Népszabadság, 2013. október (71. évfolyam, 229-254. szám)

2013-10-14 / 240. szám

12 Népszabadság­­ 2013. október 14., hétfő Kultúra Interjú Bán Teodóra a nagy fővárosi kulturális rendezvények új vezetője Fesztiválkavalkádra alakítva Szemere Katalin Az összes fővárosi kulturális feszti­válnak Bán Teodóra lett a vezetője. A Budapesti Nyári Fesztivált irányí­tó Szabad Tér Színház ügyvezetése mellé megkapta a Budapesti Feszti­vál- és Turisztikai Központ Nonpro­fit Kft. (BFTK) irányítását is. A ba­lerinából lett kulturális menedzser­rel a tavaszi és az őszi fesztivál átala­kulásáról, az új művészeti koncep­cióról és a vízszintesen eső hóról is beszélgettünk. Nem érzi azt, hogy ez a dupla mun­ka olyan, mintha a hátára megkap­ta volna a János-hegy mellé a Gel­­lért-hegyet is? Ha valaki saját ambíciójából je­lentkezik egy pozícióra, és megkap­ja, az nagyszerű. De ha egyáltalán nem számít rá, és úgy kínálják meg, az megtisztelő. Nem is szabad gon­dolkodni rajta, hogy elfogadja-e. Tehát „derült égből”feladat? Abból a szempontból nem „derült ég”, hogy a kormány és a főváros kö­zös céget tervez a tavaszi és az őszi fesztiválra. Ennek vezetésére engem javasolt Tarlós István főpolgármes­ter, Balog Zoltán miniszter pedig ezt elfogadta. De a cég csak 2014-re áll össze, a BFTK viszont tavasszal vezető nélkül maradt, mikor Vitézy Zsófia a brüsszeli magyar intézet vezetője lett. Kézenfekvőnek tűnhe­tett, ha automatikusan én vezény­­lem le az átalakulás időszakát is. A fesztiválközpont harminc éve jól működő cég, remek teammel, kivá­ló divízióvezetőkkel. A két fesztivál szervezése mellett a BFTK egyéb­ként további közszolgálati feladato­kat is ellát, a főváros más rendezvé­nyeit bonyolítja. Ilyen lesz hamaro­san a Bálna megnyitása, programjai, és új Tourinform-irodát is nyitunk a felújított műjégpályánál. Úgy hírlik, innentől az intézmények maguk szerkesztik a programokat, nem csak bérbe adják a helyszí­neiket. Ez igaz is meg nem is. Korábban ők is hoztak saját programot. A leg­fontosabb változás mégis az: az új cég garanciát kap arra, hogy több évre előre tervezhessen. Ez nemcsak a stratégiakialakításnak kedvez, ha­nem nemzetközi pozíciójának is­­ kulturális és turisztikai szempont­ból. Megtartva az eddigi értékeket, a műfajokban, a helyszínekben, a rendhagyó terekben szeretnénk to­vábblépni és szélesebb közönségré­teget megszólítani. Egy fiatalosabb, az újdonságokra nyitottabb tavaszi fesztivállal készülünk már 2014-ben is, amely - talán a mindenkori tren­dekre reagálva - közelítene a kor­társ őszi művészeti fesztiválhoz. Bu­dapest színházait, kulturális és ok­tatási intézményeit, tereit, lehetőség szerint minden kerületet igyekszünk megszólítani, interaktív és ingye­nes programokkal pedig a tavaszkö­szöntő fesztiválhangulatot erősíte­ni. Természetesen a kulturális kon­cepció kidolgozásában a művészeti fesztivál alappilléreit továbbra is a nagy kulturális intézmények adják. A minőség garantálása érdekében a fesztiválok koncepciójának kialakí­tására Balog Zoltán miniszter úr ta­nácsadó grémiumot hoz létre, és en­nek tagjai az általuk vezetett művé­szeti intézményekkel résztvevői is a fesztiváloknak. Mi a szerepe ebben a miniszternek, azon kívül, hogy a pénzt garan­tálja? Természetesen nem a minisz­ter mondja meg, mi a jó koncepció, de meghallgatja ezeket, és az elő­terjesztett programok kidolgozá­sára pénzügyi garanciával ad lehe­tőséget. A közös cégnek és egy szű­kített testületnek lesz jelentős fel­adata a szervezés a lebonyolításban. Nagyon demokratikusan fog ez mű­ködni, higgye el. A turisztikai rész nem megy át az új cégbe. Ennek mi értelme, hiszen kö­rülbelül egy éve csatlakozott a feszti­válközponthoz? Akkor még nem voltam itt, de egy év alatt számos tényező változott. A közös cég létrehozása jelentős előre­lépésnek számít a két fesztivál éle­tében. A nyári fesztivál is csatlakozik majd az új vállalkozáshoz? Nem, az megmarad önálló szer­vezet, jelenleg a személyem csak az összekötő kapocs. A Budapesti Nyá­ri Fesztivál - szemben a másik ket­tővel - az előadó-művészeti irodá­nál regisztrált, taofelhasználó, önál­ló margitszigeti és városmajori nyá­ri színházakkal rendelkezik, ame­lyet saját bemutatókkal és oda ter­vezett programmal töltünk meg. A másik fesztivál a kulturális intézmé­nyek együttműködésével, összefogá­sával megvalósuló eseménysorozat. A fesztiválok támogatása is változik ezzel a házassággal? Eddig is a főváros, a kulturális tárca és a turizmus finanszírozta a két programsorozatot, de ezzel a tu­lajdonosi fúzióval összességében nő a támogatás, eddig 600-800 millió volt, 2014 után 1-1,5 milliárd forint támogatással tervezhetők. Akkor hosszabbak is lesznek a fesz­tiválok? Hosszabb és bővebb kínálattal, valamint az időpontjain is változ­tatnánk. A 2014-es fesztivált még a szokásos időben rendezzük, márci­us 21.-április 6. között, de igazod­ni szeretnénk az európai fesztivá­lokhoz, továbbá a kontinensen je­lentősen megváltozott hőmérsék­leti viszonyokhoz is. Emlékszem, az idei tavaszi fesztivál megnyitásakor a Vörösmarty téren szinte vízszin­tesen esett a hó. Körülbelül egy hó­nappal eltolnánk az eseménysoro­zatot, az intézmények ekkor még ugyanúgy üzemelnek, de az alterna­tív, szabadtéri helyszíneknek ideáli­­sabb a valódi tavaszi időjárás. Támogatás szempontjából az őszi fesztivál mindig mostohagyerek volt. Hogyan kaphat teljes jogú stá­tuszt az új cégben? A tulajdonosok ugyanolyan stá­tuszt adnak mindkettőnek. Ennek is szeretnénk nyitni a karakterén. Pénteken elkezdődött a Café Bu­dapest, amelyet - finoman szólva - nem reklámoztak agyon. Pénz­hiány az oka, vagy önt túl későn ne­vezték ki? Szeptember 11-ével vettem át a cég vezetését, így az idei fesztivált majdnem készen kaptam. Szeren­csére a kollégák az átmeneti idő­szakban is komolyan vették a mun­kájukat, és gazdag kortárs program­­csomagot készítettek elő. A szerző­dések megkötésére már az érkezé­sem után került sor. Sajnos a fesz­tivál megkezdéséig rendelkezés­re álló idő a marketingkampány­hoz szükséges feltételeket nem tet­te lehetővé. Ennek ellenére nem pa­naszkodhatunk, mert a média és a közönség figyelme meglehetősen in­tenzív. Bán Teodóra: A közös cég létrehozása jelentős előrelépésnek számít a két fesztivál életében fotó: Kurucz árpád HIRDETÉS A SZEGEDI ÜGYVÉDI KAMARA Dr. Ligeti Lea szegedi ügyvédet 2013. szeptember 11ei hatállyal - saját kérelmére -Dr. Apatóczky Kálmán szegedi ügyvédet 2013. szeptember 30-i hatállyal - saját kérelmére -Dr. Kis Lajos szegedi ügyvédet 2013. szeptember 30-i hatállyal - saját kérelmére -törölte az ügyvédi névjegyzékből. Titkok és tudóik SZÍNHÁZ Zappe László Pintér Béla: Titkaink Pintér Béla és Társulata Pintér Bélának mintha két lelke lenne. Legalábbis az utóbbi idő­ben. Egy szarkasztikus és egy szen­timentális. A kettő remekül kiegé­szíti egymást. Nekem mindeneset­re nagyon megfelel. Bejön - ahogy mostanában szokás mondani. An­nál is inkább, mert a szarkasztikus főképp a történelemnek, a politiká­nak, illetve a történelemben, a poli­tikában csetlő-botló embernek szól, a szentimentális meg csak az ember­nek, a csetlés-botlás áldozatának, elszenvedőjének. Hogy a kettő vala­hol ugyanaz? Igen is, nem is. Esete válogatja. Van, aki mindig fölül ma­rad, van, aki elbukik. Szeretet, szá­nalom az utóbbinak jár. Az előbbie­ké a gúny, a szatíra. A Titkaink című darab, előadás összességében rendszerváltási tör­ténet. Csak maga a rendszerváltás nem jelenik meg benne. Minden a régi világban játszódik, csak a vég­ső következtetésekért pillantunk át a szép új világba. Titkosszolgálati és emberi tikok fonódnak össze. Elég­gé közismert titkok, de azért min­den együtt van a politikai és szexuá­lis pikantériához. Egy jelentős mű­vész pedofil hajlamon kapja magát, amit képtelen leküzdeni. Becsüle­tes, jó szándékú, tiszta, boldog csa­ládi életre vágyó férfi lévén, ez ma­gában is tragikus vétek, hübrisz vol­na számára. De mindehhez még egy ellenzéki csoport, egy szamizdat­­szerkesztőség közepében is találja magát, így aztán a titkosszolgálat is értesül titkos vágyairól. Megzsarol­ják, beszervezik, kitüntetik termé­szetesen, és szinte véletlenül, való­jában szándékai ellenére sikerül is lebuktatnia, börtönbe juttatnia ba­rátait. Végül öngyilkos lesz, és körü­lötte tönkremegy minden jobbra hi­vatott, morálisan igényes élet, az új rendszerben csak egykori tartótiszt­je és a radikális szamizdatot szer­kesztő barát naivan rendszerhű, a rendszerben és hirdetett ideológiá­jában együgyűen hívő egykori élet­társa ragyog a közélet csúcsain. Minden együtt van a sikerhez, meg ahhoz is, hogy egy finnyás esz­téta fanyalogjon. A történet régi is, közismert is, a titkokban nincs sem­mi ismeretlen, a merész szókimon­dás merő álság. A kidolgozás vi­szont annyira professzionálisan ha­tásra törő, hogy az már sokallható is. Az élcelődés, a szellemesség a tragi­kum rovására megy, az érzelmesség a mondandót tompítja. Pintér Béla nem ismer elveszett pillanatot, el­ejthető mondatot, pláne nem motí­vumot. Mindenre visszatér, minden­re rímeltet valamit. Ezzel időről idő­re gondoskodik a kihegyezett, a pen­geélen táncoló helyzetekről, amikor a titkok csaknem kipattannak - hol­ott végső soron a történet arról szól, hogy a titkok titkok maradnak, a fél­reértések nem igazodnak ki, csak az emberek belehalnak. De tudjuk, az ördög és a minő­ség most is a részletekben lakik. Az aprólékos megmunkálásban. Lebe­gő kétértelműségben, finom iróniá­ban. Szöveg és zene összehangolá­sában, poénok elcsattantásában, de főképp a színészi alakítások erede­tiségében. Friedenthal Zoltán önle­leplező tragikus hős, tárgyilagosan szenved szenvedélye és erkölcsisége csapdájában. Roszik Hella mélyen megértőnek látszani igyekvő fele­séget játszik (mellesleg remekül he­gedül), Szamosi Zsófia őszintén ál­szent, minden rendszert hittel szol­gálni képes, ravaszul naiv funkcio­náriust alakít, Pintér Béla szamiz­­datszerkesztője inkább balek, mint hős, Thuróczy Szabolcs mint beépí­tett besúgó és tartótiszt őszintén ci­nikus képmutató, hivatásos és bos­­­szúálló rendszerszolga. Nagyszerű a gyerekek megjelenítése. Enyedi Éva a pedofil nevelőapáért határtalanul lelkesedő kislány, Stefanovits Angé­la a koravén zenei zseni, a fanyaran okos kiskamasz fiú szerepében kitű­nő. Csákányi Eszter a titkok tudója. Előbb mint együtt érző és szókimon­dó orvos, akire a szenvedő hős titkát bízza, s aki részvétteli őszinteség­gel tárja elé helyzete reménytelen­ségét, s akinek diagnózisa könyör­telen, majd mint a hatalom embe­re, visszaél a titkokkal. Formátumos képmutató. Ő is megértő, sőt elné­ző az emberi gyengeségek iránt. És ő is könyörtelen. Könyörtelen mani­pulátor. Kihasználja a lélek tragikus titkait. Szóval politikus. A hős tárgyilagosan szenved szenve­délye és erkölcsisége csapdájában (Friedenthal Zoltán Bálla Bán István szerepében) fotó: mti - szigetváry zsolt

Next