Népszabadság, 2014. március (72. évfolyam, 51-75. szám)
2014-03-17 / 63. szám
6 Népszabadság | 2014. március 17, hétfő Magyarország Alkotmánybíróság Ma nyilvános ülésen hirdetik ki: beleszólhat-e az állam a szerződésekbe Döntés a devizahitelekről Lencsés Károly Megszületett a határozat a kormány devizahitelekkel kapcsolatos alkotmányértelmezési indítványa tárgyában. A részletek egyelőre nem ismertek, a határozatot az Alkotmánybíróság (AB) hétfő délelőtt nyilvános teljes ülésen ismerteti. A testület egyébként korábban már kimondta: a szerződés szabadsága nem korlátozhatatlan, és piacgazdaságban is szükség lehet az állami beavatkozásra, így például a végtörlesztés lehetőségét megteremtő jogszabályt sem találta alaptörvény-ellenesnek. A kormány az alaptörvény azon rendelkezésének értelmezését kérte, amely szerint Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. A kérdés arra irányult, hogy ebből közvetlenül levezethető-e valamely tömegesen alkalmazott, a fogyasztók számára egyoldalúan és jelentős hátrányt okozó módon meghatározott szerződési feltétel, illetve az ezt megerősítő bírósági ítélet, valamint az ezek alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések alaptörvény-ellenessége. Példaként említik, hogy a devizahitel-szerződések esetén az árfolyamkockázatot kizárólag az adósra hárítják, a hitelező számára egyoldalú kamatemelési lehetőséget biztosítanak, s a szerződések árfolyamrés alkalmazását is tartalmazzák. A kabinet másik felvetése szerint Magyarország fellép a gazdasági erőfölénnyel történő visszaélésekkel szemben, s védi a fogyasztók jogait. A kormány kíváncsi arra, hogy az alkotmánybírák miként látják: ebből közvetlenül kiolvasható-e, hogy - akár külön jogszabályok vagy tiltó rendelkezések hiányában is - lehetséges-e az erőfölénnyel visszaélés, illetve a fogyasztói jogok megsértésének olyan formája, amely már alaptörvény-ellenesnek minősül. Korábbi alkotmánybírósági gyakorlat hiányában különösen fontos kérdés, hogy a fogyasztóvédelem határai meddig terjednek, s ha egy szerződéstípus miatt - amelynek kapcsán felvetődhet a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés is - emberek tömegesen kerülnek súlyos helyzetbe, az állam e kötelezettségére hivatkozva beavatkozhat-e a magánjogi kapcsolatokba. A beadvány szerint különösen aggályos, hogy a devizahitel-szerződések - a felek egyenjogúságát sértve - a hitelező számára egyoldalú kamatemelési lehetőséget biztosítanak. A kormány álláspontja szerint az árfolyamrés is kifogásolható - a pénzintézetek a hitel folyósításakor az alacsonyabb vételi, a törlesztéskor a magasabb eladási árfolyamon számolnak, miközben az ügyfél nem jut devizához, így az árfolyamkülönbség mögött nincs semmilyen banki szolgáltatás. Az alkotmányértelmezés tétje, hogy a szerződési szabadság a devizahitelek esetében korlátozható-e, vagyis: az állam ebben az esetben meghatározhatja-e jogszabályi úton a bankok és az adósok közötti kontraktusok kötelező tartalmi elemeit. Ilyesmire volt már néhány példa, így 1991-ben az AB leszögezte, hogy kivételes esetekben, különösen hosszú távra kötött szerződések esetében, amikor a felek által előre nem látható társadalmi vagy gazdasági változások következnek be, szükség lehet a beavatkozásra. Akkor erre hivatkozással az 1990 előtt megkötött lakáshitel-szerződések kamatainak radikális emeléséről szóló jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló panaszt utasították el. Tavaly februárban pedig a bankok számára született kedvezőtlen döntés. A pénzintézetek a végtörlesztés bevezetését - tehát a devizahitelek fix, a ténylegesnél alacsonyabb árfolyamon történő visszafizetésének lehetőségét kifogásolták, és ezért alkotmányjogi panaszt nyújtottak be. A testület megítélése szerint az állam „a körülményeknek az ésszerűen előre nem látható és a normális változás kockázatán túlmenő alakulása, az általa csak korlátozottan befolyásolható forintárfolyam gyengülése és ehhez kapcsolódóan a devizahitelesek jelentős számának nehéz helyzetbe kerülése miatt” kényszerült gyors beavatkozásra. A devizahitel-szerződések alkotmányosságának kérdését azonban a célhoz kötöttség miatt a beadványok nem erre irányultak - a testület akkor nem vizsgálta. Ma viszont kiderül: mi a véleménye az alkotmánybíráknak ezekről a kontraktusokról. Főbb állami kitüntetések március 15-én Áder János államfő nemzeti ünnepünk alkalmából Kossuth-nagydíjat adományozott: JÓKAI ANNA Kossuth-díjas írónak; Kossuth-díjat adományozott: MŐCSÉNYI MIHÁLY Széchenyi-díjas építésznek, DOBAI PÉTER József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas írónak, költőnek, TEMESI FERENC József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas írónak, műfordítónak, színműírónak, BOHUS ZOLTÁN Munkácsy Mihálydíjas üvegtervező iparművésznek, érdemes művésznek, NÉMETH JÁNOS Munkácsy Mihály-díjas keramikusművésznek, érdemes művésznek, BORÁROS IMRE nyugalmazott színművésznek, HÁMORI ILDIKÓ Jászai Mari-díjas színművésznek, kiváló művésznek, KÓTI ÁRPÁD Jászai Mari-díjas színművésznek, kiváló művésznek, MÁCSAI PÁL Jászai Mari-díjas színművésznek, rendezőnek, érdemes művésznek, az Örkény Színház igazgatójának, BARÁTI KRISTÓF Liszt Ferenc-díjas hegedűművésznek, BÉRES JÁNOS furulyaművésznek, népzenekutatónak, HEGEDŰS ENDRE zongoraművésznek, JÁVORI FERENC „FEGYA” zeneszerzőnek, előadóművésznek, érdemes művésznek, KISS B ATILLA Liszt Ferenc-díjas operaénekesnek, KOBZOS KISS TAMÁS Liszt Ferencdíjas előadóművésznek, KOVÁCS KATI előadóművésznek, dalszövegírónak, ORBÁN GYÖRGY Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőnek, SNÉTBERGER FERENC gitárművésznek, zeneszerzőnek, TAKÁCS KLÁRA Liszt Ferenc-díjas operaénekesnek, TÍMÁR SÁNDOR nyugalmazott koreográfusnak, néptáncpedagógusnak. A Kossuth-díjat megosztva kapták a Vujicsics Együttes tagjai: BORBÉLY MIHÁLY, BRCZÁN MIROSZLÁV, EREDICS ÁRON, EREDICS GÁBOR, EREDICS KÁLMÁN, SZENDRŐDI FERENC és VIZELI BALÁZS. Az államfő Széchenyi-nagydíjat adományozott: JOHN LUKACS történészprofesszornak; Széchenyi-díjat adományozott: PÓCS TAMÁSNAK, az MTA rendes tagjának, az Eszterházy Károly Főiskola Biológiai Intézete professor emeritusának, TAMÁS GÁBORNAK, a Szegedi Tudományegyetem TTIK élettani, szervezettani és idegtudományi tanszéke tanárának, BORSA GEDEON bibliográfusnak, az MTA doktorának, KOTSCHY ANDRÁSNAK, a Kotschy és Társai Kft. akusztikus tervezőjének, ROÓSZ ANDRÁSNAK, az MTA rendes tagjának, a Miskolci Egyetem egyetemi tanárának, BALOGH BALÁZS Ybl Miklós-díjas építésznek, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rajz és formaismereti tanszék tanszékvezető egyetemi tanárának, MANDL JÓZSEF kutatóorvosnak, a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézetének tanárának, az MTA rendes tagjának, DR. SÓBEL MÁTYÁSNÉ DR. SCHAFF ZSUZSÁNNÁNAK, az MTA levelező tagjának, a Semmelweis Egyetem AOK II. sz. Patológiai Intézet volt igazgatójának, DR. SCHMIDT MÁRIA történésznek, a Terror Háza Múzeum, a XX. Század Intézet és a XXI. Század Intézet főigazgatójának, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanárának, HONTI LÁSZLÓNAK, az MTA rendes tagjának, a Károli Gáspár Református Egyetem professor emeritusának, MRAVIK LÁSZLÓ művészettörténésznek, SCHLETT ISTVÁNNAK, a politikatudomány kandidátusának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem AJK Politikatudományi Intézet professor emeritusának, DÉKÁNY IMRÉNEK, az MTA rendes tagjának, az MTA Szegedi Tudományegyetem Szupramolekuláris és Nanoszerkezetű Anyagok Kutatócsoportja vezetőjének, FARKAS GYŐZŐNEK, az MTA doktorának, az MTA Wigner Jenő Fizikai Kutatóközpont kutató professor emeritusának, KERTÉSZ JÁNOSNAK, az MTA rendes tagjának, a Közép-európai Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanárának, PÁLES ZSOLTNAK, az MTA doktorának, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar analízis tanszék tanszékvezető egyetemi tanárának, SIMONOVITS MIKLÓSNAK, az MTA rendes tagjának, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszorának, a Diszkrét Matematika Osztály vezetőjének, TUSNÁDY GÁBORNAK, az MTA rendes tagjának, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutató professor emeritusának, BATTA ANDRÁS zenetörténésznek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem volt rektorának. Az államfő a Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal (polgári tagozat) kitüntetést adományozta: DR. KÓNYÁNÉ DR. KUTRUCZ KATALINNAK, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgató-helyettesének, MOCSAI LAJOSNAK, a Magyar Kézilabda Szövetség szövetségi kapitányának, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar egyetemi docensének, PÁLINKÁS GÁBOR Széchenyi-díjas fizikusnak, az MTA rendes tagjának, az MTA Természettudományi Kutatóközpont nyugalmazott főigazgatójának, SZILÁGYI ISTVÁN írónak, DR. WEISS EMÍLIÁNAK, az MTA doktorának, az ELTE professor emeritusának. A KITÜNTETETTEK TELJES NÉVSORA www.nol.hu/ Jókai Anna írónő a prózairodalomban létrehozott kimagasló életművéért és „az urbánus irodalom nemzeti és keresztény ágának kiemelkedő képviseletéért” Kossuth-nagydíjat kapott fotó: Móricz simon