Népszabadság, 2015. június (73. évfolyam, 126-151. szám)
2015-06-01 / 126. szám
41 Magyarország Lapszél Mesekönyvekbe rejtik a gyerekjogokat Mesekönyvek segítségével ismerteti meg a nevelőotthonokban, nevelőszülőknél élő gyermekeket jogaikkal az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ. Herczeg Rita, az intézmény gyermekjogi referense az M1 aktuális csatornán azt mondta: tapasztalataik szerint a nevelőotthonokban, nevelőszülőknél élők a jogsértések fogalmával általában tisztában vannak, de konkrét szituációban azokat nem mindig ismerik fel. (MTI) Ételosztás Orbán ünnepi miséje előtt Hálaadó ünnepi misével emlékeztek meg tegnap Orbán Viktor miniszterelnök 52. születésnapjáról a zuglói Hermina úti kápolnában. A szertartás előtt a bejáratnál a Civil Mozgalom egyesület aktivistái bukkantak fel, hogy ételosztással hívják fel a figyelmet az országban egyre súlyosabb szegénységre - adta hírül a 444.hu. A civilek 340 kakaós és lekváros palacsintát, valamint több száz szendvicset osztottak ki. Hóvári János, korábbi külügyminisztériumi helyettes államtitkár, a templomi rendezvény szervezői nevében arról tájékoztatta a sajtót, hogy egy teljesen átlagos vasárnapi miséről volt szó, amelyen nem Orbán Viktorért, hanem az ország vezetőiért imádkoztak. (Hírösszefoglalónk) Elhunyt Obersovszky Péter Hosszan tartó betegség után, 55 éves korában vasárnap elhunyt Obersovszky Péter újságíró, riporter, műsorvezető - közölte a család a távirati irodával. Obersovszky Péter 1986-tól dolgozott a médiában, az elmúlt években a Magyar Televízió és a Kossuth Rádió műsorvezetője volt. A MTVA saját halottjának tekinti. (Munkatársunktól) POLIGRÁF Vona Gábor pénteken mesét olvasott a kicsiknek egy ózdi önkormányzati óvodában. Ön örülne, ha a gyermekének-unokájának a Jobbik elnöke olvasna föl mesét az oviban? Internetes szavazásunk eredménye: IGEN NEM _______________________ 68% 32% NÉPSZABADSÁG 2015. június 1., hétfő ORÖ Elmaradt az igazi botrány, Farkas Flórián csendben ülte végig a rendkívüli közgyűlést „Börtön lesz a vége” Megérzéseire hagyatkozva botrányt jósolt az egyik ellenzéki képviselő az Országos Roma Önkormányzat szombati rendkívüli közgyűlése előtt. Némi kiabálás valóban fűszerezte az ülést, de az igazi botrány elmaradt: a többség simán megszavazta azt a pénzügyi előterjesztést, amelynek elutasítása felért volna az elnökbuktatással. Czene Gábor Eredetileg úgy volt, hogy a rendkívüli közgyűlést Albertirsán, méghozzá a sejtelmes nevű Szittyó étteremben tartják. Aztán a helyszínt „technikai okok miatt” áttették egy másik város másik műintézményébe, az Abony határában lévő Mészáros vendéglőbe. Annak is a kerthelyiségébe. Az ellenzéki Dancs Mihály „napirend előtti” felszólalásában reményét fejezte ki, hogy legközelebb majd valami mezőre viszik ki az ülést, ahol hatszáz méterről kiabálhatnak egymásnak. Hegedűs István, az ORÖ elnöke jogászokkal és Farkas Flórián miniszterelnöki biztossal megerősített csapattal érkezett. Az első napirendi pontnak volt a legnagyobb tétje: a tavalyi évről szóló költségvetési beszámoló, a zárszámadás elfogadása. Az ellenzékiek előre figyelmeztettek, hogy mindenkit feljelentenek, akik elfogadják az általuk jogsértőnek tartott előterjesztést. Bogádi Péter jogász arról győzködte az egybegyűlteket, hogy a testület tagjait nem terheli jogi felelősség. A közgyűlés nem is tehet mást, mint azt, hogy megszavazza a zárszámadást. Ha ez nem történik meg május végéig, akkor törvénytelenül fog működni az ORÖ. „Eddig is úgy működött!” - szólt közbe valaki. Kiderült, hogy a könyvvizsgálónak is voltak bizonyos fenntartásai. Ráadásul Hegedűs István, aki tavaly október óta elnök, csak az utolsó negyedévért vállalta a felelősséget, a zárszámadást ezzel a kitétellel javasolta elfogadni. A mellette ülő Farkas Flórián, az előző elnök erre sem szólt semmit. És egyáltalán: az egész ülésen csendben maradt. Az ellenzéki politikusok arra kérték a képviselőket, hogy ne szavazzák meg a zárszámadást. Lakatos Oszkár elmondta, hogy a most beterjesztett összeg mintegy kétmilliárd forinttal nagyobb annál a 700 milliónál, ami a 2014-re elfogadott költségvetésben szerepelt. A különbözetre nem lát magyarázatot. „Nem tűrhetjük tovább a szabálytalanságokat, mert előbb-utóbb börtön lesz a vége” - jelentette ki. Hasonlóan érvelt Vajda László is, Makai István név szerinti szavazást kért. A javaslat nem kapott kellő támogatást. Az „elnök emberének” tartott Ajtai Tibor indítványozta, hogy két percben korlátozzák a hozzászólásokat. Az ötlet nagy felzúdulást váltott ki. Vajda László például ezt kiabálta: „Szedjél vissza magadból, öcsém!” A képviselők végül 29 igen, 11 nem és öt tartózkodás mellett megszavazták a zárszámadást. Ugyancsak megszavazták, hogy az ORÖ megválik a Hegedűs T. Andrásról elnevezett szolnoki iskolájától, ahol a megyei kormányhivatal szerint visszaélések történtek az állami támogatásokkal. Hegedűs István feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen. Makai István szóvá tette, hogy a birtokában lévő kimutatás szerint Hegedűs István és több családtagja közgyűlési határozat nélkül különböző jogcímeken csaknem 30 millió forinthoz jutott az elmúlt évek során. Hegedűs ingerülten reagált. Állította, hogy tavaly ő csak 600 ezer forint költségtérítést kapott, és az elnöki fizetése sem túl sok, havi bruttó 463 ezer forint. Közölte, hogy az ellenzékiek veszélyessé váltak az országos önkormányzatra és a cigányságra. A közgyűlés után Farkas Flórián azt mondta lapunknak, hogy megbízik azokban a szakemberekben, akik korábban dolgoztak, és azokban is, akik most dolgoznak az ORÖ-nél: szerinte minden rendben van az országos önkormányzat gazdálkodásával. Annak sem tulajdonított különösebb jelentőséget, hogy az adóhatóság nyomozást indított. „A végeredmény a lényeg” - állapította meg. Kevésbé tűnt határozottnak Hegedűs István. Egyelőre - mondta - nem tud válaszolni arra, hogy minden rendben van-e az ORÖ-nél, hisz ennek a vizsgálata éppen most folyik. Az ellenzék szerint az a tény, hogy Hegedűs nem vállalja a felelősséget a korábbi időszak gazdálkodásáért, annak a nyilvánvaló beismerése: nagy a baj az önkormányzat pénzügyei körül. Makai István megerősítette, hogy feljelentést tesznek a zárszámadást megszavazó képviselők ellen. Fontos döntések a kerthelyiségben: szavaznak a roma képviselők fotó: csabai István Közszolgák A járási hivatalok fizetéscsökkentéssel akarják feloldani a kialakult feszültséget Lefele fejlesztik a bért Lencsés Károly Eddigi illetményük akár harminc százalékát is elveszíthetik most azok a kormánytisztviselők, akiket a közigazgatási rendszer átszervezése miatt két esztendeje az önkormányzatoktól a kormányhivatalokhoz helyeztek át. Akkor mindenkinek azt ígérték, hogy a közszolgálati életpályamodell bevezetéséig marad az eredeti fizetésük, ám legkésőbb júliusban több ezer embernek kell szembesülnie azzal, hogy kevesebb lesz a borítékban. Ezt azzal magyarázzák, hogy a járási hivatalokban hosszú ideje kétségkívül meglévő bérfeszültséget meg kell szüntetni. A kialakult helyzet oka, hogy a köztisztviselők 2008 óta egyetlen fillér fizetésemelést sem kaptak, és ezért azok a helyhatóságok, amelyek megengedhették maguknak, korábban saját zsebből tíz-harminc százalékkal eltérítették felfelé az illetményeket. Ez nagyjából 2700 főt érintett, például okmányirodai dolgozókat, gyámügyeseket, szabálysértési ügyintézőket. Sokan viszont olyan önkormányzatok alkalmazásában álltak, amelyek csak a bértábla szerinti fizetést adták, és azok sem keresnek többet, akiket azóta vettek fel a kormányhivatalokhoz. Emiatt az illetményekben azonos beosztás esetén nem egészen tízezertől akár hatvan-nyolcvanezer forintig terjedő különbségek lehetnek. Ezt a problémát akarta orvosolni a kormány, de a március elején elfogadott törvény még a köztársasági elnöknél is kicsapta a biztosítékot, s azt megfontolásra visszaküldte a parlamentnek. Az államfő elsősorban az érdekképviseletekkel való egyeztetés elmaradását kifogásolta. A kormány erre sietve összehívta a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumot, majd az előterjesztést a parlament kisebb módosításokkal ismét megszavazta. Elfogadhatatlan a foglalkoztatás feltételeinek egyoldalú módosítása, hiszen az szerződésszegésnek tekinthető - állítja Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkára. Korábban bíztak benne, hogy öt év után lesz végre bérfejlesztés, ami lehetőséget kínált volna a különbségek mérséklésére, ehhez képest derült égből jött a villámcsapás, mert nem a lemaradók illetményét emelik egy elfogadható szintre, hanem lefelé nivellálnak. Az intézkedés hatalmas felháborodást váltott ki, hiszen az mindenkinek fáj: annak is, aki hét éve várja, hogy nőjön a fizetése, meg annak is, akitől elvesznek - hangsúlyozza a főtitkár. Ám csak annyit tudtak elérni - amivel maga sem elégedett -, hogy a törvénybe bekerült személyi fejlesztési tervet kell kidolgozni azok számára, akiknek kevesebb lesz a fizetése. Ez azt jelenti, hogy felmérik az illetménycsökkenés mértékét, annak hatását a létfenntartásra, s keresik az ellentételezés lehetőségét. Ilyen a rendkívüli teljesítményértékelés, amelynek eredményeként a bér felfelé eltéríthető, de megállapíthatnak munkaköri pótlékot is, illetve címeket adományozhatnak. Kormányhivatali forrásaink úgy vélik, mindezek ellenére a 2700 ember fizetése kisebb-nagyobb mértékben biztosan csökken - amit a főtitkár is megerősített -, s tartanak tőle, hogy „pofára megy”, ki mennyit veszít. Sokan különben még nem tudják, mire számíthatnak, mert a módosított munkaszerződést nem kapták meg. Jelezték ugyanakkor, hogy aki húsz százaléknál kevesebbet bukik, s úgy dönt, hogy elmegy, végkielégítésre sem számíthat, de különben sem állnak sorban a munkaerőpiacon igazgatási szakemberekért, így kényszerűen maradnak. Különben két éve többen maguk döntöttek, hogy az önkormányzat helyett a kormányhivatalt választják, és most verik a fejüket a falba, mert úgy érzik, átverték őket. Akadnak olyan dolgozók, akik havi tízezreket buknak fotó: mtva- oláh tibor