Népszabadság, 2014. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)

2014-09-01 / 204. szám

2 Népszabadság­­ 2014. szeptember 1., hétfő Magyarország Lapszél Magasabb bérekkel indul az új tanév Hétfőn mintegy 1 millió 267 ezer diák veszi hátára az iskolatáskát. A most induló tanév 181 napból áll. Az új pedagógus-előmeneteli rendszer tavaly szeptemberi bevezetése után, immár harmadik alkalommal nö­vekszik a tanárok bére. A pedagó­gus és pedagógiai előadó, pedagó­giai szakértő munkakörben foglal­koztatottak illetményalapja a mini­málbér havi összegének 118,9 szá­zaléka középfokú végzettség esetén; 163,3 százaléka alapfokozat esetén; 179,6 százaléka pedig mesterfoko­zat esetén. Pedagógus I. fokozatban a fizetések bachelor végzettség ese­tén 165 750 forint és 314 924 fo­rint között, mesterfokozat esetén 182 294 és 346359 forint között mozognak. (Kormany.hu) Titkos elemzés készült az RTL Klubról Az Átlátszó megszerezte és közre­adta azt a kormányzati háttéranya­got, amely az RTL Klub műsorait vette nagyító alá. Azt a portál sem tudta kideríteni, hogy kik készítet­ték a felmérést, és erre mennyi köz­pénzt költöttek. A tanulmány kifo­gásolja, hogy az „RTL Klub műso­rai ritkábban számoltak be olyan témákról, melyek más médiumok­ban vezető, pozitív hírnek számí­tottak, mint a települések adósságá­nak átvállalása, a minimálbér eme­lése, a munkahelyvédelmi akció­terv, továbbá a rendvédelem erő­sítése.” A jelek szerint különösen fájhat a kormánynak, hogy a tévé­adó nem dicsőíti a rezsicsökkentési programját, sőt a tanulmány azt ál­lítja: „az RTL csoport a közműszol­gáltatókat védi a rezsicsökkentéssel szemben”. (Nol.hu) Kövér: A szülőföldhöz való jog alapjog Hasznos lenne kibővíteni az embe­ri jogok rendszerét a szülőföldhöz való joggal - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szomba­ton Berlinben egy rendezvényen. A házelnök hangsúlyozta, hogy a szü­lőföldhöz való jog abszolút és korlá­­tozhatatlan emberi jogként jogerőt adna annak az erkölcsi parancsnak, hogy akarata ellenére senkit nem szabad eltávolítani szülőföldjéről, vagy megakadályozni abban, hogy visszatérjen oda. (MTI) Czunyiné Bertalan Judit és Balog Zoltán érkezik az Újbudán tartott nemzeti tanévnyitóra FOTÓ: MTI - SOÓS LAJOS ERŐS MONDAT A százezer elsős diák közül azokon, akik nem a közép­­osztályból érkeznek, máris látszik, hogy a nagyüzemi nemzeti középosztály-ter­melésnek a selejtjei lesznek. Lendvai Ildikó, az MSZP korábbi elnöke a tanévkezdés apropóján a Népszavának Emlékeztető A kormányfő mintha elfelejtené, mi mindenre kötelezte el magát Orbán megszegett ígéretei Elmaradt a salgótarjáni csoda Orbán Viktor két évvel ezelőtt azt mondta Salgótar­jánban, hogy 2014-re a városban el akar­ják érni a teljes fog­lalkoztatottságot. A júliusi adatok sze­rint a nógrádi megyeszékhelyen a la­kosság 12,2 százalékának nincs állása. Amikor a lakosokat a kormányfői ígé­retről kérdeztünk, jobbára gúnyos ne­vetés vagy kézlegyintés volt a válasz. Czene Gábor Ha valóra vált a miniszterelnök két év­vel ezelőtti ígérete, akkor most Salgó­tarjánban mindenkinek van munkája. Legfeljebb annak nincs, aki nem akar dolgozni. Megnéztük, beköszöntött-e már a Kánaán a nógrádi megyeszék­helyen. Orbán Viktor 2012 decemberében - a fideszes polgármester, Székyné Sztrémi Melinda társaságában - tet­te nagyszabású vállalását. Salgótarjáni látogatása alkalmával a kormányfő be­jelentette: a polgármesterrel nem ke­vesebbről állapodtak meg, mint arról, hogy a városban 2014-re el akarják ér­ni a teljes foglalkoztatást. Ami akkor is becsülendő cél, ha a miniszterelnök rögtön érzékeltette, té­vedés lenne jól fizető (vagy legalább tisztes megélhetéssel kecsegtető), va­lódi munkahelyekre gondolni. Hisz a magántőke a jelzett időpontra még nem lesz abban az állapotban, hogy mindenkinek munkát tudjon adni. A perspektívát leginkább a közmun­ka jelenti. A Start munkaprogram ré­vén „olyan várost szeretnénk Salgótar­jánból faragni, ahol csak azok élnek se­gélyből, akik nem akarnak dolgozni” - mondta Orbán Viktor. És hogy miért éppen Salgótarjánt szemelte ki a miniszterelnök? Erre is van magyarázat. A nógrádi megye­­székhely azon volt szocialista iparvá­rosok közé tartozik - Dunaújvároshoz vagy Komlóhoz hasonlóan -, amelye­ket Orbán szerint „általában kézle­gyintéssel szoktak elintézni”. A kor­mányfő azonban úgy ítélte meg, ép­pen az számít igazi mutatványnak, ha ilyen településeken sikerül érzékelhető eredményt elérni. A miniszterelnöki ígéret óta bő másfél év telt el, javában benne já­runk 2014-ben, de a győzelmi jelenté­sek között nem bukkantunk olyan hír­re, hogy Salgótarjánban megszűnt vol­na a munkanélküliség. Első körben át­böngésztük a munkaügyi hivatal (bo­csánat: Nemzeti Munkaügyi Hivatal) honlapján lévő adatokat. A havi bon­tásban közölt statisztika a nyilvántar­tott álláskeresőkről szól, ami nem fe­di le ugyan a teljes munkanélküliséget, de támpontnak alkalmas. Orbán Viktor bejelentésekor, 2010 decemberében Salgótarjánban 4207 álláskeresőt tartottak nyilván, ami a „munkavállalási korú népesség” 16,6 százalékát tette ki. Az álláskeresők szá­ma és aránya a bejelentés után nem­hogy csökkent volna, 2013 márciusá­ig tovább nőtt (megközelítette a 17,5 százalékot), majd - hullámzó módon - áprilistól indult lassú apadásnak. Az adatok 2014 januárjában mutatták a legkedvezőbb képet: 2669 álláskere­ső, 10,2 százalékos munkanélküliségi arány. Aztán újabb növekedés követ­kezett, a munkanélküliségi ráta má­jusban kis híján elérte a 15 százalékot. Időközben megint javult a helyzet (a júliusi adatok szerint 12,2 százaléknál járunk), de javultak az országos mu­tatók is: Salgótarjánnak nem sikerült közelebb zárkóznia a magyarorszá­gi átlaghoz. Nagyon messzinek tűnik még a „teljes foglalkoztatottság”. A statisztikák persze olykor becsa­pósak lehetnek. Elképzelhető, hogy a kulisszák mögött dübörög a fejlődés, és a megyeszékhelyen lakók közérzete ma sokkal jobb, mint pár éve, Orbán Viktor bejelentése előtt volt. Ennek azonban nem sok jelét talál­tuk. Találomra kérdezgettünk salgó­tarjáni embereket, főként kisebb bol­tokban dolgozó eladókat, olyanokat te­hát, akiknek van állásuk. Amikor fel­idéztük a kormányfő ígéretét, jellem­zően csak gúnyos nevetés vagy szótlan kézlegyintés volt a válasz. Az egyik bel­városi söröző kerthelyiségében kérdez­ni sem kellett. A szomszéd asztalnál ülő huszonéves lány hangos tanácsok­kal látta el a társaságában lévő, nála fi­atalabb fiúkat: „Tanuljatok, ahogy tud­tok, aztán húzzatok el innen. Mert itt nem találtok munkát. Legfeljebb csak csicskamunka van, semmi pénzért...” Salgótarjánban egyszerűen nincs munkalehetőség - erősítette meg De­meter László is, a Magyar Szakszerve­zetek Országos Szövetségének Nóg­­rád megyei képviselet-vezetője. Pedig igyekszik számba venni a pozitívumo­kat: az adósságrendezés Salgótarján­­nal is jót tett, bővítik a megyeszékhely­re vezető 21-es utat, az önkormány­zat ösztöndíjakkal próbálja a város­ban tartani az iskolázott fiatalokat. Ez azonban édeskevés. A fiatalok a fővá­rosba költöznek, vagy külföldre men­nek. Sorra szűntek és szűnnek meg a gyárak, a kényszervállalkozók egyre­­másra dobj­ák be a törülközőt. A foglal­koztatási mutatókon csak a közmunka javít, de abból is kevés van. Kérdésünkre, hogy szerinte a kor­mányfő mire alapozta a teljes foglal­koztatottságról szóló ígéretét, Deme­ter László nem tudott mit mondani. Székyné Sztrémi Melinda polgármes­ter 2012-ben fogadja a nagyot mon­dó kormányfőt fotó: mti - Komka Péter Magukra hagyták a hortobágyi gazdákat Hargitai Miklós Januárban a legelőjüket elvesztő ko­rábbi bérlők tömeges panaszai nyo­mán a kormányfő - a Kormányzati El­lenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálatának befejezéséig - leállíttatta a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) földjeinek bér­beadását. Bár a Kehi vizsgálódása még nem ért véget, az új nyertesekkel má­jusban újraindították és lapunk infor­mációi szerint már be is fejezték a szer­ződések megkötését, helyzetbe hoz­va számos olyan nagybirtokost, akire semmiképpen sem illik rá a helyben élő családi gazdálkodó meghatározás. A HNP még tavaly hirdette meg az állami földek haszonbérbe adását, a pályázat eredményét január 14-én tették közzé. A lista megjelenése nyo­mán egymást érték a felháborodott helyi gazdák tiltakozó akciói, mivel tu­catjával találtak rajta olyan nyertese­ket, akik életvitelszerűen nem a pá­lyázatban megadott lakcímen élnek, a ténylegesen helyben gazdálkodó állat­­tenyésztők közül viszont sokan elvesz­tették a legelőiket. Januárban a kormányszóvivő azt a kormányfői ígéretet tolmácsolta, hogy a Kehi-vizsgálat lezárultáig nem köt­nek új szerződéseket. Az orbáni kije­lentést az élet többször is felülírta: ta­vasszal újraindultak a szerződésköté­sek. Vélhetően azért, mert a hatalom­hoz jobbára közel álló új gazdák nem akartak lemaradni az uniós terület­alapú támogatás akkoriban esedékes igényléséről, és erős nyomást gyako­roltak a minisztériumra és a nemzeti park vezetésére. Most a helyi informátoroktól meg­tudtuk, hogy a földosztás befejeződött, annak dacára, hogy a Kehi vizsgálata még mindig tart. A hivatal az ügyinté­ző ígérete ellenére lapzártáig nem vá­laszolt az esettel kapcsolatban feltett kérdésünkre. Az agrártárcától kapott írásbeli válaszban a minisztérium nem cáfolja, hogy a Kehi ellenőrzése nem fejeződött be, ennek ellenére „min­den szerződést, amely jogilag megköt­hető, megköt a nemzeti park. A HNP 92 birtoktestre összesen 163 nyertessel köt szerződést, ami 12 502 hektár terü­let haszonbérbe adását jelenti.” Lapunk információi szerint ismét a nyertesek közé kerültek Fazekas Sza­bolcs - Tomaj­monostora polgármes­tere, illetve Fazekas Sándor agrármi­niszter közeli barátja - családtagjai. A helyi gazdák úgy tudják, hogy a polgár­­mester és családja - a családtagok, il­letve a hozzájuk kötődő cégek nevén - immár 1200 hektárnál is nagyobb ál­lami földterületet művelhet, miközben a miniszter épp a napokban nyilatko­zott úgy, hogy ha rajta múlna, Magyar­­országon egyáltalán nem lennének nagybirtokosok. Egy föld nélkül ma­radt állattenyésztő a Népszabadság­nak azt mondta: a januári miniszter­­elnöki ígéretet semmibe vevő szerző­déskötések vélhetően a közelgő önkor­mányzati választással függnek össze, a kormányerők a kedvezményes föld­bérlettel igyekeznek magukhoz kötni a jelentős befolyással rendelkező agrár­nagyvállalkozókat. Lapunk azt is megkérdezte a föld­művelésügyi minisztériumtól, hogy az állami földhaszonbérleti szerződés elő­írásait követve szerződést bontottak-e azzal az agrárvállalkozóval, akinek a gazdaságából illegális vágás és húski­mérés nyomán lépfenével fertőzött hús került a közétkeztetésbe. A miniszté­rium válasza szerint a hatósági és bí­rósági eljárások folyamatban vannak, csak azok lezárulta után tervezik a ha­szonbérleti szerződést felmondani.

Next