Népszabadság, 2015. október (73. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-19 / 245. szám

21 Politika és Gazdaság Lapszél Aszad kormánya felé nyitna a Jobbik A Jobbik arra szólította fel a kor­mányt, hogy vegye fel a 2012 vé­gén megszakított diplomáciai kapcsolatot Bassár el-Aszad Szí­riai elnök kormányával. Gyön­gyösi Márton, a radikális párt képviselője azt mondta: az el­múlt három év bebizonyította, hogy az Aszad-kormány sokszí­nű ellenzékéből nőtt ki az Iszlám Állam terrorszervezet. A Job­bik ezért azt várja el a kabinet­től, hogy kövesse meg a szír né­pet, amely szerinte többségében a Magyarország által illegitim­nek tartott Aszad-kormányt tá­mogatja. (MTI) Díjat ért a netadó megbuktatása Állampolgári kampány kategó­riában a Százezren az internet­adó ellen kapta az Európai Ci­vil Fórum díját, a civil szerveze­tek legnagyobb európai elisme­rését. A díj indoklásában kiemel­ték, hogy a netadó elleni tavaly őszi tüntetések hatására az Or­­bán-kormány teljes egészében lemondott az internetadóra vo­natkozó elképzeléséről. A díjat jövő csütörtökön Strasbourgban, az Európa Tanács épületében ad­ják át. (Munkatársunktól) Merkel nem hisz a látszatmegoldásokban Veszélybe került a közrend Né­metországban a menekülthul­lám miatt, ezért kerítést kell épí­teni a határra - mondta a né­met rendőrszakszervezet elnö­ke, Rainer Wendt. Egészen más szellemben nyilatkozott viszont Angela Merkel kancellár, ami­kor a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív lap­nak adott interjúban kijelentet­te: nem fog látszatmegoldásokat javasolni, mert azok két hétig sem tartanak ki. A bezárkózásra irányuló igyekezet, például Ma­gyarországon, „csak ahhoz veze­tett, hogy a menekültek más uta­kat választottak, de kevesebben nem lettek” - jelentette ki Mer­kel, aki szerint hosszú távú meg­oldásokra van szükség: hatékony határvédelemre és a menekültek méltányos elosztására Európá­ban. (Hírösszefoglalónk) FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON ERŐS MONDAT Mikor nyert meg háborút egy nő? Földi László, az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója a Kossuth Rádió­ban arról beszélt: Európa a migrációs válság miatt hábo­rúban áll, ezért érzelmektől mentes válaszokat kell adnia. Szerinte ennek gátja Angela Merkel, így a német kancel­lárnak le kellene mondania. NÉPSZABADSÁG 2015. október 19­, hétfő Határesetek Minek mennénk Magyarországon keresztül? - kérdezik a menekültek Kikerülnek minket Magyar szempontból sikeres a dé­li határzár: szombat éjfél óta nem jönnek hazánkba menekültek. A horvátok Szlovénia felé szállítják őket, ahol azonban kevesebb em­bert tudnak fogadni egyszerre, így megnőhet a várakozási idő. Kovács Klára A letenyei határátkelő magyar ol­dalán három BKV-busz rostokol. A sofőrök a középsőben beszélgetnek. Unják a semmittevést, ráadásul az eső is szemerkél. „Tegnap rendel­tek ide minket, minden átkelőnél van 3-4 busz a horvát határ men­tén” - válaszol egyikük arra, hogy a zöldhatár lezárása után 12 órával mit keresnek még itt. Nem tudják, meddig maradnak. Közben az a né­hány rendőr, aki itt teljesít szolgála­tot, az utat fürkészi - a magyar ol­dal felől érkezőt. A pizzafutárt vár­ják. Menekülteknek nyoma sincs. Nemcsak Letenyén, hanem sehol a magyar-horvát határ mentén. A szombat éjfélkor életbe léptetett zárás jól működik. A horvátországi Csáktornyán, a határtól 30 kilométerre viszont van izgalom: egy menekültekkel teli vo­natot várnak a pályaudvarra. Rend­kívüli esemény ez a városka éle­tében. Amikor befut a szerelvény, integetni kezd a helyi nézőközön­ség. Van, aki csak pár percig bírja, de olyan is akad, aki addig folytatja, amíg a sínek mellett felsorakozott buszokra át nem száll a szírekből és afgánokból álló tömeg egy része. A pályaudvar utolsó vágánya mellett rögtönzött sajtótájékozta­tóján a horvát illetékes az adato­kat sorolja: 1800 menekült érke­zik a szerb határtól, Csáktornyán osztják három részre őket, hogy a szlovén kollégák dolgát megkön­­­nyítsék. Három határátkelőhelyen fogadják őket: Muraszerdahelyen, Macellben, a vonaton maradók pe­dig Drávamagyaród felé mennek. Sorra telik meg a felsorakozott ti­zenhárom busz. „Auf Wiedersehen in Germany!” - kiabálja egy idős nő a fent ülőknek. A napok óta úton lévő családok ebből vélhetőleg sem­mit sem hallanak a tömbüveg abla­kok és a motor zaja miatt, de mo­sollyal viszonozzák a lelkesedést. Néhány gyerek az orrát az ablakhoz nyomva grimaszol. Figyelmüket az önkéntesektől kapott alma vonja el. Ez az útravaló a szlovén határig. Az utat biztosító egyik rendőr közben megjegyzi: most még mű­ködik ez így, de mi lesz, ha a szlo­vének is lezárják a határt? Akkor a migránsoknak nem lesz hova men­niük Horvátországon át. A szerbek talán Románia felé irányítják őket, ott - egyelőre - át tudnak sétálni a zöldhatáron. A rövid eszmefuttatás után nem sokkal elindulnak a buszok. Egy ré­szük Muraszerdahelyre, ahol a hor­­vát-szlovén határ túloldalán, Hos­­­szúfaluban már várják őket. - Napok óta úton vagyunk. Görögországtól idáig folyamato­san utaztunk buszokkal, vonattal. Nem álltunk meg sehol. Határ­tól határig vittek minket. Ez nagy könnyebbség. A bátyámnak há­rom hónapja még bujkálnia kel­lett a magyar rendőrök elől, hogy el tudjon menni Ausztrián keresz­tül Németországba - meséli egy húszéves szír fiú, miközben test­véreit még fényképezik a rendőrök a lakodalmas sátorra emlékezte­tő regisztrációs ponton. - Minek mennénk Magyarországon ke­resztül, ha így is lehet? Jó esetben két óra múlva már Ausztriában le­szünk. Holnap talán már Német­országban! - Siettünk, hogy még tegnap át­érjünk, de elkéstünk. De nem is baj! - vág közbe barátja. Nem is sejtik, milyen közel van­nak Magyarországhoz. Innen csu­pán nyolc kilométer Rédics, ahol az elvileg megszigorított magyar ha­tárellenőrzés ellenére úgy jöttünk át Szlovéniából, hogy a határállo­más mellett ácsorgó rendőrök még csak ránk sem néztek. Szlovénia lassítaná az áradatot Szlovénia nem tud korlátlan számú migránst fogadni, Horvátország­nak, Szerbiának és Macedóniának lassítania kell az áradatot - mond­ta Bostjan Sefic, a szlovén belügy­minisztérium államtitkára vasárna­pi sajtótájékoztatóján. Horvátor­szág azt kérte, hogy Szlovénia na­ponta ötezer menedékkérőt fogad­jon, miközben Ausztria jelezte, hogy 1500 embernél többet nem tud egyszerre beengedni. „Nem tudjuk korlátlan számban fogadni a mig­­ránsokat, ha nem képesek folytatni útjukat” - jelentette ki az államtit­kár. A szlovén hatóságok ugyanak­kor egy több ezer négyzetméter területű tranzittábort alakítottak ki közvetlenül az osztrák határ men­tén, a Maribortól északra található Sentilj településen. A sátrakban több ezer embert tudnak elhelyezni, akik legfeljebb egy nap elteltével mennek is tovább Ausztria felé. Munkatársaink megnézték a Lend­­va melletti tábort is, amit egy elha­gyott ipartelep szerelőcsarnokának udvarán alakítottak ki. Az új sátra­kat a hét végén senki sem használ­ta, de még csak nem is őrizte. Se őr, se gondnok nem kérdezte, mi a szándékuk. (Munkatársunktól) Esemény után A kormány elégedett, azt viszont titkolja, hányan védik déli határainkat Katonadolog: annyi, amennyi Munkatársunktól A horvát zöldhatár lezárása után a magyar kormány szombat délelőtt - attól tartva, hogy immáron Szlo­vénia felől özönlenek majd hozzánk a menekültek - bejelentette: az ed­dig szabad átjárású magyar-szlo­vén határon szigorított ellenőrzést vezet be. Az átkelőknél újra egyenruhá­sok posztoltak, és elkérték a belé­pőktől az okmányaikat, a zöldha­tárra pedig katonákat, rendőrö­ket és terrorelhárítókat vezényel­tek, így Tornyiszentmiklós és Ré­dics környékén folyamatosan meg­különböztetett jelű járművek kon­vojai mozogtak. Hogy pontosan mekkora erőket irányítottak a szlovén határra, azt Bakondi György, a kormányfő bel­biztonsági tanácsadója nem árulta el. Csak azt mondta: pontosan an­­­nyi emberrel védik a határt, amen­­­nyire szükség van. Ugyanezt felelte arra a kérdésre, hogy hány magyar egyenruhás áll készenlétben a hor­vát határon. Szlovénia felől a szigorított ellen­őrzés azt jelentette, hogy a migrán­sok csak a személyazonosságukat igazoló okmánnyal léphettek volna Magyarországra. De nem jöttek se okmánnyal, se anélkül. Bár szombat délután százötven menekültet a szlovén rendőrök meg­próbáltak áthozni Rédicsnél, a ma­gyar oldalon nem vették át az érke­zőket, ezért az egyenruhások meg­fordították a két buszt, s a csapat el­indult vissza Maribor irányába. Szlovéniában több befogadótá­bort alakítottak ki, ám ezekre a hét­végén nemigen volt szükség, mivel a Horvátországból jövő menekülte­ket egyből vitték az osztrák határra. Az osztrák oldalon a hatóságok napi 2000-2500 ember érkezéséről szá­moltak be, akiket buszokkal visznek tovább Bécs felé. Vasárnap Horvátország felől egyetlen menekült sem érkezett ha­zánkba, míg a szerb határszakaszon a rendőrök 41 illegális határátlépő­vel szemben intézkedtek. Kovács Zoltán kormányszóvivő eseményte­lennek nevezte az elmúlt két napot. Kivált eseménytelenül telt a hét­vége a tranzitzónákban, ahol garan­táltan a kiutasítás vár a migránsok­­ra. Vasárnap sem Letenyén, sem Be­­remenden nem adott be menedékké­­relmet egyetlen ember sem, ahogy a tompai és a röszkei konténernél sem jelentkezett senki. A MENEKÜLTVÁLSÁG Bővebb információk, képek, videók a www.nol.hu-n Precíziós munka: áll a kerítés FOTÓ: MÓRICZ-SABJÁN SIMON „Azt mondták, ne építsünk kerítést” „Az uniós csúcson nyíltan megkér­deztem Németországot, Ausztriát és Svédországot, építsen-e Hor­vátország is falat a határán, és kifejeztem erre való készségünket is, de azt mondták: ne tegyük” - jelentette ki Zoran Milanovic hor­vát miniszterelnök. Hozzátette: Németország elítélte a magyar­­horvát határzárat, a kerítés felhú­zását. „Ha ezt Németország mondja, amely leginkább ki van téve a migrációs nyomásnak, akkor tudnivaló, ki áll a jó oldalon, és kik a vesztesek Budapesten és Horvátországban is” - utalt a kormányfő arra, hogy a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség azon az állásponton van, hogy Zágrábnak is fizikai akadályt kel­lene felállítania a szerb-horvát határon. Arról is beszélt, hogy országa Szlovéniával jól megérti egymást, Magyarországról viszont azt mondta: „ők ott a zárt világuk­ban nem látnak túl a kerítésen”.

Next