „univerzalizmus” és az „egalitarizmus” alternatívája kíván lenni, és újratermeli, automatizálja a kirekesztést. Ily módon a „tiszta” kultúráért folytatott harca a felvilágosodás és az emberi jogok elvei ellen indított hadüzenetté válik. Az etnopluralizmust Etienne Balibar francia filozófus nyomán úgy is jellemzik, mint fajok nélküli rasszizmust, ahol a rasszizmus ideológiájában a faj fogalmát a nemzeti kulturális egység helyettesíti. Az Új Jobboldal ideológiája középpontjában sokkal inkább a nemzeti kultúrák különbözősége és a népek, népnemzetek, vagyis a vélten egymás mellett létező homogén népcsoportok saját identitáshoz való joga áll, mint a fajok alacsonyabb- vagy felsőbbrendűsége. A kapitalizmus, a tőkések, a bankok, a bolsevizmus, a baloldali internacionalizmus, a kommunizmus, a liberalizmus, az univerzális keresztény eszmeiség, a zsidóság és az iszlám a neorasszista Új Jobboldal jellemző ellenségképei, melyek kisebb-nagyobb különbséggel általában mindenhol megtalálhatók. Magyarországon is hasonló a Fidesz-KDNP, valamint a Jobbik megközelítése. De ellentétben az Új Jobboldal ideológiájával, nálunk nemcsak a Klebelsberg Kuno-reneszánsszal jelentkező kulturális felsőbbrendűség illúziója, hanem a tradicionális biologisztikus rasszizmus, a vérközösség létezését vizionáló fajelméleti gondolkodás is egyre inkább szerepet játszik: „A turul őskép a magyarok ősképe. Beleszületünk, akár csak a nyelvünkbe és a történelmünkbe. Az őskép a vérhez és a szülőföldhöz tartozik. Onantól, hogy magyarként világra jövünk, a mi hét törzsünk köt vérszövetséget, a mi Szent István királyunk alapít államot, a mi (...) a magyarok nemzeti azonosságának jelképe” (Orbán Viktor, 2012). Az új magyar jobboldal ideológiájában fontos szerepet kap a tettes-áldozat reláció megfordítása, vagyis az a feltételezés, miszerint valamely kisebbség gyalázná meg, nyomná el a többségi közösséget, a népet. A többség mint népnemzeti közösség gondolata vezethet oda, hogy az úgynevezett „nemzetellenességet” komikus, de még inkább tragikus módon rasszizmusnak tekintsék, és hogy azokat, akiket a népnemzeti gondolkodók antimagyarként aposztrofálnak, „a magyarság ellen” elkövetett „közösség elleni izgatásért” lehet feljelenteni. Így lehetett a romák ellen immár több ízben az elvben az ő védelmükre (vágyás a kirekesztett kisebbségek védelmére) létrehozott törvényt a tettes-áldozat reláció megfordításával ellenük alkalmazni. Ugyanezzel a jelenséggel találkozhattunk Németországban is a két világháború között, ez a felfogás vezette a nemzetiszocialistákat minden számukra idegennek tűnő másként gondolkodó elnyomásához, üldözéséhez. A völkisch-népnemzeti ideológia szempontjából minden olyan gondolat elfogadhatatlan, amely nem a népnemzeti irányt követi. Ellenségkép lesz a „kozmopolita”, „nemzetközi” vagy „univerzális” gondolkodásmódból, de a „köztársaság” gondolatából is. A népnemzeti ideológia az univerzalizmus ellensége, s a kozmopolita, univerzálisan gondolkodó, köztársaságpárti emberben vagy embercsoportban a „zsidót” látja. Ezért tett kipát Károlyi fejére a Jobbik, és ezért távolították el a szobrát. Ezért lehet antiszemita támadások célpontja a köztársaságban gondolkodó Gyurcsány Ferenc, és ezért lesz nemkívánatos egyház az univerzálisan gondolkodó Iványi Gábor-féle Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség. De ezért lehet ellenségkép a határozottan nem népnemzeti Európai Unió is. Továbbá ezért lehet ellenségkép a „baloldali internacionalizmus”ból Orbán Viktor számára, ez is oka annak, hogy azt állította 2005-ben a tusnádfürdői beszédében, hogy a „baloldal ráront a nemzetére”. A Fidesz-KDNP-kormány az állampolgársági törvényt a „ius sanguinis” (a vér joga) elv szerint alakította antidemokratikussá. Az állampolgársági törvényt az Országgyűlés 97,7 százalékkal szavazta meg, vagyis a Szocialista Párt nagy része és az LMP is mögötte volt. Nyilván nem tudják, hogy éppen az etnikai nép- és kultúrafelfogás az, amely etnopolitikai mobilizáló (vagyis kirekesztő) jellege miatt könnyen a társadalom radikalizálódásához vezet. Ez az etnomobilizálási képesség és húzóerő tette lehetővé, hogy 2010-ben a deklaráltan népnemzeti kormány ekkora többséget kapjon. Ebben az értelemben a rendszerváltás óta eltelt időszakban hatalmon lévő összes kormány kultúrpolitikája hozzájárult a mostani helyzethez, mert nem változtatta meg az etnikai szemléletet, és hagyta, hogy az a társadalmat egyre jobban átitassa. Az alaptörvény ezt, a népnemzeti közösségfelfogást emelte alkotmányi rangra. Az Új Jobboldal ideológiájában nem a szociális egyenlőség elve a fontos, hanem a „nemzetvédelem”, vagyis Magyarország esetében a magyarság védelme valamely elképzelt „magyarellenes idegen érdekekkel” szemben. Amikor a kormány az EU-val és az IMF-fel szemben olyan jelszavakkal igyekszik magát megvédeni, mint például hogy :Nem leszünk gyarmat!” vagy ha azt hirdeti, hogy az IMF-fel szemben megvédi a nyugdíjakat, nem engedi a családi támogatások csökkentését vagy az ingatlanadó bevezetését, akkor a szociális kérdésekből nemzeti, illetve népnemzeti kérdést csinál, vagyis a szociális kérdést a „nemzetvédelem” ügyeként állítja be. Ez is az Új Jobboldal ideológiája. E ponton az Új Jobboldal ideológiája találkozik azzal a Magyarországon „baloldali”-nak tekintett nézettel, amely a szociális kérdést szintén a „magyarság” ügyeként fogja fel, és a „nemzetközi tőkét”, valamint a „kapitalizmust” teszi felelőssé a jelen magyarországi helyzetért. Ez vezet aztán a Magyarországon szintén nagyon elterjedt úgynevezett „baloldali antiszemitizmus’’-hoz. Magyarország mostani alaptörvénye középpontjában a nemzet mint „közösség”, tehát a népnemzet áll, a bevezetése „nemzeti hitvallás”. Benne az ember nem mint individuum jelenik meg, hanem mint a magyarság kategóriájába tartozó, nemzeti azonosságú rész. A történelmi hagyományok, vagyis a kulturális örökség „nemzeti” és „magyar”, meghatározója a közös „magyar nyelv” és a Kárpát-medence mint földrajzi egység. Az a kitétel, hogy „tiszteletben tartjuk a történeti alkotmányunk vívmányait”, a „Szent Korona” egyidejű említésével egyértelművé teszi, hogy itt a XIX. századi Szent Korona-tanról van szó. Ez az élettér-ideológia alaptörvénybe való beemelését jelenti. Ez az alaptörvény az etnonacionalizmust legitimálja. Ebből az alaptörvényből kiindulva meg lehet jelölni a nem a „magyar közösséghez” tartozó ellenségképet és az azokhoz tartozó személyeket vagy csoportokat. Az erre az alaptörvényre felépíthető kultúrpolitikai stratégia magával hozza a kirekesztést, jövendő etnikai tisztogatások törvényi legitimációjának lehetőségét. <N<T GCC 3CQ<cc< A fátum öl, humorérzéke nincsen DIURNUS (BODOR PÁL) ír: a Kozma utcai börtönben egy hatvanegy éves elítéltet két cellatársa két napig vert, míg belehalt. Vajon a fegyőrök, a többi cella lakói mindebből semmit sem észleltek, hallottak? Se éjjel, se nappal? Nem merem beindítani a fantáziámat: egyszerűen csak verték?, a puszta kezükkel?, mivel? Vagy kínozták is? S betömték a száját, hogy jajgatását se hallja senki? Megfulladt? Netán azért maradt egy ideig titokban a gyilkosság, mert a pribékek bizalmas parancsot teljesítettek? Ki és mi volt az áldozat? Foglalkozása? Munkahelye? S miért „kellett” megölni? Kinek volt fontos, hogy örökre elnémuljon? Megbízást hajtott végre a két fogvatartott? Nem tudom. De oly bizarr a hír, s hogy nem valahol, elhagyott ház pincéjében ölték meg. Azt, akiről azt se tudjuk, miért kellett meghalnia, és akinek legalább két napig tartó kivégzéséről pisz se hallszott ki. Netán valakik vigyáztak is arra, hogy a „dolog” (legalább az agyonvert ember haláláig - hogy ne vallhasson) titokban maradjon? Vajon ők hárman - a gyilkosok s az áldozat - ismerték korábbról egymást? Vagy: valamelyikük ismert valami fő maffiózót?, potentátot? Ilyen gyilkossággal vagyon, s akár szabadság is elnyerhető? Kérdés, ki a főnök. De nem folytatom. Nem élem bele magam, mert a végén én döglök bele. (Arra nem is gondolok, hogy netán az áldozat még nagyobb, szadista bűnöket követett el, s ez volt a büntetése - hisz hallottunk már ilyet is...) Rémületes fantáziajátékom még gonoszabb: vannak idők, melyek átélőit ilyen, rájuk is jellemző módon büntet a néha igazságos sors. Az utóbbi hetek, hónapok eseményeiért joggal büntet a fátum ilyen hírrel: íme a bizonyság, hogy a fátumnak remek stílusérzéke van. Ami a kurta történetben tragikus, azt elmélyíti, velőtrázóra hangszereli: ha nem kaptunk a fejünkhöz a mindennapi „szürke hömpölygésben” már-már undokul megszokott történetektől, hát rázzon föl sikító disszonanciájával: ember, észrevetted, mi történik körülötted? Kíváncsiság dolgában régebben nem disztingváltam. Vén koromra megtanultam. Amikor megtudtam, hogy Ceausescu elődje, Gheorghiu- Dej, valamikor a harmincas évek végén a bostanai politikai börtön kommunista „részlegének” a feje, miután a „börtönkollektíva” kivívta, hogy húsvét közeledtével bort vásárolhassanak az ünnep köszöntésére, maga mellé vett két lelkes ifjút, a galaci Gherasimot és egy Ceausescu nevű heves fickót (aki magyar cipészmesterét egy árral leszúrta), cipeljenek mellette két demizsont borral, és meglátogatta a börtön „vasgárdista” (zöldinges, légionárius, náci) csoportját, és felköszöntötte őket, mondván, hogy ugyanaz a dúvad vetette őket börtönbe. A dúvad: II. Károly király. Akit a baloldal főleg ideológiailag, király mivoltában utált, a Vasgárda inkább Lupescuné, a király zsidó szeretője miatt. (Nota bene: a vasgárdisták Bukarestben az ellenük kirendelt kiskatonákat petróleummal leöntötték és felgyújtották...) ...Nagyritkán megjárja az eszem: fennállhat-e valamilyen bizalmas egyezség a Fidesz és a Jobbik között? Tekintettel a közelgő választásokra, a Fidesz-esély romlása növeli a Jobbik netán (fontos) szerepét a Fidesz távlati érdekei szempontjából. Elvi hipotézisem védhető, hisz lehet kormányzati oka-célja annak, hogy a Fidesz ne maradjon virtuális szövetséges nélkül a jövő parlamentben. (Más irányban - sötét krimi felé - arra is ötletelhetnék. Netán valakik vigyáztak is arra, hogy a „dolog” (legalább az agyonvert ember haláláig - hogy ne vallhasson) titokban maradjon? hogy a Kozma utcai börtönben meggyilkolt férfi tán tudhatott holmi titkos paktumról, melynek elárulásával szépen kereshetett volna, a láthatatlan parancsnoknak tehát nem volt más választása, likvidálnia kellett, amit - netán ugyanennyiért - a két benti „kolléga” elvállalt. De hát ez csak az én rablómesém, fantáziám alaptalan terméke, azaz inszinuáció. Ne vegyék komolyan.) De a csoport mindent megúszik, ez több mint jelzés arról, hogy a Jobbik a demokráciánál is többet érhet némelyeknek. Legalábbis nagyon igyekszik közben állig fölfegyverkezni a Kossuth tér is: nagyon megvédeni magát. A hatalmas, elit terrorelhárító sereg mellé olvasom az újságban, a „Rendelettervezet” felcímű hírben: most szervezi meg a belügyminiszter az új, több mint háromszáz fős parlamenti őrséget, melynek fölszereléséhez többek között elektromos sokkoló, bilincs, sorozatlövő fegyverek tartoznak. Ezek után ki állíthatná, hogy O. V. nem realista? Hisz kétségtelen: miközben dehogyis adta föl taktikai óvatosságát hatalmi önvédelemből, el kell ismernem, immár szinte telhetetlen. A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.