Népszabadság, 2015. november (73. évfolyam, 256-280. szám)

2015-11-02 / 256. szám

41 Politika és Gazdaság Buszvásárlást követel a DK a bérlés helyett Mondjanak le a buszok terve­zett bérléséről, és inkább vásá­roljanak új járműveket - szólí­totta fel Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció főváro­si képviselője (képünkön) Tar­lós István főpolgármestert és a Fideszt. A képviselő emlékezte­tett: a Fővárosi Közgyűlés múlt heti ülésén elnapolták a BKV Zrt. október elején kötött, 70 új autóbusz bérléséről szóló szer­ződésének jóváhagyását. Gy. Né­meth Erzsébet szerint a BKV tíz évre bérelné az említett buszo­kat több mint 17 milliárd forin­tért, miközben 13,5 milliárd fo­rintért 150 új buszt vásárolhat­na. Tarlós István erre a hétre egy rendkívüli közgyűlést hívott ös­­­sze az ügyben. (MTI) Tízezer forintba került a tatai Facebook-kritika Tízezer forintos sérelemdíj meg­fizetésére kötelezett jogerősen a bíróság egy nőt, aki megosztott egy kritikus bejegyzést a Face­­bookon, amivel megsértette a tatai önkormányzat jó hírnév­hez való jogát. A nő megosztott egy bejegyzést, amely szerint a tatai önkormányzat egy konk­rét ingatlanügyben rosszul sá­fárkodott a város vagyonával. A TASZ jogvédő szervezet viszont úgy véli, „az önkormányzatok vagyongazdálkodásának kritizá­­lása alapvető jog”, ezért a Kúriá­hoz és az Alkotmánybírósághoz fordul az ügyben. (Hírösszefog­lalónk) Apasági hónapokat javasol az Együtt A nők munkába állásának elő­segítése érdekében az Együtt azt javasolja, hogy a gyed időszaka alatt legyenek kötelező „apahó­napok”. Az ellenzéki párt elkép­zelése szerint a gyed 18 hóna­pos időtartamából legalább há­rom hónapot az apának kell ki­vennie, különben a gyed idő­tartama 15 hónapra csökken. A párt azt is javasolja, hogy vezes­senek be bölcsődei utalványokat, e szerint az a dolgozó szülő, aki a gyes meghatározott részét nap­pali gyermekellátási intézmény­ben felhasználható utalványban igényli, 50 százalékkal magasabb támogatást kapna. (Nol.hu) NAPSZÁM EZER Orbán Viktor az egyházi iskolarendszer megújítá­sának nevezte azt a tényt, hogy 2010-es kormányra kerülése óta az egyházi óvodákban, iskolákban tanulók létszáma 119 ezerről 195 ezerre emelkedett. NÉPSZABADSÁG 2015. november 2., hétfő Pálfordulás Az Orbán-kormány egykor ellenségnek tekintette a most már baráti régészeket Lázár kiásta Hiller embereit Kötelékben repültek vissza az utób­bi időben Hiller István egykori bi­zalmi emberei a magyar államigaz­gatásba, a Miniszterelnökség fenn­hatósága alá. Az új barátságok fel­tehetőleg a Várkert Bazár felújítá­sánál köttettek. Vári György Több hónap után végre hivatalosan is megtudhattuk, hogy Virágos Gá­bor régész (képünkön), a Fidesz kul­túrpolitikájának egykori főellensége valóban visszatért az állami örökség­védelmi intézményrendszerbe anél­kül, hogy bárki is megmagyarázta volna, miért nem tartja már a jobb­oldal a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat élén vég­zett korábbi tevékeny­ségét sem pénzügyi ér­telemben gyanúsnak, sem szakmailag kárté­konynak. Az okokat fir­tató kérdésünkre a Mi­niszterelnökség nem adott választ, csak an­­­nyit árultak el, hogy Vi­rágos valóban munka­­viszonyban áll az örök­ségvédelem közpon­ti állami szervével, a Forster Központtal. Virágos Gábor ez év júniusának második felében fogott munkához, és a központ már júliusban meg is kötötte az első megbízási szerződést a Heritage Consulting Kft.-vel az új Puskás stadion építésének megkez­dése előtti „régészeti próbafeltárás kézi-gépi földmunkáinak biztosítá­sáról”. A cég egyik tulajdonosa, Be­­lényesy Károly Virágossal párban állt éveken át a Fidesz gyanús ös­­­szefonódásokat szimatoló érdeklő­désének középpontjában. Belényesy ugyanis a KOSZ régészeti igazgató­ja volt Virágos alatt és „a KOSZ-ben való munkájuk megkezdése előtt az Archeosztráda Kft. munkatársai voltak”. Ezt nem mástól, mint Hoff­mann Rózsától tudjuk, akit L. Si­mon László interpellált 2010-ben a cég egyik, a KOSZ-hoz kötődő meg­bízásával kapcsolatban. A Belénye­sy résztulajdonában álló Heritage Consulting mostani foglalkoztatá­sát nemcsak a Hoffmann és L. Si­mon által feltárt összefonódások teszik figyelemre méltóvá, hanem az is, hogy a megbízás nettó értéke 7 millió 900 ezer forint, vagyis köz­vetlenül a nyolcmilliós értékhatár alatt van, amelyet elérve már nem le­hetett volna közbeszerzés nélkül ki­választani Virágos hűséges munka­társának cégét. Bár az örökségvédelemért felelős államtitkár, L. Simon László pár éve még maga is gyanúsnak találta Virá­gos működését, a szakma tudomása szerint az egykori MSZP-s kultusz­­miniszterhez, Hiller Istvánhoz kö­tődő régész a Várkert Bazár felújítá­sának résztvevőjeként szerzett ma­gának szocialista kötődéseit feledte­tő érdemeket és kapcsolatokat: a ki­vitelező cég, a közbe­szerzések egyik újabb sztárja, a West-Hun­­gária Bau vette állító­lag igénybe régésze­ti szakértelmét. A fá­ma szerint ekkor is­merkedett meg Sár­­váry Istvánnal, L. Si­mon egyik topkáderé­vel, aki pár hónapja az államtitkár j­avaslatára került a Forster Köz­pont élére. Hogy va­lóban így volt-e, nem tudjuk, a megrendelő Várgondnok­ság Kft. a céghez utalt minket kér­déseinkkel, a West Hungária Bau vi­szont nem válaszolt rájuk. Feltűnt a közelmúltban az állam­­igazgatásban - szintén tanácsadó­ként - Hiller egy másik egykori bi­zalmi embere, Szőke Balázs is, akit a Heti Válasz 2007-ben - nem ok nélkül - az egykori kultuszminisz­ter Világos melletti „másik famulu­­saként” emlegetett. Szőke tagja volt az MSZP-s kultúrpolitikus minisz­teri kabinetjének, és dolgozott Hil­ler miniszteri biztosaként is. Ő is a Miniszterelnökség környékén, a No­bilis Márton vezette Nemzeti Kom­munikációs Hivatalnál bukkant elő, Nobilis elnöki tanácsadójaként dol­gozott, annak távozásáig. Kiválasz­tásának szempontjairól, díjazásáról azonban semmit nem volt hajlandó közölni a hivatal, mivel ez szerintük sértené Szőke személyiségi jogait. A Várkert Bazár felújításán találhattak egymásra a felek fotó: móricz-sabján simon Megszaladt a tolla az egyedüli pályázónak A hallgatag West-Hungária Bau úgy nyerte el a Swietelsky Magyaror­szág Kft.-vel konzorciumban a Vár­kert Bazár restaurátori, műemléki rekonstrukciós és kiegészítő kivite­lezési feladatainak ellátását, hogy a becsült értéknél 115 millió forint­tal többet kínált, mindezt ráadásul egyetlen pályázóként. A kiíró Vár­gondnokság Kft. szerint volt jogi lehetőség ilyen pályázat kiírására. Azokra a kérdésekre, hogy melyek voltak azok az előre nem látható körülmények, amelyek ezt a több százmilliós kiegészítő munkát szük­ségessé tették, illetve hogy nem érezték-e problémásnak, ha egy cég annak tudatában, hogy ver­senytárs nélkül tesz ajánlatot, bő 100 millióval kér többet a munka eredetileg becsült értékénél, két hét alatt sem kaptunk választ. Minimálbér Kezdődnek a tárgyalások, a munkavállalói oldal magasra tette a lécet Kilenc százalék a cél Lencsés Károly A minimálbér kilencszázalékos emelését szeretné elérni a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZ) jövőre, s hogy ehhez mit szólnak a szociális partnerek, már a Verseny­­szféra és a Kormány Állandó Kon­zultációs Fóruma (VKF) monito­ringbizottságának keddi ülésén ki­derülhet. Valószínűbb azonban, hogy a megegyezésre várni kell, hi­szen az idei 3,4 százalék után ekko­ra növekedést igen nehezen lehetne letuszkolni a vállalkozások torkán. A Miniszterelnökséget veze­tő miniszter egyébként a kormány szándékait illetően már júniusban elszólta magát: a 2016-os költség­­vetés elfogadása után Lázár János azt nyilatkozta, a kabinet öt és fél százalékkal kalkulál. A szakszerve­zetek ezt némi értetlenséggel fogad­ták, mert álláspontjuk szerint erről az egyeztetés szokásos fórumain kell majd megállapodásra jutni. Ugyanakkor jelezték: ezt legfeljebb tárgyalási alapnak tekintik.­­ Az érdekszövetségek között egyetértés van abban, hogy a mini­málbér nettó összegének el kell ér­nie a mindenkori létminimumot, amely ma legalább húszezer forint­tal haladja meg a legkisebb kerese­tet - hangsúlyozza Kordás László, a MASZ elnöke. Maguk hároméves programot dolgoztak ki, amely sze­rint 2018-ig minden esztendőben kilenc-kilenc százalékkal nőne a minimálbér, az utolsó évben pe­dig ugyancsak kilenc százalékkal csökkenhetne az azt terhelő adó, így számításaik szerint a legalacso­nyabb nettó fizetés nagyjából elér­né a 2018-ra becsült 98 ezres létmi­nimum összegét. Nem akarják persze a béremelés összes terhét a vállalkozásokra zú­dítani - emelte ki Kordás -, mert a munkavállalók pozíciói a foglalkoz­tatást terhelő járulékok mérséklé­se révén is javíthatók. Ma a 105 ez­res minimálbérből a munkaválla­lók több mint 36 ezer forintot fi­zetnek be adók és járulékok címén, míg a munkáltatóknak egy ember további csaknem harmincezer fo­rintba kerül, ami szerinte elképesz­tően sok. Az elnök álláspontja: ha az or­szág olyannyira jól teljesít, amint azt a vezető politikusok hangoztat­ják, ideje volna lépéseket tenni an­nak érdekében, hogy ezt az a nyolc­százezer-egymillió munkavállaló is érzékelje, akiket minimálbéren dolgoztatnak. Például presztízsbe­ruházások helyett csökkenthetnék a foglalkoztatást terhelő adókat és járulékokat - fogalmazott. Kordás egyébként érdeklődéssel várja a bértárgyalások első fordu­lóját, mert a korábbiakhoz képest most új helyzet van: hónapokkal ezelőtt elfogadták a jövő évi költ­ségvetést és az adótörvényeket - korábban az egyeztetések általában megelőzték a büdzséről szóló parla­menti szavazást -, tehát a kormány gyakorlatilag kész helyzet elé állí­tott mindenkit. Az elnök kérdésünkre elmond­ta: a partnerek álláspontjától teszik függővé, hogy követelésük teljesíté­se érdekében milyen lépéseket tesz­nek. Úgy látja, a tagságban megvan az elszántság arra, hogy a tárgyalá­sok esetleges sikertelensége esetén akár a keményebb eszközöktől se riadjanak vissza. Ezzel kapcsolat­ban jelezte: például a miskolci kö­zösségi közlekedési dolgozók köré­ben egyre erőteljesebb a sztrájk­hangulat, és nem tartja kizártnak, hogy lesz is munkabeszüntetés.

Next