Népszabadság, 2014. december (72. évfolyam, 280-304. szám)

2014-12-03 / 282. szám

21 Az ügy Lapszél Áder sorkatonaként elaludt az őrségben Várvölgyi B. András rosszul em­lékezik. Katonai szolgálatom alatt nem egyszer voltam fog­dában, hanem kétszer - így re­agált Áder János államfő az In­­dex.hu cikkére, amelyben Vágvöl­­gyi saját katonai kalandjai mellett megemlíti egykori katonatársát, Adert, aki szerinte lövöldözés mi­att került fogdába. Ader felidéz­te, hogy először azért került fog­dára, mert a 120-as aknavetősök őrvezetőjeként egy hideg reggel nem küldte le a többieket regge­li tornára. A második eset az ar­gentin labdarúgó vb-hez kötődik. „A meccseket éjjel titokban néz­tük. Az egyik meccset követően őrszolgálatra rendeltek, ahol haj­nalban az őrhelyemen elaludtam. Ezért 30 nap fogdát kaptam és le­fokoztak. Ez a valódi történet” - idézi fel Áder a katonasztorik ke­délyes stílusában emlékeit. Áder közleménye így zárul: „Se őrhely­elhagyás, se ittas lövöldözés, se börtön. Vágvölgyi B. András és az Index - a valóságot durván meg­hamisító állításaikért - jogi elég­tétellel tartoznak.” A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főpa­rancsnoka. (Hírösszefoglalónk) Fidesz: nyugdíjasokat a hiányszakmákba! Nyugdíjasokat csábítana a mun­kaerőpiacra a Fidesz, főként a hiányszakmák esetében. Tuzson Bence fideszes képviselő ked­den a parlamentben azt mondta, akár adójogi szabályokat is mó­dosítani kell, hogy ösztönözzék a nyugdíjasok munkavállalását. (Hírösszefoglalónk) Elfogult bajai önkormányzati lap Közel négymilliós bírságot ka­pott októberben az önkor­mányzati fenntartású Baja.hu, mert az újság az önkormány­zati választás előtt kissé elve­tette a sulykot, és többszöri fel­szólításra sem akart beszámol­ni a Fidesszel szemben induló civil szervezet jelöltjeiről, majd a választási bizottság elmarasz­taló döntése után is negligálta a bajai egyesületet - írta az In­­dex.hu. (Hírösszefoglalónk) Kétszer ült fogdán ERŐS MONDAT Azt nem tudom, a fizeté­sem (997 170 forint-a szerk.) sok vagy kevés, de polgármesterként a városi alkalmazottak között nem voltam benne az első húszban. A Lokiban pedig biztosan nem lennék a keretben sem. Kósa Lajos, a Fidesz ügyve­zető alelnöke az Index.hu-nak NÉPSZABADSÁG 2014. december 3., szerda Energia Már nem töltődnek a gáztárolók, de a készletünk bőven elég a fűtési szezonra Örülhetünk, hogy megúsztuk! Biztonságos energiaellátásunkhoz jelenleg nincs szükség nagyberuhá­zásokra - vélekedik Hegedűs Mik­lós gazdaságkutató. Ma még nem is nagyon látni, hogy középtávon milyen energiahordozókra érde­mes eurómilliárdokat költeni. Kü­lönösen, hogy a hazai gázfogyasz­tás csökken. Marnitz István - A magyarországi energiarendszer­ben legalább 2020-2025-ig nincs szükség komolyabb beruházásra az ellátásbiztonság jelenlegi szint­jének fenntartásához - nyilatkoz­ta lapunknak a Déli áramlat lefújá­sa kapcsán Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezetője. Ugyan­ez az aggálya a paksi bővítéssel is: 2025-2030-ra felméréseik szerint egyszerűen nem lesz szükség ilyen mértékű többlettermelésre. Jelen­leg a helyzet nagyon bizonytalan, nem látni, hogy milyen energiahor­dozóra vagy berendezésfajtára érde­mes akár eurómilliárdokat is költe­ni, így most kivárást javasol: szerin­te bőven elegendő 2017-től elkezde­ni azon gondolkozni, hogy milyen fejlesztésre van szükség a biztonsá­gos energiaellátás fenntartásához. Magyarország gázfogyasztása 2007-ben még a 15 milliárd köb­métert közelítette, ma pedig már kilencmilliárd köbméter alatt áll. 2020-ig ezzel a fogyasztási szint­tel számolnak. Ennek okát keres­hetjük a gazdasági visszaesésben, az árban, a takarékosságban vagy akár más fűtőanyagok használatá­ban egyaránt. Ugyanez a helyzet a Déli áramlat célországaként megje­lölt Nyugat-Európában is, ahol rá­adásul - tőlünk eltérően - számos más gázbeszerzési forrás áll rendel­kezésre. Noha drága, mégis egyre több tengerparti gázlefejtő állomás épül, aminek nyomán a világ bár­mely pontjáról ideszállítható föld­gáz, igaz, még sokkal drágábban, mintha csak vezetéken érkezne. Ami Magyarországot illeti: gáz­alapú erőműveink kortól függetle­nül drágán termelnek, így a határo­kon átívelő villanyvezetékek folya­matos erősítése folytán, természe­tes módon egyre nagyobb mérete­ket ölt az árambehozatal is. Ráadá­sul az ellátás biztonságát nagymér­tékben erősíti, hogy a kimerült ha­zai gázmezők 6,5 milliárd köbmé­ter gáz téli tárolására képesek, amit az ukrán tranzitban nem bízó oro­szok a Déli áramlat kiesésével most fokozottan felhasználhatnának a saját szolgáltatásuk biztonságának emeléséhez. A kutató Oroszországot is bi­zonytalan partnernek látja, ahol a becsült költségek jelentősen, az el­múlt évek során többszörösükre emelkedtek, ráadásul olyan egyéb, például keleti irányú szállítások­kal zsarolják a nyugati partnere­ket, amelyek kivitelezése szintén komoly forrásokat igényel. Meglá­tása szerint diktatórikus vonásai ellenére Vlagyimir Putyin a leglé­nyegesebb gazdasági kérdésekben képes hideg fejjel dönteni, ami a magyar kormányra kevéssé mond­ható el. A Déli áramlat hazai szaka­szának kivitelezését Magyarország szerinte nem úszta volna meg egy­milliárdos hitelfelvétel nélkül, ami­nek több tízéves megtérülését is bi­zonytalannak tartja, így szerinte örülhetünk, hogy megúsztuk ezt a kalandot. Most nem kell költeni a biztonságos energiaellátásra fotó: Reviczky Zsolt Már csak kitárolunk November 27-e óta már nincs betárolás a hazai gáztárolókban. A kitárolási szint viszont egy hó­napja folyamatosan emelkedik. Az állami MVM és MFB tulajdoná­ban lévő gáztároló egységekből naponta mintegy öt-ötmillió köb­méter kerül a gázrendszerbe - derül ki a két szakcég honlapjáról. Az MVM egységeiben 2,6 milliárd, az MFB-ében 1,6 milliárd köbmé­ter áll, ami számításunk szerint 58, illetve 66 százalékos töltött­­­ségi szintnek felel meg. Keletről ugyanakkor továbbra is naponta mintegy húszmillió, nyugatról pedig körülbelül hétmillió köbmé­ter földgáz érkezik Magyarország­ra. Az ország fogyasztása ilyen­tájt negyvenmillió köbméter kö­rüli. Az MVM tájékoztatása szerint a jelenlegi gázkészlet a téli fo­gyasztás kétharmadára elegendő, ami folyamatos behozatal mellett bőven fedezi a téli fogyasztást. Válság Százmilliárd dolláros kárt okoz Moszkvának az áresés Az olajon csúsznak el az orosz tervek Kriván Bence Az orosz-ukrán válság miatti keres­kedelmi szankciók és az olajár zu­hanása hatalmas gazdasági károkat okoz Moszkvának, és a számla egyre húzósabb.Anto/­S­U///anot­ pénzügy­­miniszter a napokban évi 130-140 milliárd dollárra becsülte azt a köz­vetlen kárt, amely e két tényezőhöz köthető. Az összeg az orosz nemze­ti össztermék hét százalékának felel meg, a magyart meg is haladja. Az oroszok a nemzetközi szankciók ha­tásait 40 milliárdosra becsülik, az igazi csapást tehát a mintegy száz­­milliárdos olajbevétel-kiesés jelenti számukra. Számításaikat még a 80 dolláros olajárnál végezték el, azóta újabb tíz dollárral csökkent a jegy­zésár. Az energiahordozók az orosz exportbevételek kétharmadát adják, így Kreml számára kulcskérdés, mer­re tartanak az árak. Szakértőik sze­rint az olajár egydolláros csökkenése hárommilliárd dollárjukba fáj. Az orosz gazdaságot erős reces­­­sziós fuvallatok hűtik, de még ma­radt a korábbi lendületből, igaz a ta­valyi záró három hónapban mért két­százalékos bővülés óta negyedévről negyedévre alacsonyabb adatokat közölnek. A harmadik negyedévben 0,7 százalékra olvadt a többlet az egy évvel korábbihoz képest, míg jövő­re már hivatalosan is 0,8 százalékos gazdasági visszaeséssel számolnak. Tavaly egyébként rekordmagas, 2097 milliárd dollár volt az orosz GDR A bizonytalan gazdaság és politi­kai helyzet a tőkekivonásban is meg­mutatkozik. A központi bank becslé­sei szerint az idén 128 milliárd dollár­ral több hagyja el az országot, mint amennyi bejön, egy éve 61 milliárdos volt a mínusz. Alekszej Kudrin volt pénzügymi­niszter a­ Reutersnek azt mondta, hogy az Oroszország irányában megnyilvá­nuló nemzetközi bizalomvesztés ag­gasztó méretű, s 7-10 évnek is el kell telnie majd ahhoz, hogy a befektetők­kel elfeledtessék rossz érzéseiket. Az e­miatt az országot érő veszteség az olajáresésből fakadó károkhoz fogha­tó a befolyásos politikus szerint. A petrodollárokból az idők so­rán felhalmozott orosz devizatarta­lék 400 milliárdosra hízott. Ebből te­lik intervencióra a rubel védelmében, de a központi bank tartja magát ah­hoz, hogy többet már nem éget el a tartalékból, csak akkor kel ismét a ru­bel védelmére, ha a pénzügyi stabili­tást veszélyben érzi. Az orosz fizető­­eszköz eközben sorra dönti a negatív rekordokat: az év elején egy dollárért 32,8 rubelt kellett adni, ma ennél 60 százalékkal többet, 53 egységet kér­nek egyetlen zöldhasúért. Az állami költségvetésen az olaj­ár ütötte lyukakat privatizációval próbálja betömködni a kormány. A TASZSZ jelentése szerint küszö­bön áll a legnagyobb, Kreml befo­lyása alatt álló olajtársaság, a Rosz­­nyefty 19,8 százalékos részvénycso­magjának eladása, ami 8,5 milliárd dollárt hozhat a konyhára. Durván ugyanekkora összeget irányítottak át a devizatartalékokból is a bü­dzsébe. Elemzők szerint még fél évet - közte egy zimankós telet - kell kihúz­ni ahhoz, hogy az olajárak ismét el­fogadható szinten stabilizálódjanak. Ha ezt társadalmi összetartással ki­húzzák, Putyin elnöknek nyert ügye van.

Next