Népszabadság, 2015. április (73. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-01 / 77. szám
41 Magyarország Lapszél Felmentették az AVH igazgatóját Orbán Viktor miniszterelnök március 31-i hatállyal felmentette Göbölös Lászlót, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatóját (képünkön). (MTI) Egészségügyi válságtanácskozás Teljes körű konszolidációt várnak az egészségügyi beszállítók a kormánytól: az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete és az Orvostechnikai Szövetség ma délutánra válságtanácskozást hívott össze. Az érdekképviseletek szerint az adósságrendezésre ígért 60 milliárd forint nem elegendő a tartozások rendezésére, mert az adósság mostanra már mintegy 90 milliárd forintra nőtt. (D. A. N.) Pontosítás A Quaestorról szóló, a múlt szombati Hétvége mellékletünkben megjelent Földindulás? Vagy maradás? című cikkünkben megírtuk, hogy a „Quaestor az Erdő Péter bíboros által kezdeményezett, italkereskedelemmel, étkeztetéssel, mozgó vendéglátással foglalkozó Vinum Primatis Zrt.-ben bukkant fel. A cégben a Quaestor és az Incoronata, a Mátyás-templom kulturális központja 50-50 százalékban lett tulajdonos.” Ezt követően cikkünket úgy folytattuk: „A bíboros által meghívott testületbe olyan emberek kerültek be, mint például Baldauf László, a CBA elnöke, Béres József, a Béres Zrt. elnöke, Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, Csizmadia László, a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Főiskola nyugalmazott főigazgatója, Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék akkori elnöke, Lomnici Zoltán, aki az idő tájt a Legfelsőbb Bíróság elnökeként tevékenykedett, s Tarsoly Csaba, a Quaestor Zrt. elnök-vezérigazgatója.” A felsorolt, közismert személyiségek a valóban félreérthető szövegrészt úgy értelmezték, mintha mi azt állítottuk volna, hogy ők a Vinum Primatis Zrt. igazgatóságának, vagy valamely más testületének lettek volna a tagjai. Pontosítjuk a félreérthető mondatot, s nyomatékosítjuk, hogy a „meghívott testület” alatt nem a gazdasági társaságot, hanem egy egyesületet, a Prímási Borrendet értjük, amelynek nincs köze a Quaestor Zrt.-hez, bár Tarsoly Csaba a tagjai közé tartozott. A pontatlanságért az érintettek elnézését kérjük. NEPSZABADSAG 2015. április 1., szerda Orosháza Zavarta a református egyházat a József Attila felirat az iskola homlokzatán Életveszélyes volt a költő neve Nincs már ott a József Attila felirat az orosházi általános iskola homlokzatán. A református egyház még pénzt is kért az önkormányzattól az eltüntetésre, ám a helyhatóság ezt a munkát nem finanszírozta. A fideszes polgármester azt mondja, a fenntartó szándékairól nem dönthet, nem helyeztetheti vissza a betűket. Tanács István Március elején váratlanul leverték József Attila nevét az orosházi általános iskola homlokzatáról. Ez sokakat megbotránkoztatott, hiszen a városban évtizedeken át József Attila Általános Iskolaként ismerték az intézményt, orosháziak nemzedékei kötődnek hozzá. Többen azt hitték, kisebb javításról van szó, és a költő neve visszakerül az épület homlokzatára. Orosházán az elmúlt időszakban a Fidesz vezette önkormányzat többször is átszervezte az iskolákat, a szülők tiltakozása ellenére. Ám korábban a városvezetőség megígérte, hogy az átszervezések ellenére az iskolák megőrzik névadóikat. Számos önkormányzati dokumentumban szerepelt is a név az elmúlt időszakban. Az épület homlokzatán mindaddig ott állt József Attila neve, míg le nem verték onnan. Füvesi Sándor MSZP-s önkormányzati képviselő március 27-én interpellálta Dávid Zoltán polgármestert. Megkérdezte: ki engedélyezte és miért, hogy leverjék a költő nevét az iskola homlokzatáról? Mikor kerül vissza oda, ahol több mint fél évszázadig állt? Mit tesz a városvezetés azért, hogy ne csak a homlokzatra, hanem az iskola valódi nevébe is visszakerüljön a költő neve? Dávid Zoltán írásos válaszában kiemelte: az iskolát 2011. szeptember 1-jétől átvette az Orosházi Református Egyházközség. Az épület az önkormányzat tulajdonában maradt. 2015 február elején a református egyház pénzt kért az orosházi önkormányzattól arra hivatkozva, hogy balesetveszélyes a homlokzat. Az önkormányzat a balesetveszély elhárítására adott is 497 ezer forintot. A polgármester szerint az egyház az iskola névbetűinek eltávolítására is kért pénzt, erre azonban az önkormányzat nem adott, azzal az indoklással, hogy a betűk leszerelése nem szükséges a balesetveszély elhárításához. A református egyház azonban „a saját korábbi szándékainak megfelelően végeztette el a felirat leszerelését”. Vagyis leverték József Attila nevét. Szándékukban áll a református iskola saját nevének elhelyezése is, „mivel az épület falai nem hirdethetik egy megszűnt intézmény elnevezését”. A polgármester azt ígérte, az iskola emlékként megőrzi József Attila névbetűit, bár nem tudni, miként tett ígéretet annak a fenntartónak a nevében, amelyik éppen most takarította le a költő nevét az önkormányzat birtokában lévő épületről. Dávid Zoltán azzal nyugtatta Füvesi Sándort, hogy 120 év alatt sokszor változott az iskola neve. Kezdetben, 1884-től Orosházi Magyar Királyi Állami Polgári Fiú és Leányiskola volt. József Attila nevét csak 1962-ben vette föl, ám ezt már 2008-ban megváltoztatta az akkori fideszes önkormányzat. József Attila neve helyett az Orosháza Város Általános Iskolája és Pedagógiai Szolgáltató Intézménye Székhelyintézmény nevet kapta. Ezt változtatták meg aztán 2011-ben, amikor átadták a református egyháznak Orosházi Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolára. A fideszes polgármester figyelmeztette a szocialista képviselőt: jogi szempontból a fenntartónak nem szükséges az épület tulajdonosának hozzájárulását kérni a névváltoztatáshoz, mert ezt a város nem kötötte ki, amikor átadta az iskolát. „Az elmúlt 120 év alatt a névváltoztatások az adott történelmi kornak megfelelően történtek, és a fenntartó szándékát tükrözték” - írta Dávid Zoltán. Füvesi Sándor furcsállja, hogy Orosháza polgármestere a fenntartó szándékára hivatkozik megfellebbezhetetlen érvként, és eszébe sem jut, hogy a névhasználat az orosháziak szándékát is tükrözhetné. József Attila felirat volt... ...es nincs Óvoda-összevonás Tiltakoznak az önkormányzat döntése ellen Lázadnak a csepeli szülők Vári György Január végén a fideszes többségű csepeli képviselő-testület előzetes szándéknyilatkozatot fogadott el arról, hogy az összes kerületi fenntartású evit „tagóvodaként” egyetlen adminisztratív központ alá sorolják be. (Addig a 24 érintett intézmény közül 11 „bázisóvodaként, 13 pedig tagóvodaként működött.) Az eddig önálló óvodák vezetőinek kinevezése az elképzelés szerint ezzel megszűnik. Mind a központ, mind a tagóvodák élére frissen kiírt pályázatok alapján választanak új vezetőket. Horváth Gyula DK-s képviselő szerint épp a vezetők tömeges lecserélése a cél. Ezt a felvetést a Fidesz visszautasította. Meg is indultak az ilyen döntések előkészítéséhez szükséges tárgyalások, amelyek során az érintettek nagy többsége világossá tette: ellenzi az ötletet. A február végi testületi ülésen, a döntést megelőző vita során maga Marovik Attila alpolgármester (Fidesz) összegezte az óvodák alkalmazotti közösségének és a szülők képviselőinek véleményét, amelyekben egymást érték az ellenvetések. A 11 önálló óvodából 5 határozottan ellenezte az elképzelést. Elsősorban attól tartottak a szülők és a pedagógusok, hogy a fajsúlyos döntések az óvodáktól távol születnek majd meg. (A szervezet bürokratizálódásával reális kockázatként számol az önkormányzat által rendelt tanulmány is.) Úgy látták továbbá meglehetősen egybehangzóan a dolgozók és a szülők is, hogy az intézmények tagóvoda-vezetőkké lefokozott irányítói, akiknek - az eddigiekkel szemben - vezetői feladataik mellett az ovis csoportokba is vissza kell majd menniük dolgozni, nem lehetnek képesek arra, hogy az eddigi színvonalon lássák el kettős feladatukat. Különösen igaz ez a sok csoporttal működő óvodákra, vagy A FIDESZES TÖBBSÉGŰ csepeli képviselő-testület összesen huszonnégy, tizenegy bázis- és tizenhárom tagóvodát egy intézmény alá sorolja be, és az átszervezés ennyiben feltétlenül veszélyezteti a pedagógiai munka minőségét. Mindezt az egyik óvodavezető felszólalásában meg is erősítette. A PM képviselője, Hudák János ekkor rá is kérdezett, rendelkezésre áll-e pedagógiai szempontú szakvélemény a tervekről. Az alpolgámester arról tájékoztatta: „egyelőre” csak „gazdasági vélemény született, de minden kérdésre igyekeznek válaszolni”. A gazdasági szakvélemény szerint rövid távon valamelyest még drágítja a rendszert az átszervezés, csak középtávon van lehetőség nem túl nagy összegű (évi hozzávetőleg 15 millió forintos) spórolásra, de a szöveg kalkulál bizonyos kockázatokkal is. Morovik alpolgármester pedig a vitában úgy fogalmazott, hogy „ez drágább lesz, tehát nem akarnak pénzt kivenni a rendszerből”. Hudák és a jobbikos képviselő, Pákozdi József is kezdeményezte, halasszák el a döntést, amíg tisztázzák a felmerülő kérdéseket, a többség azonban erre sem volt hajlandó: elfogadták az előterjesztést. Ám a kedélyek ezután sem csillapodtak, egyfajta civil ellenállás látszik kibontakozni az ügyben. A szülők egy része azóta is próbálja elérni a döntés visszavonását, a legutóbbi ülésen is szép számban jelentek meg, és megkísérelték rávenni képviselőiket döntésük visszavonására. Álláspontjuk mellett beszámolójuk szerint 650 aláírást gyűjtöttek, ami - tekintetbe véve, hogy az óvodákba összesen 2300 gyerek jár - nem tűnik elhanyagolható mennyiségnek. Kérdésünkre, hogy pontosan milyen pedagógiai jótéteményeket várnak az összevonástól, az önkormányzat egy uniós pályázaton elnyert pénzekből készített tanulmány megállapításaira hivatkozott anélkül, hogy ismertette volna ezeket, továbbá jelezték, hogy a jövőben több százmillió forintot terveznek költeni az óvodák felújítására. Azt is tudatták: az átszervezés folyamán számukra „az a legfontosabb, hogy az átszervezés után sem a gyerekek, sem a szülők semmilyen változást ne érzékeljenek”. Elmaradt a tárgyalás Visszavonult a NAV Doros Judit EGER „A NAV vezetői a legnagyobb adócsalók” - állította Érsek Zsolt, az MSZP Heves megyei elnöke, akinek mondatait az egri városi tévé honlapján októberben tette közzé. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyiségi jogok megsértése miatt indított pert, amelynek tegnapra hirdetett első tárgyalási napjára tanúként idézték Vida Ildikót, az adóhatóság elnökét. Ám egy nappal a tárgyalás előtt a NAV visszavonta a keresetet, így az eljárás megszűnt - közölte Nyíri Beáta, az Egri Törvényszék elnöke. Az iratokból kiderül: a NAV annak megállapítását kérte, hogy az alperesek megsértették a személyiségi jogait, emiatt kérjenek elnézést, ezt tegyék közzé, illetve fizessenek egymillió forint sérelemdíjat. Megkérdeztük a NAV sajtóosztályán, miért léptek vissza. Noha a sértő kijelentés álláspontunk szerint meghaladja a szabad véleménynyilvánítást, a többkörös bizonyítási procedúra a per beláthatatlan ideig tartó elhúzódásához vezet, mivel a bírósági gyakorlat szerint a közfeladatot ellátó szerveknek és személyeknek az átlagosnál többet kell tűrniük. Ennek nem látva értelmét a NAV a polgári peres eljárás megszüntetését kezdeményezte. A büntetőeljárások viszont továbbra is folyamatban vannak - válaszolták.