Népszabadság, 2015. november (73. évfolyam, 256-280. szám)
2015-11-02 / 256. szám
41 Politika és Gazdaság Buszvásárlást követel a DK a bérlés helyett Mondjanak le a buszok tervezett bérléséről, és inkább vásároljanak új járműveket - szólította fel Gy. Németh Erzsébet, a Demokratikus Koalíció fővárosi képviselője (képünkön) Tarlós István főpolgármestert és a Fideszt. A képviselő emlékeztetett: a Fővárosi Közgyűlés múlt heti ülésén elnapolták a BKV Zrt. október elején kötött, 70 új autóbusz bérléséről szóló szerződésének jóváhagyását. Gy. Németh Erzsébet szerint a BKV tíz évre bérelné az említett buszokat több mint 17 milliárd forintért, miközben 13,5 milliárd forintért 150 új buszt vásárolhatna. Tarlós István erre a hétre egy rendkívüli közgyűlést hívott össze az ügyben. (MTI) Tízezer forintba került a tatai Facebook-kritika Tízezer forintos sérelemdíj megfizetésére kötelezett jogerősen a bíróság egy nőt, aki megosztott egy kritikus bejegyzést a Facebookon, amivel megsértette a tatai önkormányzat jó hírnévhez való jogát. A nő megosztott egy bejegyzést, amely szerint a tatai önkormányzat egy konkrét ingatlanügyben rosszul sáfárkodott a város vagyonával. A TASZ jogvédő szervezet viszont úgy véli, „az önkormányzatok vagyongazdálkodásának kritizálása alapvető jog”, ezért a Kúriához és az Alkotmánybírósághoz fordul az ügyben. (Hírösszefoglalónk) Apasági hónapokat javasol az Együtt A nők munkába állásának elősegítése érdekében az Együtt azt javasolja, hogy a gyed időszaka alatt legyenek kötelező „apahónapok”. Az ellenzéki párt elképzelése szerint a gyed 18 hónapos időtartamából legalább három hónapot az apának kell kivennie, különben a gyed időtartama 15 hónapra csökken. A párt azt is javasolja, hogy vezessenek be bölcsődei utalványokat, e szerint az a dolgozó szülő, aki a gyes meghatározott részét nappali gyermekellátási intézményben felhasználható utalványban igényli, 50 százalékkal magasabb támogatást kapna. (Nol.hu) NAPSZÁM EZER Orbán Viktor az egyházi iskolarendszer megújításának nevezte azt a tényt, hogy 2010-es kormányra kerülése óta az egyházi óvodákban, iskolákban tanulók létszáma 119 ezerről 195 ezerre emelkedett. NÉPSZABADSÁG 2015. november 2., hétfő Pálfordulás Az Orbán-kormány egykor ellenségnek tekintette a most már baráti régészeket Lázár kiásta Hiller embereit Kötelékben repültek vissza az utóbbi időben Hiller István egykori bizalmi emberei a magyar államigazgatásba, a Miniszterelnökség fennhatósága alá. Az új barátságok feltehetőleg a Várkert Bazár felújításánál köttettek. Vári György Több hónap után végre hivatalosan is megtudhattuk, hogy Virágos Gábor régész (képünkön), a Fidesz kultúrpolitikájának egykori főellensége valóban visszatért az állami örökségvédelmi intézményrendszerbe anélkül, hogy bárki is megmagyarázta volna, miért nem tartja már a jobboldal a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat élén végzett korábbi tevékenységét sem pénzügyi értelemben gyanúsnak, sem szakmailag kártékonynak. Az okokat firtató kérdésünkre a Miniszterelnökség nem adott választ, csak annyit árultak el, hogy Virágos valóban munkaviszonyban áll az örökségvédelem központi állami szervével, a Forster Központtal. Virágos Gábor ez év júniusának második felében fogott munkához, és a központ már júliusban meg is kötötte az első megbízási szerződést a Heritage Consulting Kft.-vel az új Puskás stadion építésének megkezdése előtti „régészeti próbafeltárás kézi-gépi földmunkáinak biztosításáról”. A cég egyik tulajdonosa, Belényesy Károly Virágossal párban állt éveken át a Fidesz gyanús összefonódásokat szimatoló érdeklődésének középpontjában. Belényesy ugyanis a KOSZ régészeti igazgatója volt Virágos alatt és „a KOSZ-ben való munkájuk megkezdése előtt az Archeosztráda Kft. munkatársai voltak”. Ezt nem mástól, mint Hoffmann Rózsától tudjuk, akit L. Simon László interpellált 2010-ben a cég egyik, a KOSZ-hoz kötődő megbízásával kapcsolatban. A Belényesy résztulajdonában álló Heritage Consulting mostani foglalkoztatását nemcsak a Hoffmann és L. Simon által feltárt összefonódások teszik figyelemre méltóvá, hanem az is, hogy a megbízás nettó értéke 7 millió 900 ezer forint, vagyis közvetlenül a nyolcmilliós értékhatár alatt van, amelyet elérve már nem lehetett volna közbeszerzés nélkül kiválasztani Virágos hűséges munkatársának cégét. Bár az örökségvédelemért felelős államtitkár, L. Simon László pár éve még maga is gyanúsnak találta Virágos működését, a szakma tudomása szerint az egykori MSZP-s kultuszminiszterhez, Hiller Istvánhoz kötődő régész a Várkert Bazár felújításának résztvevőjeként szerzett magának szocialista kötődéseit feledtető érdemeket és kapcsolatokat: a kivitelező cég, a közbeszerzések egyik újabb sztárja, a West-Hungária Bau vette állítólag igénybe régészeti szakértelmét. A fáma szerint ekkor ismerkedett meg Sárváry Istvánnal, L. Simon egyik topkáderével, aki pár hónapja az államtitkár javaslatára került a Forster Központ élére. Hogy valóban így volt-e, nem tudjuk, a megrendelő Várgondnokság Kft. a céghez utalt minket kérdéseinkkel, a West Hungária Bau viszont nem válaszolt rájuk. Feltűnt a közelmúltban az államigazgatásban - szintén tanácsadóként - Hiller egy másik egykori bizalmi embere, Szőke Balázs is, akit a Heti Válasz 2007-ben - nem ok nélkül - az egykori kultuszminiszter Világos melletti „másik famulusaként” emlegetett. Szőke tagja volt az MSZP-s kultúrpolitikus miniszteri kabinetjének, és dolgozott Hiller miniszteri biztosaként is. Ő is a Miniszterelnökség környékén, a Nobilis Márton vezette Nemzeti Kommunikációs Hivatalnál bukkant elő, Nobilis elnöki tanácsadójaként dolgozott, annak távozásáig. Kiválasztásának szempontjairól, díjazásáról azonban semmit nem volt hajlandó közölni a hivatal, mivel ez szerintük sértené Szőke személyiségi jogait. A Várkert Bazár felújításán találhattak egymásra a felek fotó: móricz-sabján simon Megszaladt a tolla az egyedüli pályázónak A hallgatag West-Hungária Bau úgy nyerte el a Swietelsky Magyarország Kft.-vel konzorciumban a Várkert Bazár restaurátori, műemléki rekonstrukciós és kiegészítő kivitelezési feladatainak ellátását, hogy a becsült értéknél 115 millió forinttal többet kínált, mindezt ráadásul egyetlen pályázóként. A kiíró Várgondnokság Kft. szerint volt jogi lehetőség ilyen pályázat kiírására. Azokra a kérdésekre, hogy melyek voltak azok az előre nem látható körülmények, amelyek ezt a több százmilliós kiegészítő munkát szükségessé tették, illetve hogy nem érezték-e problémásnak, ha egy cég annak tudatában, hogy versenytárs nélkül tesz ajánlatot, bő 100 millióval kér többet a munka eredetileg becsült értékénél, két hét alatt sem kaptunk választ. Minimálbér Kezdődnek a tárgyalások, a munkavállalói oldal magasra tette a lécet Kilenc százalék a cél Lencsés Károly A minimálbér kilencszázalékos emelését szeretné elérni a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZ) jövőre, s hogy ehhez mit szólnak a szociális partnerek, már a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) monitoringbizottságának keddi ülésén kiderülhet. Valószínűbb azonban, hogy a megegyezésre várni kell, hiszen az idei 3,4 százalék után ekkora növekedést igen nehezen lehetne letuszkolni a vállalkozások torkán. A Miniszterelnökséget vezető miniszter egyébként a kormány szándékait illetően már júniusban elszólta magát: a 2016-os költségvetés elfogadása után Lázár János azt nyilatkozta, a kabinet öt és fél százalékkal kalkulál. A szakszervezetek ezt némi értetlenséggel fogadták, mert álláspontjuk szerint erről az egyeztetés szokásos fórumain kell majd megállapodásra jutni. Ugyanakkor jelezték: ezt legfeljebb tárgyalási alapnak tekintik. Az érdekszövetségek között egyetértés van abban, hogy a minimálbér nettó összegének el kell érnie a mindenkori létminimumot, amely ma legalább húszezer forinttal haladja meg a legkisebb keresetet - hangsúlyozza Kordás László, a MASZ elnöke. Maguk hároméves programot dolgoztak ki, amely szerint 2018-ig minden esztendőben kilenc-kilenc százalékkal nőne a minimálbér, az utolsó évben pedig ugyancsak kilenc százalékkal csökkenhetne az azt terhelő adó, így számításaik szerint a legalacsonyabb nettó fizetés nagyjából elérné a 2018-ra becsült 98 ezres létminimum összegét. Nem akarják persze a béremelés összes terhét a vállalkozásokra zúdítani - emelte ki Kordás -, mert a munkavállalók pozíciói a foglalkoztatást terhelő járulékok mérséklése révén is javíthatók. Ma a 105 ezres minimálbérből a munkavállalók több mint 36 ezer forintot fizetnek be adók és járulékok címén, míg a munkáltatóknak egy ember további csaknem harmincezer forintba kerül, ami szerinte elképesztően sok. Az elnök álláspontja: ha az ország olyannyira jól teljesít, amint azt a vezető politikusok hangoztatják, ideje volna lépéseket tenni annak érdekében, hogy ezt az a nyolcszázezer-egymillió munkavállaló is érzékelje, akiket minimálbéren dolgoztatnak. Például presztízsberuházások helyett csökkenthetnék a foglalkoztatást terhelő adókat és járulékokat - fogalmazott. Kordás egyébként érdeklődéssel várja a bértárgyalások első fordulóját, mert a korábbiakhoz képest most új helyzet van: hónapokkal ezelőtt elfogadták a jövő évi költségvetést és az adótörvényeket - korábban az egyeztetések általában megelőzték a büdzséről szóló parlamenti szavazást -, tehát a kormány gyakorlatilag kész helyzet elé állított mindenkit. Az elnök kérdésünkre elmondta: a partnerek álláspontjától teszik függővé, hogy követelésük teljesítése érdekében milyen lépéseket tesznek. Úgy látja, a tagságban megvan az elszántság arra, hogy a tárgyalások esetleges sikertelensége esetén akár a keményebb eszközöktől se riadjanak vissza. Ezzel kapcsolatban jelezte: például a miskolci közösségi közlekedési dolgozók körében egyre erőteljesebb a sztrájkhangulat, és nem tartja kizártnak, hogy lesz is munkabeszüntetés.