Népszabadság, 2014. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-02 / 1. szám

2 Népszabadság­­ 2014. január 2., csütörtök 24 ÓRA Népszabadság Online ÁLLAMFŐI KÖSZÖNTŐ „Hazaszeretet nélkül nem lenne hazánk” Az „életörömmel megélt hazaszeretet” fontosságát hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök újévi beszédében, és egyúttal arra is emlékeztetett, hogy 2014-ben már a hetedik szabad válasz­táson íródhat tovább az ország szabad­ságának legújabb kori története. Az ál­lamfő újévi köszöntőjében azt mondta, az új év a magyarok életének egy újabb hófehér, még tiszta lapjaként áll, ame­lyet „idén is teleírunk saját szavaink­kal, saját történeteinkkel”. Huszon­öt évvel ezelőtt a szabadság volt az el­ső szó, amely erre a lapra került, annak ellenére, hogy még idegen katonák ál­lomásoztak az országban, és nem vol­tak szabad választások - emlékezte­tett. „Mi, magyarok mégis úgy döntöt­tünk, szabadon akarunk élni, szaba­don akarunk lélegezni, szabadon aka­runk dönteni arról, miként rendez­zük közös dolgainkat” - hangsúlyozta. A köztársasági elnök szerint huszon­öt évvel ezelőtt „ki tettel, ki gondolat­tal, ki félelem nélkül kimondott sza­vakkal, ki pedig a szívében táplált re­ménnyel vált részévé a sok évtizedes diktatúrát lebontó változásnak”. Az ál­lamfő hangsúlyozta, „hazaszeretet nél­kül nem volna hazánk”. Ahogy a Him­nusz, a magyarok közös története, sza­badsága és függetlensége se lenne - tette hozzá. Hazaszeretet nélkül „kul­túránk, tudományunk, megannyi vi­lágraszóló teljesítményünk” sem létez­ne, „nem volna nyelv, amelyen magya­rul vallhatnánk szerelmet, és amelyen magyarul szólíthatnánk édesanyán­kat” - mondta. (MTI) BAJNAI VIDEO­ÜZENETE Ausztria leszünk, vagy Ukrajna? A remény évének nevezte az idei esz­tendőt Bajnai Gordon, az Együtt- PM Szövetség vezetője újévi videoüze­­netében. Szerinte arról dönthetünk, hogy Ausztriához vagy Ukrajnához akarunk-e fölzárkózni. Bajnai úgy fo­galmazott: az a kérdés, hogy a magya­rok a békés építkezést, vagy az örökös háborúskodást választják-e. A politi­kus úgy látja: az országban már több­ségben vannak a kormányváltást aka­rók, ám nekik egy tábort kell alkotni­uk a győzelem érdekében, s hinniük kell abban, hogy a változás lehetséges. A magyarok dönthetnek az idén ar­ról is, hogy „a következő négy év me­gint az elvándorló fiatalokról, a trafik­­maffiáról, a nők megaláztatásáról szól­jon, vagy végre elkezdjük egy normá­lis, gyarapodó Magyarország építését”. A válságkezelő kormányfő szerint a következő választás valójában népsza­vazás lesz, „amelyen Magyarország jö­vőt választ magának”. Az ellenzéki ös­­­szefogásra utalva Bajnai Gordon arról beszélt: „A győzelembe vetett hit nél­kül a győzelem nem lehetséges.” (Hír­összefoglalónk) Szilveszter éjszaka nyolc helyen gyul­ladt ki kert vagy lakóház tűzijátékok miatt, 14 petárdabaleset volt, ebből háromnál roncsolt sérülést okoztak a pirotechnikai eszközök. A fővárosi toxikológiára idén 74 beteget vettek fel, többségüket a túlzott alkoholfo­gyasztás miatt. Zacher Gábor, a toxi­kológiai osztály vezetője azt mondta, hogy a betegek nagyjából húsz szá­zalékánál a kábítószer-fogyasztás is szerepet játszott. fotó: Reviczky Zsolt ERŐS MONDAT A kormány 2013-as éve a következő szavakkal írható le: rezsiátverés, trafik- és földmutyi, vak komondor, tankönyvkáosz, pénztárgépmutyi, szegénységi csúcs, NAV-botrány. Kormos Kata, az MSZP szóvivője Fáklyás menet a békéért Fáklyás menetet és imádságot tartott a Szent Egyed Közösség vasárnap Bu­dapesten a békéért, azokért az országokért és népekért, amelyeket háború, erőszak sújt. A katolikus egyház hagyományosan minden év első napján tart­ja a béke világnapját. fotó: Reviczky Zsolt BÍRÓSÁG Az ÉS jogerősen pert nyert Polt ellen A Fővárosi Ítélőtábla hely­benhagyta azt az első­fokú ítéletet, amel­­­lyel a törvényszék el­utasította a Polt Pé­ter (képünkön) és a Legfőbb Ügyész­ség által az Élet és Irodalom (ÉS) cí­mű hetilapot kiadó Irodalom Kft., az ÉS főszerkesztője, Kovács Zoltán és Kis János filo­zófus ellen benyújtott ke­resetet. Az ÉS 2011. április 8-án közölte Alkotmányozás - mi végre? III. címmel Kis János tanulmányso­rozatának befejező részét. Ebben Kis János azt írta, hogy Polt Péter „előző hivatali ciklusa idején már bőségesen bizonyította, hogy hivatalát nem pár­tatlan közszolgaként, hanem megbí­zója kiszolgálójaként tölti be”. A fel­peresek - a Legfőbb Ügyészség és Polt Péter - azt kérték a bíróságtól, hogy állapítsa meg: Kis János olyan valót­lan és sértő tényt állított, amely hát­rányosan befolyásolja az ügyészi szer­vezet és a legfőbb ügyész társadalmi értékelését. A keresetben alperesen­ként egy-egy millió, összesen három­millió forint nem vagyo­ni kártérítés megfizeté­sére is kérték kötelez­ni a lapot, a főszer­kesztőt és a szerzőt, valamint az alpe­resekkel szemben közérdekű bírság kiszabását is indít­ványozták a felpere­sek. A Fővárosi Tör­vényszék 2012. június 25-én első fokon már el­utasította a felperesek ke­resetét. Az ítélet indokolásában a bíró kimondta, hogy Kis János poli­tikai véleményt fogalmazott meg köz­szereplővel, sőt közhatalmat gyakorló szervezettel és személlyel szemben, és nem lépte túl a szabad véleménynyil­vánítás jogilag megengedett határait, s az Alkotmánybíróság 36/1994. szá­mú határozatában foglaltak szerint az éles, erőteljes kritika is megengedett, ha az nem becsmérlő, nem öncélúan gyalázkodó. A Legfőbb Ügyészség és Polt Péter ezután fellebbezett, majd a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, s a felpereseket kö­telezte a perköltség megfizetésére. (Munkatársunktól) KÉRDÉS A KORMÁNYFŐHÖZ Az adócsalás is adótitok? Az adótitokra hivatkozva megtagad­ta a válaszadást az írásbeli választ igénylő kérdéssel kapcsolatban a mi­niszterelnök nevében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Mester­­házy Attila szocialista pártelnök és a párt képviselője, Gőgös Zoltán, egyet­értve a kormányfővel abban, hogy „az adócsalóknak a börtönben a helyűik”, a tisztánlátás érdekében azt kérdez­te a miniszterelnöktől: van-e bármi­nemű összefüggés egy Győr-Moson- Sopron megyei CBA-partnernél 2011 októberében indult büntetőeljárás és a pár nappal később a pesterzsébeti CBA-ban történt tűzeset között? Az ellenzéki politikusok szerint a pester­zsébeti tűzben pénztárgépek és fontos iratok semmisültek meg. Mesterházy és Gőgös továbbá arra is kíváncsi lett volna, hogy van-e összefüggés az áru­házat üzemeltető kft.-re kiszabott sok százmilliós büntetés és az áfacsalások között. (Munkatársunktól) EGÉSZSÉGÜGY 3,2 milliárd forint vizsgálatra, műtétre A kormány 3,2 milliárd forintot osz­tott szét úgynevezett kasszasöprés címén az egészségügyi intézmények között. Az összeg felét a járóbeteg­szakrendelők kapták, a juttatással az év közben ki nem fizetett ellátások tíz-tizenöt százalékát kompenzálja az egészségbiztosító. Több mint 770 milliós kompenzációt kaptak azok az onkológiai kezelőhelyek, amelyek­nek év közben jóval kevesebb CT- és MR-vizsgálatot fizetett ki az egész­ségbiztosító, mint ahány elvégzésé­re szükség volt. További 786 millió forintot csípő- és térdprotézisműté­tekre osztottak szét a kórházak kö­zött. Az egészségbiztosító azt remé­li, hogy e két ellátásért sorban ál­ló, mintegy 16 ezer betegből ezer­­háromszázat az év első hónapjaiban megoperálnak. Az intézmények kö­zül a legtöbbet, 260 millió forintot az Országos Onkológiai Intézet kap­ta, a következő legnagyobb összeg, 137 millió a Semmelweis Egyetem­nek jutott. (D.A. N.) ROM­AGYI­LKOSSÁGOK Kárpótlás az áldozatoknak Döntött a kormány a 2008-2009-es romagyilkosságok túlélő sértettjeinek és az elhunyt áldozatok hozzátartozói­nak megsegítéséről. Az erről szóló, a Magyar Közlönyben megjelent ren­delet szerint a kormány a költségvetés terhére hozzájárul a bűncselekmények sértettjei és közvetlen egyéb áldozatai kárainak megtérítéséhez. A közvetlen áldozat az, aki a bűncselekmény kö­vetkeztében testi sérülést szenvedett, a sérült vagy a bűncselekmény követ­keztében elhunyt személlyel az elköve­tés időpontjában közös háztartásban élt, vagy annak közeli hozzátartozója. A kormány a kártérítést az államház­tartásról szóló törvény felhatalmazá­sa alapján kiadott rendeletében meg­határozottak szerint fizeti ki, ha a köz­vetlen áldozat lemond az állammal és szerveivel szembeni - a bűncselek­ményből származó - igényéről. A Bu­dapest Környéki Törvényszék augusz­tus elején tényleges életfogytiglan­­ra ítélte a romagyilkosságok ügyében Kiss Árpád elsőrendű, Kiss István má­sodrendű és Pető Zsolt harmadrendű vádlottat első fokon. Csontos István negyedrendű vádlott büntetése tizen­három év fegyház. A Kiss testvérek és Pető 2008-2009-ben kilenc helyszí­nen intézett támadást lőfegyverekkel, gyújtópalackokkal romák otthonai el­len. A bűncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyerek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. (MTI) FŐVÁROS Villamostender: a CAF győzött A jogorvoslati eljárás végeztével újra a spanyol CAF-ot hirdették ki a fővá­rosi villamosbeszerzési pályázat nyer­tesének. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a Ganz-Skoda aján­latát érvénytelenné nyilvánította. A BKK a fővárosi önkormányzat felha­talmazása alapján európai uniós for­rások felhasználásával 2013 február­jában indított nyílt közbeszerzési el­járást új, alacsony padlós villamosok beszerzésére. (MTI) PARLAMENT Kétszázötven szék marad az alsóházban Február végére fejezik be az Ország­­gyűlés alsóházi üléstermének átala­kítását, a január 20-án induló tava­szi ülésszakban még a felsőházi te­remben fognak ülésezni a képviselők - közölte az Országgyűlés sajtófőnö­ke kedden. Szilágyi Zoltán tájékoz­tatása szerint az átépítést már a téli ülésszak decemberi lezárását követő­en megkezdték a Pápai Asztalos Kft. szakemberei, a munkálatokkal febru­ár végéig végeznek. Az átalakítás után kétszázötven parlamenti szék marad az ülésteremben, a hátsó és az oldal­só, az ülésvezető elnökhöz közel eső székeket kiveszik. Az új parlament el­ső ülését már az átalakított alsóházi teremben tartják meg. Szilágyi Zol­tán december elején arról tájékozta­tott, hogy a munkákat a Pápai Asz­talos Kft. mintegy 46,8 millió forint­ból végzi el. Az átalakítás azzal van összefüggésben, hogy az új választá­si rendszer értelmében a következő parlamenti ciklusban 199-re csökken a jelenleg 386 fős Országgyűlés lét­száma. (MTI) FOTÓ: M. SCHMIDT JÁNOS ÚJ ÉV Első fővárosi baba a Honvédkórházban Az év első fővárosi újszülöttjét kö­szöntötte a Magyar Állami Opera­ház nevében Ókovács Szilveszter fő­igazgató (képünkön), aki a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ­ban szerdán adta át az Útravaló cí­mű CD-t a 0 óra 16 perckor született kisfiú, Fiala Milán Dániel szüleinek. 2014-ben az első vidéki baba 0:15 órakor született a siófoki kórházban. A Klarissza Cintia nevű kislány 2610 grammal és 49 centiméterrel termé­szetes úton született. (MTI) FOTÓ: MTI - KOVÁCS ATTILA

Next