Népszabadság, 2013. november (71. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-02 / 255. szám

Nem lesz az eddigieknél átláthatóbb a kampányfinanszírozás ► Gulyás Gergely mintha nem akarná megérteni a civilek javaslatait. ► Kamupártok alakulhatnak a kiskapuk kijátszása érdekében. Az ügy ^4 Felsőoktatás Veszélyben a stratégia Parragh László megfúrta az államtitkárt? Ónody-Molnár Dóra Nagy a csend a Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár ne­vével fémjelzett stratégia körül: már rég a parlament előtt kellene lennie az anyagból következő módosítások­nak, amelyek a nemzeti felsőoktatási törvényt (NFT) érintik. A tavaly a kormány felsőokta­tási politikája ellen egységbe tömö­rülő rektorok, oktatók, szakszerve­zetek lépéskényszerbe hozták Or­bán Viktort. Kénytelen volt elmozdí­tani posztjáról Hoffmann Rózsa ok­tatásért felelős államtitkárt (ő azóta „csak” a közoktatásért felelős), és ki­nevezte az ágazat élére Klingham­­mer Istvánt, akiről tudható, hogy jó a kapcsolata az egyetemi szférával, ko­rábban a rektori konferencia elnöke is volt. Megbízatásának több kulcs­eleme volt: megnyugtatni a szférát és ágazati stratégiát készíteni. Mindkettőt teljesítette: a kormány ellen tüntetők hazamentek, ősz ele­jén pedig Klinghammer előrukkolt a stratégiai anyaggal, amelyet a rektori konferencia, a HÖOK és a Felsőok­tatási Dolgozók Szakszervezete is tá­mogatott. Egyetlen tagja volt a kerek­asztalnak, aki a stratégia ellen volt: a miniszterelnök bizalmasa, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnö­ke. Parragh László korábban is aktí­van szapulta a felsőoktatást. A rekto­rok több közleményükben is nemzet­közi mérésekre, munkapiaci adatok­ra támaszkodva cáfolták a kamarai elnök ilyen megnyilatkozásait. Végül Klinghammer István stratégiája sem az Orbán-Parragh-féle tézisekből in­dult ki. De e stratégiát hiába fogadta el nagy többségben a kerekasztal, hiá­ba készítette el az államtitkárság az abból következő jogszabály-módosí­tókat, úgy értesültünk, Orbán most nem akar az NFT-hez hozzányúlni. Vagyis úgy fest, nem kerül törvénybe sem a Klinghammer-féle kancellária­rendszer, sem a négyféle felsőoktatási intézménytípus, miként a rektorvá­lasztás joga sem kerül vissza az egye­temekhez. Több forrásunk is azt fel­tételezi, hogy Parragh, aki elkísérte Orbánt októberi indiai hivatalos lá­togatására, az út során meg is győzte őt. De nemcsak Parragh fúrta Kling­­hammer stratégiáját, hanem a he­lyettese, vagyis Maruzsa Zoltán fel­sőoktatásért felelős helyettes állam­titkár is. Maruzsa - aki közismerten Hoffmann embere - és Klinghammer közt a kezdetektől feszült a viszony, az államtitkár a stratégia elkészítéséhez nem használta a minisztériumi appa­rátust, kizárólag saját szakértői csa­patában bízott. Több forrásból úgy tudjuk, Maruzsa hosszú ideig képes volt blokkolni, hogy a stratégiából következő módosítások a kormány elé kerüljenek. Most úgy néz ki, csak az ágazat költségvetésére és az intéz­mények finanszírozásának rendeleté­re bólinthat rá a parlament. A tárcán belül óriási a feszültség. Ha nem lesz felsőoktatási törvény­­módosítás, azzal könnyen azt éri el a miniszterelnök, hogy elbuktatja saját államtitkárát, aki az őt ismerők sze­rint - választások ide vagy oda - nagy valószínűséggel feláll. A hallgatók feszülten figyelnek fotó: teknős miklós Fordítva ül a lovon, aki azt gondolja, hogy a fogyasztás ösztönzésével élénkíteni lehet a gazdaságot - nyilatkozta Blahó Miklósnak Kádár Béla akadémikus. Hétvége ^4 Martonyi János tisztázná, hogy Orbán Viktort is lehallgatták-e Barack Obama sajnálatát fejezte ki, hogy a lehallgatási ügy beárnyékolhatja a transz­atlanti kapcsolatokat - mond­ta az amerikai külügyi helyet­tes államtitkár. ^8 ÚJ BŰNBAK SZTRÁDAÜGYBEN Feladatot vált a Nem­zeti Autópálya Kezelő­­ a jövőben az útdíjak szedéséért felel. Meg­erősödött viszont a Magyar Közút Nonpro­fit Zrt.: a cég 32 milli­­árddal és 750 dolgo­zóval lett „vastagabb”. Cserébe viszont hóka­tasztrófák idején is tisztán kell tartania az útvagyont. -­10 FOTÓ: M. SCHMIDT JÁNOS JULIETTE GRÉCO ÚJ ALBUMOT KÉSZÍTETT Rivalda ^20 ÖTÖDIK HASÁB Amikor a Fidesz ellenzékben volt, rendkívüli módon zavarta, hogy sem őket, sem a közvéleményt nem tájékoztatták megfelelően a 2003-as paksi üzemzavarról. A korabeli parlamenti vizsgálóbi­zottság jegyzőkönyvében törvény­­sértésekről, az adófizetőkre ter­helt több tízmilliárdos kárról esik szó, meg arról, hogy „a szocialis­ták” áramáremeléseiben az atom­­erőművi incidens kifizetetlen számlái is benne vannak. Bár a kárelhárítás jelenleg is tart, a dilemma az időközben kormányra került pártot már egyáltalán nem izgatja, pedig a baleset pénzügyeiről azóta sem tudunk többet. A héten Pakson jártak az európai és a budapesti parlament zöldpárti képviselői, de az illetékesek nekik sem mondtak konkrétumot - nem­csak a balesetről, hanem a terve­zett paksi bővítésről sem. Amit viszont az egyik vigyázatlan erő­művi vezető mégis kikotyogott, attól a szakpolitikusok haja ég­nek állt. Ebből ugyanis az követ­kezik, hogy az új reaktorok építé­sét úgy kívánja finanszírozni az állam, hogy a piacinál sokkal drágábban veszi át az áramot az új paksi blokkoktól. Orbán Viktor azt állította, hogy azért kell új atomerőmű, mert a kormány azzal biztosítaná a térség legolcsóbb áramát a magyaroknak. A helyzet az, hogy épp ellenkezőleg: a bővítés a rendszerváltás utáni korszak talán legdrágább áramát hozhat­ja, hiszen a garantáltan magas­ árat mindaddig tartani kell, amíg a - jó eséllyel orosz­­ beruházó­nak az összes hitelt vissza nem fizetjük. Persze megszokhattuk, hogy ez egy unortodox kormány: ezek szerint így harcol az elkövetkező évtizedek tartósan alacsony rezsi­jéért. (A szerk.) Vélemény Halott­aink jövője Szomorúak a csónakosok most odafent, meglehet, fel sem húzzák az evezőjüket. Nagy N. Péter írása. ^11 9 770237 377060 13255

Next