Népszabadság, 2014. június (72. évfolyam, 128-151. szám)
2014-06-03 / 129. szám
Médiasarc kell a pénz a kormánynak Hiányt pótol a reklámadó F. Szabó Emese A választásokhoz közeledve eltemette, ám most ismét elővette a reklámadót a kormány, pontosabban a korábbi gyakorlatnak megfelelően egy kormánypárti képviselő, most éppen L. Simon László. A kabinet nagyobb bevételt akar, mint korábban, és a többletet is a nagyoktól szedné be. A legtöbbet továbbra is a két vezető kereskedelmi televízió, az RTL Klub és a TV2, illetve a Sanoma fizetné. A reklámadó ötletét maga Orbán Viktor miniszterelnök vetette fel egy évvel ezelőtt, amikor Brüsszelben arról tárgyalt: az uniós bürokraták kiengedik-e az országot a túlzottdeficit-eljárás alól. Akkor a tranzakciós illeték emelése és behajtása, no meg a zárolások elrendelése elegendőnek bizonyult, ezért visszakoztak a reklámadótól. Most viszont ismét szükség lehet a pluszbevételre. A törvény szövege nagyrészt megegyezik az egy évvel ezelőtt összerakott tervezet szövegével, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy ott a terhelés a reklámbevétel legfeljebb húsz százaléka volt, a mostani táblázat viszont ötkulcsos, ahol a legfelső elvonási mérték 40 százalék. Ez 20 milliárd forintos reklámárbevétel mellett lép be, ez az elvonási mérték egyetlen céget, az RTL Klubot sújtaná, ha a bevétele az idén is megközelítené a tavalyit. Az adó a legkisebb cégeket békén hagyja, félmilliárd forint nettó árbevétel alatt nem kell megfizetni - egy éve az adómentes határ még egymilliárd forint volt. E fölött szép sorban jönnek a sávok ötmilliárd forintonként. Az adót a kapcsolt vállalkozásoknak úgy kell megállapítaniuk, hogy a bevételüket össze kell adni, majd ez alapján kell kiszámolni a fizetnivalót. A vállalkozások között a fizetendő adót az árbevétel eloszlása alapján kell szétdobni - vagyis ebben az esetben a félmilliárd forint alatti csoporttagnak is lesz fizetnivalója, a nulla kulcs itt nem játszik. Ez az egy tulajdonossal rendelkező holdingoknak nem kedvez (így rosszul jár a CEMP), de nem jelent problémát a kormányhoz közel álló vállalkozók vezette média- és reklámbirodalomnak. Ezek a cégek a bonyolult tulajdonosi struktúra miatt ismét csak megúsznák az adófizetést, ahogy korábban. Holott épp ezek a cégek a leginkább nyereségesek. A hazai adórendszerben ma sehol sincs egyébként 40 százalékos elvonás, a legmagasabb terhelést a normál áfa és a szociális hozzájárulási adó 27 százalékos kulcsa jelenti. A jogszabálytervezet indoklásában az szerepel, hogy az adó bevezetésének oka a lakosságot terhelő adók csökkentése és a közvetett, illetve fogyasztási adók emelésének szándéka. Ám ez legfeljebb a 2015-ös évben volna megfelelő indok. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a közmédiában ugyan azt megerősítette, hogy ha lesz rá költségvetési forrás, egy számjegyű lesz a jövedelemadó - de ez aligha következhet be az idén. A Népszabadság számítása szerint legfeljebb hét-nyolcmilliárd forintban reménykedhet ebből a forrásból a kormány. Ez nem elegendő az egy számjegyű szja bevezetéséhez. A bevétel azonban segíthet a költségvetés konszolidációjában. Több elemző is felhívta már a figyelmet, hogy a választások után szükséges lesz egy kiigazítás a büdzsében. Az első négy hónapban összejött a tervezett 984 milliárd forint hiányból 950 milliárd forint deficit. A májusi eredményeket hamarosan nyilvánosságra kell hozni - itt az ideje az őszintébb vallomásoknak. Lehet magyarázkodni, hogy a rendszer fejnehéz, és hamarabb jönnek a kiadások, mint a bevételek, a valóság azonban mégis az, hogy a hátralévő nyolc hónapban elvileg már csak filléreket költhetne pluszban az állam, ami fejnehézség ide, év végével bejövő bevételek oda, irreális. A médiacégek egyedül abban reménykedhetnek, hogy a nettó árbevétel alapján kiszámítandó adó esetleg hozzáadott érték típusú adónak minősül. Vagyis megtámadhatják, mert az hasonlít az áfához. Az ilyen adók elvileg tiltottak az unióban - vagy legalábbis a Európai Bizottság engedélyét kell kikérni előzetesen -, ám a magyar rendszerben felbukkant számos különadó sem vérzett el ilyen indok miatt. Elbukott az Európai Bíróságon azonban a távközlési és a kiskeradó is. Ennek fényében kérdéses, milyen ítélet születhetne a hasonlónak minősíthető reklámadót illetően. Az ügy 4 Norvég Civil Alap: a Kehi ellenőrei lecsaptak a hazai társszervekre A Miniszterelnökség azt állítja, hogy nem készítettek listát sem a támogatást elnyert civil szervezetekről, sem a folyamatban részt vevő magánszemélyekről. ^6 Brüsszel nem engedi lazítani a magyar kormányt A bizottság újabb lépésekre szólítja fel hazánkat a középtávú költségvetési céltól eltérítő folyamatok miatt. Az ajánlásban megjelenik a szegénység növekedésének ténye. ^9 Lemondott a spanyol király hétfőn. I. János Károly fiának, Fülöp hercegnek adja át a trónt. A 76 éves király egészsége megrendült az utóbbi években, ráadásul a diktatúrából a demokráciába való átmenet során megalapozott népszerűségét a királyi családhoz kötődő több botrány is megtépázta. ^>8 FOTÓ: MTI/EPA - CHEMA MOYA PUSKÁS ÉS ORBÁN EGY EMLÉKTÁBLÁN A Panathinaikosz stadionjának VIP-páholyában tegnap felavatták Puskás Ferencnek, az athéni klub egykori legendás edzőjének emléktábláját. Nemcsak a legnagyobb magyar futballista neve betűzhető ki a táblán: a görög szövegben felbukkan Orbán Viktor is. -20 FOTÓ: NEMZETI SPORT I - HEGEDŰS GÁBOR ÖTÖDIK HASÁB Zsákmány Az új kétharmad befejezi a régi kétharmad művét. A szobrokat felállítja, a házakat átadja, az adót kiveti. A végleges visszavonulás nem a vezénylő tábornok műfaja. Ha egyszer valamiben frontot nyitott a kormány, azt a csatát addig vívja, amíg el nem éri az előre eltervezett célt. Az ilyen harcban legfeljebb taktikai visszavonulások képzelhetők el. A reklámadóról csak Móricka gondolta, hogy le van fújva. Persze egy darabig, mondjuk a választások végéig. Hogy aztán előhúzzanak az asztalfiókból egy még durvább változatot. A Fidesz adó- és reklámügyi szakemberének éppenséggel nem tekinthető L. Simon László be is nyújtotta legott. A tartalmát látva a nemzeti együttműködés rendszerének tipikus megnyilvánulása. Visszapofáztok, nem tetszik a kotta? Akkor itt egy másik. Ki fogjátok ti még énekelni a magas cét is, és nyüszítve kívánjátok vissza az előző dallamot! De félre az érintettségünk miatt elfogult feltételezésekkel, nézzük a szakmai alapokat. L. Simon törvényjavaslatának indoklásából, amit biztosan ő írt, megtudhatjuk, hogy az elmúlt években „az adórendszer súlypontja egyre inkább a forgalmi fogyasztási adókra helyeződött át. Több olyan specifikus forgalmi adó jött létre, amely a gazdaság egy-egy, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás szempontjából nem kiemelkedő jelentőségű szegmensét érintette.” Csak memóriafrissítésként: ilyen ágazatnak számít az energiaszolgáltatás, a kereskedelem és a bankszektor. L. Simon szerint az adórendszernek ebbe az átalakításába illeszkedik a reklámközzétevőkre kirovandó új teher. Tisztára megnyugodtunk, így minden világos. Már majdnem azt hittük, hogy a média megregulázása és a kiszemelt zsákmány megszerzése a törvény célja. (A szerk.) Egymáshoz tapadva Tamás Ervin szerint a baloldal belenyúlt egy rózsa tüskéjébe, majd dühében eltaposná az egész virágot. ->11 Megosztó szertartás Révész Sándor Jaruzelski búcsúztatásáról: az állami temetés legyen néma! Ml 9 770237 377022 14129