Népszabadság, 2014. december (72. évfolyam, 280-304. szám)
2014-12-03 / 282. szám
21 Az ügy Lapszél Áder sorkatonaként elaludt az őrségben Várvölgyi B. András rosszul emlékezik. Katonai szolgálatom alatt nem egyszer voltam fogdában, hanem kétszer - így reagált Áder János államfő az Index.hu cikkére, amelyben Vágvölgyi saját katonai kalandjai mellett megemlíti egykori katonatársát, Adert, aki szerinte lövöldözés miatt került fogdába. Ader felidézte, hogy először azért került fogdára, mert a 120-as aknavetősök őrvezetőjeként egy hideg reggel nem küldte le a többieket reggeli tornára. A második eset az argentin labdarúgó vb-hez kötődik. „A meccseket éjjel titokban néztük. Az egyik meccset követően őrszolgálatra rendeltek, ahol hajnalban az őrhelyemen elaludtam. Ezért 30 nap fogdát kaptam és lefokoztak. Ez a valódi történet” - idézi fel Áder a katonasztorik kedélyes stílusában emlékeit. Áder közleménye így zárul: „Se őrhelyelhagyás, se ittas lövöldözés, se börtön. Vágvölgyi B. András és az Index - a valóságot durván meghamisító állításaikért - jogi elégtétellel tartoznak.” A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka. (Hírösszefoglalónk) Fidesz: nyugdíjasokat a hiányszakmákba! Nyugdíjasokat csábítana a munkaerőpiacra a Fidesz, főként a hiányszakmák esetében. Tuzson Bence fideszes képviselő kedden a parlamentben azt mondta, akár adójogi szabályokat is módosítani kell, hogy ösztönözzék a nyugdíjasok munkavállalását. (Hírösszefoglalónk) Elfogult bajai önkormányzati lap Közel négymilliós bírságot kapott októberben az önkormányzati fenntartású Baja.hu, mert az újság az önkormányzati választás előtt kissé elvetette a sulykot, és többszöri felszólításra sem akart beszámolni a Fidesszel szemben induló civil szervezet jelöltjeiről, majd a választási bizottság elmarasztaló döntése után is negligálta a bajai egyesületet - írta az Index.hu. (Hírösszefoglalónk) Kétszer ült fogdán ERŐS MONDAT Azt nem tudom, a fizetésem (997 170 forint-a szerk.) sok vagy kevés, de polgármesterként a városi alkalmazottak között nem voltam benne az első húszban. A Lokiban pedig biztosan nem lennék a keretben sem. Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke az Index.hu-nak NÉPSZABADSÁG 2014. december 3., szerda Energia Már nem töltődnek a gáztárolók, de a készletünk bőven elég a fűtési szezonra Örülhetünk, hogy megúsztuk! Biztonságos energiaellátásunkhoz jelenleg nincs szükség nagyberuházásokra - vélekedik Hegedűs Miklós gazdaságkutató. Ma még nem is nagyon látni, hogy középtávon milyen energiahordozókra érdemes eurómilliárdokat költeni. Különösen, hogy a hazai gázfogyasztás csökken. Marnitz István - A magyarországi energiarendszerben legalább 2020-2025-ig nincs szükség komolyabb beruházásra az ellátásbiztonság jelenlegi szintjének fenntartásához - nyilatkozta lapunknak a Déli áramlat lefújása kapcsán Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezetője. Ugyanez az aggálya a paksi bővítéssel is: 2025-2030-ra felméréseik szerint egyszerűen nem lesz szükség ilyen mértékű többlettermelésre. Jelenleg a helyzet nagyon bizonytalan, nem látni, hogy milyen energiahordozóra vagy berendezésfajtára érdemes akár eurómilliárdokat is költeni, így most kivárást javasol: szerinte bőven elegendő 2017-től elkezdeni azon gondolkozni, hogy milyen fejlesztésre van szükség a biztonságos energiaellátás fenntartásához. Magyarország gázfogyasztása 2007-ben még a 15 milliárd köbmétert közelítette, ma pedig már kilencmilliárd köbméter alatt áll. 2020-ig ezzel a fogyasztási szinttel számolnak. Ennek okát kereshetjük a gazdasági visszaesésben, az árban, a takarékosságban vagy akár más fűtőanyagok használatában egyaránt. Ugyanez a helyzet a Déli áramlat célországaként megjelölt Nyugat-Európában is, ahol ráadásul - tőlünk eltérően - számos más gázbeszerzési forrás áll rendelkezésre. Noha drága, mégis egyre több tengerparti gázlefejtő állomás épül, aminek nyomán a világ bármely pontjáról ideszállítható földgáz, igaz, még sokkal drágábban, mintha csak vezetéken érkezne. Ami Magyarországot illeti: gázalapú erőműveink kortól függetlenül drágán termelnek, így a határokon átívelő villanyvezetékek folyamatos erősítése folytán, természetes módon egyre nagyobb méreteket ölt az árambehozatal is. Ráadásul az ellátás biztonságát nagymértékben erősíti, hogy a kimerült hazai gázmezők 6,5 milliárd köbméter gáz téli tárolására képesek, amit az ukrán tranzitban nem bízó oroszok a Déli áramlat kiesésével most fokozottan felhasználhatnának a saját szolgáltatásuk biztonságának emeléséhez. A kutató Oroszországot is bizonytalan partnernek látja, ahol a becsült költségek jelentősen, az elmúlt évek során többszörösükre emelkedtek, ráadásul olyan egyéb, például keleti irányú szállításokkal zsarolják a nyugati partnereket, amelyek kivitelezése szintén komoly forrásokat igényel. Meglátása szerint diktatórikus vonásai ellenére Vlagyimir Putyin a leglényegesebb gazdasági kérdésekben képes hideg fejjel dönteni, ami a magyar kormányra kevéssé mondható el. A Déli áramlat hazai szakaszának kivitelezését Magyarország szerinte nem úszta volna meg egymilliárdos hitelfelvétel nélkül, aminek több tízéves megtérülését is bizonytalannak tartja, így szerinte örülhetünk, hogy megúsztuk ezt a kalandot. Most nem kell költeni a biztonságos energiaellátásra fotó: Reviczky Zsolt Már csak kitárolunk November 27-e óta már nincs betárolás a hazai gáztárolókban. A kitárolási szint viszont egy hónapja folyamatosan emelkedik. Az állami MVM és MFB tulajdonában lévő gáztároló egységekből naponta mintegy öt-ötmillió köbméter kerül a gázrendszerbe - derül ki a két szakcég honlapjáról. Az MVM egységeiben 2,6 milliárd, az MFB-ében 1,6 milliárd köbméter áll, ami számításunk szerint 58, illetve 66 százalékos töltöttségi szintnek felel meg. Keletről ugyanakkor továbbra is naponta mintegy húszmillió, nyugatról pedig körülbelül hétmillió köbméter földgáz érkezik Magyarországra. Az ország fogyasztása ilyentájt negyvenmillió köbméter körüli. Az MVM tájékoztatása szerint a jelenlegi gázkészlet a téli fogyasztás kétharmadára elegendő, ami folyamatos behozatal mellett bőven fedezi a téli fogyasztást. Válság Százmilliárd dolláros kárt okoz Moszkvának az áresés Az olajon csúsznak el az orosz tervek Kriván Bence Az orosz-ukrán válság miatti kereskedelmi szankciók és az olajár zuhanása hatalmas gazdasági károkat okoz Moszkvának, és a számla egyre húzósabb.Anto/SU///anot pénzügyminiszter a napokban évi 130-140 milliárd dollárra becsülte azt a közvetlen kárt, amely e két tényezőhöz köthető. Az összeg az orosz nemzeti össztermék hét százalékának felel meg, a magyart meg is haladja. Az oroszok a nemzetközi szankciók hatásait 40 milliárdosra becsülik, az igazi csapást tehát a mintegy százmilliárdos olajbevétel-kiesés jelenti számukra. Számításaikat még a 80 dolláros olajárnál végezték el, azóta újabb tíz dollárral csökkent a jegyzésár. Az energiahordozók az orosz exportbevételek kétharmadát adják, így Kreml számára kulcskérdés, merre tartanak az árak. Szakértőik szerint az olajár egydolláros csökkenése hárommilliárd dollárjukba fáj. Az orosz gazdaságot erős recessziós fuvallatok hűtik, de még maradt a korábbi lendületből, igaz a tavalyi záró három hónapban mért kétszázalékos bővülés óta negyedévről negyedévre alacsonyabb adatokat közölnek. A harmadik negyedévben 0,7 százalékra olvadt a többlet az egy évvel korábbihoz képest, míg jövőre már hivatalosan is 0,8 százalékos gazdasági visszaeséssel számolnak. Tavaly egyébként rekordmagas, 2097 milliárd dollár volt az orosz GDR A bizonytalan gazdaság és politikai helyzet a tőkekivonásban is megmutatkozik. A központi bank becslései szerint az idén 128 milliárd dollárral több hagyja el az országot, mint amennyi bejön, egy éve 61 milliárdos volt a mínusz. Alekszej Kudrin volt pénzügyminiszter a Reutersnek azt mondta, hogy az Oroszország irányában megnyilvánuló nemzetközi bizalomvesztés aggasztó méretű, s 7-10 évnek is el kell telnie majd ahhoz, hogy a befektetőkkel elfeledtessék rossz érzéseiket. Az emiatt az országot érő veszteség az olajáresésből fakadó károkhoz fogható a befolyásos politikus szerint. A petrodollárokból az idők során felhalmozott orosz devizatartalék 400 milliárdosra hízott. Ebből telik intervencióra a rubel védelmében, de a központi bank tartja magát ahhoz, hogy többet már nem éget el a tartalékból, csak akkor kel ismét a rubel védelmére, ha a pénzügyi stabilitást veszélyben érzi. Az orosz fizetőeszköz eközben sorra dönti a negatív rekordokat: az év elején egy dollárért 32,8 rubelt kellett adni, ma ennél 60 százalékkal többet, 53 egységet kérnek egyetlen zöldhasúért. Az állami költségvetésen az olajár ütötte lyukakat privatizációval próbálja betömködni a kormány. A TASZSZ jelentése szerint küszöbön áll a legnagyobb, Kreml befolyása alatt álló olajtársaság, a Rosznyefty 19,8 százalékos részvénycsomagjának eladása, ami 8,5 milliárd dollárt hozhat a konyhára. Durván ugyanekkora összeget irányítottak át a devizatartalékokból is a büdzsébe. Elemzők szerint még fél évet - közte egy zimankós telet - kell kihúzni ahhoz, hogy az olajárak ismét elfogadható szinten stabilizálódjanak. Ha ezt társadalmi összetartással kihúzzák, Putyin elnöknek nyert ügye van.