Népszabadság, 2013. augusztus (71. évfolyam, 178-203. szám)
2013-08-02 / 179. szám
Bűnügyek Korlátozás és bővítés az eljárások elhúzódásának megakadályozására Kvóta a DNS-vizsgálatra Fekete Gy. Attila Az ORFK és a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (BSZKI) a havonta a megyei rendőr-főkapitányságonként és helyszínenként elvégezhető DNS- vizsgálatok számának korlátozásával próbálja ledolgozni több mint kétezres ügyhátralékát. Az intézkedés célja, hogy a szakértői munka elhúzódása miatt ne ismétlődhessen meg többé a brutális kegyetlenséggel végrehajtott, két ember életét követelő rablással vádolt ároktői banda esete, amelynek tagjait négy előzetes letartóztatásban töltött év után azért kellett szabadlábra helyezni, mert a szakértők nem készítették el időben a szakvéleményüket. A BSZKI DNS-vizsgáló kapacitását a 2000-es évek elején évi 500 minta vizsgálatára alakították ki, pár év alatt azonban az igények többszörösen meghaladták a lehetőségeket. A helyzetet csak súlyosbította, hogy a kezdeti sikereken felbuzdulva rövid időn belül már nemcsak ismeretlen tettesek által elkövetett súlyos bűncselekmények azonosításához használták a DNS-vizsgálatot, hanem az autófeltörések nyomozásakor is. Végül is, ha a tettestől egy korábbi bűncselekménye kapcsán már vettek DNS-mintát, az ügyet a számítógép is megoldhatja. Ahogy az Bándy Kata esetében is történt. Miután a 25 éves pécsi rendőrségi pszichológusnő büntetett előéletű gyilkosának DNS-e már szerepelt a BSZKI DNS-nyilvántartásában, a szakértők a gyilkossághoz használt eszközön talált minta alapján névre-címre meg tudták mondani, ki a lehetséges elkövető, ami persze nem jelenti azt, hogy a nyomozóknak semmi dolguk nem volt azután már a bizonyítással. A jövőben a megyei főkapitányságok bűnügyi vezetői és a főügyészség illetékesei döntik majd el, mely ügyekben mely mintákat kell megvizsgálnia a szakértői intézetnek. A többit tárolják, de csak akkor vizsgálják meg, ha az első három minta nem hozta meg a várt eredményt. A kiosztott kvóta erejéig az intézet garantáltan be tudja tartani a 30-60-90 napos határidőket, a többi minta vizsgálatához majd csak azután látnak hozzá. Kérdés azonban, hogy a kvótarendszer bevezetése ellenére mire lesz az elég, ha novembertől már csak a BSZKI végezhet igazságügyi szakértői DNS-vizsgálatokat bűnügyi helyszínen rögzített mintákkal. Egy 2010-ben elfogadott rendelet ugyanis monopolhelyzetbe juttatta az intézetet, ami ellen még az ügyészségen is sokan tiltakoztak. Szerintük a BSZKI túl drága és lassú. Az intézet vezetője szerint azonban az olcsóbb vizsgálatok eredményei alkalmatlanok az elkövetők biztos azonosítására. A BSZKI pénzt egyelőre még nem, csak ígéretet kapott a kapacitása jelentős növelésére. Ha a kormányzati ígéret teljesül, egy év múlva jelenlegi kapacitása négyszeresére lesz képes az intézet.7 Mintaelemzés a BSZKI-nál fotó: Kurucz Árpád Szombat reggel hétvége ► Menekültek, rémhírek és tömegnyomor - bicskei riport. ► Létérdekünk leszámolni a populizmussal - írja Markó Béla. ► Milyen volt Tormay Cécile írónak és antiszemitának? A barcelonai vb döntőjében a magyar férfi vízilabdacsapat Tíz év után újra világbajnok lehet a magyar férfi vízilabda-válogatott, ráadásul ismét Barcelonában, miután a horvát csapatot ThlO-re legyőzve bejutott a döntőbe. ^19 A PHARRAJIMOS EMLÉKNAPJA Ma emlékezünk a roma holokauszt áldozataira. Az eseménynek különös törést ad, hogy a jövő héten ítéletet hirdetnek a roma sorozatgyilkosságok ügyében. Képünkön az áldozatok emlékműve látható, amely ugyanolyan hányatott sorsú, mint a cigányság: kevesen akarják befogadni. ->4 FOTÓ: MÓRICZ SIMON ÖTÖDIK HASÁB Verdikt „A törvény mindenki számára egyenlő”, ez szerepel kiírva az olasz bírósági épületekben. Ahogy közeledett a harmadfokú ítélet Silvio Berlusconi Mediasetperében, az olaszok nemcsak az itáliai és az európai politika örök botrányhősének jövőjét latolgatták, hanem azt is: meg lehet-e bízni országuk igazságszolgáltatásában? Valóban bűnösnek nyilváníthatják-e minden fokon az olasz csizma egyik leghatalmasabb emberét, aki két évtizede tornyosult a média és a politikai élet fölé? Nem tartanak-e talárosok a következményektől? Erre tegnap a semmítőszék harmadfokon is kimondta: Berlusconi adócsaló. Nagyon sokan nagyon hosszan próbálkoztak már azzal, hogy elítéltessék minden fokon, de jogászcsapata segítségével egészen tegnapig mindig kibújt a következmények alól. Az olasz politika nagy paradoxona, hogy 2013-ra az érte utol, ami két évtizede létrehozta: a törvénytelen pénzügyek. Akkor, a kelet-európai változások árnyékában némileg elsikkadva, összeomlott az itáliai pártrendszer. A korrupt (vagy annak vélt) jobb- és balközép politikusok, valamint a berlini fal romjai alá temetett kommunisták fölébe magasodott egy „self-made man”, aki mindent a saját erejéből ért el. Legalábbis az elején. Később a gazdasági hatalmat politikaira konvertálta, majd a kettőt szimbiózisban működtette, így kialakult körülötte a sérthetetlenség érzete, miközben az őt ért támadásokat az ügyészek és a baloldal összeesküvésének tartotta. A tegnapi verdikt nem csak Itáliában intő példa. Ahol és amíg valódi bírók hozzák az ítéleteket, addig a leghatalmasabbaknak is tartaniuk kell attól, hogy akármekkora politikai-gazdasági hatalommal bástyázzák is körül magukat, nem bújhatnak ki a következmények alól. (A szerk.) Kié a Vár? A budai Vár mindenkié, de azért leginkább a hatalomé - állítja Palugyai István. ^11 Nemzeti beltéri Eddig a csapból is a kormány folyt, most már az egész csatornarendszerből - írja Nyusztay Máté. ^>11 9 770237 377053 13179