Népszabadság, 2014. március (72. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-14 / 62. szám

2014. március 14., péntek | Népszabadság 15 Kultúra Pesti Vigadó Visszahistorizált épületbe költözhet a Magyar Művészeti Akadémia Ma nyit, egy hónap múlva kész Csordás Lajos Még nem ért véget a 2004 óta folyó fel­újítás, pénteken este mégis megnyílik a Pesti Vigadó. Az épület végül is hasz­nálható, néhány oldalsó terem, a föld­szinti étterem és a negyedik emeleti színházterem megnyitása csúszik csak egy hónapot a közbeszerzés elhúzódá­sa miatt. Ettől még Orbán Viktor mi­niszterelnök pénteken átadhatja a kul­csokat a Vigadó új tulajdonosának, a Magyar Művészeti Akadémiának. A műakadémia elnöke, Fekete György a csütörtöki sajtóbejáráson élete egyik legörömtelibb pillanatának nevezte az épület átvételét, s mint megjegyez­te, elképesztő a felelősség is, amit vele együtt kapnak, ettől kezdve művészeti produkciókkal is állandóan bizonyíta­nia kell az MMA-nak. A bejáráskor még lázasan munkál­kodtak a kész termekben is, a föld­szinten az utolsó simításokat végez­ték, a második emeleti díszteremben a pénteki esemény díszletein, hango­sításán dolgoztak, a tetőtéri kiállítóte­remben pedig a Makovecz-életműkiál­­lítás utolsó makettjeit szerelték. A II. világháborúban elpusztult Vi­gadó felújítását a hetvenes években erősen befolyásolta a kor ízlése: a nagy belmagasságú történeti tereket több helyen födémekkel osztották meg, Feszl Frigyes nyolcszögletes kőoszlo­paira betonköpenyt húztak, a díszte­rem tönkrement mennyezetét pedig modern stílusú álmennyezettel he­lyettesítették, öt méterrel alacsonyab­ban az eredetinél. Most ezektől a meg­oldásoktól igyekeztek megszabadul­ni. Ugyanakkor, Kralovánszky Réka, majd Fehérváry Rudolf tervei alapján, a történeti tereket lehetőleg nem sért­ve, most is születtek új, modern terek. Például az eddig csak irodai és tech­nikai célokra használt ötödik és hato­dik emeleten kialakított kiállítótermek teljesen új szernek. A ház technikai fel­szereltsége is XXI. századi lett, a fűtés, a hűtés, a színpadtechnika, a világítás és a liftek is. S mindezt sikerült a dí­szek mögé rejteni. Összhatásában te­hát a 2004 előttinél jóval konzervatí­vabb, visszahistorizált épületbe léphe­tünk be, amely azonban mai színvonal egész épületben Seres András és kollé­lon működik. gát munkája. Kivéve a freskókat. A fő-Helyreállították a foyer T alakját a lépcsőház nagy Than Mór-festményét, földszinten, vagyis az előteret kérész­ Argírus királyfi megérkezését Tündér­­tező egykori „kocsiátjáró” hosszú folyó- országba Herling Zsuzsa restaurálta saját, melynek végei korábban be vol- Than allegorikus lépcsőházi alakjai­­nak építve. Tizenhárom felújított karos­sal, a Tánccal, a Zenével, a Szerelem­csillár ragyogj­a be, bár több is lehetne, mely a Humorral és más vigalmi mű­mint azt néhány üresen maradt bolt­­zsákkal együtt, köz mutatja. A boltközöknél feltűnik A ház szíve a második emeleti a halvány olíva, bordó és arany árnya- nagyterem, melynek belmagassága larokban csillogó díszítőfestés, mely az háromemeletnyi. Ebben zajlottak va­laha azok a nagy koncertek, melyek­nek emléktáblái szerte az épületen megtalálhatók. Itt új a parkett, meg­újult a díszítőfestés, és végre vissza­épült a háborúban beszakadt erede­ti mennyezet pontos mása: bordákkal tagolt díszítéssel és közepén a magyar címerrel. Figyelmet érdemel a légtért uraló két hatalmas csillár: a 106 karú világítótesteket Móré János készítette el újra az eredeti Feszi-csillárokról ké­szült fotók alapján. A nagyterembe már beállították a gálaműsorhoz a színpadot, a hal­ványzöld plüsshuzatú karszéksorokat és a mennyezetről függesztett világí­tópaneleket. A színpad régi helyére, az északi, Vigadó utcai oldalra került, mögötte a nagyteremhez csatlakozva a művészek várakozóterme nyílik. Az el­lenkező oldalon, a díszterem Deák Fe­renc utcai végéhez csatlakozik a cse­megetár, azaz a büfé, kényelmes, tejes­­kávészínű műbőr kanapékkal. A negyedik emelet szintjén helyez­kednek el a nagyterem galériái, és észa­ki oldalán az egy hónap múlva elkészü­lő színházterem, a délin pedig az elnöki tárgyaló és egy kis konferenciaterem. Korábban itt hangstúdiók voltak. Az ötödik szinten és a díszterem fölötti hatodik szinten teljesen új ki­állítótereket hoztak létre. Különö­sen izgalmas a hatodik emeleti terem, amely acélvázas üvegtetőt kapott. In­nen egyébként a tetőteraszra is ki le­het sétálni, ahonnan remek kilátás nyílik a városra. A felújítás Takács Viktor kormány­­biztos tájékoztatása szerint 4,5 milli­árd forintból készült el a Reneszánsz Zrt., majd 2011-től a Laki Zrt. generál­kivitelezésében. Az eredmény hétfőtől megnézhető, belépődíj ellenében. A nyitóceremóniára kész koncertterem a rekonstruált Feszi-csillárokkal fotó: Reviczky Zsolt Nemzeti és ellenzéki A negyedik átalakítás Vári György A Vigadó mai helyén a XVIII. század végéig a várost védő Rondella állt, a reformkorban kezdődött el a pestiek által igé­nyelt táncterem építése (Pol­lack Mihály kapott rá megbí­zást), amely egyfelől bálok hely­színe volt - 1833-ban rögtön egy bállal kezdte meg működé­sét­­, másfelől kiemelt kulturá­lis események színtere, jelleg­zetes reformkori projektként a nemzeti reprezentáció felleg­vára is. Már születésekor vilá­gos volt, hogy a nemzeti kultú­ra szimbólumának szánják, a magyar szellem dicsőségét jel­zik a rendre ismétlődő, fényes névsorok, amelyek az épület történetének leírásait uralják. Fellépett itt Erkel Ferenc, jóté­konysági koncertet adott Liszt Ferenc az 1838-as árvíz után, itt zajlott I. Ferenc József Voronic­­zási bankettje 1867-ben. Igaz, ez már az osztrák ágyúk tüzétől elpusztult épület helyére emelt új házban történt. Ennek épít­tetője, Feszl Frigyes, úgymond, „magyar stílust” akart terem­teni. Aztán „itt született meg Pest, Buda és Óbuda egyesíté­sével Budapest” is, ahogy a Vi­gadó honlapján a Magyar Mű­vészeti Akadémia támogatásá­val kiadott könyvből összeállí­tott történeti összefoglaló fo­galmaz. A „második” Vigadó követ­kező, kerek 80 egybefüggő évé­ben, a modernizálódó Magyar­­ország pár évtizedes „aranyko­rában”, majd a két háború kö­zött, egészen a „régi” Magyar­­ország végérvényes pusztulá­sáig a nemzeti és a társadalmi reprezentáció, a rongyrázás és az újító magaskultúra történe­te fonódik össze benne. Osztott termeiben adományt a szegé­nyeknek kegyesen Horthy Mik­­lósné, itt bontott zászlót Im­­rédy Béla miniszterelnök Ma­gyar Élet Mozgalma is, de fel­lépett falai közt Debussy, Liszt és Wagner együtt. Prokofjev zongorázott, Richard Strauss vezényelt. Itt koncertezett elő­ször a legmerészebb zenei for­radalmár, Bartók Béla is. Volt egy kevésbé ismert, „al­ternatív” Vigadó is. A legalitás határain billegő, Hont Ferenc­­féle Független Színpad Cso­konai-, Petőfi-, Ady- és József Attila-műsorai a Vigadói Es­tek keretében hangzottak el a negyvenes években. Ebben sze­repelt például Gábor Miklós, Gobbi Hilda és Major Tamás. Aztán az ostrom során a ház a régi Magyarországgal együtt - jórészt - elpusztult, mert a németek az utolsó percig véd­ték Budapestet. És csak 1980- ban nyílt meg újra, természete­sen március 15-én. A reprezentálás mellett új­ra felbukkant az alternatív, a fennálló politikai állapotokkal is kritikus szellem. A formáli­san a KISZ szervezésében zaj­ló, valójában teljesen független Kortárs Művészeti Fórumnak a 250 fős kamarateremben zaj­ló rendezvényein a visszaemlé­­kezők szerint mindig telt ház volt. „Itt szervezték és szerkesz­tették a József Attila Kör (JAK) keretfolyóiratát, A Lapot. A fő­­szerkesztő Csaplár Vilmos lett. Ez a keretlap valójában négy különböző irányzatú folyóira­tot foglalt magába - a poszt­modern, Kukorelly vezette A ’84-es kijáratot, a Szkárosi, Szi­lágyi, Bernáth(y) szerkesztette neoavantgárd Új Hölgyfutárt, a népnemzeti Dolog és Szel­lemet, valamint az eklektikus, nemzeti avantgárd, ma is mű­ködő, Turcsány Péter szerkesz­tette Poliszt” - írja visszaemlé­kezésében Tábor Ádám. Hogy a mostani - újfent március 15. körülre időzített, Orbán Viktor ünnepélyes sza­vait követő - átadás után is lesz-e tere a házban a kísérleti és lázadó művészetnek is, az immár a január 1-jével tulajdo­nosává váló MMA-n múlik. Az épület mindenesetre a szervezet alapító elnökének, Makovecz Imrének és a szintén alapító tag Schrammel Imré­nek szentelt kiállításokkal nyit­ja meg - negyedszerre - kapuit. A tavaszi fesztivál keretében pedig Magyar képek címmel tartanak hangversenyt. Alternatív megnyitó Holnap a miniszterelnök mellett ugyanakkor máris fellépnek az Összefogás a Kortárs Művészetért csoport tagjai is, igaz, egyelőre prog­ramon kívül. Demonstráció­val készülnek az MMA köz­testületté felkenése és az ellen, hogy átadták neki a Vigadó tulajdonjogát. A tiltakozók emiatt veszélyez­tetve látják a kultúra nekik olyan kedves sokszínűségét. TISZTELET A BÁTRAKNAK! 9:00 - Kossuth tér A nemzeti lobogó felvonása 0:00-17:00 - Budai Vár Családi programok 10:30 -Múzeumkert ••Ünnepi beszédet mond: Magyarország miniszterelnöke MAGYARORSZÁG KORMÁNYA marcius 15.kormany.hu HIRDETÉS

Next