Népszabadság, 2014. március (72. évfolyam, 51-75. szám)

2014-03-17 / 63. szám

6 Népszabadság | 2014. március 17­, hétfő Magyarország Alkotmánybíróság Ma nyilvános ülésen hirdetik ki: beleszólhat-e az állam a szerződésekbe Döntés a devizahitelekről Lencsés Károly Megszületett a határozat a kormány devizahitelekkel kapcsolatos alkot­mányértelmezési indítványa tárgyá­ban. A részletek egyelőre nem ismer­tek, a határozatot az Alkotmánybíró­ság (AB) hétfő délelőtt nyilvános tel­jes ülésen ismerteti. A testület egyéb­ként korábban már kimondta: a szer­ződés szabadsága nem korlátozha­­tatlan, és piacgazdaságban is szük­ség lehet az állami beavatkozásra, így például a végtörlesztés lehetőségét megteremtő jogszabályt sem találta alaptörvény-ellenesnek. A kormány az alaptörvény azon rendelkezésének értelmezését kérte, amely szerint Magyarország biztosít­ja a tisztességes gazdasági verseny fel­tételeit. A kérdés arra irányult, hogy ebből közvetlenül levezethető-e va­lamely tömegesen alkalmazott, a fo­gyasztók számára egyoldalúan és je­lentős hátrányt okozó módon megha­tározott szerződési feltétel, illetve az ezt megerősítő bírósági ítélet, vala­mint az ezek alapjául szolgáló jogsza­bályi rendelkezések alaptörvény-el­­lenessége. Példaként említik, hogy a devizahitel-szerződések esetén az ár­folyamkockázatot kizárólag az adós­ra hárítják, a hitelező számára egyol­dalú kamatemelési lehetőséget bizto­sítanak, s a szerződések árfolyamrés alkalmazását is tartalmazzák. A kabinet másik felvetése szerint Magyarország fellép a gazdasági erőfölénnyel történő visszaélésekkel szemben, s védi a fogyasztók jogait. A kormány kíváncsi arra, hogy az alkotmánybírák miként látják: eb­ből közvetlenül kiolvasható-e, hogy - akár külön jogszabályok vagy tiltó rendelkezések hiányában is - lehet­séges-e az erőfölénnyel visszaélés, il­letve a fogyasztói jogok megsértésé­nek olyan formája, amely már alap­törvény-ellenesnek minősül. Koráb­bi alkotmánybírósági gyakorlat hi­ányában különösen fontos kérdés, hogy a fogyasztóvédelem határai meddig terjednek, s ha egy szerző­déstípus miatt - amelynek kapcsán felvetődhet a gazdasági erőfölén­­nyel való visszaélés is - emberek tö­megesen kerülnek súlyos helyzetbe, az állam e kötelezettségére hivatkoz­va beavatkozhat-e a magánjogi kap­csolatokba. A beadvány szerint különösen ag­gályos, hogy a devizahitel-szerződé­sek - a felek egyenjogúságát sértve - a hitelező számára egyoldalú kamat­­emelési lehetőséget biztosítanak. A kormány álláspontja szerint az árfo­lyamrés is kifogásolható - a pénzinté­zetek a hitel folyósításakor az alacso­nyabb vételi, a törlesztéskor a maga­sabb eladási árfolyamon számolnak­­, miközben az ügyfél nem jut devi­zához, így az árfolyamkülönbség mö­gött nincs semmilyen banki szolgál­tatás. Az alkotmányértelmezés tétje, hogy a szerződési szabadság a devi­zahitelek esetében korlátozható-e, vagyis: az állam ebben az esetben meghatározhatja-e jogszabályi úton a bankok és az adósok közötti kont­raktusok kötelező tartalmi elemeit. Ilyesmire volt már néhány példa, így 1991-ben az AB leszögezte, hogy ki­vételes esetekben, különösen hosszú távra kötött szerződések esetében, amikor a felek által előre nem látható társadalmi vagy gazdasági változások következnek be, szükség lehet a be­avatkozásra. Akkor erre hivatkozás­sal az 1990 előtt megkötött lakáshi­tel-szerződések kamatainak radiká­lis emeléséről szóló jogszabály alkot­mányellenességének megállapítására irányuló panaszt utasították el. Tavaly februárban pedig a bankok számára született kedvezőtlen dön­tés. A pénzintézetek a végtörlesztés bevezetését - tehát a devizahitelek fix, a ténylegesnél alacsonyabb árfo­lyamon történő visszafizetésének le­hetőségét­­ kifogásolták, és ezért al­kotmányjogi panaszt nyújtottak be. A testület megítélése szerint az állam „a körülményeknek az ésszerűen elő­re nem látható és a normális változás kockázatán túlmenő alakulása, az ál­tala csak korlátozottan befolyásolha­tó forintárfolyam gyengülése és eh­hez kapcsolódóan a devizahitelesek jelentős számának nehéz helyzetbe kerülése miatt” kényszerült gyors be­avatkozásra. A devizahitel-szerződések alkot­mányosságának kérdését azonban a célhoz kötöttség miatt­­ a beadvá­nyok nem erre irányultak - a testület akkor nem vizsgálta. Ma viszont ki­derül: mi a véleménye az alkotmány­­bíráknak ezekről a kontraktusokról. Főbb állami kitüntetések március 15-én Áder János államfő nemzeti ünne­pünk alkalmából Kossuth-nagy­díjat adományozott: JÓKAI ANNA Kossuth-díjas írónak; Kossuth-díjat adományozott: MŐCSÉNYI MIHÁLY Széchenyi-dí­­jas építésznek, DOBAI PÉTER József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas írónak, költő­nek, TEMESI FERENC József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas írónak, mű­fordítónak, színműírónak, BOHUS ZOLTÁN Munkácsy Mihály­­díjas üvegtervező iparművésznek, érdemes művésznek, NÉMETH JÁNOS Munkácsy Mi­­hály-díjas keramikusművésznek, ér­demes művésznek, BORÁROS IMRE nyugalmazott szín­művésznek, HÁMORI ILDIKÓ Jászai Mari-díjas színművésznek, kiváló művésznek, KÓTI ÁRPÁD Jászai Mari-díjas szín­művésznek, kiváló művésznek, MÁCSAI PÁL Jászai Mari-díjas szín­művésznek, rendezőnek, érdemes művésznek, az Örkény Színház igaz­gatójának, BARÁTI KRISTÓF Liszt Ferenc-dí­­jas hegedűművésznek, BÉRES JÁNOS furulyaművésznek, népzenekutatónak, HEGEDŰS ENDRE zongoraművész­nek, JÁVORI FERENC „FEGYA” zeneszer­zőnek, előadóművésznek, érdemes művésznek, KISS B­ ATILLA Liszt Ferenc-díjas operaénekesnek, KOBZOS KISS TAMÁS Liszt Ferenc­­díjas előadóművésznek, KOVÁCS KATI előadóművésznek, dalszövegírónak, ORBÁN GYÖRGY Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőnek, SNÉTBERGER FERENC gitármű­vésznek, zeneszerzőnek, TAKÁCS KLÁRA Liszt Ferenc-díjas operaénekesnek, TÍMÁR SÁNDOR nyugalmazott ko­reográfusnak, néptáncpedagógus­nak. A Kossuth-díjat megosztva kapták a Vujicsics Együttes tagjai: BORBÉLY MIHÁLY, BRCZÁN MIROSZLÁV, EREDICS ÁRON, EREDICS GÁBOR, EREDICS KÁLMÁN, SZENDRŐDI FERENC és VIZELI BALÁZS. Az államfő Széchenyi-nagydíjat adományozott: JOHN LUKACS történészprofesszor­nak; Széchenyi-díjat adományozott: PÓCS TAMÁSNAK, az MTA rendes tagjának, az Eszterházy Károly Fő­iskola Biológiai Intézete professor emeritusának, TAMÁS GÁBORNAK, a Szegedi Tu­dományegyetem TTIK élettani, szer­­vezettani és idegtudományi tanszéke tanárának, BORSA GEDEON bibliográfusnak, az MTA doktorának, KOTSCHY ANDRÁSNAK, a Kotschy és Társai Kft. akusztikus tervezőjé­nek, ROÓSZ ANDRÁSNAK, az MTA ren­des tagjának, a Miskolci Egyetem egyetemi tanárának, BALOGH BALÁZS Ybl Miklós-díjas építésznek, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rajz és formaismereti tanszék tanszékvezető egyetemi tanárának, MANDL JÓZSEF kutatóorvosnak, a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegy­tani, Molekuláris Biológiai és Pato­­biokémiai Intézetének tanárának, az MTA rendes tagjának, DR. SÓBEL MÁTYÁSNÉ DR. SCHAFF ZSUZSÁNNÁNAK, az MTA levele­ző tagjának, a Semmelweis Egyetem AOK II. sz. Patológiai Intézet volt igazgatójának, DR. SCHMIDT MÁRIA történésznek, a Terror Háza Múzeum, a XX. Szá­zad Intézet és a XXI. Század Inté­zet főigazgatójának, a Pázmány Pé­ter Katolikus Egyetem egyetemi ta­nárának, HONTI LÁSZLÓNAK, az MTA ren­des tagjának, a Károli Gáspár Refor­mátus Egyetem professor emeritusá­nak, MRAVIK LÁSZLÓ művészettörté­nésznek, SCHLETT ISTVÁNNAK, a politika­­tudomány kandidátusának, az Eöt­vös Loránd Tudományegyetem AJK Politikatudományi Intézet professor emeritusának, DÉKÁNY IMRÉNEK, az MTA ren­des tagjának, az MTA Szegedi Tudo­mányegyetem Szupramolekuláris és Nanoszerkezetű Anyagok Kutatócso­portja vezetőjének, FARKAS GYŐZŐNEK, az MTA dok­torának, az MTA Wigner Jenő Fizi­kai Kutatóközpont kutató professor emeritusának, KERTÉSZ JÁNOSNAK, az MTA ren­des tagjának, a Közép-európai Egye­tem és a Budapesti Műszaki és Gaz­daságtudományi Egyetem egyetemi tanárának, PÁLES ZSOLTNAK, az MTA dokto­rának, a Debreceni Egyetem Termé­szettudományi és Technológiai Kar analízis tanszék tanszékvezető egye­temi tanárának, SIMONOVITS MIKLÓSNAK, az MTA rendes tagjának, az MTA Ré­­nyi Alfréd Matematikai Kutatóinté­zet kutatóprofesszorának, a Diszkrét Matematika Osztály vezetőjének, TUSNÁDY GÁBORNAK, az MTA rendes tagjának, az MTA Rényi Alf­réd Matematikai Kutatóintézet ku­tató professor emeritusának, BATTA ANDRÁS zenetörténésznek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egye­tem volt rektorának. Az államfő a Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal (polgári tagozat) kitüntetést adományozta: DR. KÓNYÁNÉ DR. KUTRUCZ KA­TALINNAK, az Állambiztonsági Szol­gálatok Történeti Levéltára főigazga­tó-helyettesének, MOCSAI LAJOSNAK, a Magyar Ké­zilabda Szövetség szövetségi kapi­tányának, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar egyetemi docensének, PÁLINKÁS GÁBOR Széchenyi-díjas fizikusnak, az MTA rendes tagjának, az MTA Természettudományi Kuta­tóközpont nyugalmazott főigazgató­jának, SZILÁGYI ISTVÁN írónak, DR. WEISS EMÍLIÁNAK, az MTA doktorának, az ELTE professor emeritusának. A KITÜNTETETTEK TELJES NÉVSORA www.nol.hu/ Jókai Anna írónő a prózairodalomban létrehozott kimagasló életművéért és „az urbánus irodalom nemzeti és keresztény ágának kiemelkedő képviseletéért” Kossuth-nagydíjat kapott fotó: Móricz simon

Next