Népszabadság, 2014. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-01 / 27. szám
4 Népszabadság | 2014. február 1., szombat Az ügy: Folytatódó tiltakozás a paksi bővítés miatt Demonstráció Az Együtt-PM azt állítja, Orbán Viktor fél megkérdezni az embereket Rajtaütésszerű minisztériumfoglalás Boda András Rajtaütésszerűen elfoglalta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium épületének előterét az Együtt-PM tucatnyi tüntetője péntek délelőtt. A demonstrálók - köztük Szabó Rebeka, a PM országgyűlési képviselője - benyomultak a minisztériumba, és a portások pultja előtt egy nagy, Elég a titkolózásból! Népszavazást Paksról! feliratú transzparenst feszítettek ki. Eközben többen leültek a pult előtt a földre, és táblát akasztottak a nyakukba: Népszavazást Paksról! Végül az épület előterében a falakra, ajtókra és a jól látható helyre kifüggesztett Nemzeti együttműködés nyilatkozatára is Népszavazást Paksról! feliratú plakátokat ragasztottak. Noha már ennyiből is világosan kiderült, hogy az oroszokra bízott atomerőmű-bővítés, a titokban tető alá hozott Orbán-Putyin-megállapodás ellen tüntetnek, azért közösen skandálva többször is elsorolták a demonstrálók, mi miatt foglalták el a minisztériumot. „Elég a titkolózásból, elég a titkosított szerződésekből. Elég abból, hogy Orbán Viktor 3000 milliárd forintos adósságba veri az országot.” Mint kiderült, elegük van abból is, hogy a magyar energiaellátás 50 évre Oroszországtól függ majd, így „a sok antiorosz retorika után kiszolgáltatják az országot az oroszoknak”. És nem tetszik nekik az sem: minden magyarnak legalább félmillió forintot kell visszafizetnie az erőműbővítés miatt. „Elég a paktumpolitikából. Elég abból, hogy Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin Moszkvában dönt az ország jövőjéről” - skandálták. Szabó Rebeka mindezt azzal egészítette ki: elfogadhatatlannak tartják az atomerőmű tervezett bővítésének módját, ezért a Moszkvában erről kötött szerződések nyilvánosságra hozatalát, valamint népszavazást követelnek. A tüntetők utaltak arra, hogy csütörtökön a Nemzeti Választási Iroda elnöke elutasította Szigetvári Viktor, az Együtt társelnöke és Jávor Benedek, a PM társelnöke közös, az atomerőművi blokkok építése ügyében tett népszavazási kezdeményezését. Ennek kapcsán azt mondták: Orbán gyáva, fél kikérni az emberek véleményét, mondvacsinált okokra hivatkozva ellehetetlenítik a népszavazási kezdeményezésüket. A demonstrálókat a minisztérium egyik biztonsági őre és a tárca sajtófőnöke is hiába kérte távozásra, ezért mintegy másfél órával az épület „elfoglalása” után a rendőrök vették át az irányítást. Világossá tették a hálózsákkal is felszerelkezett, tehát hosszabb tartózkodásra is felkészült tüntetőknek, hogy mindenképp el kell menniük. A többszöri felszólításra sem mozduló demonstrálókat - mivel passzív ellenállást tanúsítottak - egyesével kivitték az épületből, majd előállították őket a rendőrségen a minisztérium működésének súlyos megzavarása miatt. Mindezt Szabó Rebeka úgy kommentálta: „Orbán Viktor Magyarországában a békésen tiltakozó, nyilvánosságot követelő tüntetőket elviszik a rendőrök, míg az oligarchák szabadon rabolhatják mindannyiunk vagyonát.” A képviselő - aki emlékeztetett, hogy vasárnap délután 15 órakor Budapesten, az Alkotmány utcában tüntetést tartanak az erőműbővítés ellen - hozzátette: lehet azt mondani, hogy az aktivisták megsértettek bizonyos jogszabályokat, de azt is látni kell, hogy Orbán Viktor „minden írott és íratlan szabályt megszegett”, amikor az országot évtizedekre eladósító paktumot kötött Putyinnal. A tiltakozókat egyesével vitték ki a minisztériumból, majd előállították őket a rendőrségen fotó: földi Imre Valki László nemzetközi jogász szerint miniszter és magáncég nem köthet államközi szerződést A paksi atomerőmű bővítése kapcsán nagy a bizonytalanság, de egyelőre úgy tűnik, hogy magáról a beruházásról a nemzetközi jog hatálya alá tartozó államközi szerződést még nem írtak alá - véli Valki László nemzetközi jogász. Államközi dokumentum az eddig megjelent információk szerint valószínűleg csak egy született: az érintettek kötelezettséget vállaltak az Európai Unió joganyagának szerves részét képező Euratom-szerződés betartására. Az Euratom ellenőrzi például azt, hogy a tagállamok miként tartják be a nukleáris energia békés felhasználására vonatkozó kötelezettségeiket. A nemzeti fejlesztési miniszter valamilyen megállapodást aláírt ugyan a Roszatom vezetőjével, ám egy tárcavezető és egy magáncég közötti kontraktus bizonyosan nem keletkeztet semmilyen nemzetközi közjogi kötelezettséget - állítja Valki. A dokumentum tartalma nem ismert, így viszont a szakértő azt nem zárja ki, hogy annak lehetnek - például a szerződés egyoldalú felmondása esetére kilátásba helyezett - magánjogi következményei. Valki László jelezte: az Alkotmánybíróság (AB) a nemzetközi szerződések alaptörvénnyel való összhangját erre irányuló kezdeményezés esetén, de akár hivatalból is vizsgálhatja. Az alkotmánybírák a megállapodást annyiban vizsgálhatják, hogy az nem tartalmaz-e az alaptörvénnyel ellentétes rendelkezést. Ha erre a következtetésre jutnának, úgy dönthetne az AB, hogy a köztársasági elnök ne erősítse meg a nemzetközi szerződést, és ne hirdesse ki az erről szóló törvényt. Annak sincs persze akadálya, hogy az alaptörvény-ellenességet utólag állapítsák meg - jelentette ki Valki. Emellett nyilván mérlegelés tárgya lehetne az is, hogy összeegyeztethető-e az alaptörvénynek az adósság csökkentésére vonatkozó klauzulájával az, ha egy háromezermilliárdos - a nemzeti jövedelem tíz százalékát kitevő - beruházást kormányzati garanciavállalás mellett bonyolítanak le. - A kormány köthet államközi szerződést, olyat azonban nem, amely valamely uniós kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné - hívta fel a figyelmet Magyar Gábor Brüsszelben élő ügyvéd. Szerinte e tekintetben kétséges, hogy egy igen nagy értékű beruházás közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül történő megvalósítása nem megy-e szembe a közösségi joggal. Például egy francia gyártó alapos okkal kifogásolhatná, hogy őt miért rekesztették ki a minden transzparenciát nélkülöző ügyletből. Hangsúlyozta: az Euratom-szerződés értelmében a tagállamoknak közölniük kell az Európai Unió bizottságával „a harmadik állammal, nemzetközi szervezettel vagy harmadik állam állampolgárával kötendő megállapodások vagy szerződések tervezeteit”, ha nukleáris energia felhasználásáról van szó. Brüsszel ilyenkor vizsgálja, hogy a kontraktus tervezete tartalmaz-e olyan rendelkezéseket, amelyek akadályozzák az Euratomszerződés alkalmazását, s ha igen, a tagállamnak a kifogásolt pontokat módosítania kell. (Lencsés Károly) Nem nyilvános kutatás Minimális többsége van a bővítésnek Hargitai Miklós Még az MVM és a Paksi Atomerőmű megrendelésére készült, meglehetősen célzatos tartalmú közvéleménykutatások is azt mutatják, hogy a bővítést minden második megkérdezett elutasítja - derül ki a Népszabadság birtokában lévő kutatási adatokból. A legutóbbi, tavaly ősszel elvégzett, de nyilvánosságra azóta sem hozott vizsgálat szerint a legtöbben népszavazáshoz kötnék az új blokkok felépítését. Az atomerőmű, illetve a tulajdonos MVM két évtizede rendszeresen vizsgálja a magyar közvéleménynek a nukleárisenergia-termeléssel, illetve konkrétan a paksi létesítménnyel kapcsolatos álláspontját. A felmérésekről készült összefoglalókat általában közzéteszik, az eredményekre pedig rendszeresen hivatkoznak a vállalati kommunikációban. Visszatérő állítás például, hogy a magyar lakosság háromnegyede pozitívan viszonyul a paksi atomerőműhöz. Tavaly tavasszal kisebb sajtóvita lett abból, hogy a vállalatcsoport nem publikálta az aktuális közvélemény-kutatás adatsorát, miközben változatlanul a közvélemény „atompártiságáról” nyilatkozott a vizsgálatra hivatkozva. A 2013 őszén készült vizsgálat tanúsága szerint a titkolózás korántsem indokolatlan: az adatok azt mutatják, hogy ebben az időközben a belpolitika fókuszába került kérdésben a többség nem osztozik a kormány aggálytalan derűlátásában. A TNS Hoffmann adatfelvétele nyomán készült összefoglaló szeptember 23-i dátumozású. A vizsgálat országos reprezentatív mintán készült a rétegzett mintavétel módszerével. Az eredmények alapján a magyar lakosság abszolút többsége szerint a következő évtizedben a megújulók válnak a legmegbízhatóbb energiaforrássá, és ez a technológia lesz a lakosság legbiztonságosabb ellátásának eszköze. Azt is világosan látják a válaszadók, hogy a legkisebb környezetkárosító hatás a zöldenergiától várható: a kérdezettek 78 százaléka szavazott erre, míg az atom csak 10 százalékot kapott. A lakosság 27 százaléka válaszolt úgy, hogy akár többet is fizetne az áramért, ha tudná, hogy zöldforrásból jön. Az a bizonyos 75 százalékos elfogadottság (a paksi erőműre nézve) egy többértelmű és könnyen félreérthető kérdésből jön: „Egyetért-e ön azzal, hogy Magyarországon működik atomerőmű?” A megkérdezettek közel fele azt hiszi, hogy Magyarországon az atomerőmű a legolcsóbb áramforrás, ez azonban nem igaz: a már megtérült (vagyis a banki hitelüket visszafizetett, 6-8 éves) szélerőművek olcsóbban termelnek a régi, már amortizálódott paksi blokkoknál is. 2013 őszén a válaszadók 51 százaléka értett egyet új atomerőművi blokkok építésével, 45 százalék elutasította azt, 4 százalék pedig nem válaszolt. A kutatás talán legérdekesebb megállapítása a népszavazás témájára vonatkozik. Arra a kérdésre, „Ön a paksi atomerőmű új blokkal történő bővítésének engedélyét milyen társadalmi feltételekhez kötné?”, 57 százaléknyian azt felelték, hogy országos népszavazást szeretnének. 12 százalék szerint elegendő lenne a parlamenti döntés, a kormányra pedig mindössze 9 százaléknyian bíznák a végső szó kimondását. Ön a Paksi Atomerőmű új blokkokkal történő bővítésének engedélyét milyen társadalmi feltételekhez kötné az alábbiak közül? SZÁZALÉK FORRÁS: TNS HOFFMANN, MVM CSOPORT / NÉPSZABADSÁG-GRAFIKA