Népszabadság, 2013. december (71. évfolyam, 280-303. szám)

2013-12-02 / 280. szám

4 Népszabadság­­ 2013. december 2., hétfő Az ügy: Esélyegyenlőség és nemi diszkrimináció Egyenlő bánásmód A magyar társadalom rendkívül konzervatív a nemi szerepeket illetően Udvariasság vagy kerítés? Varga Dóra Erős indulatokat váltott ki az Egyen­lő Bánásmód Hatóság (EBH) dönté­se, amely szerint diszkriminatív, hogy a férfiaknak belépőjegyet kell venniük a szórakozóhelyeken, míg a nőknek nem. Az olykor kulturáltabb hangvé­telű, de javarészt inkább személyes­kedő, szexista és homofób megjegyzé­sekkel tarkított viták a téma felvetésé­nek létjogosultságát igazolják, bár an­nak módjával még a magukat feminis­tának vallók sem feltétlenül értenek egyet. A Doboz nevű szórakozóhely gyakorlata ellen eljárást kezdeménye­ző 22 éves egyetemista, Teczár Szilárd azzal érvelt: a szórakozóhelyek az in­gyenes belépővel azt üzenik a nőknek, hogy passzív nyeremények, akiket a cselekvő és fizetőképes férfiaknak meg kell szerezniük. S ha az emberek meg­szokják, hogy a férfiak dolga a nőkről gondoskodni, az más területeken rossz hatással lesz a nők helyzetére. A Hallgatói Hálózat aktivistájá­nak szándéka tehát épp fordított volt, mint ami a beadványából kitűnt: nem a férfiak, hanem a nők érdekében szó­lalt föl. Ez az üzenet azonban egyál­talán nem jutott el Sebestyén Balázs műsorvezetőhöz, aki egy reggeli rá­dióműsorban előbb elmeháborodott­­nak nevezte Teczárt, majd fényképe alapján fölvetette: „lehet, hogy a pa­sikra gerjed és utálja a nőket”. A Fide­­litas közleményében kártékony troll­­kodásnak nevezte a „lovagiassági sza­bályok” megváltoztatására irányuló akciót, és Teczárnak adományozta az Év Buzgómócsingja díjat. A lovagias­sági versenybe beszállt Schobert Nor­bert fitneszguru is, aki szerint Teczár­nak bocsánatot kellene kérnie a nők­től. „Esetleg beadsz egy feljelentést azért is, hogy március 8-át ünnepeljük és nincs külön kiemelt férfinap? Eset­leg előreengedni se kelljen már az aj­tóban a Nőket? A fajtád miatt sok Nő melózik, miközben az ilyenek otthon tévéznek. Én utálom, amikor egy As­­­szony gürizik és a »férfi« évek óta állás­ra vár, miközben otthon »segít« - írta Facebook-oldalán. Deutsch Tamás fi­­deszes EP-képviselő sem maradhatott ki, igaz, ő az EBH döntését kritizálta. Szerinte az „hirtelen felindulásból el­követett, értelmiségi szépelgésbe cso­magolt nettó törvénytelenség”, amely „újabb gyöngyszemmel gazdagította a feminista teóriák szubkultúráját”. Ezek a vélemények kommentára­datot indítottak el a különféle fórumo­kon, amelyekből az derült ki, hogy Te­czár üzenete inkább a férfiaknak „jött át”. A nők többnyire arról írtak: ud­variasságnak és a tisztelet jelének te­kintik, ha a férfiak kifizetik a belépője­gyüket. „Legközelebb azért fog felszó­lalni, hogy elhívott egy nőt vacsoráz­ni és nem fizette a felét? Alapvető női és férfi szerepeket támad” - írta egyi­kük. Több nő zsugoriságként értékel­te a fellépést: „Fogához veri a garast, és ezt még nagy dobra veri.” A férfiak nagy része próbálta meg­világítani a beadvány mögött meghú­zódó érvrendszert. „Mindenki azt hi­szi, hogy a szórakozóhelyek a lovagias­ság promotálása okán folytatták ezt a politikát, és véletlenül sem azért, mert így látták a legkifizetődőbbnek” - írta egyikük. Volt, aki drasztikusabban fo­galmazott: „Hölgyeim! Nem kell fizet­netek a bejáratnál! Nem kell egyen­lőnek lennünk! Nem kell értelmesen, felnőtt módjára fogadnotok egy olyan módosítást, amiért egy értetek küzdő srác harcolt. Viszont tisztelettel meg­kérek minden olyan nőt, aki nem akar felelősséget vállalni, aki ragaszkodik az előjogaihoz, aki nem akar egyenlő len­ni, hogy fogja be, és takarodjon vissza a konyhába”. A beadványról megindult a vita a nőjogi szervezetek között is. Teczár mondanivalójával többnyire egyet­értenek, ám a figyelemfelkeltő akció módjának megválasztásával már ke­vésbé. Spronz Júlia, a Patent Egye­sület munkatársa azt nehezményezi, hogy az aktivista nem mérte föl a „ma­gyar macsó mocskot”, nem vette figye­lembe azt a közeget, amelybe belehají­totta a követ.­­ Még a liberális értelmiség is azt hangoztatja, hogy Magyarországon minden rendben van a nők egyenjo­gúsága körül, holott a munkaerőpia­con hátrányos megkülönböztetés éri őket, 17 százalékkal kevesebbet keres­nek, és alulreprezentáltak a politikai vagy az üzleti szféra vezető posztjain - sorolta Spronz Júlia, aki szerint Teczár beadványa egy ilyen közegben kontra­­produktív, mert azt a látszatot erősíti, mintha még külön előnyöket is élvez­tek volna a nők. Megjegyezte: húsz év múlva talán érett lenne a magyar tár­sadalom egy ilyen problémafelvetésre, de most még nem az. Tóth Györgyi, a Nane munkatár­sa szerint viszont szükségesek az ilyen, sokak ingerküszöbét elérő akciók és viták, hiszen ezek nélkül nem változna semmi. Azt mondja: a reakciók egyál­talán nem lepték meg, hiszen a magyar társadalom a legszexistább, leghomo­­fóbabb egész Európában. - A szexista nézeteket a nők nagy része is osztja, s még a politikusnők is jóindulatú szexizmussal érvelnek a nők erőteljesebb politikai szerepvállalása mellett - mutatott rá. - A nők ingyenes beengedése a szórakozóhelyekre szin­tén jóindulatú szexizmus, hiszen úgy tálalják, mintha az a nőknek kedvez­ne. Holott épp a férfiaknak kerítenek ezáltal nőket, amiből pedig a szórako­zóhely húz hasznot. A virágcsokor nem kompenzálja az alacsonyabb fizetése­ket, a nők hátrányos munkaerő-pia­ci megkülönböztetését vagy azt, hogy nem hisznek a nőknek, amikor segít­séget kérnek, mert partnerük bántal­mazza őket - hangsúlyozta. Acsády Judit szociológus szerint vi­szont a méltányosság és az udvarias­ság nem feltétlenül áll ellentétben az emancipációval. - Feministának vallom magam, de nem jó stratégia kikérni magunknak, ha előreengednek az ajtón - fogalma­zott. Megjegyezte: egy ilyen jellegű be­adványnál meg kellett volna kérdez­ni a nőket, mert ennek hiányában in­kább provokációnak tűnik a fellépés. -A nők szabad és felelős polgárok, akik el tudják dönteni, milyen helyek­re járnak, és képesek ott felelősségtel­jesen viselkedni - szögezte le.­­Az áruk és szolgáltatások diszk­riminációmentes biztosításáról szóló 2004-es uniós irányelv miatt az EBH nem is dönthetett volna másképp - ezt már Vajda Róza szociológus mondja. Emlékeztetett: pár éve szintén emiatt az irányelv miatt emelkedett draszti­kusan a nők életbiztosítási vagy köte­lező gépjármű-felelősségbiztosítási dí­ja, mert már nem lehet a biztosítások­nál a nemek szerint különböző ársza­básokat alkalmazni.­­ Akkor sokan úgy reagáltak, nem itt kellene kezdeni az egyenlősdit, és ez az érv most is előkerült, hiszen az EBH döntése miatt látszólag rosszabbul jár egy eleve hátrányos helyzetű társadal­mi csoport. Az ilyen döntések rövid tá­von valóban kedvezőtlenek lehetnek. De ha az egyenlőségben hiszünk, csak az egyenlőség alapján érvelhetünk, nem pedig az alapján, mi jó a nőknek - fogalmazott Vajda Róza. Megjegyezte: hosszú távon a nemek közötti különb­ségtétel megszüntetésével jól járnak a nők, mert a társadalmi gyakorlatokra általánosságban kiterjesztve csakis az egyenlő bánásmód garantálja a kiszol­gáltatottságuk felszámolását.­­ A magyar nők persze hajlamosak az önelnyomásra, az egész magyar tár­sadalom kirívóan konzervatív az unió többi államához képest a nemi szere­peket illetően. De ez nem pusztán ér­tékválasztás, legalább annyira a lehe­tőségek függvénye. Sok nőnek esé­lye sincs arra, hogy bölcsődébe adja a gyermekét, vagy munkát találjon, így inkább elfogadja, hogy a nőnek otthon, a gyerek mellett a helye - magyarázza. - A gondolkodásmód a közpolitikával, az intézményes gyakorlatokkal együtt változik, és ehhez szükség van az ilyen akciókra - hangsúlyozta. Szerinte Te­czár kezdeményezése éppen azért jó, mert anélkül rázza föl a társadalmat, hogy bárkinek is igazán komoly vesz­teségeket okozna. Van, aki szerint jóindulatú szexizmus, ha a nőket ingyenesen engedik be a szórakozóhelyekre fotó: teknős miklós Precedensértékű hatósági döntés, bizonytalan következmények Korántsem biztos, hogy akkora hatás­sal lesz az EBH döntése a szórakozóhe­lyek jegyszedési gyakorlatára, hogy innentől kezdve egyetlen lány se mehet majd be ingyen bulizni. A döntés ugyan precedensértékű lehet, és annak alap­ján mások is a hatóság elé citálhatnak szórakozóhelyeket, a konkrét beadvány és döntés azonban csak a Dobozra vonatkozott. Elég csak beütni a kereső­be néhány kulcsszót, és kiderül: a szó­rakozóhelyek tartják magukat a jól bevált üzletpolitikához, és továbbra is ingyenes bulikat szerveznek a nőknek. Az EBH-nak ráadásul volt már jó né­hány, a nők esélyegyenlőségét érintő döntése, például a kismamák munkahe­lyi diszkriminációja vagy a nők alacso­nyabb bérezése ügyében. Teczár Szi­lárdnak többen a szemére vetették, miért nem a nők alacsonyabb bérezése miatt lépett föl. Nos, az EBH-hoz éppen az idén fordult egy nő, aki azt sérel­mezte, hogy két férfi kollégája havonta több mint nettó 100 ezer forinttal több fizetést kapott, mint ő, pedig mindhár­man azonos munkakörben voltak. Az Interjú Teczár Szilárd: Lehet, hogy túl bonyolult volt az üzenet Varga Dóra Számított rá, hogy a beadványának ekkora visszhangja lesz? Sejtettem, hogy a bulvármédia nem fog keblére ölelni, de miután a tava­szi ombudsmani beadványommal kü­lönösebben nem foglalkozott a sajtó, megleptek a mostani erős reakciók. A Fidelitas közleményének különösen érdekes az üzenete. A kormányzó párt ifjúsági szervezete - amely egyébként egyetlen percig sem igyekezett elhatá­rolódni az élettársát bántalmazó Ba­logh Józseftől - buzgómócsingságnak nevez egy törvényességi eljárást. Nem csak ők nem értik, mire volt jó, hogy véget vetett az „ingyenbulinak”. Lehet, hogy túl komplex az üzenet, és nem sikerült elég jól kommunikál­nom. Az, hogy a lányokat ingyen en­gedik be a szórakozóhelyekre, erősíti azt a sztereotip gondolkodást, misze­rint a férfiaknak kell aktív, kezdemé­nyező szerepet betölteniük, a nő pe­dig akkor viselkedik megfelelően, ha passzív marad. Ez a gyakorlat szexuá­lis tárgyként tünteti fel a nőket. Ezt az érvemet sokan félreértették: nem azt akartam mondani, hogy minden szó­rakozó lány prostituált, és minden szó­rakozó férfi agresszor. De a diszkrimi­natív belépődíjrendszer összességé­ben ezt az üzenetet közvetíti. Az üz­leti érdek nem teremthet jogalapot az egyenlő bánásmód megsértésére. Tíz éve van egy egyenlő bánásmódról szó­ló törvényünk. Nem lett volna más módja annak, hogy felhívja a figyelmet a nők hátrá­nyos megkülönböztetésére? EBH megállapította, a cég megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, és egymillió forintra megbírságolta. Márpedig nyilvánvalóan nem egyedi esetről van szó, hiszen a nők 1­7 száza­lékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak. A hátrébb sorolás már a karrier kezdetén megtörténik. A mindössze 2-6 éve végzett pályakezdő diplomások írhattak volna publicisztikát is róla, de a kutya se foglalkozott volna vele. El szoktam menni a nők elleni erőszakot elutasító demonstrációkra is, de sajnos még azoknak sincs ak­kora visszhangja, mint ennek az ügy­nek. Sokan kérdezték, miért nem a nők alulfizetettségével kapcsolatban fogalmaztam meg beadványt. De én férfiként nem tudok emiatt az EBH- hoz fordulni, mert csak konkrét jog­sérelem esetén lehet eljárást indítani. Ez a téma sok fiatalt érint, felborzolta a kedélyeket. A példa nyomán talán mások is az EBH-hoz fordulnak álta­luk fontosabbnak tartott ügyekkel. De így mintha nem arról folyna a dis­kurzus, ami valóban fontos volna. A fejekben az él, hogy a nőktől elvettek valamit. Egyes közszereplőknek nevezett körében a férfiak átlagosan havi 45 ezer forinttal keresnek többet a nőknél. Az adatok azt is egyértelműen mutat­ják: a nemek közti jövedelmi különbsé­geket nem lehet kizárólag szakterületi eltérésekkel magyarázni, hiszen min­den egyes képzési területen belül je­lentkezik a férfiak legalább 20 ezer forintos jövedelmi előnye. (V. A. D.) emberek homofób módon nyilvánul­nak meg a témában, ez is sok mindent elmond a társadalom állapotáról. De a személyeskedő megjegyzéseket leszá­mítva, a nők helyzetéről folyik a vita. Vannak, akik felháborítónak tartják a hagyományos női szerepek megkérdő­jelezését, és a hagyományos udvarias­­sági formulák, mint például a nők elő­­reengedése mellett érvelnek. De egy­re több pozitív visszajelzést kapok, a baráti köröm és a tanáraim egyetér­tenek velem, igaz, néhányuk szerint a magyar társadalom még nem érett egy ilyen vitára. Az emberek nemi sze­repekről vallott felfogása egy ilyen be­advány kapcsán nem fog egyik napról a másikra megváltozni, de egy kis lé­pést tettünk az ügy érdekében. Az in­dulatok elcsitulása után remélhetőleg komolyabb beszélgetések is lezajlanak majd.

Next