Népszabadság, 2014. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-31 / 26. szám

2014. január 31., péntek | Népszabadság 13 Téli olimpia Szocsiban Biztonság Az orosz hatóságok óriási erőket vonnak össze a terrormerényletek megelőzése érdekében Tucatnyi védő minden sportolóra Dési András Láthatatlanul leszünk jelen - tavaly októberben még ezt ígérte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egyik magas rangú vezetője. Akkor a szocsi téli olimpiára érkezők biztonságát garantálni hivatott orosz szervek azt hangoztatták, hogy a feb­ruár 7-én kezdődő világeseményen ők bizony nem utánozzák Londont. A brit fővárosban a 2012-es nyári játé­kokon negyvenezer rendőr és civil biz­tonsági, továbbá vadászgépek és leve­gő-föld rakéták védték az ötkarikás verseny résztvevőit, önkénteseit és a nézősereget. Doku Umarov, az önmagát a „Kau­kázusi Emirátus” fejének kikiáltó cse­csen hadúr azonban mindent megvál­toztatott. Ha igazak a hírek, a decem­ber végi volgográdi terrormerényle­teket Umarov parancsára követték el a magukat mudzsahedinnek, iszlám szent harcosnak nevező férfiak. A har­mincnégy halálos áldozatot és több tu­cat sebesültet követelő akciók nyomán nyilvánosságra hozott videón pedig az állítólag iraki származású robbantók azt ígérték, hogy különleges ajándé­kot készítenek elő Vlagyimir Putyin orosz elnöknek­­ és mindenkinek, aki elmegy a szocsi téli olimpiára. Volgográd után senkinek sincs két­sége afelől, mi lehet a különleges aján­dék. A 350 ezer lakosú Szocsi a sajtó­jelentések alapján leginkább megszál­lási övezethez hasonlít. Orosz források szerint 37 ezer rendőrt vezényeltek a városba, ehhez jönnek még a hadse­reg légvédelmi eszközökkel felszerelt egységei. Valamint az orosz belügymi­nisztérium alá tartozó készenléti ala­kulat, a híres-hírhedt OMON, amely­nek „ősét” a szovjet időkben, 1979-ben hozták létre. Méghozzá azzal a céllal, hogy az 1980-as olimpia során azon­nal bevethessék őket egy esetleges túszejtési terrorakció felszámolására - idézte fel a Die Welt. A Fekete-tenger-parti üdülőváros­ban lényegében minden sportolóra tizenkét biztonsági ember jut majd. Mindehhez jön még a valóban lát­hatatlan védelem. Az oroszok civil és katonai műholdakat, továbbá pi­lóta nélküli repülőgépeket, drónokat is bevetnek megfigyelési céllal. S per­sze lesz nagy fülelés is, az FSZB lehall­gatórendszere, a SORM követi a Szo­csiban, illetve környékén zajló inter­net-, illetve mobiltelefon-forgalmat - írta az AP. A nyugati hatalmak azonban ké­telkednek abban, hogy az oroszok ké­pesek lesznek garantálni a háromezer sportoló, a közel hasonló számú kí­sérő, a 13 ezer újságíró és a 120 ezer szurkoló biztonságát. Az amerikai ha­ditengerészet mindenesetre a 6. flot­ta kötelékébe tartozó két hadihajót ál­­lomásoztat az orosz partok közelében. - Minderről részletesen egyeztettünk az orosz kormánnyal - nyilatkozta a Pentagon szóvivője, John Kirby ellen­tengernagy. Riadókészültségben lesz­nek a németországi bázisokon állomá­sozó C-17-es szállítgépek és különle­ges műveleti egységek, valamint a ten­gerészgyalogság válsághelyzetek keze­lésére kiképzett és Spanyolországban állomásozó kontingense. Az amerikai és az orosz vezérka­ri főnök januári brüsszeli találkozó­ján a Pentagon ígéretet tett arra, hogy az oroszok rendelkezésére bocsátanak olyan jelzavaró és más csúcstechnoló­giás eszközöket, amelyekkel Afganisz­tánban, illetve Irakban „kapcsolják ki” a távirányítású pokolgépeket. Az ame­rikaiak úgy készülnek, hogy vészhely­zet esetén akár 15 ezer embert is tud­nának légi, illetve vízi úton evakuálni. Kérdés, mit szólnak ehhez az oroszok, akik nem szeretnének külföldi, pláne amerikai katonai egységeket látni or­száguk területén. Miközben Szocsiban mindenkit, orosz és külföldi állampolgárokat re­gisztrálnak a hatóságok, marad egy másik veszélyforrás. Nevezetesen az, hogy az öngyilkos merénylők Szocsi helyett más oroszországi nagyváro­sokban követnek el terrorakciókat - nyilatkozta Pavel Felgenhauer, a No­vaj­a Gazeta katonai-védelmi kérdé­sekkel foglalkozó szakírója. A testükre bombát szerelő kamikazékat, köztük sok nőt nagyon nehéz kiszűrni. Ilyes­mi csak akkor lehetséges, ha a nem­zetbiztonsági szerveknek sikerült be­épülniük a terroristahálózatokba. Rendőrök és bombakereső kutyák az olimpiai parkban fotó:reuters-Alexanderdemianchuk A magyar küldöttség szerény reményekkel indult útnak - Nincs sok esély a telt házra A nagy számok jegyében zajlik majd az olimpia Szocsiban. Ez annak ellenére igaz, hogy a kétszáz fölötti nemzet sportolóit felvonultató nyári játékokkal összevetve Oroszországban csak nyolc­vanöt ország hatezer téli sportolója gyűlik egybe. Őket - meg persze veze­tőiket, a sajtó munkatársait és a néző­ket - hozzávetőleg 213 ezer közremű­ködő gardírozza, és közülük 110 ezren önkéntesként segítik a zökkenőmentes rendezést. A kikapcsolódást ötven szolgáltató és szórakoztatóközpont garantálja, de ennél lényegesen fonto­sabb adat, hogy a tizenöt szakág (alpe­si sí, sífutás, síakrobatika, hódeszka, északi összetett, síugrás, biatlon, cur­ling, jégkorong, gyorskorcsolya, rövid pályás gyorskorcsolya, műkorcsolya, bob, szánkó, szkeleton) versenyzőit öt fedett és öt szabadtéri létesítmény várja a helyszínen. A magyar küldöttség szerény remé­nyekkel vág neki az olimpiának. A tizen­hat induló (nyolc rövid és egy nagy pályás gyorskorcsolyázó, három alpesi síző, két sífutó, két biatlonos) közül a rövid pályások esélyei a legjobbak, de az éremszerzés tőlük is csodaszámba menne. Az akkreditált magyar csapat összlétszáma negyvenkét fő lesz, a sportolók bő héttel a megnyitó előtt, csütörtökön indultak útnak. Nem biztos, hogy telt ház előtt zajla­nak majd az olimpiai versenyek Szocsi­ban. Az AP hírügynökség arról számolt be, hogy alig kevesebb, mint egy hónap­pal a megnyitóünnepség előtt csak a jegyek 70 százaléka kelt el, az összesen 1,1 millió belépőből még körülbelül 300 ezer várt gazdára. A szervezők ugyanak­kor az utolsó pillanatokban még nagy eladásokra számítanak. A jegyek 40 százaléka olcsóbb háromezer rubelnél, azaz húszezer forintnál, és 85 százalé­kuk nem drágább, mint ötezer rubel (32 ezer forint). A legtöbbet, 50 ezer rubelt a megnyitóünnepségre szóló, A kategóriás belépőért kell fizetni. (Munkatársunktól) Építkezések A tervezett sokszorosára nőttek a kiadások - Kétséges, hogy megtérülnek-e a milliárdos befektetések Síkos pályák, csúszópénzek Poór Csaba A játékok politikai lejáratásának szán­dékát látja az orosz elnök szóvivő­je azokban a bírálatokban, amelyek a február 7-én kezdődő szocsi téli olim­pia előkészületeit érik. Dmitrij Pesz­­kov szerint a fanyalgók nincsenek tisz­tában az elvégzett munka méreteivel, eredményével, és kérdéseikre maga az olimpia, a „sport ünnepe” ad majd vá­laszt. Az első számú államfői sajtós ar­ra utalt, hogy a szocsi projektet szin­te az első tervek bemutatása óta osto­rozzák hol a biztonsági és természet­védelmi szempontból sem igazán sze­rencsés helyszínkiválasztásért, hol a kétséges módon végrehajtott ingat­lankisajátításokért. Szóvá tették azt is, hogy az építkezéseken dolgozó ötszáz cég állítólag sokszor csak késve, a meg­beszéltnél kevesebbet vagy egyáltalán nem fizet munkásainak, akiknek je­lentős részét Oroszország más részei­ből, sőt külföldről csábította a Fekete­tenger partjára a kereseti lehetőség. A legtöbb bírálat persze azért éri a beruházást, mert költségei az egekbe szöktek. Amikor 2007 nyarán a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság guatemala­­városi ülésén a szocsi pályázat elfoga­dása mellett kampányolt, Vlagyimir Putyin államfő nemcsak havat ígért a játékok idejére, hanem azt is elmond­ta, hogy 300 milliárd rubelből (akkori árfolyamon 12 milliárd dollárból) ki­hozzák a rendezvényt. Mára viszont a versenyekhez kapcsolódó kiadások el­érték az 1500 milliárd rubelt, azaz 50 milliárd dollárt, ami minden idők leg­drágább olimpiájává tette a szocsi já­tékokat. Még a 40 milliárd dollárt fel­emésztő, 2008-as pekingi olimpia bü­dzséjénél is többet költöttek. Sőt - mint arra a BusinessWeek amerikai üzleti magazin elemzése rámutatott - az arányokat tovább rontja, hogy Kí­nában 11 ezer résztvevő 302 számban mérte össze erejét, amihez negyven lé­tesítményt kellett megépíteni, Szocsi­­ba viszont 2500 sportolót várnak, har­madannyi verseny lesz, és ezekhez 15 új objektumra volt szükség. Ráadásul a gigantikus költségvetésben nem sze­repel az a kétmilliárd rubel (közel 60 millió dollár), amennyibe maga a le­bonyolítás kerül, és ehhez még hozzá­jönnek az Izvesztyija moszkvai napi­lap adatai szerint csaknem 58 milliárd rubelt, azaz 1,7 milliárd dollárt kitevő biztonsági kiadások. Kormányzati körökben viszont ál­lítják, hogy a sajtóban megjelent szá­mok pontosításra szorulnak. A köz­vetlenül a versenyeket szolgáló beru­házások 214 milliárd rubelt (6,2 milli­árd dollárt) tesznek ki - mondta a mi­nap Dmitrij Kozák, az olimpiáért fe­lelős miniszterelnök-helyettes. Putyin államfő pedig arról beszélt, hogy tuda­tosan vállalták a grandiózus kiadáso­kat, mert télen-nyáron használható, minőségi turisztikai központot akar­tak létrehozni. A büdzsé megsokszo­rozódását azonban ez sem indokolja. A 2007-ben meghirdetett elképzelé­sek még úgy szóltak, hogy a 300 milli­árd rubeles keret kevesebb mint tize­dét szánják sportcélú beruházásokra, 100 milliárdot az infrastruktúra kiépí­tésére, 50 milliárdot pedig a megnö­vekedő energiaigény kielégítésére ter­veztek költeni. A Kremlben azt is hangoztatják, hogy a kiadásoknak csak kisebb ré­szét - 100 milliárd rubelt - fedezték állami forrásból, a legtöbbet a magán­tőke fektetett be a szocsi infrastruktú­rába. Például a 8,5 milliárd dolláros­ra becsült vagyonával a 16. leggazda­gabb orosz üzletembernek számító Oleg Gyeripaszka, akinek cégcsoport­ja, a Bazovij Element egyebek közt az olimpiai falut építi, és a több mint 14 milliárd dollárjával nála is tehetősebb, az olimpiai szállodaépítésekben is ér­dekelt Vlagyimir Potanyin. A mágnások a hírek szerint nem pusztán önszántukból, hanem jelen­tős államfői ösztönzésre szálltak be a Putyin számára presztízsértékű be­ruházásokba. Ha eleinte még láttak is üzleti lehetőséget bennük, mára­­ részben a megnövekedett költségek miatt - aligha vannak ilyen illúzióik. Az olimpiai falu apartmanjait például a versenyek után lakásokként akarják értékesíteni, de kérdéses, hogy lesz-e rájuk igény, főleg miután - mint a Ve­­domosztyi moszkvai gazdasági napi­lap megírta - a kezdetben ígért, négy­zetméterenként 50-70 ezer rubeles ár mára a két-háromszorosára emelke­dett. Egy helyi étteremtulajdonos ar­ról beszélt a lapnak, hogy a játékok után hatalmas lesz a hoteltúlkínálat, hiszen csak a síversenyek helyszínén, Krasznaja Poljanában kilencezer új luxusszínvonalú férőhely létesült a já­tékokra, egész Szocsiban és környékén pedig 42 ezer szállodai szoba lesz. A súlyos költségnövekedés hátteré­ben elemzők egyrészt az átgondolatlan építkezéseket, másrészt a korrupciót látják. A BusinessWeek idéz olyan pél­dákat, amikor tisztviselők úgy ajánlot­tak több millió dolláros olimpiai meg­rendeléseket cégeknek, hogy azok­nak a munkák értékének 20-30 szá­zalékát vissza kellett volna fizetniük a megbízóiknak. A pénzek ilyen vissza­osztása gyakorlatilag mindennapos az orosz üzleti világban. Erre a Nemzet­közi Síszövetség svájci elnöke, Gian Franco Kasper is utalt, amikor január elején egy interjúban úgy vélekedett, hogy az olimpiai költségvetés harma­dát (18 milliárd dollárt) elsikkasztot­ták. Borisz Nyemcov ellenzéki politi­kus még nagyobbra becsüli a veszte­ségeket: egy tavaly májusban kiadott összesítésében arról írt, hogy szerinte 25-30 milliárd dollárt lophattak el. Látványos felelősségre vonás azon­ban csak egyszer történt. Egy éve - amikor Putyin egyik olimpiai szemlé­jén kiderült, hogy a tervezett 1,2 mil­liárd helyett nyolcmilliárd rubelbe ke­rült a síugrósánc, ráadásul az odave­zető utak még el sem készültek - me­nesztették az egyik fő beruházó cég éléről és az orosz olimpiai bizottság al­elnöki tisztéből Ahmed Bilalov üzlet­embert. Ő nyomban külföldre utazott, és azóta sem tért haza. Dmitrij Kozak arra hivatkozott, hogy az állami szám­vevőszék vizsgálatai sem mutattak ki visszaéléseket, és a korrupcióra uta­ló, objektív adatok hiányát emlegette múlt heti sajtóértekezletén Putyin is. Munkások a Jégcsarnok előtt FOTÓ: REUTERS - ALEXANDER DEMIANCHUK

Next