Népszabadság, 2014. október (72. évfolyam, 230-255. szám)

2014-10-18 / 245. szám

2 Népszabadság­­ 2014. október 18., szombat Magyarország Lapszél Visszavonták a vádat a gárdisták ellen Nem volt törvényes a vád, ezért a Debreceni Törvényszék másodfo­kon hatályon kívül helyezte az el­sőfokú ítéletet, és megszüntette a büntetőeljárást az Új Magyar Gár­da Mozgalom 13 tagjával szemben. Másodfokon Felegyiné Szabó Ágnes tanácsa megállapította, az ügyész­ség által benyújtott vád alapján D. Barnabással és 12 társával szem­ben a büntetőpernek el sem kel­lett volna indulnia, a vád ugyan­is nem felelt meg a törvényességi kritériumoknak. A kétoldalas vád­iratban csak három rövid bekez­dés utal arra, hogy a gárdisták mi­lyen funkciókat töltenek be, és mi­lyen programokon vettek részt, de konkrétumok nem szerepelnek benne. (Hírösszefoglalónk) Újra elővette az MSZP a Simicska-adótervet Az MSZP ismét benyújtja az Or­szággyűlésnek az úgynevezett Si­­micska-adóra vonatkozó javas­latát, amely a 100 millió forintot meghaladó, legalább felerészt ál­lami és uniós forrásból szárma­zó árbevételű cégek profitjának 5 százalék feletti részére 75 százalé­kos adót vetne ki. Ezt Korózs La­jos, a parlament népjóléti bizott­ságának szocialista alelnöke jelen­tette be pénteken Budapesten saj­tótájékoztatón, jelezve: az ebből befolyó mintegy 50 milliárd forin­tos bevételt a gyermekszegénység csökkentésére, a gyermekéhezés felszámolására javasolják fordíta­ni. (MTI) Még esküt sem tett, de már le is mondott Négy nappal a megválasztását követően lemondott a Vas me­gyei Borgáta vasárnap megválasz­tott polgármestere, Gőcze Zsanett - közölte pénteken Balás End­re, a település jegyzője. A függet­len polgármester nem indokolta meg írásban benyújtott lemondá­sát, amelyet a jegyzőnek adott át, hiszen még meg sem alakult az önkormányzat. A megválasztott négytagú képviselő-testületbe há­rom olyan képviselő került be, aki nemrég jelentkezett be Borgátá­­ra - mondta a jegyző. Gőcze Zsa­nett a megyei napilap megkeresé­sére sem indokolta lemondását, de annyit megjegyzett: „a megvá­lasztott képviselők nagy része a fa­lu lakói számára sajnos ismeretle­nek". (MTI) Sértő sztereotípiák a tankönyvekben Az LMP kezdeményezi, hogy vizs­gáljanak felül, és engedélyeztesse­nek újra öt általános iskolai tan­könyvet, mert szerintük azokban sértő és sztereotip tartalmak ta­lálhatóak. Erről Ikotity István, a párt országgyűlési képviselője be­szélt pénteki sajtótájékoztatóján. Elmondta, az általuk problémás­nak ítélt kötetek szinte százszáza­lékos minősítést kaptak, ami sze­rinte arra utal, hogy rossz a felül­vizsgálati rendszer. (MTI) ERŐS MONDAT Mindenki szeretne olyan biztonságos és kiszámítha­tó helyen befektetni, mint amilyen Magyarország. Orbán Viktor miniszterelnök Interjú Kósa Lajos gasztronómiai érvelése: a vasárnapi ebédet sem 11-kor tálaljuk A választó nem valamiféle „egységsugarú síkidom” Ez nem megszorítás, nem orbáni mix­túra, csupán intézkedés lesz - mond­ta a lapunknak adott interjúban Kósa Lajos a miniszterelnök által beharangozott reformokról. Rogán Antaltól eltérően a Fidesz ügyveze­tő alelnöke nem kér maga ellen NAV- vizsgálatot. Csuhaj Ildikó Ön most debreceni vagy fővárosi? Természetesen debreceni. Már köztudott, hogy Óbudán is van lakása. Nem az enyém, a feleségemé, jó tíz éve szerepel a vagyonbevallásában, írt erről annak idején a Népszava, ami or­szágos napilap, valamint a helyi sajtó. Nem vettük, cseréltük, ez egy bő tíz­éves történet. Az RTL Klub most ezt tálalta újdonságként. Politikailag nem érzik veszélyesnek, hogy zsinórban derül ki a Fidesz is­mert­ politikusairól, hogy százmilliós villát/házat/lakást vásárolnak? Nyilvánvaló, hogy az irigységfaktor­ra mindig lehet játszani. Én korábban is azt mondtam, amikor megkérdeztek Veres János új A6-osáról, hogy szerin­tem Veres Jánossal nem az a baj, hogy van-e vadonatúj A6-osa, vagy nincs, sőt, ha a gazdaság dübörgött volna, a költségvetési hiány két százalék alatt, a reáljövedelem-növekedés hat százalék fölött lett volna az országban, akkor tő­lem hetente vehet új kocsit. Egy pénz­ügyminisztert nem azért tartunk, hogy Trabanttal járjon, hanem hogy jól vé­gezze a dolgát. Arra válaszol, mennyi volt az ára az óbudai lakásnak? A gázgyári lakótelepi lakásnak? Tíz évvel ezelőtt vagy most? Miután cserél­tem, nem tudom pontosan megmon­dani, ráadásul a tíz évvel ezelőtti árak a mai árakhoz képest indifferensek. Rogán Antal a NAV-tól kért vagyono­­sodási vizsgálatot. Ön kér? Nem, hiszen a csere az csere, nem vagyongyarapodás. Tizenhat évig irányította Debrecent, most a városi Fidesz-irodán beszélge­tünk. Milyen ambíciói vannak? A Fi­desz parlamenti frakcióvezetője lesz? Vagy a bürokráciacsökkentésért fele­lős tárca nélküli miniszter? Milyen miniszteri posztot kínált önnek Orbán Viktor ? Azt mondtam a miniszterelnök úr­nak, hogy ha lehet, nem szeretnék bü­rokrácia éléről bürokrácia élére men­ni a dereguláció jegyében, mert az fur­csa lenne. De azt, hogy milyen szemé­lyes beszélgetéseket folytatok a minisz­terelnökkel, nem szeretném megoszta­ni a széles nyilvánossággal. Jó lenne, ha Magyarországon a jelenlegi, GDP-ará­­nyos 10,6 százalékos igazgatási költsé­get legalább a felére tudnánk csökken­teni. Az európai uniós átlag négy száza­lék körül van. Konkrét példa a deregulációra? Példa mint a tenger. Szerintem nincs szükség tervellenőrre, el kell tö­rölni ezt a kötelezettséget. Hiszen van építési engedély, felelős tervezői nyilat­kozat, szakági nyilatkozatok, folyama­tos műszaki ellenőrzés, mindez doku­mentálva, vannak az engedélyező ha­tóságok, használatbavételi engedély, műszaki átadás-átvétel, ehhez még egy újabb tervellenőr? Teljesen felesleges, kidobott pénz. Ehhez hasonló példá­kat ezrével lehet hozni. Az elbocsátásokat hoz. Túl sok volna a hétszázezer köztisztviselő? Először a deregulációval kell foglal­kozni, s csak utána az apparátus fel­adatokhoz való hozzárendelésével. Miért október 13-án látták elérkezett­nek az időt a nagy szerkezeti átalakítá­sokra? Április 6. óta csak alibiztek kor­mányzás címén? Egyáltalán nem. Valóban, folyt a nagy átalakítások, az 1500 milliárdos kiadáscsökkentés ter­vének az előkészítése. A kormány ma véglegesíti a 2015-ös költségvetést. Var­ga Mihály nyilatkozta az ATV-nek, hogy tizenötöt kell aludni, és minden kiderül, de nem lesz megszorítás. Ha nem lesz megszorítás, miért nem hoz­ták nyilvánosságra az önkormányza­ti választás előtt a miniszterelnök el­képzeléseit? Azért, mert biztos észrevette, hogy például a mozifilmeket is akkor mu­tatják be, amikor készen vannak, és nem részletenként, vágatlanul, eset­leg szinkron nélkül. A vasárnapi ebé­det sem tizenegy órakor tálaljuk, ami­kor a hús még csak be van panírozva, de nincsen kisütve, mert úgy nem fi­nom, akármilyen mesterszakács is va­laki. Vagyis mindennel akkor kell elő­állni, amikor készen van. .­Amit az azt megelőző hónapokban ti­tokban meg lehet csinálni úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek a papírok, ame­lyek már készülnek, azt megtettük” - Gyurcsány Ferenc mondta az őszödi beszédében. Vagyis ez a szocialistákra vonatko­zik, meg a baloldali kis pártokra, nem ránk. „Tudom, hogy van a baloldalon egy fi­xa idea, hogy egyszer Orbán Viktornak is lesz őszödi beszéde, de elfelejtik, hogy lényegében ez teljesen kizárt, teljesen máshogy vagyunk összerakva, mint a szocialisták”-ezt ön mondta március­ban. Érvényes? Fenntartom. A szociálliberális gaz­daságpolitikának a kedvenc nünüké­­je, hogy a politikacsinálás nem jelent­het mást, mint szükségszerűen általá­nosan népszerűtlen, rossz, megszorító intézkedések meghozatalát, úgymond, azért kell összehúzni a nadrágszíjat, hogy majd később valamikor nagyon jó legyen. Aztán valahogy mindig kide­rült, hogy mégsem lehet jobb. Besenyő Pista bácsitól tudjuk, hogy rossz intéz­kedést nem kell hozni egyáltalán, mert a rossz intézkedés az rossz. A Bokros-csomag után helyreállt a költségvetési egyensúly, és az első Or­­bán-kormány idején biztosította a nö­vekedési pályát. Az egész Bokros-csomag ilyen ér­telemben egy legenda. Bokros Lajos intézkedései közül a csúszó leértéke­lés és az importvámpótlék volt, ami a makrogazdasági hatás 80-90 százalé­kát kiváltotta. A csomag többi eleme zömmel arra volt jó, hogy az embere­ket bosszantsa. A költségvetési hatása nem volt számottevő, az Alkotmány­­bíróság a nagy részét megsemmisítet­te. Az meg kifejezett arrogancia, hogy a 16 millió forintos végkielégítés után a Kossuth téren a tandíj ellen tüntető diákoknak Bokros Lajos azt mondta, hogy öreg, a te százezer forintodra is szükség van. Aha... A parlamentben a miniszterelnök is azt mondta, szakított a „valamit sem­miért” politikájával, nem lehet tovább senkinek segélyekre alapozni. Igen, a Fidesz hosszú távú célkitű­zése, hogy Magyarországon mindenki dolgozzon, aki képes rá. Természete­sen a nyugdíjasok, a betegek, a tanulók nem, de alapvetően a munka kell hogy biztosítsa az emberek egzisztenciáját. Ennek megvalósítása közben mi is hoz­tunk olyan döntést, ami adott esetben a társadalom bizonyos részcsoportja­inak nem kedvezett, de a többségnek igen! Lásd, a korkedvezményes nyug­díjrendszer megszüntetése. És igen, az a hatvanezer ember, aki érintett volt, mélyen nem értett vele egyet. De min­denki más mellénk állt. Nem monda­nám, hogy ez megszorítás, mert nem általában járt rosszul mindenki. És ezt értik az emberek. Az orbáni megszorítás tehát egy mix­túra lesz? Nincs megszorítás, nem is lesz. A választó nem valamiféle „egység­­sugarú síkidom”. Ez csupán egy jel­lemző, emlékezetes szocialista kiszó­lás volt, így politikusok még egymás között sem beszélhetnek, ha valóban becsülik az embereket. Igenis, a vá­lasztóknak el lehet mondani, hogy­ha hozunk egy intézkedést, ami bizo­nyos részcsoportokat sért, mégis mi­ért nyer vele a társadalom nagyobbik része. Ez nem megszorítás, nem mix­túra, csupán egy intézkedés. Min­den létező dolognak van „költsége”, ára, csak az a jó, hogyha ez kisebb, mint a haszon, társadalmi értelem­ben is. Amikor csak költség van, ha­szon meg nincs, na, az a megszorítás. Debrecenben tizenhat év alatt hoz­tam olyan döntést, ami adott esetben bizonyos debreceni emberek érdekét sértette? Hát persze, de a város egé­sze meg örült neki. Azt dekódolná, hogy senki ne alapozza segélyekre az életét? Felforgatják a szo­ciális ellátórendszert? A „felforgatás” fikció. Szeretnénk, hogyha teljes foglalkoztatás vagy közel teljes foglalkoztatás lenne az ország­ban. Az egészségügyben vizsgáljuk a tényleges ellátási költségeket, és pró­báljuk a rendszer kiadásait a valós igé­nyekhez igazítani. Elkezdődött az egészségügy magáno­sítása. Nem akarjuk magánosítani az egészségügyet. Bizonyos szolgáltatások fizetősek lesznek? Nem, dehogy! .. Nem lesz fizetős szolgáltatás az állami intézményekben is, és akinek van rá i­s pénze, a várólistákon az élre kerül? Ez marginális jelenség. Most is for­­­­dulhat bárki magánellátáshoz, ami [z adott esetben az állami infrastruktú­ra keretei között történik. De ha ma­gánellátást vesz igénybe valaki, és eköz­ben használja az állami infrastruktú­rát, akkor ezt a tényleges költség meg­fizetésével kell hogy tegye! Mert lássuk be, az nem korrekt a közösséggel szem­ben, hogy magánpraxisom van, de a la­borvizsgálatokat meg bizonyos diag­nosztikai vizsgálatokat - melyek álta­lában drágák - azt az állam pénzén csi­náltatjuk meg. Vagy ha a valós költsé­gek megfizetése irreális, akkor mond­juk azt, hogy „kedves orvosok, általá­nos szabály, hogy az állam segítse az egészségügyi ellátásnak a magános ré­szét is”, de akkor a magánpraxist folyta­tó orvosoknak ezt átláthatóan, jogsze­rűen kell tenniük. Az állami infrastruk­túra jóval költség alatti igénybevételére pedig szerveznünk kell egy rendszert, de akkor az legyen legális, hogy a rend­szer igazságosabb legyen. A közmunkán túl mit tudnak aján­lani? A közmunkán túl a szociális fog­lalkoztató szövetkezetek támogatása, életre hívása, vagy kifejezetten a spe­ciális szövetkezeti formák kiterjesz­tése szükségesnek látszik. Itt néhány százezer embernek a munkába állítá­sáról és ennek a szervezeti hátteréről van szó, amit eddig még igazából sen­ki nem tudott megoldani. Az a cél, hogy csökken­tsék „az államból élők arányát”? Nem, ez következmény lehet.

Next