Népszabadság, 2015. december (73. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-01 / 281. szám

2015. december 1., kedd • www.nol.hu NÉPSZABADSÁG Politika és Gazdaság i 3 Ingatlanok Napirenden a Dagály ingyenes átadása, pedig a BKV finanszírozását nem oldotta meg a kormány Perekkel súlyosbított Bálna Budapestnek pénzre van szüksé­ge az induló beruházásaihoz, ezért hajlik a Bálna értékesítésére, mi­közben ingyen átadja a nettó ötmil­­liárdot érő Dagályt az államnak. Pedig cserébe a BKV finanszírozá­sának megoldását ígérték a fővá­rosnak, ami még nem történt meg. Szalai Anna Perekkel kipányvázott ingatlan vá­sárlására készül a Magyar Nemze­ti Bank (MNB) a Bálna - lányko­ri nevén CET - bekebelezésével. A Fővárosi Közgyűlés a héten várha­tóan meghosszabbítja a beruházás­hoz kapcsolódó perekben az önkor­mányzatot képviselő ügyvédi iroda szerződését. A megbízási szerződést 2012 októberében kötötték meg a Dr. Hidasi és Társai ügyvédi irodá­val. A perek azonban az előzetes vá­rakozással ellentétben nem zárultak le 2014 végéig, így a megbízás határ­idejét kitolták egy évvel. Ám ez is túl optimistának bizonyult. A generálkivitelező WHB Épí­tő Kft. által indított per ugyan 2015 nyarán jogerősen befejeződött, de közben két másik jogvita kezdő­dött. A projektet hitelező MKB Bank és a beruházó Porto Invest­ment Kft. idén májusban új pert in­dított az önkormányzat ellen a Fő­városi Törvényszék Gazdasági Kol­légiuma előtt 29 millió euró és ka­matai megfizetését kérve. Az első MKB-per 2012 elején indult a 25,4 millió eurós hitel, il­letve kamatainak visszafizetéséért. A pénzintézet ugyan megnyerte a pert, de az önkormányzat felülvizs­gálati kérelmet nyújtott be a Kúriá­hoz, amely végül a bank ellenében döntött. A pénzintézet szerint a Kú­ria nem tagadta a kölcsönszerződés érvényességét, csupán a kontraktus egy másik pontját tartotta volna al­kalmasnak a fizetési kötelezettség bizonyításához. Most ezzel próbál­koznak. (A bank 2014-ben állami tulajdonba került.) A per ugyan „ki­emelt jelentőségű”, de így is eltart­hat két évig. Ennyi idővel számol­nak a CET Event Kft. 2015 júniu­sában indított kártérítési perénél is. A cég összesen 3164 négyzetmé­tert bérelt a fővárosi önkormány­zattól 2010-ben, de nem foglalhat­ta el a helyiségeket. A cég összesen 407 millió forintot követel. Az MNB a fenti jogvitákra hi­vatkozva jócskán lenyomhatja az árat. Holott a főváros döntése fő­ként a pénztől függ. A nagyobb vé­telár reményében írnák ki a ten­dert is, bár egy perekkel terhelt, il­letve nehezen hasznosítható ingat­lan után aligha kapkodnának a be­fektetők. Az MNB - amint arról a Népszabadság beszámolt - azért venné meg a Bálnát, hogy ott láto­gató- és oktatási központot, illetve pénztörténeti múzeumot rendez­zen be. Az eladás feltételeiről Bag­­dy Gábor főpolgármester-helyettes tárgyal az MNB-vel. A jogvitákra hivatkozva az MNB lenyomhatja az árat fotó: K szabó Sándor Nagyvonalúnak tűnő gesztus Miközben a főváros a Bálna eladá­sát fontolgatja a bevétel növelése érdekében, nagyvonalúan lemond egy nettó ötmilliárdos ingatlan­ról. Holott Tarlós István főpolgár­mester a nyár eleji BKV-alkudo­­zásban még azt mondta: Budapest nem adhatja „ajándékba” a Dagály strandfürdőt és környékét, mivel „nem tudná érvekkel alátámasz­tani, hogy grátisz odaadott egy ek­kora ingatlant”. A városvezetés a BKV-adósságállomány átvállalá­sán felül 15 milliárdot kért a BKV költségvetési hiányának betömé­sére. A kérés fele teljesült. A kabi­net konszolidálta a BKV-t, cseré­be a főváros júniusban ingyen le­mondott a Dagályról. Gy. Németh Erzsébet képviselő (Demokratikus Koalíció) azonban elfogadhatat­lannak nevezte, hogy a kormány a fővárosi tömegközlekedés támoga­tásáért újabb és újabb ingatlano­kat „nyúl le”. Az államnak átadan­dó ingatlancsomagba ugyanis idő­közben a Fiumei úti sírkert is be­került. Tarlós István szerint a te­mető valójában eddig is állami tu­lajdonban volt, a főváros most csu­pán a használati jogról mond le. Októberre azonban kiderült, hogy az ingatlan átadásához cirka két­milliárd forint adó- és illetékteher járul. A főváros erre visszatáncolt az üzlettől. A héten mégis napirendre ke­rül a közgyűlésben a Dagály térí­tésmentes átadása. A csaknem 90 ezer négyzetméteres ingatlanról három értékbecslés is készült: a fő­városé 6,7 milliárd forintban, a Ma­gyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-é 3,87 milliárdban, míg a közö­sen felkért szakértő nettó ötmilliárd forintban határozta meg az értékét. A Dagály-törvény értelmében az önkormányzat versenyeztetés nél­kül átruházhatja a tulajdonjogot az államra. Az átadáshoz kapcsoló­dó adót és illetéket az MNV állja. A fürdő használati joga 2016 végéig a Budapest Gyógyfürdői és Hévi­zei Zrt.-nél marad, így a strand is nyitva tarthat addig, de legalábbis augusztusig. A BKV-finanszírozás­­ról azonban egy szó sem esik az elő­terjesztésben. (Sz. A. A.) így néz majd ki az új Dagály, ami már nem a fővárosé lesz Döntött a másodfok A szakértők véleménye a terrorelhárítókat igazolta, komoly volt a veszély Leizzadtak a tűzszerészek Fekete Gy. Attila Értesülésünk szerint a szakértői vé­lemény a Terrorelhárítási Központ álláspontját igazolta az egy hete elfo­gott, majd őrizetbe vett négy, magát történelemrajongónak valló fiatal ügyében. Egy nappal azután készült el a jelentés, hogy a bíróság az ügyé­szi indítványt elutasítva első fokon nem rendelte el a négy fiatal egyiké­nek az előzetes letartóztatását. Bár furcsának tűnhet, hogy az ügyészség csak egy személy letartóz­tatását indítványozta, de forrásaink szerint a csoport két szlovák és az egyik magyar tagja esetében nincs semmi bizonyíték arra, hogy tud­tak volna az ügyben gyanúsítottként egyedül kihallgatott társuk bomba­gyáráról. Az ügyészek végül csak az ellen a szarvasi fiatalember ellen ter­jesztették elő indítványukat, akinél a bombagyárat felfedezték. Ezt utasí­totta el a bíróság, amit a vádhatóság megfellebbezett. Információink sze­rint a bíróság másodfokon tegnap meghozta a jogerős határozatát, ám ennek tartalmát addig nem hozzák nyilvánosságra, amíg az érintettek­nek nem kézbesítették. Ez akár pár napot is igénybe vehet - közölték a Fővárosi Törvényszéken. Bármi lett is a döntés, az aligha be­folyásolhatja a másik három, koráb­ban őrizetbe vett történelemrajongó sorsát, azaz ők továbbra sem lesznek gyanúsítottak az ügyben. Társuknak azonban súlyos állításokat kell tisz­táznia. A TEK a november 22-i akció­ban ugyanis egy kisebb bombagyárra bukkant, mint azt korábban már be­jelentették. Lefoglaltak több kiló tro­tilt - amit a gyanúsított a földből ki­ásott második világháborús lövedé­kekből szerelhetett ki­­, majd a tűz­­szerészek speciális vegyszerekkel sta­b­­bilizálták, hogy az elöregedett anyag ne robbanjon fel akár egy erősebb­­ dörzsöléstől. Találtak még a kiszivárgott hí­rek szerint egykilónyi úgynevezett brizáns robbanóanyagot is. A bri­­­o­zánst más robbanóanyagok „beindí­­­­tásához” használják gyújtóként, mi­vel azoknál tízszer-százszor heveseb­ben lép működésbe. Mindezek mel­lett olyan hétköznapi anyagokat is le­foglaltak, amelyekből akár egy ama­tőr vegyész is pusztító pokolgépet ké­szíthet. Ráadásul ezek egy részét félig összeállítva találták a tűzszerészek a bombagyárban. „Leizzadtak a fiúk, amikor meg­látták, hogy mi van ott. Instabil rob­banóanyagok, alumíniumpor, csap­ágygolyók - nyilván a pusztító erő fo­kozása érdekében. Először a tűzsze­részek folyamatosan bombacsapdá­kat kerestek. Azt mondták, aki ilyen cuccokat készít és tart, bármire ké­pes. Ezért viszonylag lassan haladt a hely feltérképezése. Egyes insta­bil anyagokat a tűzszerészek egy erre rendszeresített tartályban megsem­misítettek, mert senki nem vállalta a felelősséget azért, ha szállítás közben spontán beindulnak” - mondta az akcióban részt vevők jelentésére hi­vatkozva egy rendőrségi forrásunk. Hetedik cikkely Rábólintott a bizottság, megkezdhetik az egymillió aláírás összegyűjtését a humanista föderáció aktivistái Orbán ellen ébresztenék fel Európát Néhány hét múlva magyar nyelven is elérhető lesz az az online aláíróív, amelyen magyarok is csatlakozhat­nak az Orbán-kormány antidemok­ratikus lépései ellen kezdeménye­zett európai petícióhoz - tájékoztat­ta lapunkat Julie Pernet, az Európai Humanista Föderáció (EHF) mun­katársa (képünkön). A szervezet ál­tal elindított, Ébredj, Európa! elne­vezésű európai polgári kezdeménye­zést hétfőn vette nyilvántartásba az Európai Bizottság. A bizottsági regisztráció csak azt jelenti, hogy a szervezők Európa­szerte megkezdhetik az aláírásgyűj­tést a petícióhoz, amely felszólítja a Jean-Claude Jancker vezette testü­letet, hogy - élve a szerződés 7­ cik­kelyében megfogalmazott jogával - kezdjen vizsgálatot az európai érté­kek és normák magyarországi meg­sértése miatt. A szervezőknek mos­tantól egy évük van arra, hogy ös­­­szegyűjtsék a kezdeményezés hiva­talos elbírálásához szükséges egy­millió aláírást az EU legalább hét tagállamában. Az EHF-nek nincs magyar tagszervezete, és a petíció ötlete sem magyaroktól származott, hanem azoktól az európai civilektől és szer­vezetektől, akik és amelyek aggoda­lommal figyelik, hogy az alaptörvény elfogadása óta az Orbán-kormány folyamatosan távolodik az európai értékektől - hangsúlyozta Julie Per­­net. Szerinte a magyarországi fejle­mények sok európai polgárt nyug­talanítanak, ezért nem lesz nehéz egymillió támogatót szerezni. Az eddigi tapasztalatok ennek az ellenkezőjét igazolják: az eddig nyil­vántartásba vett 30 európai polgá­ri kezdeményezésből csak három ér­te meg, hogy eljusson az aláírásgyűj­tést követő stádiumba. De még ek­kor sem garantált a siker, mert az Európai Bizottságnak joga van a mérlegelésre, és megteheti, hogy - alapos indoklással - elutasítja a pe­tícióban foglaltakat. Kérdésünkre Natasha Bertrand bizottsági szóvivő megerősítette: az Ébredj, Európa! elnevezésű kezde­ményezés tartalmát nem vizsgálta a testület, csak arról hozott dön­tést, hogy megfelel a regisztráció­hoz szükséges jogi követelmények­nek, vagyis az uniós előírásokkal összhangban álló jogi aktusra tesz javaslatot. Navracsics Tibor sze­rint azonban erősen megkérdője­lezhető a petíció jogszerűsége, leg­alábbis erről próbálta meggyőz­ni kollégáit a végleges döntés előtt nekik írott levelében. A magyar biztos tegnap nem kívánta kom­mentálni lapunknak a bizottság hétfői határozatát. (Halmai Kata­lin, Brüsszel)

Next