Népszabadság, 2013. november (71. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-02 / 255. szám

4 Népszabadság | 2013. november 2., szombat Az ügy: Továbbra sincsenek egyértelmű választási szabályok 2014 A jogvédők az egyéni jelöltek mellett a pártokat is szigorúan elszámoltatnák A Fidesz nem érti? Lencsés Károly Vannak olyan kiskapuk, amelyeket valóban érdemes bezárni a kampány­finanszírozással kapcsolatban - így reagált a Political Capital és a Trans­parency International aggályaira Gulyás Gergely. A fideszes képvise­lő szerint meg kell fontolni, hogy a pártoknak járó állami támogatás ne az induló, hanem csak a választáson ténylegesen résztvevő jelöltek után járjon. Az Országgyűlésnek még az őszi időszakban el kell fogadnia a to­vábbi szigorításról szóló törvényja­vaslatot, és ehhez a tervezetnek egy­két héten belül a parlament elé kell kerülnie - jelentette be Gulyás Ger­gely a Kossuth rádióban. A politikus ugyanakkor hangsú­lyozta, hogy léteznek az elszámolta­tásra vonatkozóan szabályok, ame­lyeket nem könnyű kijátszani, rá­adásul ezek egy részén még szigorí­tottak is. Ez valóban így van, mert az egyéni jelöltek számára az egymilliós támogatást kincstári kártyán bocsát­ják majd rendelkezésre. Arról kész­pénz nem vehető fel, és az összeg „ki­zárólag a választási kampányidőszak alatt, a választási eljárásról szóló tör­vény szerinti kampánytevékenység­gel összefüggő dologi kiadások fi­nanszírozására fordítható”. A kiadá­sokat pedig „a jelölt nevére, a szám­viteli törvény előírásainak megfele­lően kiállított számla, számviteli bi­zonylat alapján lehet elszámolni”. A két szervezet azonban egészen másról beszélt. Álláspontjuk szerint az országos listát állító pártok szá­mára biztosítandó költségvetési tá­mogatás kapcsán fordulhatnak elő visszaélések. Ha egy szervezet a fő­városban és kilenc megyében képes legalább 27 képviselőjelöltet állíta­ni, máris 150 millióra válik jogosult­tá, amit - egyéb korlátozó rendelke­zések híján - készpénzben is felve­het, és így tetszés szerinti célra költ­het. Ezzel az összeggel ugyanis ko­rántsem kell majd olyan szigorúan elszámolni, mint az egyéni jelöltek­nek a maguk egymilliójával. Az Állami Számvevőszék persze ellenőrzi majd a támogatás felhasz­nálását, de az eddigi gyakorlat sze­rint a pártok elszámoltatását alap­vetően önbevallás alapján végezték el, így érdemben soha nem vizsgál­ták, hogy valójában mennyit költöt­tek kampánycélokra. A Political Capital és a Trans­parency International emiatt aggó­dik, hiszen az országos lista állítá­sához elég 13 és fél ezernyi aláírást gyűjteni, s ebben az esetben egy akár fiktív jelölő szervezetnek - „kamu­pártnak” - is alanyi jogon jár a 150 millió, amelynek felhasználásáról nem kell tételesen számot adni. Ha pedig valaki mind a 106 egyéni kör­zetben képes indítani a saját emberét - ehhez már 53 ezer támogatóra van szükség -, az állami apanázs összege csaknem hatszázmillió forint. A két szervezet aggályosnak tartja azt is, hogy miközben a két százaléknál ke­vesebb szavazatot szerzett egyéni je­lölteknek az egymilliót vissza kell fi­zetniük, a pártok esetében ilyen fel­tétel a törvényben nem szerepel. Arra, hogy „kamupártok” jöhet­nek létre, Gulyás Gergely azt mond­ta, az országos lista állításához szük­séges 27 választókerületben 13 és fél ezer aláírás összegyűjtéséhez szüksé­ges valamilyen szintű országos szer­vezettség. Szólt arról is, hogy koráb­ban többen éppen a jelöltállítás ne­hézségét kifogásolták, így ezen a sza­bályon vélhetőleg nem akarnak vál­toztatni. A Political Capital rögvest reagált Gulyás nyilatkozatára, azt állítva, hogy a kormánypártban félreértel­mezték a „kamupártok” ellenőrizet­len közpénzhez jutásának megakadá­lyozását célzó javaslatokat. Az intézet álláspontja szerint a törvényt úgy kell módosítani, hogy a pártoknak ugyan­olyan szigorúan kelljen elszámolniuk a nekik kifizetett közpénzekkel, mint az egyéni jelölteknek a kincstártól ka­pott kampánytámogatással. Ezért a törvénynek rendelkeznie kell arról, hogy a jelölő szervezetek ugyancsak kincstári kártyán kapják meg a központi támogatást, amiről készpénzt nem vehetnek fel, arról csak a kampány céljára költhetnek, és a felhasznált összeggel szigorú­an el kell számolniuk. Amennyiben a pártok a választáson nem szerzik meg a szavazatok legalább egy szá­zalékát, a teljes központi kampány­támogatást legyenek kötelesek vis­­­szafizetni, ugyanakkor a minimá­lisan szükséges szavazatarányt az egyéni jelöltek esetében is egy száza­lékra kell leszállítani - j­avasolj­a a Po­litical Capital. Az intézet ugyanakkor jelzi: mi­közben a törvénymódosítási elkép­zelések kapcsán az Amnesty Inter­­nationallal közös kezdeményezésre hivatkoznak, az abban foglalt prob­lémák egyikére sem adnak választ. Egyidejűleg olyan intézkedésekhez használják fel a javaslatukat, ame­lyek nem tőlük származnak. Ezzel kapcsolatban nyilván arra utalnak, hogy a Fidesz még nehezebb helyzet­be hozná az ellenzéki pártokat. Ha ugyanis a jelöltjeiket mások javára visszaléptetnék, ez azzal járna, hogy elveszíthetik az országos lista után járó támogatást is. Vagyis: amennyi­ben a választás előtt születne meg­egyezés a jelölő szervezetek között, azt Gulyás Gergely javaslata szerint pénzmegvonással büntetnék. A Parlament honlapjára csütör­tökön felkerült az a törvényjavaslat, amely szerint a kormány több pon­ton módosítaná a választási eljárá­si törvényt, egyebek mellett részlete­sen szabályozná a politikai reklámok közzétételét a kampányidőszakban. Eddig érdemben soha nem vizsgálták, hogy az egyes jelölő szervezetek valójában mennyit és milyen forrásból költöttek kampánycélokra fotó: kurucz Árpád Megosztó rendszer Sokat hangoztatott rendszerszintű probléma, hogy a 2014 tavaszán először alkalmazandó új választási rendszer eleve megosztja az ellen­zéket, hiszen egymillió forintot kapnak az egyéni jelöltek, míg az országos listát állító pártok 150- től csaknem hatszázmillióig terje­dő összegre számíthatnak, így a politikai szervezeteket abban te­szik érdekeltté, hogy minél több saját embert indítsanak, illetve állítsanak saját listát, mert ha közös országos listán helyezik el a jelöltjeiket, akkor ezen a kereten osztozniuk kell. Ráadásul a jelölés­hez is csak mindössze ötszáz aján­ló kell, amit a 2014-től jóval na­gyobb - hatvan-nyolcvanezres - választókerületekben már csak azért is elég könnyű lesz össze­gyűjteni, mert mindenki több em­bert támogathat, sőt ha akarja, akár az összes pártnak aláírhat. A Fidesz korábban világossá is tette: „annak érdekében, hogy az országgyűlési választáson minél több egyéni jelölt megmérettet­hesse magát, és a választópolgá­rok a lehető legtöbb jelölt közül választhassanak, illetve ne csak a nagyobb pártok rendelkezhessenek megfelelő forrásokkal, hogy egyéni választókerületi jelöltjeik választá­si programjaikat a választópolgá­rok számára bemutathassák, ezért a javaslat minden egyéni választó­­kerületi jelölt számára azonos összegű költségvetési támogatást biztosít” - derült ki annak idején a kampányfinanszírozásról szóló tervezet indokolásából. (L. K.) Kampánypénzek Semmi sem lesz átláthatóbb Lencsés Károly Eddig a pártok egy-egy parlamenti választásra százmilliós költségvetési támogatást kaptak, amit az indu­lók arányában osztottak szét. Például 2010-ben összesen - az egyéni válasz­tókerületekben és a listákon - négy­ezer körüli jelöltet vettek nyilvántar­tásba, így fejenként nagyjából 25 ezer forint jutott. Egy-egy párt legfeljebb húszmilliót kapott, aki pedig függet­lenként próbálkozott, annak a saját számlájára utalták át a 25 ezret. A korábbi szabályok szerint jelöl­tenként egymillió forintot lehetett kampányra költeni, ám ezt a pénzt alapvetően a pártoknak kellett előte­remteniük, mert az állami támogatás az engedélyezett kiadásoknak csak a töredékét fedezte. Erre a célra a tagdí­jakból, nehezen átlátható adományok­ból, de akár hitelekből is költhettek. Bár az Állami Számvevőszék el­vileg ellenőrizte a kampánykiadáso­kat, eddig soha nem követte szank­ció azt, hogy egyes szervezetek a leg­feljebb 386 millió helyett valószínű­leg egymilliárdot meghaladó ös­­­szeget fordítottak politikai marke­tingre. A limitet civil jogvédők sze­rint - akik a számításaikat egyebek mellett a hirdetési tarifákra alapoz­ták - a Fidesz és az MSZP is rend­re jelentősen túllépte, és egymilli­­árdnál többet költött, a számvevők azonban a pártok elszámolását min­dig elfogadták, így azt sem tudni, egyáltalán miből tellett ilyen költsé­ges kampányra. Most a független jelölteknek a ko­rábbihoz képest negyvenszeres, a pártoknak akár hatvanszoros állami apanázs járhat, ami azt jelenti, hogy amennyiben egy szervezet valamen­­­nyi egyéni körzetben indul és országos listát is állít, összesen több mint hét­­százmillióra számíthat. Ez elvileg akár elég is lehetne a kampányra, hiszen 2014-ben a korábbi 176-tal szemben csak 106 körzet lesz, tehát az egyéni jelöltek népszerűsítésére kevesebbet kell költeni. A kiadások zömét viszont MILLIÓ HATVANSZOROS állami apanázs jár jövőre azoknak a pártoknak, amelyek mindenhol indítanak egyéni jelöltet és országos listát is állítanak, így több mint 700 millió forinthoz juthatnak. eddig is az országos kampány tette ki, de az szintén olcsóbb lehet, mert az elektronikus médiumokban nem le­het fizetett hirdetést közzétenni. Ma­rad tehát az írott és az internetes saj­tó, illetve az óriásplakát. Az új rendszer ennek ellenére sem­mivel nem lesz átláthatóbb, mert a je­lölő szervezeteket a korábbi, a tényle­ges elszámoltatásra csak igen korlá­tozottan alkalmas rendben ellenőrzik majd, így vélhetően sem az állami tá­mogatások tényleges felhasználását, sem a különféle támogatások erede­tét nem fogják érdemben vizsgálni. A hatályos szabályozás szerint a kifize­téseket igazoló végső elszámolást ki­zárólag az egyéni jelölteknek kell a választás után benyújtaniuk.

Next