Népszabadság, 2014. május (72. évfolyam, 102-127. szám)

2014-05-02 / 102. szám

Welsz-ügy Mire vártak a hatóságok? • • Örökségbe sok kérdőjel Fekete Gy. Attila Welsz Tamás máig tisztázatlan halá­lánál csak az élete hagyott maga után több megválaszolatlan kérdést. Rej­tély, hogyan sikerült neki a legutol­só pillanatig szabadlábon maradnia. A Hír24 szerint április 10-i keltezés­sel kiállították Welsz halotti bizonyít­ványát, amelyben az áll, hogy halálát önkezűség okozta. Továbbra sem tud­ni azonban semmi konkrétumot ar­ról, hogy mi okozta a halálát. Egyesek szerint afrikai eredetű méreg. Mások úgy tudják, egy olyan szer, amelyet az USA-ban használnak a kivégzéseknél. Szerdán olyan hírek is napvilágot lát­tak, hogy Welsz szervezetében semmi­lyen mérget nem találtak, sőt a toxiko­lógiai vizsgálatok még le sem zárultak. Egyetlen állítás kezelhető tényként: a Központi Nyomozó Főügyészség nem nyomoz Welsz halálával összefüggés­ben, amiből az is következik, hogy a férfi haláláért nem tartják felelősnek az akkor mellette lévő rendőröket. Welsz Tamás neve előbb a Bamako­­rall szervezőjeként, majd a Sólyom Airways reménybeli megmentéseként került a nyilvánosság elé. Közismertté mégis akkor vált, amikor kiderült: állí­tólag ő szerzett bissau-guineai útleve­let az osztrák bankban tartott százmil­liói miatt képviselői mandátumáról le­mondani kényszerült Simon Gábor volt MSZP-s elnökhelyettesnek. Ő je­lenleg adócsalás és más bűncselekmé­nyek gyanúsítottjaként előzetes letar­tóztatásban van. Simon tagadja, hogy valaha is rendelkezett volna ilyen úti okmánnyal. Welsz is gyanúsított volt a Simon-ügyben. Egyes vélemények szerint vádalkut kötött, mások sze­rint csak az enyhébb ítélet reményé­ben határozta el március közepén, hogy együttműködik a hatóságokkal. Menekülnie nem volt hova, hiszen Pa­nama Interpol-körözést adott ki ellene egy magyarokat érintő offshore-csalás miatt. Bissau-Guineában ideig-óráig meghúzhatta volna magát, de nem volt esélye arra, hogy eljusson odáig. Öngyilkossága annak a beismerése volt, hogy az éveken keresztül jövedel­mező, jól felépített és kapcsolatokkal alaposan körülbástyázott birodalma összeomlás előtt áll. De vajon miért adott át minden, rá és ügyfeleire néz­ve egyaránt terhelő dokumentumot a halála előtt? Ha meg akart halni, ott­hona magányában is véget vethetett volna életének, aztán a rendőrség és az ügyészség vagy megtalálja a dokumen­tumhalmot, vagy nem. Számos jel utal arra, hogy Welsz nem akart meghalni. Több ismerőse nyilatkozta, hogy bár rosszul viselte a stresszt, nem volt ön­gyilkos hajlamú. Több oldalról védte magát, befolyásos kapcsolatai voltak. Kétszer is vizsgálódott utána az NBH, 2006-ban és 2008-ban is. Az egyik esetben a Külügyminisztérium je­lentette fel­ a titkosszolgálatnál, mert több diplomata is bepanaszolta, hogy külföldi útlevelekkel üzletel. A titkosszolgálat kezdeményezé­sére lefolytatott vagyonosodási vizs­gálat kétmilliárdos adózatlan jövedel­met tárt fel nála. Majd - mint azt az Index megírta - Welsz 2003 és 2006 között több millió dollárt keresett Bissau-Guineában, ami után azonban itthon nem fizette meg több mint 700 milliós adókötelezettségét. 2012-ben emeltek vádat ellene, múlt hétfőn lett volna az első bírósági tárgyalása az ügy­ben. Idetartozik, hogy a szóban forgó, 2012-es vádemelést megalapozó nyo­mozást csak 2011-ben rendelték el. Ké­sőbb pedig újabb nyomozást is indított Welsz ellen a Nemzeti Nyomozó Iroda. Welsz tehát annak ellenére maradha­tott szabadlábon, hogy miután 715 mil­liós adócsalásért vádat emeltek ellene a még 2011-ben indult nyomozás adatai alapján, egy további eljárás is indult el­lene. Nem mellesleg az Interpol is kö­rözte, és akkor még nem beszéltünk az útlevélüzlet miatt nyolc éve lefolytatott titkosszolgálati vizsgálatokról. Kérdés: miként úszhatott meg ennyi mindent úgy, hogy még csak nyomozás sem in­dult ellene évekig? Sőt úgy tudni, ma sem vizsgálja senki, hogy ki kapott tőle útlevelet, és aki kapott, használta-e, és ha igen, mire. Simon ügyében az útle­véllel bankszámlát nyitottak. Feltehe­tőleg mások is így tettek. Hány adózat­lan milliárdot rejthettek el így itthon és külföldön? Vizsgálja-e ezt bárki is? Az adó- és banktitokra, az érintet­tek személyiségi jogaira, a nyomozás érdekeire tekintettel a hatóságok hall­gatnak. Az előzmények alapján azon­ban a hallgatásukkal saját múltbeli hi­báikat, mulasztásaikat, félrenézéseiket is leplezhetik. Szombat reggel hétvége ► Gyulajon új útra tértek a romák - harmaduk közmunkás. ► Teljes élet tolószékben - páros interjú férjjel, feleséggel. ► Indiában hat színes hét alatt 814 millióan választanak. A május 1 -jei rendezvényeiket többnyire az uniós választás kampányába burkolták a pártok. A Fidesz polgári majálist tartott, a Jobbik nemzetit és anyaföldvédelmi menetet, az MSZP és a DK pedig „klasszikusat” a Város­ligetben. Az Együtt-PM a Szabadság téren ünnepelt. Lehetett Gyurcsány vágta tortát kapni Vadai Ágnestől, kapura rúgni Bajnainak, beszélgetni Mesterházyval. H>5 fotó: kurucz árpád és földi Imre Visszadobta a labdát az Európai Bíróság a Kúriának A devizahitelekkel kapcsolat­ban nyitva maradt kérdéseket a Kúria feladata marad meg­ítélni. Az árfolyamrésről hama­rosan dönthetnek, a többivel biztosan várnak őszig. A 9 ORBÁNNAK KELL AZ EMLÉKMŰ Egészen új értelmezési keretbe helyezte Orbán Viktor miniszterelnök egy levélben a Szabad­ság téren felállítandó megszállási emlékmű szimbólumait - igaz, a Mazsihisz vezetőivel folytatott megbeszé­lésén csak arra szorít­kozott, hogy ragasz­kodik a szoborcsoport­hoz. Az ügy­­ben FOTÓ: MTI - BELICZAY LÁSZLÓ ÖTÖDIK HASÁB A levél Alkotói bravúrnak tartja a Sza­badság téren épülő megszállási emlékművet Orbán Viktor. Ez a miniszterelnök által írt levél­ből derült ki. Nem mondhat­nánk, hogy különösebben meg­lepődtünk. Eddig sem vett erőt rajtunk a kétség, vajon tetszik-e Orbánnak a sasos-arkangyalos szobor. Az igazán érdekes az, ahogyan a miniszterelnök el­meséli, mit is akar jelképezni az alkotás. Neheztelve jegyzi meg, hogy feltűnő gyorsasággal teret nyert az „angyal Magyar­­országgal történő azonosítása”. Orbán ezt kortünetnek minősíti: egy olyan kor tünetének, amely­ben a „politikai-harci értelmezé­sek vonzóbbak, mint a szellemi­lelki természetűek”. A miniszterelnök az ártatlan áldozatokat látja az angyalban, és nem valamiféle ártatlan álla­mot. Érvelése szerint állam vagy ország (beleértve a sajátunkat is) nem lehet ártatlan, ez fogalmi és természeti képtelenség. Ha viszont az angyal az ártatlan ál­dozatok szimbóluma, akkor min­den rendben van. Elvégre - fejte­geti Orbán - ártatlan áldozatok százezreinek emléket állítani nemcsak helyes dolog, hanem erkölcsi természetű kötelesség is. Beúszik a képbe a keresztény­­ellenesség is, ilyen távolságokra azonban már nem kívánjuk kö­vetni a miniszterelnököt. Csupán Párkányi Raab Péternek, a szobor alkotójának meghatározására szeretnénk felhívni a figyelmét. Ami így szól: „Gábriel arkangyal, Isten embere, Magyarország szim­bóluma.” A művész - Orbán ér­telmezésével szemben - nem az áldozatokat, hanem Magyaror­szágot kívánta ábrázolni az ark­angyal alakjában. A kormány úgy döntött a szo­borról, hogy annak jelentésével a miniszterelnök nem volt tisz­tában. De az is lehet, hogy csak utólag próbál magyarázkodni. Mindenképpen kínos. (A szerk.) Meló van Hargitai Miklós szerint má­jus 1 -je üzenete a politiku­soknak, hogy lenne munká­juk, mert nincs munka. ^11 Közértunió Pócs Balázs a szupermarke­teken méri le az EU-csatla­kozás hatását. ^11

Next