Népszabadság, 2014. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2014-02-01 / 27. szám

4 Népszabadság | 2014. február 1., szombat Az ügy: Folytatódó tiltakozás a paksi bővítés miatt Demonstráció Az Együtt-PM azt állítja, Orbán Viktor fél megkérdezni az embereket Rajtaütésszerű minisztériumfoglalás Boda András Rajtaütésszerűen elfoglalta a Nemze­ti Fejlesztési Minisztérium épületének előterét az Együtt-PM tucatnyi tünte­tője péntek délelőtt. A demonstrálók - köztük Szabó Rebeka, a PM ország­­gyűlési képviselője - benyomultak a minisztériumba, és a portások pult­ja előtt egy nagy, Elég a titkolózásból! Népszavazást Paksról! feliratú transz­parenst feszítettek ki. Eközben többen leültek a pult előtt a földre, és táblát akasztottak a nyakukba: Népszava­zást Paksról! Végül az épület előteré­ben a falakra, ajtókra­­ és a jól látható helyre kifüggesztett Nemzeti együtt­működés nyilatkozatára­­ is Népsza­vazást Paksról! feliratú plakátokat ra­gasztottak. Noha már ennyiből is világosan ki­derült, hogy az oroszokra bízott atom­erőmű-bővítés, a titokban tető alá ho­zott Orbán-Putyin-megállapodás el­len tüntetnek, azért közösen skandál­va többször is elsorolták a demonstrá­lók, mi miatt foglalták el a minisztériu­mot. „Elég a titkolózásból, elég a titko­sított szerződésekből. Elég abból, hogy Orbán Viktor 3000 milliárd forintos adósságba veri az országot.” Mint kide­rült, elegük van abból is, hogy a magyar energiaellátás 50 évre Oroszországtól függ majd, így „a sok antiorosz retorika után kiszolgáltatják az országot az oro­szoknak”. És nem tetszik nekik az sem: minden magyarnak legalább félmillió forintot kell visszafizetnie az erőműbő­vítés miatt. „Elég a paktumpolitikából. Elég abból, hogy Orbán Viktor és Vla­gyimir Putyin Moszkvában dönt az ország jövőjéről” - skandálták. Szabó Rebeka mindezt azzal egészítette ki: elfogadhatatlannak tartják az atom­erőmű tervezett bővítésének módját, ezért a Moszkvában erről kötött szer­ződések nyilvánosságra hozatalát, va­lamint népszavazást követelnek. A tüntetők utaltak arra, hogy csü­törtökön a Nemzeti Választási Iroda elnöke elutasította Szigetvári Viktor, az Együtt társelnöke és Jávor Bene­dek, a PM társelnöke közös, az atom­­erőművi blokkok építése ügyében tett népszavazási kezdeményezését. En­nek kapcsán azt mondták: Orbán gyáva, fél kikérni az emberek vélemé­nyét, mondvacsinált okokra hivatkoz­va ellehetetlenítik a népszavazási kez­deményezésüket. A demonstrálókat a minisztérium egyik biztonsági őre és a tárca sajtó­főnöke is hiába kérte távozásra, ezért mintegy másfél órával az épület „elfog­lalása” után a rendőrök vették át az irá­nyítást. Világossá tették a hálózsákkal is felszerelkezett, tehát hosszabb tar­tózkodásra is felkészült tüntetőknek, hogy mindenképp el kell menniük. A többszöri felszólításra sem mozduló demonstrálókat - mivel passzív ellen­állást tanúsítottak - egyesével kivitték az épületből, majd előállították őket a rendőrségen a minisztérium mű­ködésének súlyos megzavarása miatt. Mindezt Szabó Rebeka úgy kommen­tálta: „Orbán Viktor Magyarországá­ban a békésen tiltakozó, nyilvánossá­got követelő tüntetőket elviszik a rend­őrök, míg az oligarchák szabadon ra­bolhatják mindannyiunk vagyonát.” A képviselő - aki emlékeztetett, hogy va­sárnap délután 15 órakor Budapesten, az Alkotmány utcában tüntetést tar­tanak az erőműbővítés ellen - hozzá­tette: lehet azt mondani, hogy az ak­tivisták megsértettek bizonyos jogsza­bályokat, de azt is látni kell, hogy Or­bán Viktor „minden írott és íratlan sza­bályt megszegett”, amikor az országot évtizedekre eladósító paktumot kötött Putyinnal. A tiltakozókat egyesével vitték ki a minisztériumból, majd előállították őket a rendőrségen fotó: földi Imre Valki László nemzetközi jogász szerint miniszter és magáncég nem köthet államközi szerződést A paksi atomerőmű bővítése kapcsán nagy a bizonytalanság, de egyelőre úgy tűnik, hogy magáról a beruházásról a nemzetközi jog hatálya alá tartozó államközi szerződést még nem írtak alá - véli Valki László nemzetközi jogász. Államközi dokumentum az eddig meg­jelent információk szerint valószínűleg csak egy született: az érintettek köte­lezettséget vállaltak az Európai Unió joganyagának szerves részét képező Euratom-szerződés betartására. Az Euratom ellenőrzi például azt, hogy a tagállamok miként tartják be a nuk­leáris energia békés felhasználására vonatkozó kötelezettségeiket. A nemzeti fejlesztési miniszter valamilyen megállapodást aláírt ugyan a Roszatom vezetőjével, ám egy tárca­vezető és egy magáncég közötti kont­raktus bizonyosan nem keletkeztet semmilyen nemzetközi közjogi kötele­zettséget - állítja Valki. A dokumentum tartalma nem ismert, így viszont a szakértő azt nem zárja ki, hogy annak lehetnek - például a szerződés egyol­dalú felmondása esetére kilátásba helyezett - magánjogi következményei. Valki László jelezte: az Alkotmánybí­róság (AB) a nemzetközi szerződések alaptörvénnyel való összhangját erre irányuló kezdeményezés esetén, de akár hivatalból is vizsgálhatja. Az al­kotmánybírák a megállapodást annyi­ban vizsgálhatják, hogy az nem tartal­­maz-e az alaptörvénnyel ellentétes ren­delkezést. Ha erre a következtetésre jutnának, úgy dönthetne az AB, hogy a köztársasági elnök ne erősítse meg a nemzetközi szerződést, és ne hirdes­se ki az erről szóló törvényt. Annak sincs persze akadálya, hogy az alap­­törvény-ellenességet utólag állapítsák meg - jelentette ki Valki. Emellett nyilván mérlegelés tárgya lehetne az is, hogy összeegyeztethető-e az alap­törvénynek az adósság csökkentésére vonatkozó klauzulájával az, ha egy háromezermilliárdos - a nemzeti jö­vedelem tíz százalékát kitevő - beru­házást kormányzati garanciavállalás mellett bonyolítanak le. - A kormány köthet államközi szer­ződést, olyat azonban nem, amely valamely uniós kötelezettség teljesí­tését lehetetlenné tenné - hívta fel a figyelmet Magyar Gábor Brüsszelben élő ügyvéd. Szerinte e tekintetben kétséges, hogy egy igen nagy értékű beruházás közbeszerzési eljárás lefoly­tatása nélkül történő megvalósítása nem megy-e szembe a közösségi jog­gal. Például egy francia gyártó alapos okkal kifogásolhatná, hogy őt miért rekesztették ki a minden transzparen­­ciát nélkülöző ügyletből. Hangsúlyozta: az Euratom-szerződés értelmében a tagállamoknak közölniük kell az Euró­pai Unió bizottságával „a harmadik állammal, nemzetközi szervezettel vagy harmadik állam állampolgárával köten­dő megállapodások vagy szerződések tervezeteit”, ha nukleáris energia fel­­használásáról van szó. Brüsszel ilyen­kor vizsgálja, hogy a kontraktus terve­zete tartalmaz-e olyan rendelkezése­ket, amelyek akadályozzák az Euratom­­szerződés alkalmazását, s ha igen, a tagállamnak a kifogásolt pontokat módosítania kell. (Lencsés Károly) Nem nyilvános kutatás Minimális többsége van a bővítésnek Hargitai Miklós Még az MVM és a Paksi Atomerőmű megrendelésére készült, meglehető­sen célzatos tartalmú közvélemény­kutatások is azt mutatják, hogy a bő­vítést minden második megkérdezett elutasítja - derül ki a Népszabadság birtokában lévő kutatási adatokból. A legutóbbi, tavaly ősszel elvégzett, de nyilvánosságra azóta sem hozott vizsgálat szerint a legtöbben népsza­vazáshoz kötnék az új blokkok felépí­tését. Az atomerőmű, illetve a tulajdo­nos MVM két évtizede rendszeresen vizsgálja a magyar közvéleménynek a nukleárisenergia-termeléssel, illet­ve konkrétan a paksi létesítménnyel kapcsolatos álláspontját. A felméré­sekről készült összefoglalókat általá­ban közzéteszik, az eredményekre pe­dig rendszeresen hivatkoznak a válla­lati kommunikációban. Visszatérő ál­lítás például, hogy a magyar lakosság háromnegyede pozitívan viszonyul a paksi atomerőműhöz. Tavaly tavasszal kisebb sajtóvi­ta lett abból, hogy a vállalatcsoport nem publikálta az aktuális közvéle­mény-kutatás adatsorát, miközben változatlanul a közvélemény „atom­­pártiságáról” nyilatkozott a vizsgálat­ra hivatkozva. A 2013 őszén készült vizsgálat tanúsága szerint a titkoló­zás korántsem indokolatlan: az ada­tok azt mutatják, hogy ebben az idő­közben a belpolitika fókuszába került kérdésben a többség nem osztozik a kormány aggálytalan derűlátásában. A TNS Hoffmann adatfelvétele nyomán készült összefoglaló szept­ember 23-i dátumozású. A vizsgálat országos reprezentatív mintán ké­szült a rétegzett mintavétel módsze­rével. Az eredmények alapján a ma­gyar lakosság abszolút többsége sze­rint a következő évtizedben a meg­újulók válnak a legmegbízhatóbb energiaforrássá, és ez a technológia lesz a lakosság legbiztonságosabb el­látásának eszköze. Azt is világosan látják a válaszadók, hogy a legkisebb környezetkárosító hatás a zöldener­giától várható: a kérdezettek 78 szá­zaléka szavazott erre, míg az atom csak 10 százalékot kapott. A lakosság 27 százaléka válaszolt úgy, hogy akár többet is fizetne az áramért, ha tud­ná, hogy zöldforrásból jön. Az a bizonyos 75 százalékos el­fogadottság (a paksi erőműre néz­ve) egy többértelmű és könnyen fél­reérthető kérdésből jön: „Egyetért-e ön azzal, hogy Magyarországon mű­ködik atomerőmű?” A megkérdezet­tek közel fele azt hiszi, hogy Magyar­­országon az atomerőmű a legolcsóbb áramforrás, ez azonban nem igaz: a már megtérült (vagyis a banki hite­lüket visszafizetett, 6-8 éves) szélerő­­művek olcsóbban termelnek a régi, már amortizálódott paksi blokkok­nál is. 2013 őszén a válaszadók 51 szá­zaléka értett egyet új atomerőművi blokkok építésével, 45 százalék eluta­sította azt, 4 százalék pedig nem vá­laszolt. A kutatás talán legérdekesebb megállapítása a népszavazás témájá­ra vonatkozik. Arra a kérdésre, „Ön a paksi atomerőmű új blokkal történő bővítésének engedélyét milyen társa­dalmi feltételekhez kötné?”, 57 száza­léknyian azt felelték, hogy országos népszavazást szeretnének. 12 szá­zalék szerint elegendő lenne a par­lamenti döntés, a kormányra pedig mindössze 9 százaléknyian bíznák a végső szó kimondását. Ön a Paksi Atomerőmű új blokkokkal történő bővítésének engedélyét milyen társadalmi feltételekhez kötné az alábbiak közül? SZÁZALÉK FORRÁS: TNS HOFFMANN, MVM CSOPORT / NÉPSZABADSÁG-GRAFIKA

Next