Népszabadság, 2013. február (71. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-01 / 27. szám
Rezsicsökkentés A Fidesz által tető alá hozott törvénnyel megy szembe a kormány Kiszárítják a vízműveket Varga G. Gábor Még nem lehet tudni, mennyivel csökkennek a vízdíjak, de az érintett cégek vezetői és tulajdonosai megkapták az ukázt a kormánytól - tudta meg a Népszabadság. Iparági szervezetek azonban a vízműcégek bedőlésétől tartanak az intézkedés nyomán. Lapunk több, névtelenséget kérő forrásból is úgy tudja: a társaságoknak már szóltak, hogy lejjebb kellene menni a díjakkal, ám egyelőre az árakat szabályozó Magyar Energia Hivatal térfelén pattog a labda, illetékességébe utalták a döntést. A cégek és a szakmai szervezetek hivatalosan egyelőre nem nyilatkoznak az ügyben. A kormány rezsicsökkentési terve azonban felvet problémákat, mert korábban a szakmai szervezetek vezetői is úgy fogalmaztak: a vízműveket nem veti fel a nyereség. Ráadásul az árakat sem ésszerű egységesen csökkenteni, hiszen lényegében mindenütt más és más a vízdíj mértéke. A vízszolgáltatás piacának újraosztására teremti meg a lehetőséget a víziközművekről szóló törvény, ugyanakkor a vízszolgáltatás szakmai szabályozásában korrekt jogi környezetet teremt - vélekedtek a lapunk által megkérdezett szakértők a tavaly elfogadott új jogszabályról. Akkor egy kormánypárti előterjesztés alapján a parlament a vízdíjak 2013-ra vonatkozó 2,56 százalékos emeléséről döntött, ami látszólag szöges ellentétben áll a kabinet által tervezett második körös rezsicsökkentési tervekkel. Azt egyelőre nem tudni, mi következik, azt azonban igen, hogy a vízdíjakkal a kormány nem követi el azt a hibát, mint az áram- és gázárakkal. Fónagy János államtitkár lapunknak is beszélt arról, hogy az intézkedés előtt a sietség miatt elmaradtak a hatásvizsgálatok, amit utólag pótolnak. Most a MEH illetékesei elemzik a helyzetet, s ebben (mivel a hivatalon belül új terület a vízdíjak szabályozása, épp a friss törvény értelmében került hozzájuk) számítanak a vízműveket üzemeltető szakemberekre és vezetőkre is. Akik bizonyosan ismertetnek a hivatallal számos nyomós (ellen)érvet. Például azt, hogy sok vízmű már most is csődközeli helyzetben van, főleg az elmaradottabb területeken üzemelő rendszerek, ahol kicsi a népsűrűség, az egy kilométer vezetékre jutó ipari létesítmény, nagy viszont a nem fizető ügyfelek száma, az elavult rendszerek miatti karbantartási költség, s immár a közműadó is. Az iparágban dolgozó szakszervezetek ez ügyben nyílt levelet írtak Orbán Viktor miniszterelnöknek arra figyelmeztetve, hogy az adó sok kisebb településen működő vízművet bedönthet. Azt, hogy a kabinet miként kezeli ezt a problémát, nem tudni. Az biztos, hogy néhány cégnél a negyedéves bevételek nem fedezik a közműadó összegét, vagyis számukra az esedékesség az azonnali csődöt jelenti - az ezt automatikusan követő felszámolási eljárások pedig alkalmat adhatnak a tulajdonosi szerkezet átalakulására is. Ami a díjakat illeti, érdekes helyzetet teremtett a kormány: a vízműtörvény értelmében a közműadót (amit a törvény elfogadása után vetettek ki) a MEH nem veheti figyelembe az árak megállapításakor. A szabályok ugyanis pontosan leírják, milyen költségeket lehet figyelembe venni, s mit nem. A törvény méltányos nyereség melletti díjszabást ír elő, a rezsicsökkentési tervek viszont pont ettől fosztanák meg a cégeket. Ráadásul az EU szabályai előírják az uniós támogatásokból végrehajtott közműfejlesztések teljes költségmegtérülésének elvét is. Bonyolítja a helyzetet, hogy több száz különböző tarifa van érvényben az országban, a legolcsóbb és a legdrágább között nem ritka a háromszoros szorzó sem. Épp az elmaradott településeken drágább a víz, ahol rossz a hálózat műszaki színvonala, többet kell tartalékolni a karbantartásra, üzemzavar-elhárításra. Szintén az új törvény írja elő, hogy a rendszerek amortizációjára is céltartalékot kell képezni, ami a fiatalabb rendszerek üzemeltetőire ró nagyobb terhet. Az, hogy az elavult rendszerek felújítására is fedezetet kell képezni, az elöregedett hálózatok üzemeltetőit sújtja - ezek az előírások befolyásolják az árakat is, amit most a kormány csökkenteni szeretne. A Gellért-hegyi víztározó. A közműadó után díjcsökkentési elvárás fotó: domaniczky Tivadar Szombat reggel hétvége ► Mint a szél. - Az új energia új szövetségeket szül. ►Az Andrássy út aranya. - Árverés a Zelnik-kincsekre. ► Keserédes-nemes. - Napfényhiánytól jó a magyar paprika. Hosszúra nyúlt pillanat: most ért szerződésközelbe az E.ON-vásárlás Orbán Viktor szerint az állam már meg is szerezte a német társaság gáztároló és -nagykereskedő cégeit, ám a kontraktust még nem írták alá, így a részletek sem ismertek. ^9 KÜLÖNÖS KECELI KOALÍCIÓ Kitiltotta a plébános a keceli templomból a fideszes polgármestert, mire a két férfi hívei tüntetést szerveztek egymás ellen. A demonstráción a felek látványosan megbékéltek egymással. Már csak a helyi sajtószabadsággal és a hanyatló várossal kellene kezdeni valamit.>7 M. SCHMIDT JÁNOS ÖTÖDIK HASÁB Sokféle tárgyalást folytattunk már az IMF-fel, de olyat talán még soha, ami úgy fejeződött be, hogy lényegében el sem kezdődött. Ahhoz képest viszont nagyon sokáig tartott. Nincs az a pára, amelyik eddig bírná a táncot. Előbb Orbán Viktor Brüsszelben, majd erre reagálva a valutaalap Washingtonban tette egyértelművé azt, ami már egyébként is nyilvánvaló volt: ebből a hitelből nem lesz semmi. Félreértés ne essék: az önmagában kicsit sem baj, hogy nem kell újra hitelt felvennünk az IMF-től (és mielőtt megfeledkeznénk róla, az Európai Uniótól). A miniszterelnök megtanulta a leckét: nem a Matolcsy-féle kipateroltakkal írta le a helyzetet, hanem azzal, hogy amilyen hitelkeretet a kormány akart, olyat az IMF nem adott, amilyet pedig adott volna, olyat a kormány nem akart. Valójában Orbánék vállalták volna a készenléti hitelt is, ha sarokba szorítja őket a pénzpiaci helyzet, de leginkább semmilyen kölcsönt nem akartak. A hitel ugyanis felügyeletet jelent. Számon kérhető elvárásokat, rendszeresen értékelő küldöttségeket. Márpedig Orbán nem szereti, ha azt látják, hogy neki egyeztetnie kell arról bárkivel is, mit csináljon. Sőt, ezt még ellenőrzik is. Orbán egyelőre búcsút inthetett az IMF-nek, neki már az unió túlzottdeficit-eljárása a lényeg. Elvan a kötött feltételű hitel nélkül is, hiszen most szép az idő, kimerészkedhet a nyílt vizekre. Lehet, hogy a piac drágábban ad és szeszélyes, de ha egy miniszterelnök megfizeti a kamatot és vállalja a kockázatát, akkor fenntarthatja a függetlensége látszatát. Az, hogy ezért apránként fölvállalt több IMF-hitelre valót? Ugyan már! A lényeg, hogy nem vagyunk gyarmat. A szabadságnak ára van. Orbán Viktorénak különösen. (A szerk.) Fiktív munkaterület Matalin Dóra azon töpreng, vajon Orbán Viktor egykori kordonbontását hogyan minősítené a városháza. ^^11 Csak romok maradnak Kósa Lajos AB-nak adott pofonját Tóth Ákos szellemi pornográfiának tartja. ^11