Népszabadság, 2013. május (71. évfolyam, 101-125. szám)

2013-05-23 / 118. szám

Falujától több száz kilométerre is sikert sikerre halmoz a felcsúti polgármester ► Beígért szarvasmarhákat és birkákat kapna lencsevégre Gőgös Zoltán. ► Csoda Kajászon: napraforgót vetettek, de kukorica kelt ki. Az ügy h>4-5 Elektronikus útdíj Uniós rekordtarifákkal szembesülhetnek majd a fuvarozók 130 Ft/km-rel a sztrádán Kapitány Szabó Attila A legnagyobb kamionok kilométeren­ként akár 130 forintot is fizethetnek jú­lius 1-jétől a magyar autópályák hasz­nálatáért. A díjköteles úthálózat hos­­­sza 6513 kilométer lesz és 2075 fize­tős szakaszból áll majd. Feltéve, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) nem írja át teljesen rendelet­­tervezetét a kormány jövő hétre ígért döntéséig. És persze, ha a díjszedés megkezdéséig hátralévő 39 nap alatt a nemzetbiztonsági védőernyő alatt ki­választott i-Cell Kft. csapatának sike­rül üzembe helyeznie a titokban fej­lesztett útdíj rendszert, a forgalmat or­szágszerte alig harminc helyen figyelő ellenőrző infrastruktúra berendezései­vel együtt. A fejlesztési tárca irodistái minden­esetre megteszik a magukét: egymás után kerülnek ki kezük alól a 3,5 ton­nánál nagyobb tehergépkocsik kilo­méter-alapú díjfizetésének mikéntjét rendszerbe foglaló jogszabályok. Az útdíjtörvény tervezete után az útdíjak mértékéről és a díjköteles utakról szóló rendelet következett a sorban. A közúti fuvarozók aligha örülnek majd, amikor szembesülnek az ezek­ben szereplő rideg számokkal: a mint­egy húszmilliárd forint közpénz fel­­használásával kiépülő magyar elekt­ronikus útdíj rendszer tarifatábláza­tának rubrikáit ugyanis az Európai Unió talán legmagasabb kilométerdí­jaival töltötte fel az NFM. A haszná­latarányos díjfizetésre kötelezett legki­sebb, kéttengelyes tehergépkocsik pél­dául július 1-jétől a gyorsforgalmi uta­kon 49,9 forintot, a főutakon 21,23 fo­rintot fizetnek majd kilométerenként. A nagyobb, háromtengelyesek kilo­méterdíja a sztrádákon 70,02 forint, a főúti szakaszokon 36,75 forint lesz. Igazán mélyen azonban a négy- vagy többtengelyes kamionokat üzemeltető cégek pénztárcájába nyúl bele a kor­mány, a legnagyobb kamionok ugyan­is ezerméterenként 108,38 forintot fi­zethetnek az autópályákon, 67,6 forin­tot a főutakon. És ezek még csak az alapdíjak. A szaktárca rendeletének fogalmazói környezetvédelmi alapon is különbsé­get tesznek kamion és kamion között. Méghozzá úgy, hogy javaslatuk szerint a tarifatáblázatban szereplő alapdíjak kizárólag az Euro II-es környezetvé­delmi besorolású tehergépkocsikra vo­natkoznak majd. Az ennél jobb minő­sítésű két- és háromtengelyes jármű­vek az alapdíjak 0,85-szorosát, a négy­tengelyesek a 0,8-szeresét fizethetik az utakon. Ami a korszerű vontatókat üzemeltető közúti fuvarozók számára kétségtelen könnyebbséget jelent. A tőkeszegény, ezért többségében korszerűtlen autókkal a belföldi piacra dolgozó vállalkozások ugyanakkor jól teszik, ha felkészülnek: őket alaposan „megbünteti” a szabályalkotó. Az Euro II-es szinttől elmaradó két- és három­­tengelyesek az alapdíjak 1,15-szorosá­­ért, a négytengelyesek 1,2-szereséért furikázhatnak majd a fizetős utakon. Vagyis a kényszerűségből még min­dig régi, mondjuk kéttengelyes kelet­európai teherautókat használó fuvaro­sok a főutakon 24,4 forintot, a sztrádá­kon 57,4 forintot szurkolhatnak le min­den megtett kilométerért. Ha pedig ne­tán járművük után pótkocsit kapcsol­nak, és így mindjárt négytengelyesnek számítanak, a főúti kilométerdíj azon­nal 81,12 forintra, az autópályadíj kilo­méterenként 130 forintra ugorhat. De hogy a környezetvédők öröme se legyen felhőtlen, az NFM rendeletter­vezetének tanúsága szerint az amúgy borsos kilométerdíjakat csupán a köz­lekedési infrastruktúra használatá­ért szedi majd be a fuvarosoktól a kor­mány. A környezeti ártalmak ellenté­telezésére egyelőre egy fillért sem kér­nek, noha a szaktárca az útdíjtörvény­ben erre a célra külön díjelemet ne­vesített. A „külsőköltség-díj” mértéke azonban egyelőre nulla forinttal szere­pel a tervezetben. A megszabott kilométerdíjak brut­tó összegek, így a forgalmi adót a fu­varosok elszámolhatják, esetleg vissza­igényelhetik. Apró szépséghiba, hogy a könyvelési manőverek előtt a vállalko­zóknak az áfát ki kell fizetniük. Mivel megrendelőik általában hatvannapos fizetési határidőt kötnek ki, a fuvaro­sok az útdíjakat áfával együtt kényte­lenek lesznek akár két hónapra elő­re megfinanszírozni. Csak legyen erre durván egy-másfél millió forintjuk jár­művenként. Bárhogy is lesz, illúziói senkinek ne legyenek: az e-útdíjrend­­szer bevezetése nyomán drasztikusan megemelkedő költségeiket a szakvál­lalkozások továbbhárítják majd meg­rendelőikre. A legfrissebb felmérések szerint a kormány által idén várt 75 milliárd forintos, illetve a jövőre remélt 150 milliárd forintos költségvetési bevé­tel hozzávetőleg akár kétharmadát végül a belföldön eladott áruk árá­ban fizetik majd meg a hazai felhasz­nálók és fogyasztók. Ugyanakkor az útdíjak beszedése sem lesz egyszerű feladat.­­>9 Az elektronikus útdíj júliusi bevezetésével a mostani figyelmeztető táblák szavatossági ideje is lejár fotó: szabó Barnabás Péntek reggel­i j&n ► Határugrás: Esterházy-kiállí­­tás a kismartoni kastélyban. ► Koncert: Kocsis Zoltán jóté­konysági estje a MüPában. ► Tárlat: netsukék, azaz japán faragványok a Moró Antikban. NÉPSZABADSÁG mm) Orbán: Emelés jön több adónemben, plusz bevezetik a reklámadót is A brüsszeli EU-csúcs után a miniszterelnök közölte, a ma­gyar kabinetnek nincs vitája a német kormánnyal. Idehaza a rezsicsökkentést kiterjesztik a vállalkozásokra is. ^8 KÉT NAPJA NEM ADNAK ÉLETJELET A Kancsendzönga meg­hódítása után, ereszke­dés közben eltűnt két magyar hegymászó: Erőss Zsolt és Kiss Pé­ter. A mentésükre kül­dött serpák egyelőre nem akadtak a nyo­mukra. Képünkön az expedíció tagjai: hátul Jaroslav Dutka és Kiss Péter, elöl Erőss Zsolt és Kollár Lajos. -­18 FOTÓ: MTI/ILKA MŰHELY A „GETTÓRÓL” ÍRT REGÉNYT JÓZSEFVÁROS RAPPERE Kultúra h>16 ÖTÖDIK HASÁB Taposódal Nekünk is fáj Trianon, ezért nem kérdezzük, mennyibe került a Barackfa című, az MR Gyermek­­kórusával, valamint néhány, a tévéből ismert fiatal sztárral fel­énekeltetett szerzemény, a Nemze­ti Összetartozás Dala. Hogy jön­nénk mi ahhoz, hogy a Közigazga­tási és Igazságügyi Minisztérium, na pláne a dalt jegyző Bársony Bálint zsebében turkáljunk? Még akkor sem turkálunk, ha a KIM zsebe­­ a mi zsebünk. Került, ami­be került: lett végre egy összetarto­­zós dalunk. Kölcseytől vagy Egres­­sy Bénitől sajnáltuk tán a honort? És az is szimpla kötekedés lenne, ha az olcsó ragrímek túlrep­rezentáltságára hívnánk fel a fi­gyelmet a rövidke dal rövidke, mégis három szerző (Bársony mellett Fenyvesi Ágnes és Rieger Attila) jegyezte szövegében. De költészet ide vagy oda: két technikai jellegű kvázi problémát mindenképpen jeleznénk.,Ál­modtam egy barackfáról, ami alatt mindenki táncol” - szól a szöveg. (Helyesen: „egy barackfáról, amely”.) Egy barackfa sajnos mé­­retileg teljességgel alkalmatlan arra, hogy mindenki alatta táncol­jon - legalábbis egyelőre, hiszen nincs kétségünk: ha a miniszter­­elnök úgy akarja, holnapra lesz akkora barackfa. A másik gond már súlyosabb: „A kezeink összeérnek, talpaink egymásra lépnek.” (Nagyjából he­lyesen: kezünk összeér, talpunk egymásra lép.) Mármost amikor „talpunk egymásra lép”, akkor egész egyszerűen­ taposunk. Még­hozzá egymást tapossuk. Körülbe­lül úgy, ahogy az idézett dalszöveg meg a magyar nyelvet tapossa. Nem is tudjuk hirtelen, hogy most egy félelmetes nemzetkarakteroló­­giai felismerést sikerült dalba ön­teni szépen, vagy csak az orbáni gépezet működési mechanizmu­sáról hullt le már megint a lepel. Akárhogy is: ez a dal fércmű. Kár volt ilyen nagy cikibe keverni a gyerekkóristákat. (A szerk.) XXI. századi buzizás Kerényi Imre homofób meg­nyilatkozásában a„késő orbánizmus” szimbólumát fedezte fel Pető Péter. ^11 A sokadik rossz jegy Hargitai Miklós szerint az Amnesty új bizonyítványa nem véletlenül ismerős. ^^11 9 770237 377046 13118

Next