Népszabadság, 2013. november (71. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-02 / 255. szám
Nem lesz az eddigieknél átláthatóbb a kampányfinanszírozás ► Gulyás Gergely mintha nem akarná megérteni a civilek javaslatait. ► Kamupártok alakulhatnak a kiskapuk kijátszása érdekében. Az ügy ^4 Felsőoktatás Veszélyben a stratégia Parragh László megfúrta az államtitkárt? Ónody-Molnár Dóra Nagy a csend a Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár nevével fémjelzett stratégia körül: már rég a parlament előtt kellene lennie az anyagból következő módosításoknak, amelyek a nemzeti felsőoktatási törvényt (NFT) érintik. A tavaly a kormány felsőoktatási politikája ellen egységbe tömörülő rektorok, oktatók, szakszervezetek lépéskényszerbe hozták Orbán Viktort. Kénytelen volt elmozdítani posztjáról Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárt (ő azóta „csak” a közoktatásért felelős), és kinevezte az ágazat élére Klinghammer Istvánt, akiről tudható, hogy jó a kapcsolata az egyetemi szférával, korábban a rektori konferencia elnöke is volt. Megbízatásának több kulcseleme volt: megnyugtatni a szférát és ágazati stratégiát készíteni. Mindkettőt teljesítette: a kormány ellen tüntetők hazamentek, ősz elején pedig Klinghammer előrukkolt a stratégiai anyaggal, amelyet a rektori konferencia, a HÖOK és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete is támogatott. Egyetlen tagja volt a kerekasztalnak, aki a stratégia ellen volt: a miniszterelnök bizalmasa, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László korábban is aktívan szapulta a felsőoktatást. A rektorok több közleményükben is nemzetközi mérésekre, munkapiaci adatokra támaszkodva cáfolták a kamarai elnök ilyen megnyilatkozásait. Végül Klinghammer István stratégiája sem az Orbán-Parragh-féle tézisekből indult ki. De e stratégiát hiába fogadta el nagy többségben a kerekasztal, hiába készítette el az államtitkárság az abból következő jogszabály-módosítókat, úgy értesültünk, Orbán most nem akar az NFT-hez hozzányúlni. Vagyis úgy fest, nem kerül törvénybe sem a Klinghammer-féle kancelláriarendszer, sem a négyféle felsőoktatási intézménytípus, miként a rektorválasztás joga sem kerül vissza az egyetemekhez. Több forrásunk is azt feltételezi, hogy Parragh, aki elkísérte Orbánt októberi indiai hivatalos látogatására, az út során meg is győzte őt. De nemcsak Parragh fúrta Klinghammer stratégiáját, hanem a helyettese, vagyis Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár is. Maruzsa - aki közismerten Hoffmann embere - és Klinghammer közt a kezdetektől feszült a viszony, az államtitkár a stratégia elkészítéséhez nem használta a minisztériumi apparátust, kizárólag saját szakértői csapatában bízott. Több forrásból úgy tudjuk, Maruzsa hosszú ideig képes volt blokkolni, hogy a stratégiából következő módosítások a kormány elé kerüljenek. Most úgy néz ki, csak az ágazat költségvetésére és az intézmények finanszírozásának rendeletére bólinthat rá a parlament. A tárcán belül óriási a feszültség. Ha nem lesz felsőoktatási törvénymódosítás, azzal könnyen azt éri el a miniszterelnök, hogy elbuktatja saját államtitkárát, aki az őt ismerők szerint - választások ide vagy oda - nagy valószínűséggel feláll. A hallgatók feszülten figyelnek fotó: teknős miklós Fordítva ül a lovon, aki azt gondolja, hogy a fogyasztás ösztönzésével élénkíteni lehet a gazdaságot - nyilatkozta Blahó Miklósnak Kádár Béla akadémikus. Hétvége ^4 Martonyi János tisztázná, hogy Orbán Viktort is lehallgatták-e Barack Obama sajnálatát fejezte ki, hogy a lehallgatási ügy beárnyékolhatja a transzatlanti kapcsolatokat - mondta az amerikai külügyi helyettes államtitkár. ^8 ÚJ BŰNBAK SZTRÁDAÜGYBEN Feladatot vált a Nemzeti Autópálya Kezelő a jövőben az útdíjak szedéséért felel. Megerősödött viszont a Magyar Közút Nonprofit Zrt.: a cég 32 milliárddal és 750 dolgozóval lett „vastagabb”. Cserébe viszont hókatasztrófák idején is tisztán kell tartania az útvagyont. -10 FOTÓ: M. SCHMIDT JÁNOS JULIETTE GRÉCO ÚJ ALBUMOT KÉSZÍTETT Rivalda ^20 ÖTÖDIK HASÁB Amikor a Fidesz ellenzékben volt, rendkívüli módon zavarta, hogy sem őket, sem a közvéleményt nem tájékoztatták megfelelően a 2003-as paksi üzemzavarról. A korabeli parlamenti vizsgálóbizottság jegyzőkönyvében törvénysértésekről, az adófizetőkre terhelt több tízmilliárdos kárról esik szó, meg arról, hogy „a szocialisták” áramáremeléseiben az atomerőművi incidens kifizetetlen számlái is benne vannak. Bár a kárelhárítás jelenleg is tart, a dilemma az időközben kormányra került pártot már egyáltalán nem izgatja, pedig a baleset pénzügyeiről azóta sem tudunk többet. A héten Pakson jártak az európai és a budapesti parlament zöldpárti képviselői, de az illetékesek nekik sem mondtak konkrétumot - nemcsak a balesetről, hanem a tervezett paksi bővítésről sem. Amit viszont az egyik vigyázatlan erőművi vezető mégis kikotyogott, attól a szakpolitikusok haja égnek állt. Ebből ugyanis az következik, hogy az új reaktorok építését úgy kívánja finanszírozni az állam, hogy a piacinál sokkal drágábban veszi át az áramot az új paksi blokkoktól. Orbán Viktor azt állította, hogy azért kell új atomerőmű, mert a kormány azzal biztosítaná a térség legolcsóbb áramát a magyaroknak. A helyzet az, hogy épp ellenkezőleg: a bővítés a rendszerváltás utáni korszak talán legdrágább áramát hozhatja, hiszen a garantáltan magas árat mindaddig tartani kell, amíg a - jó eséllyel orosz beruházónak az összes hitelt vissza nem fizetjük. Persze megszokhattuk, hogy ez egy unortodox kormány: ezek szerint így harcol az elkövetkező évtizedek tartósan alacsony rezsijéért. (A szerk.) Vélemény Halottaink jövője Szomorúak a csónakosok most odafent, meglehet, fel sem húzzák az evezőjüket. Nagy N. Péter írása. ^11 9 770237 377060 13255