Népszabadság, 2013. szeptember (71. évfolyam, 204-228. szám)
2013-09-02 / 204. szám
4 Népszabadság 2013. szeptember 2., hétfő Az ügy: Pápai húsipar Hitelezők szorításában Tüntetnek a sertésbeszállítók, de a kormány már segítséget ígért A világhírtől a csőd küszöbéig Hajba Ferenc A pápai dobozos sonka a nyolcvanas években ismert és keresett élelmiszer volt az amerikai piacon. A tengerentúli, valutát hozó megrendelőire nagyon vigyázott a gyár, egy-egy előre bejelentett higiéniai ellenőrzésre hónapokon át készültek. Általában ki is állták a próbát, bár az is megtörtént, hogy az árengedményt kicsikarni akaró amerikai szakember semmi mást nem vizsgált, csupán rámutatott az egyik mérlegre és darabokra szedette azt. Az apró alkatrészeken talált hússzennyeződés miatt jelentős árkedvezményt ért el. A nagy múltú és többször is tulajdonost váltó pápai vállalat a jelenkori piac mérlegén könnyűnek találtatott, s a felszámolás réme fenyegeti. Kevés disznót visznek a gazdák a húsgyárba, mert vagy fizetnek érte, vagy nem. A cég nagyjából 700 millió forinttal tartozik a sertésbeszállítóknak, ezért a gazdák szeretnék állami garanciával eladni az élő állatot. Hétfőre tüntetést hirdettek a gyár elé a járandóságukért, ám a demonstráció sokuk számára okafogyottá vált. Az agrártárca ugyanis bejelentette: október végéig saját forrásból kifizeti azokat az élőállat-beszállítókat, akiknek a követelése nem haladja meg a 2,5 millió forintot. Ez 122 beszállítót érint a 152-ből. Csak a kistermelőket. A gyár szempontjából most, átmenetileg nem olyan nagy baj, ha nincs rengeteg disznó, mert a termékei egy részét csak veszteségesen tudja eladni, sok árut raktárra termel. A város polgármestere, Áldozó Tamás szerint ő úgy jön a képbe, hogy a vállalat 96,65 százalékos tulajdonosa tavasz óta a pápai önkormányzat - csak sertéslábból van vagy 25 tonna. A dolgozók számára viszont drámai a sertéshiány, hiszen ha kevés a vágás, munka is alig akad, s a munkahelyük veszélybe kerül. Sőt, ez már most is így van. - Bementem egy bankba lakáshitelért - meséli egy harmincas évei legelején járó férfi a húsgyár boltja előtt. - Amikor megmondtam, hogy hol dolgozom, őszintén közölték velem: ez a munkahely igen rossz ajánlólevél a hitelbírálathoz. Pedig direkt azért mentem most, hogy ne munkanélküliként kelljen pénzt kérnem, mert akkor biztosan nem adnak. A cég ellen csődeljárás főljük, szeptember hatodikán egyeztetnek a hitelezőkkel. Ha sehogy sem tudnak megállapodni, akkor felszámolják a Pápai Hús 1913 Kft.-t, és 900 ember kerülhet az utcára, pedig a tulajdonosváltást követően a munkahelyek megtartása érdekében a kormány másfél milliárd forintot juttatott tőkeemelés formájában a társaságnak. Ez azonban nem bizonyult elegendőnek. A hitelezők szerint a legújabb ajánlat arról szól, hogy öt százalék azonnali kifizetésre vállalna garanciát a gyár, további negyvenet pedig azután kapnának kézhez, ha sikerülne eladni a vállalat vagyonelemeit. Az általunk megkérdezett hitelezők napokkal ezelőtt még azt mondták: az ajánlat számukra elfogadhatatlan. Az agrártárca időközben megszületett döntése viszont megosztja az élőállat-beszállítókat: a kisebbek állampénzen a járandóságukhoz jutnak, a nagyobbak egyelőre nem. A Pápai Hús gazdasági helyzetét illusztrálva Áldozó Tamás érdeklődésünkre elmondta: a cég tavaly a belföldi piacokon 800 millió forintos veszteséget produkált, külföldön pedig félmilliárdot. Szinte minden kiszállításán veszteséget könyvvel el. - Négyszáznál több termék készül a gyárban, ezt a kínálatot mindenképpen szükséges átgondolni, s piacképessé tenni - szorgalmazza a polgármester. - Másfajta piaci magatartásra van szükség, mint korábban, a vállalat irányítási rendszere az 1990-es időket idézi, ráadásul a foglalkoztatottaknak alig több mint fele dolgozik csak a közvetlen termelésben, ezen a struktúrán is változtatni kell. Áldozó Tamás elismeri, hogy az ágazati válság is felelős a kialakult helyzetért, de szerinte alapvetően a piaci alkalmazkodás hiánya járult hozzá a veszteségek felhalmozásához. Gőgös Zoltán pápai szocialista országgyűlési képviselő úgy véli, az ágazati válságot HA NEM SIKERÜL MEGÁLLAPODNI a hitelezőkkel, akkor 900 ember kerülhet az utcára, pedig korábban a kormány másfél milliárd forintot juttatott a munkahelyek megtartására, nem lehet fölszámolni az élelmiszer áfájának radikális csökkentése nélkül. A feketegazdasággal ugyanis nem bírják a versenyt a piac tisztességes szereplői. A polgármester három lehetséges jövőképet vázol fel: az egyik az, hogy jön egy vevő, s megvásárolja a gyárat. Erre igen kicsi az esély, hiszen a Pápától alig hatvan kilométerre található tehermentes kapuvári húsgyárat már kétszer meghirdették, de ajánlat nem érkezett a felhívásra. Második elvi lehetőség, hogy az önkormányzat törzstőkét emel, de erre nincs pénze. A harmadik, hogy egy vevő és a mostani többségi tulajdonos együtt emel törzstőkét. Ezeknek a megoldásoknak azonban jelenleg nincsenek meg a feltételei. A politikai konszenzus azonban legalább létrejött az önkormányzatot alkotó pártok között a gyár megmentése érdekében, hangsúlyozza a polgármester. Gröber Attila szocialista képviselő, a felügyelőbizottság önkormányzat által delegált egyik tagja szerint a csődeljárás során egyszerre több, az egyezséget megalapozó feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a megoldás valóban létrejöhessen. Példaként említi: az idei évre prognosztizált hiánynak a hetven százalékát már most elérték. Az év végéig nehéz lesz tartani a hiánycélt, emellett pedig a tervezett bevételnek is be kell jönnie. Az is nehezíti a helyzetet, hogy a gyár vagyonelemein egy korábbi hitel állami garanciavállalása miatt jelzálogjoga van a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB). Ha erről a bank lemond, akkor is meg kell találni a vevőt. Azt Gröber is elismeri, hogy a céget újra kell szervezni, ám ehhez is pénzre van szükség, de honnan? Mit támogatnak a munkavállalók, próbálom megtudni az eddig inkább a kollektív szerződés felmondása miatt tiltakozó szakszervezet vezetőjétől, Hurkai Attilától, aki a törvény szerint ugyancsak tagja a felügyelőbizottságnak. - A munkavállalók mindenekelőtt azt akarják, hogy megmaradjon a gyár, megmaradjon a munkájuk, és kapjanak bért - summázza az alapvető törekvéseket Harkai. Hozzáteszi: a bizonytalanság megviseli az embereket, egyelőre nem nagyon látják a kiutat a súlyos helyzetből. Ilyen körülmények között érthető módon fölerősödik a gyanakvás is minden intézkedéssel szemben. 1959-ben munkásnők címkézik a brüsszeli világkiállításon nagydíjat nyert, exportra készült sonka dobozait a Pápai Húsipari Vállalatnál fotó: mti-jármai béla Felelősség A rendőrség a múlt héten házkutatást tartott a Pápai Hús 1913 Kft. volt gazdasági igazgatójánál A Hajdú-Bét szelleme kísérti a gazdákat Cseri Péter - Körberöhögnek a környékbeli sertéstermelők, hogy komolyan vettem a politikusok ígéretét - panaszolja a lajoskomáromi Csepregi Kálmán családi gazdálkodó. Az általa vezetett, tizenöt gazdát tömörítő mezőföldi termelői csoport március óta 1213 sertést adott le a Pápai Húsnak, ám csak 160-nak az árát kapta meg. A csődeljárás alatt álló cég 70 millió forinttal tartozik nekik. Ebből a pénzből alig két-három millió forint lenne a haszon, a többit azonnal vissza kellene forgatni a termelésbe - magyarázza Csepregi Kálmán. - Ezért nem tudjuk elfogadni a cég ajánlatát, hogy a tartozásnak csak egy töredékét fizetnék ki. Nincs már tartalékunk, és hitelekhez sem jutunk. Az életben maradásunk a tét. A nagyobb beszállítók közé tartozik a pápai Varga Béla családi gazdálkodó is, aki eddig 1200 darab állatot adott le, ám csak 500-nak az árát kapta meg. - Korábban hosszú ideig szállítottam állatot Pápára, de tavaly leálltam, miután a cég megbízhatatlanul, óriási késésekkel fizetett. Soha többé nem álltam volna szóba velük, ha március elején Áldozó Tamás pápai polgármester ki nem áll a nyilvánosság elé azzal, hogy az akkortól többségi tulajdonossá vált önkormányzat garanciát vállal a sertéstartók kifizetésére. Segítséget kért tőlünk, hogy a vállalat talpon maradhasson. Csakis azért szerződtem a céggel, mert komolyan vettem a szavait. Hasonlóan nyilatkozott Csepregi Kálmán is, aki szerint a sertéstenyésztőknek a vállalatban megrendült bizalmát az állította helyre, hogy általuk addig hitelesnek tartott politikusok a nyilvánosság előtt személyes garanciát vállaltak a leadott állatok kifizetésére. - A hétfőre meghirdetett gazdademonstrációval valójában nem is a csődeljárás alatt álló társaságra, hanem a helyi és az országos politikai vezetőkre szeretnénk nyomást gyakorolni - közölte Varga Béla. - Egy fideszes polgármester, aki mögött egy olyan kormány áll, amely kártalanította a Hajdú-Bét hoppon maradt libatenyésztőit, nem fordulhat el a pórul járt pápai sertéstartóktól. Varga Béla jogi képviselője, Bősze Ferenc ügyvéd szerint nem csak erkölcsi felelőssége van az önkormányzatnak. „A gazdák csak azért adták le az állataikat, mert a Pápai Hús többségi tulajdonosa ígéretet tett a fizetésre. Ezzel a város úgynevezett mögöttes felelősséget vállalt az adós helyett. A tartozást nem a cégtől, hanem annak tulajdonosától követeljük, megegyezés híján pedig kártérítési pert indítunk az önkormányzat ellen” - mondta az ügyvéd. Áldozó Tamás szerint a gazdák rosszul emlékeznek, egyetlen politikus sem vállalt garanciát az önkormányzat nevében arra, hogy teljes egészében ki fogják fizetni a leadott sertések árát. - Én március 6-án, az üzletrészátruházási szerződés aláírásakor azt ígértem, hogy a rendelkezésre álló keret erejéig az új tulajdonos, vagyis a város jótáll az akkortól leadott állatokért - mondja a polgármester. - Abban a hiszemben tettem ezt, hogy az állami támogatásból végrehajtott 1,5 milliárd forintos tőkeemelés fedezetet nyújt erre. Amikor azonban április 19-én ténylegesen birtokba kerültünk, kiderült, hogy a baj sokkal nagyobb, mint korábban gondoltuk. Budai Gyula, az agrártárca államtitkára pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta: a termelők jelentős részének az élő sertés ellenértékét azért nem tudták kifizetni, mert amikor a tavasszal a cég megvált a régi menedzsmenttől - amelynek tagjai egyébként beszállítók is voltak -, a maguk által leadott élő állatok ellenértékét kivették a cég kasszájából. Ez az összeg az, amely pillanatnyilag hiányzik - állította az államtitkár. Az ügyben rendőrségi nyomozás indult, pénteken a Pápai Hús 1913 Kft. egykori gazdasági igazgatójánál már házkutatást is tartottak. Arra a felvetésünkre, hogy a gazdák a Hajdú-Bét példájára hivatkozva kérik az önkormányzattól vagy a magyar államtól a pénzüket, Áldozó Tamás közölte: a két ügy között lehet ugyan távoli hasonlóságot felfedezni, ám az is tény, hogy az egyes élelmiszer-ipari cégek csődjekor eddig nem volt egységes a magyar állam hozzáállása az élőállat-beszállítók kártalanításával kapcsolatban. A Hajdú-Bét példájából automatikusan nem következik, hogy az állam kötelezettséget vállalt volna a pápai gazdák kártalanítására - tette hozzá. Budai Gyula pénteki bejelentése kapcsán, amely szerint a Vidékfejlesztési Minisztérium saját forrásból október végéig kifizeti azokat a sertéstartó gazdákat, akiknek a követelése nem haladja meg a 2,5 millió forintot. Csepregi Kálmán örömét fejezte ki, hogy a kormány legalább a kisebb gazdáknak hajlandó segítséget nyújtani, de várja a folytatást. „Éppen ez a lépés igazolja, hogy az összes érintett sertéstermelőnek jár a kártalanítás. Vagy nekünk is segít az állam, vagy csődbe megyünk.” FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS