Népszabadság, 2015. december (73. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-01 / 281. szám
2015. december 1., kedd • www.nol.hu NÉPSZABADSÁG Politika és Gazdaság i 3 Ingatlanok Napirenden a Dagály ingyenes átadása, pedig a BKV finanszírozását nem oldotta meg a kormány Perekkel súlyosbított Bálna Budapestnek pénzre van szüksége az induló beruházásaihoz, ezért hajlik a Bálna értékesítésére, miközben ingyen átadja a nettó ötmilliárdot érő Dagályt az államnak. Pedig cserébe a BKV finanszírozásának megoldását ígérték a fővárosnak, ami még nem történt meg. Szalai Anna Perekkel kipányvázott ingatlan vásárlására készül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a Bálna - lánykori nevén CET - bekebelezésével. A Fővárosi Közgyűlés a héten várhatóan meghosszabbítja a beruházáshoz kapcsolódó perekben az önkormányzatot képviselő ügyvédi iroda szerződését. A megbízási szerződést 2012 októberében kötötték meg a Dr. Hidasi és Társai ügyvédi irodával. A perek azonban az előzetes várakozással ellentétben nem zárultak le 2014 végéig, így a megbízás határidejét kitolták egy évvel. Ám ez is túl optimistának bizonyult. A generálkivitelező WHB Építő Kft. által indított per ugyan 2015 nyarán jogerősen befejeződött, de közben két másik jogvita kezdődött. A projektet hitelező MKB Bank és a beruházó Porto Investment Kft. idén májusban új pert indított az önkormányzat ellen a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma előtt 29 millió euró és kamatai megfizetését kérve. Az első MKB-per 2012 elején indult a 25,4 millió eurós hitel, illetve kamatainak visszafizetéséért. A pénzintézet ugyan megnyerte a pert, de az önkormányzat felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amely végül a bank ellenében döntött. A pénzintézet szerint a Kúria nem tagadta a kölcsönszerződés érvényességét, csupán a kontraktus egy másik pontját tartotta volna alkalmasnak a fizetési kötelezettség bizonyításához. Most ezzel próbálkoznak. (A bank 2014-ben állami tulajdonba került.) A per ugyan „kiemelt jelentőségű”, de így is eltarthat két évig. Ennyi idővel számolnak a CET Event Kft. 2015 júniusában indított kártérítési perénél is. A cég összesen 3164 négyzetmétert bérelt a fővárosi önkormányzattól 2010-ben, de nem foglalhatta el a helyiségeket. A cég összesen 407 millió forintot követel. Az MNB a fenti jogvitákra hivatkozva jócskán lenyomhatja az árat. Holott a főváros döntése főként a pénztől függ. A nagyobb vételár reményében írnák ki a tendert is, bár egy perekkel terhelt, illetve nehezen hasznosítható ingatlan után aligha kapkodnának a befektetők. Az MNB - amint arról a Népszabadság beszámolt - azért venné meg a Bálnát, hogy ott látogató- és oktatási központot, illetve pénztörténeti múzeumot rendezzen be. Az eladás feltételeiről Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes tárgyal az MNB-vel. A jogvitákra hivatkozva az MNB lenyomhatja az árat fotó: K szabó Sándor Nagyvonalúnak tűnő gesztus Miközben a főváros a Bálna eladását fontolgatja a bevétel növelése érdekében, nagyvonalúan lemond egy nettó ötmilliárdos ingatlanról. Holott Tarlós István főpolgármester a nyár eleji BKV-alkudozásban még azt mondta: Budapest nem adhatja „ajándékba” a Dagály strandfürdőt és környékét, mivel „nem tudná érvekkel alátámasztani, hogy grátisz odaadott egy ekkora ingatlant”. A városvezetés a BKV-adósságállomány átvállalásán felül 15 milliárdot kért a BKV költségvetési hiányának betömésére. A kérés fele teljesült. A kabinet konszolidálta a BKV-t, cserébe a főváros júniusban ingyen lemondott a Dagályról. Gy. Németh Erzsébet képviselő (Demokratikus Koalíció) azonban elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány a fővárosi tömegközlekedés támogatásáért újabb és újabb ingatlanokat „nyúl le”. Az államnak átadandó ingatlancsomagba ugyanis időközben a Fiumei úti sírkert is bekerült. Tarlós István szerint a temető valójában eddig is állami tulajdonban volt, a főváros most csupán a használati jogról mond le. Októberre azonban kiderült, hogy az ingatlan átadásához cirka kétmilliárd forint adó- és illetékteher járul. A főváros erre visszatáncolt az üzlettől. A héten mégis napirendre kerül a közgyűlésben a Dagály térítésmentes átadása. A csaknem 90 ezer négyzetméteres ingatlanról három értékbecslés is készült: a fővárosé 6,7 milliárd forintban, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-é 3,87 milliárdban, míg a közösen felkért szakértő nettó ötmilliárd forintban határozta meg az értékét. A Dagály-törvény értelmében az önkormányzat versenyeztetés nélkül átruházhatja a tulajdonjogot az államra. Az átadáshoz kapcsolódó adót és illetéket az MNV állja. A fürdő használati joga 2016 végéig a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-nél marad, így a strand is nyitva tarthat addig, de legalábbis augusztusig. A BKV-finanszírozásról azonban egy szó sem esik az előterjesztésben. (Sz. A. A.) így néz majd ki az új Dagály, ami már nem a fővárosé lesz Döntött a másodfok A szakértők véleménye a terrorelhárítókat igazolta, komoly volt a veszély Leizzadtak a tűzszerészek Fekete Gy. Attila Értesülésünk szerint a szakértői vélemény a Terrorelhárítási Központ álláspontját igazolta az egy hete elfogott, majd őrizetbe vett négy, magát történelemrajongónak valló fiatal ügyében. Egy nappal azután készült el a jelentés, hogy a bíróság az ügyészi indítványt elutasítva első fokon nem rendelte el a négy fiatal egyikének az előzetes letartóztatását. Bár furcsának tűnhet, hogy az ügyészség csak egy személy letartóztatását indítványozta, de forrásaink szerint a csoport két szlovák és az egyik magyar tagja esetében nincs semmi bizonyíték arra, hogy tudtak volna az ügyben gyanúsítottként egyedül kihallgatott társuk bombagyáráról. Az ügyészek végül csak az ellen a szarvasi fiatalember ellen terjesztették elő indítványukat, akinél a bombagyárat felfedezték. Ezt utasította el a bíróság, amit a vádhatóság megfellebbezett. Információink szerint a bíróság másodfokon tegnap meghozta a jogerős határozatát, ám ennek tartalmát addig nem hozzák nyilvánosságra, amíg az érintetteknek nem kézbesítették. Ez akár pár napot is igénybe vehet - közölték a Fővárosi Törvényszéken. Bármi lett is a döntés, az aligha befolyásolhatja a másik három, korábban őrizetbe vett történelemrajongó sorsát, azaz ők továbbra sem lesznek gyanúsítottak az ügyben. Társuknak azonban súlyos állításokat kell tisztáznia. A TEK a november 22-i akcióban ugyanis egy kisebb bombagyárra bukkant, mint azt korábban már bejelentették. Lefoglaltak több kiló trotilt - amit a gyanúsított a földből kiásott második világháborús lövedékekből szerelhetett ki, majd a tűzszerészek speciális vegyszerekkel stabbilizálták, hogy az elöregedett anyag ne robbanjon fel akár egy erősebb dörzsöléstől. Találtak még a kiszivárgott hírek szerint egykilónyi úgynevezett brizáns robbanóanyagot is. A briozánst más robbanóanyagok „beindításához” használják gyújtóként, mivel azoknál tízszer-százszor hevesebben lép működésbe. Mindezek mellett olyan hétköznapi anyagokat is lefoglaltak, amelyekből akár egy amatőr vegyész is pusztító pokolgépet készíthet. Ráadásul ezek egy részét félig összeállítva találták a tűzszerészek a bombagyárban. „Leizzadtak a fiúk, amikor meglátták, hogy mi van ott. Instabil robbanóanyagok, alumíniumpor, csapágygolyók - nyilván a pusztító erő fokozása érdekében. Először a tűzszerészek folyamatosan bombacsapdákat kerestek. Azt mondták, aki ilyen cuccokat készít és tart, bármire képes. Ezért viszonylag lassan haladt a hely feltérképezése. Egyes instabil anyagokat a tűzszerészek egy erre rendszeresített tartályban megsemmisítettek, mert senki nem vállalta a felelősséget azért, ha szállítás közben spontán beindulnak” - mondta az akcióban részt vevők jelentésére hivatkozva egy rendőrségi forrásunk. Hetedik cikkely Rábólintott a bizottság, megkezdhetik az egymillió aláírás összegyűjtését a humanista föderáció aktivistái Orbán ellen ébresztenék fel Európát Néhány hét múlva magyar nyelven is elérhető lesz az az online aláíróív, amelyen magyarok is csatlakozhatnak az Orbán-kormány antidemokratikus lépései ellen kezdeményezett európai petícióhoz - tájékoztatta lapunkat Julie Pernet, az Európai Humanista Föderáció (EHF) munkatársa (képünkön). A szervezet által elindított, Ébredj, Európa! elnevezésű európai polgári kezdeményezést hétfőn vette nyilvántartásba az Európai Bizottság. A bizottsági regisztráció csak azt jelenti, hogy a szervezők Európaszerte megkezdhetik az aláírásgyűjtést a petícióhoz, amely felszólítja a Jean-Claude Jancker vezette testületet, hogy - élve a szerződés 7 cikkelyében megfogalmazott jogával - kezdjen vizsgálatot az európai értékek és normák magyarországi megsértése miatt. A szervezőknek mostantól egy évük van arra, hogy összegyűjtsék a kezdeményezés hivatalos elbírálásához szükséges egymillió aláírást az EU legalább hét tagállamában. Az EHF-nek nincs magyar tagszervezete, és a petíció ötlete sem magyaroktól származott, hanem azoktól az európai civilektől és szervezetektől, akik és amelyek aggodalommal figyelik, hogy az alaptörvény elfogadása óta az Orbán-kormány folyamatosan távolodik az európai értékektől - hangsúlyozta Julie Pernet. Szerinte a magyarországi fejlemények sok európai polgárt nyugtalanítanak, ezért nem lesz nehéz egymillió támogatót szerezni. Az eddigi tapasztalatok ennek az ellenkezőjét igazolják: az eddig nyilvántartásba vett 30 európai polgári kezdeményezésből csak három érte meg, hogy eljusson az aláírásgyűjtést követő stádiumba. De még ekkor sem garantált a siker, mert az Európai Bizottságnak joga van a mérlegelésre, és megteheti, hogy - alapos indoklással - elutasítja a petícióban foglaltakat. Kérdésünkre Natasha Bertrand bizottsági szóvivő megerősítette: az Ébredj, Európa! elnevezésű kezdeményezés tartalmát nem vizsgálta a testület, csak arról hozott döntést, hogy megfelel a regisztrációhoz szükséges jogi követelményeknek, vagyis az uniós előírásokkal összhangban álló jogi aktusra tesz javaslatot. Navracsics Tibor szerint azonban erősen megkérdőjelezhető a petíció jogszerűsége, legalábbis erről próbálta meggyőzni kollégáit a végleges döntés előtt nekik írott levelében. A magyar biztos tegnap nem kívánta kommentálni lapunknak a bizottság hétfői határozatát. (Halmai Katalin, Brüsszel)