Népszabadság, 2015. december (73. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-03 / 283. szám
Alkotmánybíróság Fidesz-gesztus kényszerből Csuhaj Ildikó 2010 óta nem volt példa arra, hogy a kormánypártok bevonták volna az ellenzéket az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásába. Tavasszal viszont, amikor lejár három hivatalban lévő bíró, Kiss László, Lévay Miklós és az AB elnökének, Lenkovics Barnabásnak a mandátuma, a hírek szerint a Fidesz konszenzusos jelölésre készül. Gulyás Gergely, a parlament alelnöke a Népszabadságnak megerősítette: februárban, amikor a most betöltetlen hellyel együtt összesen négy AB-tagot választanak meg, kompromisszumot kell keresniük, mert két mandátum hiányzik az önálló döntéshez. Gulyás hangsúlyozta: a hivatalos procedúra még nem indult el. Lapunk fideszes körökből úgy értesült, a kormánypártok felajánlanának egy-egy jelölést a Jobbiknak és az MSZP-nek, míg ők két személyt neveznének meg, és ők döntenének arról is, ki legyen az AB elnöke. Forrásunk szerint a Fidesz „egy enyhe vétójogot” megtartana magának az ellenzéki jelöltek esetén. A Fidesz korábban úgy alakította az alkotmánybírók jelölési rendjét, hogy egymaga dönthessen a kilenctagú eseti parlamenti bizottságban. A jelölést ugyan gond nélkül dominálhatná most is a kormánypárt, de favoritjai megválasztásához már az összes képviselő kétharmadának támogatása kell. Ezt a többséget a Fidesz- KDNP frakciószövetség nem birtokolja. A körülmények ismeretében apróra zsugorodó gesztus valójában egy ajánlat: ha az MSZP és a Jobbik segít a Fidesznek feltölteni az Alkotmánybíróságot, akkor egyegy jelöltjük csatlakozhat az eddig kizárólag a kormány által szelektált testülethez. Péntek reggel NÉPSZABADSÁG : V _ magz ri ► Páros: Egri Márta és Molnár Ferenc Caramel. ► Arabok, zsidók egy dívánon: Daniel Barenboim zenekara. ► Álomba segítő mese: Aludj el szépen, Bendegúz! Felmelegedés A kormány kész hátráltatni a párizsi alkut Csak semmi áldozat Magyarországra nem fog begyűrűzni a klímaváltozás - ez a magyar kormány nem hivatalos álláspontja a párizsi klímacsúccsal és az uniós klímavédelmi törekvésekkel kapcsolatban. A valódi cél nem a felmelegedés megállítása, hanem annak megakadályozása, hogy az EU vállalásai számunkra is kötelezettséget jelentsenek. Hargitai Miklós Magyarország egyelőre azon államok közé tartozik, amelyek inkább gátolni igyekeznek a nemzetközi klímavédelmi erőfeszítéseket. Amíg a világ és Európa tényleges vezetői - Obamától Putyinig - mind kihasználták az alkalmat, hogy a párizsi Cop21 klímakonferencia megnyitóján progresszív politikai szereplőként mutatkozzanak és pozíciót foglaljanak, a magyar miniszterelnök éppen Iránban tárgyalt. A diplomáciai naptárból nem mindig érdemes messzemenő következtetéseket levonni, azt viszont már megtanulhatta a magyar közönség, hogy a kormányfő egy számára kevés babérral kecsegtető csúcstalálkozót akár egy focimeccsre is bármikor lecserél. A párizsi találkozó helyszínéről folyamatosan tudósító Bart István, az Energiaklub vezetője szerint a Magyarországot képviselő Áder János szerepvállalása dicséretes ugyan - a köztársasági elnök egy világvége hangulatú beszédben gyászos forgatókönyvet vázolt fel arra az esetre, ha az új klímaegyezmény aláírása elmarad, de „ha a magyar politikának is annyira fontos lenne a klímaváltozás, mint az amerikaiaknak vagy a kínaiaknak, akkor nyilván Orbán Viktor beszélt volna itt”. A konkrét kormányzati álláspont szerint a migrációs krízis analógiájára itt is inkább pénzt adunk, mint személyes közreműködést: egymilliárd forintot juttatunk a legszegényebb országok klímavédelmi beruházásaira, de az EU által felajánlott 40-27-27 vállalást (2030-ig 40 százalékos kibocsátáscsökkentés, 27 százalékos energiahatékonyság-növelés és 27 százalékos részesedés a megújuló energiának) a gyakorlatban ellenezzük. Az üvegházgázok kibocsátásában jelenleg mínusz 36 százalékon állunk 1990-hez képest, és Áder korábbi, illetve a kormányzati illetékesek közelmúltbeli nyilatkozatai alapján ennél nem is szeretnénk többet teljesíteni. A megújulók területén 14,65 százalékra mennénk föl a jelenlegi 13-ról, az energiahatékonyságról pedig nem ígérünk semmi konkrétumot. A magyar stratégia két pillérre épül: egyrészt próbálunk együtt menetelni a nálunk fajsúlyosabb, de hozzánk hasonlóan klímaszkeptikus, az EU-álláspont fellazításában érdekelt Lengyelországgal, másrészt mindent megteszünk azért, hogy a tervezett paksi bővítést semmi ne veszélyeztesse. Utóbbi miatt a kormánynak egyáltalán nem érdeke az energiahatékonyság növelése, és ugyanezen okból nem lehet magasabbra emelni a megújulók részesedését sem. 2030-ban a jelenlegi tervek szerint a régi és az új paksi blokkok egyszerre működnek majd, összesen az áramigény több mint 60 százalékát biztosítva 27 százaléknyi, főként szintén áramot termelő megújuló azt jelentené, hogy az összes többi erőművet be kell zárni, ami már csak rendszerüzemeltetési szempontból is képtelenség lenne. Helyszíni információink szerint magyar részről egyelőre csupán Áder hivatalának egy szakértője, illetve a klímaügyben illetékes fejlesztési tárca néhány alacsonyabb beosztású munkatársa van jelen. Utóbbiak egyelőre nem jutnak érdemi szerephez, mivel az EU előzetes álláspontja (amelyet bizonyos fenntartásokkal Magyarország is elfogadott) már nem fog változni. Később, a miniszteri szakaszban lehet majd jelentősége a magyar álláspontnak, ha Lengyelország valóban támadást indít az uniós konszenzus ellen, és Magyarország esetleg támogatja a különvéleményt. A már idézett Bart István szerint a lehetséges lengyel kooperáció azonban az összes lábára sántít: Varsó energetikai stratégiája ugyanis alapvetően ellentétes a hazaival. Politikai üzenet: Áder János Párizsban a Földért, Orbán Viktor Felcsúton a csapatáért aggódott ezen a héten FOTÓK: MTI - KOSZTICSÁK SZILÁRD, NÉPSZABADSÁG - VERES VIKTOR ÖTÖDIK HASÁB Dinasztiák Ahogy világszerte, úgy Magyarországon is elképesztő tempóban változik a légi közlekedési iparág. Mifelénk például nem is olyan rég még a Torgyán családhoz közeli légügyi dinasztia szakértő sarját is úgy kellett miniszteri segítséggel beejtőernyőzni pozícióba, hogy tudásával segíthesse a nemzet légitársaságát. Ma már csak legyintünk az efféle kisstílű technikákra. A nemzeti aviatika korszerű megmentői egyszerűen bevásárolják magukat a reptérbe, hogy szakértelmükkel segíthessenek. Persze hibák így is előfordulnak. Van, hogy odamegy a befektető, kifizet pár száz milliót, és mire kimondaná, hogy valójában nem üzleti célok vezérlik, kizárólag a térség fejlesztésének, az ott lakók életének jobbá tétele, a köz érdeke űzi őket tárgyalóasztaltól tárgyalóasztalig, máris odaítéltek nekik úgy ötmilliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást. Persze fel vannak készülve arra, hogy előkerülnek ilyenkor az akadékoskodók. Tudják is előre, mit huhognak majd: ilyen csak a Széles Gáborokkal, az első soros békemenetelekkel, a kormánybarát médiabirodalom tulajokkal szokott előfordulni! De a befektető ilyenkor csak lehajtott fejjel dolgozik tovább, kettőzött erővel küzd a véletlenül jókora fejlesztésre ítélt reptere közelébe álmodott kúria, európai hírnévre törő exkluzív golffalu sikeréért. Szóval minden rendben van. Pontosabban csak egyetlen, apró momentum teszi picit gyanússá az ügyletet. Vajon miért fektet százmilliókat repülésbe egy olyan üzletember, aki biztosan tudja, hogy kikapcsolható a gravitáció? (A szerk.) Vélemény Kürtös kalac Az agrárminiszternek nem a kürtőskalácsot kell védenie, hanem a magyar föld kincseit - figyelmeztet Tamás Gábor. ->9 9 770237 377046 15283 HIRDETÉS