Népszabadság, 2014. március (72. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-01 / 51. szám
A közszférában dolgozók tiltakoztak a görög fővárosban a megszorítások ellen. A rohamrendőrökkel is összetűzésbe keveredtek néhányan. FOTÓ: REUTERS - YORGOS KARAHALIS BOSZNIAI TÜNTETÉSEK Az államelnök szerint nem volt államcsíny Bosznia-Hercegovina háromtagú államelnökségének horvát tagja szerint az országban folyó tüntetések nem számítanak államcsínynek. A szarajevói Oslobodjenje című napilap pénteki számában megjelent interjúban Zeljko Komsic azt is kifejtette, hogy a Tuzlában, Szarajevóban és más boszniai városokban lezajlott február eleji incidensek megismétlődhetnek, és a tüntetések új hulláma „pusztítóbb lesz a mostaninál, pusztító, mint egy földrengés. Amennyiben nem csapunk le a korrupcióra és a bűnözésre, szinte biztos, hogy ez megtörténik (...) A tüntetések a Bosznia-Hercegovinában uralkodó igazságtalanság (...), általános gazdasági és szociális katasztrófa miatt törtek ki és azért, mert remény sincs arra, hogy jobb legyen. (...) A politika semmilyen szociális szolidaritást nem mutat a nép iránt”, részletezte a bosznia-hercegovinai soros elnök. Bakir Izetbegovics, az államelnökség bosnyák tagja korábban azt mondta, hogy a megmozdulások mögött felfedezhető szervezettség, amelynek célja államcsíny volt. Nyomozást sürgetett annak kiderítésére, hogy kik állnak az események hátterében. (MTI) VATIKÁN Nyitna a pápa az elváltak felé Újabb kaput nyitott az elvált hívők előtt Ferenc pápa, aki pénteken kijelentette: nem szabad elítélni azt, akinek tönkrement a házassága. Az egyházfő a gyakran kudarcot valló szerelmekről beszélt a vatikáni Szent Márta Házban bemutatott mise homíliájában. A templomi házasságot kötött, majd elvált hívőknek az egyházba való visszafogadása régóta napirenden van, téma lesz az egyházfő által októberre kitűzött rendkívüli püspöki szinóduson is. Tavaly októberben a német Freiburg egyházmegyéje lelkipásztori irányelveket bocsátott ki az elvált hívőknek a szentségekben való részesítéséről. A Vatikán nevében erre Gerhard Ludwig Müller, a Hittani Kongregáció prefektusa válaszolt, az irányelvek visszavonását sürgetve. Elemzők akkor úgy látták, Freiburg elébe vágott az októberi szinódus esetleges döntésének. (MTI) KUBA Meghalt az emigráns tábornok Szerdán meghalt Huber Matos, az 1959- es kubai forradalom egyedüli emigrációban élő vezetője. Matos tábornok volt a forradalom vezetője Fidel Castro mellett. Ám egy évvel azután, hogy Castro és Camilo Cienjuegos oldalán bevonult Havannába, árulás vádjával húsz évre ítélték. Saját bevallása szerint csalódott a forradalomban, amelyből „bosszúálló kommunista gépezet” lett. Matost a börtönéből 1979-ben engedték ki, ekkor az Egyesült Államokba ment. (Munkatársunktól) VASÁRNAPI INTERJÚ Pesten mindent jobban akarnak tudni Létezik az anyaországban egy idealizált elképzelés a kisebbségekről, főleg 1989 óta - mondja Huncík Péter felvidéki író. Vasárnap keresse a Nol.hu-n, hétfőn a lapban! 2014. március 1., szombat | Népszabadság 324 óra ELNÖKVÁLASZTÁS SZLOVÁKIÁBAN A magyaroknak „nem tetszik az orbáni jelszó” Két héttel a szlovákiai elnökválasztás előtt a felvidéki magyarok egyharmada még nem tudja, hogy kire szavazzon. Csaknem egynegyedük pedig biztosan nem megy el voksolni - derül ki a pozsonyi Focus közvélemény-kutató pénteken nyilvánosságra hozott adataiból. Ezek szerint Bárdos Gyulára, a Magyar Közösség Pártjának jelöltjére a megkérdezett magyarok 31,9 százaléka szavazna, 18 százalékuk pedig valamelyik szlovák vetélytársára. A magyar jelöltet elsősorban saját pártjának szimpatizánsai (72,4 százalék) támogatják, a Bugár Béla vezette Híddal rokonszenvezőknek viszont alig a fele (48,1 százalék) választaná őt. Szlovákiai politikai elemzők szerint a felvidéki magyarokat elsősorban a két párt közötti viszálykodás kedvetleníti el, ezért sokan távol maradnak a voksolástól, mások viszont inkább arra a szlovák jelöltre szavaznak majd, akinek van némi esélye Robert Fico jelenlegi kormányfő legyőzésére, aki most jelentős előnnyel vezet. Peter Morvay a pozsonyi Sme pénteki számában megjelent kommentárjában úgy véli, hogy viszonylag sok az olyan szlovákiai magyar, akinek ugyan Bárdossal semmi baja, ennek ellenére nem kívánnak rá szavazni, mert olyan párt jelöltje, amely feltétlenül támogatja Orbán Viktort. Ráadásul az MKP jelöltje még a választási jelszavát is (Merjünk nagyok lenni!) a magyar kormányfő-pártelnöktől vette át, mutat rá az ismert szlovák publicista. Megkeresésünkre Bárdos azt válaszolta, hogy majd a végeredményt kommentálja, addig csak a kampányhajrával, programjának minél hatékonyabb népszerűsítésével foglalkozik. A február végi szlovákiai közvélemény-kutatások egyik további meglepetése, hogy a 38,8 százalékos támogatottsággal rendelkező Fico mögé a második helyre Andrej Kiska független vállalkozó jött fel, akire a megkérdezettek több mint 23 százaléka voksolna. Harmadik helyen a szlovák kereszténydemokrata Radoslav Procházka és Milan Knazko színész és rendszerváltó néptribun áll, egyaránt 9,5 százalékkal. Bárdos támogatottsága öt százalék körüli. Politikai elemzők egybehangzó állítása szerint Kiska váratlan előretörése azt igazolja, hogy egyre többen független, civil jelöltet szeretnének államfőnek, mert elegük van a politikusok viszálykodásaiból és korrupciós botrányaiból, másrészt pedig nem kívánják az egypártrendszer visszatérését. Fico győzelme esetén ugyanis a jelenlegi házelnökhöz hasonlóan az államfő is, valamint az új miniszterelnök is a Smer-SD jelöltje lenne. (Pozsonyi tudósítónktól) FOTÓ: SOMOGYI TIBOR Csütörtökön tartották a bécsi báli szezon egyik legrangosabb eseményét, az Operabált. A nyitótáncot 144 elsőbálozó pár mutatta be. A nagy presztízsű bált a hagyományoknak megfelelően az osztrák elnök nyitotta meg. A legolcsóbb jegy 250 euró, körülbelül 77 ezer forint volt. fotó: reuters/leonhard foeger MENEKÜLTHULLÁM Vonzó célpont lett Melilla Több mint kétszáz afrikai menekült, köztük egy 15 éves kameruni lány jutott be tegnap az észak-afrikai spanyol enklávé, Melilla területére. Ő az első nő, akinek sikerült átjutni a kerítésen - emlékeztetnek a spanyol hírforrások. A hét elején száz menekült verekedte át magát a hat méter magas kerítésen. Ezúttal háromszázan indultak neki reggel fél hétkor. A spanyol kormány helyi képviselete szerint egy másik csoport a határátkelőhelyen akart áttörni, néhányuknak sikerült is. Szinte már rutineljárásnak számít az „ostrom” utáni orvosi kezelés. Több bevándorló a kezét és a lábát sértette fel a szögesdróton átmászva, de megsebesült több határőr is, akikre a bevándorlók kövekkel, botokkal és üvegekkel támadtak. Egy illegális migránst pedig erőszak miatt őrizetbe vettek. Az afrikaiak többsége Kamerunból és Guineából származik. Szinte győzelmi mámorban ünnepelték az utcán, hogy sikerült bejutniuk az „ígéret földjére”: a spanyol szabályok szerint ugyanis - amíg menedékkérelmüket el nem bírják - spanyol felségterületen maradhatnak. Egy korábbi csoportot épp csütörtökön szállítottak át Spanyolországba, egy ottani menekülttáborba. Melillán ugyanis egyre kevesebb a hely. A bevándorlókat befogadó központban ezerháromszázan zsúfolódtak össze, háromszor annyian, mint ahány embert hivatalosan be tudnának fogadni. A központ igazgatója, Carlos Montero bejelentette, hogy több élelmiszert és sátrakat kért a hadseregtől és a Vöröskereszttől. Montero nem zárta ki, hogy újabb menekültekre is számítani kell. Az El País korábban azt írta, hogy 30 ezer szubszaharai menekült várakozik a környéken, lesve az alkalmat, hogy bejuthasson a spanyol enklávéba. A spanyol belügyminiszter időközben igyekszik lehűteni a bevándorlók várakozásait: a hét elején már egy olyan megállapodásról tárgyalt marokkói kollégájával, amely lehetővé tenné, hogy azonnal visszaküldhessék Marokkóba a spanyol enklávé területére erőszakkal behatoló bevándorlókat. (Munkatársunktól) FOTÓ: REUTERS -JESUS BLASCO DE AVELLANEDA OROSZORSZÁG Navalnijt „elvágták” a külvilágtól Április végéig házi őrizetbe helyezték Alekszej Navalnijt. Az orosz ellenzéki politikus közvetlen hozzátartozóin, ügyvédein és a nyomozókon kívül senkivel sem beszélhet, nem adhat fel levelet vagy csomagot, nem telefonálhat, nem használhatja az internetet, és nem érintkezhet a sajtóval sem. A mentőknek vagy a tűzoltóknak is csak akkor telefonálhat, ha erre előbb engedélyt kér a nyomozóktól. A Vlagyimir Putyin legkíméletlenebb ellenfelének tartott, korrupcióellenes küzdelméről ismertté vált politikust tavaly egy nagy értékű sikkasztási ügyben előbb letöltendő börtönbüntetésre ítélték, majd az ítéletet felfüggesztettre változtatták. Azóta újabb, ezúttal csalási ügyben feitült ellene és fivére ellen büntetőeljárás. A bíróság zárolta vagyonukat. A neves orosz ellenzéki a 2011-2012-es oroszországi nagyszabású hatalomellenes megmozdulások egyik fő szervezője. Az internethasználat megtiltása komoly csapás számára, mert az általa feltárt korrupciós ügyekről is a közösségi portálokon számolt be. (MTI) VENEZUELA A karnevál alatt is tüntetnek a diákok Erőszakba torkollott a venezuelai kormányellenes tüntetések újabb epizódja. A békésen induló demonstráció ismét erőszakos véget ért, amikor a rendőrség és a Nemzeti Gárda könnygázzal igyekezett oszlatni a tömeget, mire a diákok kőzáporral válaszoltak. Ezzel egy időben utcára vonultak a kormánypárti tüntetők is, akik a Caracazo - vagyis az 1989-es megszorítások elleni lázadás - huszonötödik évfordulóját ünnepelték. Tegnap karnevál is kezdődött, és az ellenzéki tüntetők szerint Nicolás Maduro elnök egyértelműen azért hozta előrébb az egyhetes ünneplést, hogy így vessen véget a tüntetéseknek. A diákok vezetője azonban leszögezte, eszük ágában sincs ünnepelni, és vasárnapra újabb „nagyszabású” tüntetést helyezett kilátásba. Az első demonstrációkat február 12-én tartották a nyugati Tachira és Merida államban, miután egy diáklány erőszak áldozata lett. A diákok eredetileg a híresen rossz közbiztonság miatt vonultak utcára, de később többen is csatlakoztak a tüntetőkhöz, akik most már az áruhiány, az infláció és a bűnözés miatt is tiltakoznak. A tüntetéshullámnak hivatalos források szerint 13 halottja van. (Munkatársunktól) UGANDA: „MELEGTÖRVÉNY” 90 millió dollárt vonhat el a Világbank A Világbank közölte: határozatlan időre felfüggeszti az Ugandának járó 90 millió dolláros hitel folyósítását, miután Yoweri Museveni elnök hétfőn aláírta a sokat vitatott melegellenes törvényt. A Világbank meg akar bizonyosodni róla, hogy az új törvény nem érinti hátrányosan azokat a programokat, amelyeket a hitel finanszírozna. Az összeg egyébként az egészségügyi rendszert támogatná. A The Washington Post hasábjain a Világbank elnöke, Jim Yong Kim már korábban figyelmeztetett, hogy a melegek jogait sértő törvényeknek „súlyos következményei lehetnek egy ország versenyképességét illetően, hiszen a vállalatok nem szívesen fektetnek be vagy terjeszkednek olyan országban”, ahol ilyen a klíma. Ugandában még egy, a gyarmati időkből származó törvény alapján eddig is bűncselekménynek számított a homoszexualitás, ám az új törvény értelmében életfogytiglani börtönbüntetés járhat a „súlyos” homoszexualitásért. (Munkatársunktól)