Népszabadság, 2012. december (70. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-15 / 293. szám

2012. december 15., szombat | Népszabadság 5 Magyarország Felsőoktatás Orbán Viktor szerint a keretszámok kérdése meg van oldva Fél lábbal a Himalájára Hajba Ferenc-Ónody-Molnár Dóra-Zalán Eszter Bár Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárnak saját bevallása szerint nincs ideje újságot olvasni, annak híre azonban valószínűleg tegnap eljutott hozzá, hogy a Magyar Nemzet meg­lehetősen váratlanul és minden előz­mény nélkül publicisztikában támadta meg a kormány felsőoktatási reform­jának egyes elemeit, és azt tanácsol­ta Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy ha oktatási államtitkára esetleg fölajánlaná a lemondását, akkor azt fogadja el. Magyarul: a lap Hoffmann Rózsának tulajdonítja a reformterve­ket, holott tudható, hogy azok Orbán Viktor vízióját tartalmazzák. A miniszterelnök ugyanis már több­­ször beszélt az úgynevezett önfenntartó felsőoktatás ideológiájáról, és mosta­nában kezd kiderülni, hogy mit is ért alatta. Amikor idén januárban min­denkit meglepve 95 százalékkal csök­kentették az államilag finanszírozott jogász- és közgazdászhelyeket, ő maga azt mondta, hogy ha rajta múlott vol­na, akkor egyetlen ilyen hely sem len­ne. Most már nincs is. Mint ahogy van­nak olyan megalapozottnak tűnő hírek is, amelyek szerint a miniszterelnök­nek egyáltalán nem lett volna ellenére, ha egyetlen teljes mértékben finanszí­rozott hely sem volna, ehhez képest fo­gadta el a kormány a 10480-at. Már ha elfogadta. Hiszen a kabinet egyre jobban elmaszatolja azt a tényt, hogy a kormányszóvivő a múlt héten bejelentette a kormánydöntést, amit Hoffmann Rózsa, látva a duzzadó el­lenállást, megpróbált meg nem történt­té tenni kedden, amikor arról beszélt, hogy még lehet alakítani a keretszámo­kon. Közvetlen főnöke, Balog Zoltán, a humán tárca vezetője ugyanakkor azt mondta, hogy inkább a Diákhitel 2-höz nyúlnának hozzá a kormány szerdai ülésén. Azóta a következők történ­tek: nem tudni, hogy hozzányúltak-e a hitelhez. Balog Zoltán szerda este azt mondta, hogy még nincsenek vég­leges keretszámok, de csütörtökön a kormány tájékoztatja a közvéleményt. Csütörtökön a kormány még­sem tájé­koztatta a közvéleményt. Orbán Viktor Brüsszelből azt üzente csütörtök este, hogy a héten kipipálják a felsőoktatás reformját. Balog Zoltán péntek reggel azt nyilatkozta, hogy még módosulhat­nak a keretszámokra vonatkozó elkép­zelések, már meghozták a megalapo­zó döntéseket, amelyek rendezhetik a helyzetet, de nem „egyik napról a má­sikra” fogják a kérdést megoldani. Ba­log Zoltán tegnap, miután találkozott a rektorokkal, győri tudósítónknak azt mondta, hogy a felsőoktatási struktúra változásaival kapcsolatban Orbán Vik­tor miniszterelnök szombaton, vagyis ma bejelentést tesz. Azt nem tudni, a kormányfő ma tesz-e bármiféle bejelentést, minden­esetre lapunk brüsszeli tudósítójának tegnap azt nyilatkozta, hogy ő úgy lát­ja, a keretszámok kérdése „már meg van oldva”. Utalt arra, hogy még nin­csenek végleges számok: „Azt kérem, hogy mielőtt megtámadják a kormányt valamiért, várják meg, amíg elrontjuk azt a dolgot. Amíg nincs döntés, nincs mi ellen tiltakozni.” Közölte azt is, hogy az erről szóló kormányrendeletet „va­lamikor a jövő héten” alkotja a kabi­net.­­ A kormányrendelet tartalmában nincs lényeges különbség a diákok és a kormány szándékai között - véleke­dett Orbán Viktor, hangsúlyozva: nagy átalakításoknál mindenki részben tü­relmetlen, így volt ez a tűzoltókkal, a rendőrökkel, a nyugdíjrendszer átala­kításánál. - Az egyetemistákkal kön­­­nyű dolgunk van, ők a mi gyerekeink - mondta a kormányfő, leszögezve: könnyen és gyorsan, de kölcsönös jó­indulatot és megértést érdemlő párbe­széd után le fog zárulni a vita. Nehéz tehát fölfogni, hogy mi is fo­lyik valójában, sokan úgy gondolják, hogy a kormány végül növelni fogja az államilag finanszírozott keretszá­mokat, és ezek szerint Orbán Viktor is optimista. Ám derűlátása, megle­het, alaptalan, és nem csak azért, mert Hoffmann Rózsa a napokban Kecske­méten dermesztően brutálisan és fél­reérthetetlenül fogalmazott, amikor arról beszélt, hogy - és álljon itt egy újabb idézet - „ha valaki nem akar diákhitelt felvenni, és a családja sze­gény, akkor legyen annyi ambíciója, hogy megkíséreljen eljutni a csúcsok­ra, felmászni fél lábbal a Himalájára”. De a miniszterelnök optimizmusa valójában inkább azért nem tű­nik megalapozottnak, mert a hallga­tók, vagyis a Hallgatói Hálózat és a HÖOK hatpontos listát tett le az asz­talra, amelynek csak egyetlen pontja a keretszámok visszaállítása. Ugyan­akkor deklarálták, hogy a hat pontból nem engednek, nem kötnek kompro­misszumot, tehát a valódi békéhez a miniszterelnöknek engednie kellene olyan, a szívéhez közel álló pontban is, mint például a hallgatói szerződé­seké. A tiltakozók ugyanis nem kér­nek a hallgatói röghöz kötésből, mint ahogy a felsőoktatás azonnali reform­jához is ragaszkodnak. Vagyis az Or­­bánék által megreformált rendszer re­formjához. Egyelőre az is egyértelmű­nek tűnik, hogy a hallgatók nemigen ülnek föl a megosztásukra irányuló kormányzati szándéknak: a HÖOK vezetői Balog Zoltán egyetlen tárgya­lási ajánlatát sem fogadták el azelőtt, hogy hétfőn egyeztetnék álláspontju­kat a helyzet valamennyi érintettjével, így a rektorokkal és most már nagy va­lószínűséggel a Gimnáziumok Orszá­gos Szövetségével is. A Szebedy Tas ál­tal vezetett szervezet ugyanis tegnap közleményben tudatta, hogy egyetér­tenek a diákok kezdeményezésével. Márpedig a diákok kötik az ebet a ka­róhoz: a HÖOK valamennyi képvise­lőtől írásos választ vár arra a kérdésre, hogy egyetért-e a keretszámok brutá­lis megvágásával. Csak igen és nem fe­leletet várnak. Ha valaki nem válaszol, akkor is nyilvánosságra kerül a neve akként, hogy őt nem érdekli a felső­­oktatás. Nagy Dávid, a HÖOK elnöke azt mondta, úgy tudja, szerdán tárgyal a kormány a keretszámcsökkentésről. Ő az idő alatt ülősztrájkba kezd a Par­lamentnél mindaddig, amíg tájékozta­tást nem adnak a kormányülésen a fel­sőoktatás témájában elhangzottakról. Sárospatak: az első áldozat? Szakemberek szerint a vidéki főiskolák lehetnek az első áldozatai a most ter­vezett felsőoktatási reformnak. A tandíj bevezetése, valamint a keretszámok radikális csökkentése ellen tüntető sárospataki diákok emiatt is demonst­ráltak szerdán. Az egyébként is évek óta törékeny költségvetésű pataki főiskola alól ugyanis könnyen kicsúsz­hat a talaj az államilag finanszírozott helyek felszámolásával. Molnár Gergő, a Miskolci Egyetemhez tartozó főiskolai kar hallgatói önkormányzatának elnöke arról beszélt, hogy ha tandíjat kell fizetni az intézmény oktatásának gerin­cét alkotó tanító- és óvodapedagógus­képzésért, valószínűleg kevesen fognak költeni milliókat egy olyan diploma megszerzésére, amellyel 90-100 ezer forintot lehet keresni - már ha el tud helyezkedni a friss diplomás pedagó­gus. Ebből az összegből pedig a diákhi­tel törlesztése is megterhelő feladat - mondta a HÖK-elnök, aki maga is eb­ben a cipőben jár. Sárospatakon egyéb­ként a mohácsi csata után hat évvel, 1531 -ben már folyt pedagógusképzés. Ez a hagyomány szakadhat meg, ha a kormány tartja magát az eredeti ter­vekhez. Hegedűs László kari dékán bizakodóbb: vannak olyan kitörési pon­tok, amelyek biztosíthatják a további működést. Ilyen például a szociális feladatokhoz, a borászathoz, idegenfor­galomhoz, valamint a megújuló ener­giaforrások hasznosításához köthető képzések elindítása. (Bódisz Attila) A HÖOK azt kérdezi a képviselőktől, hogy egyetértenek-e a keretszámok bru­tális megvágásával fotó: m.schmidt János A miniszterelnök várhatóan szombaton konzultál a minisztereivel a felsőoktatásról, utána pedig „rendet tesz” Havasi Bertalan, Orbán Viktor sajtófő­nöke nem erősítette meg pénteken, hogy ma a miniszterelnök bejelentést tesz a felsőoktatás struktúráját érintő változásokról. „A miniszterelnök haza­felé tart a brüsszeli uniós csúcstalálko­zóról. Estére hazaér, szombaton konzul­tációkat folytat, és utána majd véglege­síti a kormánynak a témával kapcsola­tos rendeletét’’ - közölte tegnap. A kor­mánytagok mindenesetre így tudták, tegnap délben egy államtitkár is azt mondta munkatársunknak, hogy a mi­niszterelnök szombaton „tájékoztatást ad” a felsőoktatási reformról. Azt, hogy a miniszterelnök kikkel konzultál ma, péntek délután még nem lehetett ponto­san tudni. Forrásaink azt valószínűsítet­ték, hogy a humán csúcsminiszterrel „biztosan”, valamint Matolcsy Györggyel és a Fidesz-elnökség tagjaival „legalább telefonon”. És aztán „rendet tesz” - mondták. A Népszabadságnak egy kormányza­ti szereplő azt is megerősítette: rossz megközelítés, ha a keretszámra kon­centrálunk, mert a diákhitel-konstrukció „kiváltja”, megoldja ezt a problémát. Lényegében Balog Zoltán EMMI-minisz­­ter is ezt nyilatkozta a Hír TV-nek. La­punknak mindamellett azt mondták: a kormány, a miniszterelnök arra kon­centrál, hogy az önköltséges felsőokta­tásra ne lehessen azt mondani, hogy „tandíjas”. Orbán Viktor a hozzánk elju­tott hírek szerint arra kérte az illetékes tárcákat, határozzanak meg konkrét számokat arra vonatkozóan, hogy a köz­­igazgatásban, a közszolgálatban, a közalkalmazotti téren (például orvosok, tanárok esetében) hány szereplőre van szükség, és ez alapján „szakmacsopor­tonként” alkotnák meg a felsőoktatási keretszámokat. Azt már Balog Zoltán a köztévében megerősítette, hogy azon diplomások helyett, akik a közszolgálat­ban helyezkednek el, az állam utóbb megfizeti az általuk felvett diákhitelt. Az kérdés, hogy a versenyszférában milyen adókedvezményekkel szorgal­mazza majd az állam, hogy a munkálta­tó megfizesse a hitelt a diplomázott munkavállalója után. A Népszabadságnak arra, hogy Hoffmann Rózsa KDNP-s oktatási ál­lamtitkár lehet-e a „tandíj”-botrány tisztáldozata, a kormányoldalon azt mondták: Hoffmann az előterjesztő, de a döntéseket az Orbán-Matolcsy-páros hozza meg. Forrásaink azt is elárulták, hogy az ominózus állami ösztöndíjas keretszámügyben az oktatási államtit­kárság három verziót készített, és Balog Zoltán miniszter végül a „közép­ső”, 10 480-as keretszámot tartalmazót vitte el a kormányülésre. „De volt ennél drasztikusabb csökkentési elképzelés is - tették hozzá. - Hoffmann Rózsa leg­feljebb az előkészítést nem oldotta meg megfelelően.” (Csuhaj Ildikó) Gripen-ügy A nagy balhék végül kiderülnek Szalay Tamás Lajos Betekintést kért és kapott is a Gripen vadászgépek beszerzését vizsgáló úgy­nevezett Vadai-jelentésbe az LMP or­szággyűlési szakpolitikusa. Dorosz Dá­vid (képünkön) a Népszabadságnak adott interjújában elmondta, hogy a 2007-ben nyilvánosságra hozott rövid összefoglalóhoz képest a kö­­zel százoldalas - jelenleg is titkos minősítéssel ellátott - dokumen­tum sokkal részle­tesebben, több ese­ményt tartalmazva mutatja be a 2001- es szerződéskötés­hez, majd a 2003- as szerződésmódo­sításhoz vezető előké­születeket, illetve azok hátterét. „A Gripenek be­szerzése kapcsán vélt és tudott lobbitevékenységről viszont nincs ben­ne szó. Az egész jelentésnek nagyobb a füstje, mint a lángja. Éppen ezért ne­hezen érthető, hogy a honvédelmi ve­zetés miért nem látja­­ a nemzetbiz­tonságilag érzékeny harcá­­szati adatok kivételével természetesen­­ a je­lentés teljes tartal­mát a nyilvánosság elé” - fogalmazott Dorosz. A képvise­lő hangsúlyozta, hogy az LMP nem­­­ csak a 2001-es, ha­nem a 2003-as szer­ződésmódosítás kap­csán is a minél szélesebb nyilvánosságot szorgalmaz­za, bár - mint mondta - vannak két­ségeik, hiszen­ most ugyanaz a név­sor van hatalmi pozícióban, amely an­nak idején a döntéskor is a bársonyszé­kekben ült. „Egyáltalán nem volt rend­­ben az első Orbán-kormány idején le­zajlott Gripen-beszerzés. Ilyen titok­ban és sunyi módon még katonai be­szerzést sem lenne szabad Magyaror­szágon végrehajtani. Egy olyan testü­let döntött, amelynek nem volt jogo­sítványa erre. Ráadásul mindezt úgy, hogy minden nyilvános és nem nyilvá­nos szakmai előkészítő anyag a későb­bi döntéssel ellentétes megoldást java­solt. Orbán Viktor, Matolcsy György, Varga Mihály és Pintér Sándor an­nak idején a svédek által megígért el­lentételezési programmal magyarázta a döntést, amiről azóta szintén bebizo­nyosodott, hogy nem volt olyan tartal­mas, mint eredetileg ígérték. Hiszen, olyan magyarországi beruházások és fejlesztések is szerepeltek benne, ame­lyek a Gripenek lízingelése nélkül is megvalósultak volna” - fogalmazott. Dorosz hozzátette, figyelemmel kísé­rik a harcászati lobbik ügyében jelen­leg is zajló osztrák bírósági eljárást, és ha megalapozott jogi lépéseket tehet­nek, meg is fogják tenni. „A nagy bal­hék végül mindig kiderülnek, minden szálat nem lehet elvarrni. Valaki va­lahol egyszer beszélni fog. A Gripen­­ügyben is látszik, hogy a külföldi szála­kon már van mozgás. A Népszabadság is közölt részleteket például annak a Mark Cliffnek a tanúvallomásából, aki magyarországi kifizetésekről is beszélt. Mindig lesz egy oknyomozó újságíró, egy vádhatósági szerv, amely kideríti az igazságot. Az persze kérdés, hogy a Polt Péter vezette magyar ügyészség a látványos téblábolás után mikor tesz végre valamit az ügyben. 10TÓ:Küa

Next