Népszabadság, 2016. január (74. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-11 / 8. szám

2016. január 11., hétfő • WAVw.nol.hu NÉPSZABADSÁG Láncos kutyák kötik az ebet Januártól tilos a kutyákat tartósan megkötni. A jogszabályváltozásról baranyai tapasztalataink alapján sok ebtartó nem is hallott. Hogy a hatóságok miképp ellenőrzik majd a rendelet betartását, arra nem kaptunk választ. Ungár Tamás Nem lehet? - kérdez vissza a Mar­ciként bemutatkozó ötvenes fér­fi Pécs főtéri dombi kiskertjeinek egyikében, miközben megláncolt, kényszeresen ugató keverék kutyá­ját oldalának paskolásával nyugtat­ja. - Nem szólt senki, hogy nem le­het megkötni. Elmondom neki, hogy egy évek­kel ezelőtt született, s idén hatályba lépett kormányrendelet tiltja az ál­lat tartós kikötését, mire azzal véde­kezik, hogy csupa lyuk a drótkerítés, reparálgatta, ám a kutya szétszedte és kiszökött, ezért kötötte meg. - Jó élete van, higgye el, bár ne­kem lenne ilyen jó! Ugyanazt eszi, amit én, ha hideg van, bent alszik velem. A háromszor négyméteres, hulla­dékokból tákolt kalyiba felé bök. El­meséli, hogy hidegburkoló, de húsz éve csak feketén dolgozik, elvált, két felnőtt lányát és három unokáját so­se látja, volt már hajléktalan is, öt éve a barátja kertjében húzódik meg. A kutyát négy éve találta, az is „csöves” volt. - Nem lenne jobb neki, ha szaba­don futkoshatna? - kérdezem. - Elveszne. A kerítés száz méter, nincs pénzem ennyi drótra. - És ha megbüntetik? - Büntessenek! Tőlem pénzt nem látnak. - Elvehetik a kutyáját. - Nem ajánlanám. Ő a társam. Összeálltunk, mint a beton. A kutyák tartós megláncolásának tilalmáról Baranya megyei tapaszta­lataink alapján sok ebtartó nem hal­lott. Amúgy a magas kerítéssel ha­tárolt udvarokon alig láttunk meg­kötött kutyát, ahol viszont alacsony vagy rozoga a kerítés, ott a négylá­­búakat gyakran kikötötték. A Pécstől 10 kilométerre lévő Bi­­csérden az átlagosnál rendezetteb­bek a porták, mindnek nyúlánk a kerítése, s egy kutyát se láttunk megkötve. Pár kilométerrel odébb, Szabadszentkirályon is ez volt a jel­lemző, de azért ott találtunk vackuk­hoz láncolt házőrzőket. Az egyik ház udvarán húsz méter hosszú dróthoz láncoltak egy németjuhászt, mellet­te egy keverék jószág viszont szaba­don szaladgált. - Az öreg tízéves, de átugrana a kerítésen, hiába két méter - érvel a ház 30 esztendős tulajdonosa. - Hal­lottam, hogy nem lehet megkötni, de úgy gondoltam, hogy ha ilyen hos­­­szú futószárhoz rögzítem, az nem törvénytelen. Mindig hoznak valami törvényt, ami arra való, hogy bos­­­szantsák az embert. Néhány házzal odébb egy testes, fekete bundájú kutya és egy világos bullterrier játszik az udvaron.­­ Szelídek, mint a bárány - mond­ja a kutyák gazdája. - Át tudnának ugrani a kerítésen, de eszükben sincs. Nevelés kérdése. Sűrűn sétáltatjuk őket, pedig falun kutyát sétáltatni nem szokás, az olyan úrias dolog. Az általunk kérdezett állatvédők és állatorvosok örülnek a jogszabály­­változásnak. Biztosak abban, hogy a kutya viselkedését az állandó lelán­coltság kiszámíthatatlanná teszi, és ha egy ilyen állat elszabadul, rátá­madhat bárkire. Hogy a gazdák betartják-e a tilal­mat, azt a megyei kormányhivatalok szakhatósága ellenőrzi. A baranyai hivataltól szerettük volna megtudni, miként folyik a kontroll, hány portát kell ellenőrizni, van-e elég emberük, ám nem kaptunk választ. Levelükből csak annyi derült ki, hogy először fi­gyelmeztetik a tartókat, aztán bír­ságolják, végső esetben pedig elko­bozzák az ebet. Az állatvédők ugyan­akkor attól tartanak, hogy a kerítés nélküli házakban a kutyát megkötve tartó gazdák egy része - félve a bír­ságtól - elhajtja majd a négylábúját. - Nem kergettem el a Lordot - le­gyint a Pécs gyárvárosi részén lakó 27 éves Renátó, amikor kérdőn né­zek az üresen álló kutyaházra.­­ Há­rom éve elajándékoztam, mert Ang­liába mentem dolgozni. Most itthon vagyok, de egy hét múlva megint me­gyek. Legszívesebben kivittem volna, de hová? Nyolcan kértünk egy házat. Ha itt hagytam volna, akkor ki kel­lett volna kötnöm, csak úgy vállalták az etetését. Inkább rábíztam a bará­tomra. Furcsa lett volna, hogy én el­megyek, eltépem a láncaimat, a ku­tyámat meg megkötöm. Egészségügy Húszezer ápoló hiányzik a szakmából Orvosi rablórömi Hajba Ferenc Egymástól csábítgatjuk el a szakembereket - mondja Rácz Jenő, a veszprémi Csol­­noky Ferenc Kórház főigaz­gató főorvosa. Az intézmény­ből nemrég nyugdíjba ment egy reumatológus, így e szak­mából már csak négyen ma­radtak a kórházban. A kiesett szakembert ezúttal nem is tudják pótolni. - Hiába pályáztatunk dok­torokat a különböző szakte­rületekre, osztályvezető főor­vosnak sem nagyon jelentkez­nek - kesereg a korábbi egész­ségügyi miniszter. - Már a ko­rábban népszerű szülészetre, nőgyógyászatra sem akarnak jönni. A fiatalok szívesen pró­bálják ki magukat külföldön. Míg sokan itthon maradnak, de otthagyják az orvosi pályát, átmennek a gyógyszeriparba, -kereskedelembe. A főigazgató hozzáteszi, az országon belül is nagy a fluk­tuáció, ám a betegek nincse­nek kisegítve azzal, hogy az egyik városból a másikba csá­bítják el a szakembereket, az orvoshiány ettől a „rablórömi­től” nem csillapodik. Rácz Je­nő még tragikusabbnak tartja az ápolóhiányt. Azt mondja, húszezren hiányoznak a szak­mából, és alig van utánpótlás. Országszerte kevés az aneszteziológus, és van olyan megye, ahol egyetlen idegse­bész sem dolgozik. A főigaz­gató szerint a Dunántúl, ezen belül Veszprém a többi térség­hez képest még kifejezetten jól áll, műszerezettségükre, infra­struktúrájukra, fejlesztéseikre nem panaszkodhatnak, s a hi­ányszakmákban sem drámai a helyzet. Radiológusaik példá­ul a környező városok betegei­nek a felvételeit is leletezik. A veszprémi Csolnoky kór­ház a kötelezőn túl évente 600 millió forinttal ösztön­zi a szakszemélyzet maradá­sát. Támogatják azt a vállal­kozási formát is, amelynek keretében a doktor egy hetet külföldön tölt, hármat itthon gyógyít, így gyarapítja isme­reteit, több pénzt tud keresni, és jobban ragaszkodik itthoni kórházához. Rácz Jenő egyébként a hazai egészségügy állapotá­ra jellemzőnek tartja, hogy kórházuk egyik szakemberé­nek a nyugdíjazása országos visszhangra talált. A betegek nincsenek kisegítve azzal, hogy egyik kórházból a másikba mennek át az orvosok, a kieső szakembereket pedig alig lehet pótolni - mondja Rácz Jenő volt egészségügyi miniszter, a veszprémi kórház főigazgatója. A veszprémi kórházban évi 600 millió forinttal ösztönzik a szakszemélyzet maradását fotó: archív-szabó Bernadett Politika és Gazdaság 15 Láncreakció Az új rendeletből nem következik, hogy egyáltalán nem szabad ku­tyát láncon tartani, csak a tartós kikötést tiltja a szabályozás. Meg­szegése nem bűncselekmény, arról először a jegyzőt, illetve az állat­egészségügyi szolgálatot kell értesíteni. Ha az állat gazdája nem változtat a helyzeten, állat­­védelmi bírságot szabnak ki rá, amelynek összege 15 ezer forint, de minősített esetben növelhető. MINISZTERELNÖKSÉG A Miniszterelnökséget vezető miniszter pályázatot hirdet a Miniszterelnökségen gyakornoki pozíciók betöltésére. HIRDETÉS Felhívás gyakornoki programban való részvételre A Miniszterelnökség (székhely: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3.) legfeljebb 50 fő gyakorno­kot kíván foglalkoztatni - legfeljebb 6 hónap idő­tartamra szóló, szükség esetén meghosszabbítható­­ gyakornoki szerződés alapján. Pályázati feltételek: a) magyar állampolgárság; b) cselekvőképesség; c) büntetlen előélet; d) a pályázó a pályázat benyújtásának időpontjá­ban nem töltötte még be a 30. életévét; e) a pályázó a pályázat benyújtásának időpont­jában felsőoktatási intézménnyel - alapkép­zés, vagy mesterképzés keretében - hallgatói jogviszonyban áll és várhatóan 1 éven belül - a Miniszterelnökség felelősségi területeihez kapcsolódó társadalomtudományi, agrár­­tudományi, gazdaságtudományi, bölcsész, mérnöki és kommunikációs képzések vala­melyikén­­ szakképzettséget szerez; f) a pályázó legalább egy idegen nyelvből felsőfokú nyelvvizsgával kell, hogy rendel­kezzen. Jelentkezni írásban lehet az alábbi dokumentu­mok egyidejű benyújtásával: a) egyetemi/főiskolai tanulmányi leckekönyv vagy annak megfelelő hiteles dokumentum; b) már megszerzett diploma fénymásolata, amen­­­nyiben a pályázó ilyennel rendelkezik; c) nyelvvizsga-bizonyítványok fénymásolata; d) fényképes szakmai önéletrajz; e) hatósági erkölcsi bizonyítvány; íj pályázó nyilatkozata arról, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pá­lyázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul; g) motivációs levél, amely tartalmazza: • az elvégzett tanulmányokat; • az évfolyamdolgozat, szakdolgozat címét és értékelését, amennyiben volt ilyen; • a jövőre vonatkozó elképzelések ismerteté­sét; • azt, hogy miért kíván a pályázó a Minisz­terelnökségen gyakorlatot teljesíteni; • kérelmet arra vonatkozóan, hogy a Mi­niszterelnökség Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott szervezeti egységek közül melyiknél szeretné a gya­korlati idejét eltölteni. A Miniszterelnökség felhívja a figyelmet arra, hogy a gyakornok a Miniszterelnökség minősített adatokat tartalmazó irataiba csak a nemzetbizton­sági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény szerint lefolytatott ellenőrzés alapján kiadott bete­kintési engedély alapján tekinthet be. Amennyiben a szakmai gyakorlat teljesítéséhez minősített adat megismerése szükséges, a pályázó nemzetbiztonsá­gi ellenőrzése kötelező. A pályázatok benyújtásának határideje: 2016. január 29. A szakmai gyakorlat legkorábban 2016. február 15. napján kezdhető meg. A pályázatok benyújtásának módja: A pályázatokat elektronikus úton, „Miniszterel­nökség - gyakornoki program” tárgy megjelölé­sével, a következő e-mail címre lehet benyújtani: gyakornokiprogram2016@me.gov.hu

Next