Népszabadság, 2016. január (74. évfolyam, 1-25. szám)
2016-01-02 / 1. szám
2016. január 2., szombat • www.nol.hu Erős mondatok Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter A magyar kormány keresztény külpolitikát folytat, amelynek kiindulópontja a keresztény Európa és a keresztény Magyarország. Európa szégyene, hogy egy bűnvádi eljárás alá vont kormányfő (Victor Ponta - a szerk.) hazug módon rágalmaz egy szomszédos országot. A horvát miniszterelnök folyamatosan sértegeti Magyarországot és a magyar embereket, pedig lenne oka a szerénységre. A kormány a bevándorlási válság kezelésekor világossá tette, hogy Magyarországgal nem lehet szórakozni. Az osztrák kancellár hetek óta hazugságkampányt folytat Magyarországgal szemben, Werner Faymann ámokfutása minden tűréshatáron túlmegy. Keleti, déli nyitás Fordul az iránytű Poór Csaba Új irányt hozott a magyar külpolitikába 2015: a külügyi tárca meghirdette a déli nyitás politikáját. Hivatalosan azt várják tőle, hogy az együttműködést ösztönző intézkedéseknek, például az Eximbank célorientált hitelkeretének köszönhetően jelentősen élénküljenek a gazdasági kapcsolatok Afrikával, Latin-Amerikával és a karibi térséggel. Vannak területek - a vízgazdálkodás, a gyógyszeripar, az informatika -, ahol labdába rúghatunk, de komoly növekedésre a nagy távolság és az éles verseny miatt sem lehet számítani. Dél-Amerikára és Afrikára együtt a magyar export 2,3 i százaléka jut. A dél-amerikai kivitelt tekintve Magyarország az EU- ban a 23. helyen áll. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavalyi külföldi útjainak egy része már a déli nyitáshoz kapcsolódott (járt Latin-Amerikában és Afrikában is), csakúgy, mint az a terv, hogy az érintett régiókban újabb nagykövetségek és kereskedőházak nyitásával javítsák a magyar esélyeket. Orbán Viktor miniszterelnök Európán kívüli látogatásai viszont 2015-ben jelentős részben még a keleti nyitáshoz kötődtek. Például az iráni vizit vagy a kazahsztáni tárgyalások, ahol kijelentette: ha Brüsszelbe megyünk, ott nincsenek rokonaink, de a kazahok közel állnak hozzánk. A keleti nyitás jegyében zajlott 2015 egyik legnagyobb visszhangot kiváltott magyarországi diplomáciai eseménye, Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatása. A megbeszélések fő témái közül azonban szinte nincs olyan, amelyben sikerült volna kézzelfogható eredményt elérni. Miközben a kereskedelmi forgalom - igaz, főként a gazdasági szankciók következtében - visszaesett, ködbe veszni látszik a Török áramlat gázvezeték terve, amelyhez nagy reményeket fűzött az Orbán-kormány. Gyakorlatilag a paksi bővítés az egyetlen, amelyet kölcsönös erővel próbál keresztülvinni mind a magyar, s mind az orosz kormány, itt viszont az EU igyekszik akadályokat támasztani. i NÉPSZABADSÁG Magyarország 2015 - Külügyek i 3 Diplomácia Verbális agresszió jellemezte a külpolitikai üzengetéseket Közép-Európában Pont nem zsúrfiúi stílusban Az odamondogatások, a kölcsönös sértegetések, egymás lehazugozása éve volt 2015 a (közép-)európai diplomáciában. A verbális agresszióba beleállt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is, aki egy percig sem leplezi, hogy mit gondol a kompromisszumot kereső, hagyományos „szalondiplomáciáról”. Dési András Fürdőszobai és konyhai csapok kerámiás betétei, kínai exportra szánt tollpaplanok, visszapillantó tükrök - csak néhány azokból a hazai gyártású termékekből, amelyek promóciójából Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2015-ben személyes jelenlétével vette ki a részét. Üzemavatások vagy alapkőletételek nem kifejezetten klasszikus diplomáciai feladatok, de a fideszes politikus köztudottan mást gondol a posztról, mint 1990-2014 közötti elődei. Az elmúlt évet azonban nem a sikerjelentések és termelési riportok sajátos egyvelegét nyújtó rendezvények teszik emlékezetessé, hanem a külgazdasági és külügyi tárca fejének - a diplomáciában megszokottól eltérő stílusú - kijelentései. A lehazugozásban és mások becsmérlésében persze nem kizárólag a külügyminisztersége alatt is inkább pártszóvivőként fellépő Szijjártó brillírozott. A menekültválság szomorú járulékos kárai közé sorolhatjuk azokat a verbális sértéseket, amelyeket európai politikusok, gyakran szomszédos országok képviselői vágtak egymás fejéhez. A populista szólamok sok emberből a legrosszabb tulajdonságokat hívták elő, a szavakba öntött és nacionalista retorikába mártott ag A harsányság, a visszaszólogatás arra mindenképpen jó, hogy leplezze a magyar külpolitikából hiányzó stratégiai gondolkodást... A szolidaritás megtagadása súlyos következményekkel járhat. resszió a diplomáciai megnyilvánulásokat is jócskán átitatta. Szijjártó egy percig sem palástolja, hogy nem a szalonokban megszokott zsúrfiúi modort, a kompromisszumra törekvő hozzáállást díjazza. - Magyarországgal nem lehet szórakozni. Ha valaki „lefasisztázza” vagy „leautistázza” Magyarországot, akkor nem kúszunk be az asztal alá, hanem visszavágunk - mondta nemrég az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt. Amelynek elnöke és Szijjártó párttársa, Németh Zsolt éppen az eleganciát, mondhatni a jó modor hiányát hánytorgatta fel. A harsányság, a visszaszólogatás arra mindenképpen jó, hogy leplezze a magyar külpolitikából hiányzó stratégiai gondolkodást. Kétségtelen, hogy a magyar kormányfőt a menekültválságban tanúsított fellépése nemzetközileg ismert, az EU- ban első vonalas szereplővé tette. Az is igaz, hogy Budapest vezetésével létrejött egy kelet-európai „mag-Európa”, a menekültekkel szemben keménykezű országcsoport. Orbán Viktor mások helyett is kimondja, amit sokan nem mernek nyilvánosan vállalni, de a szolidaritás megtagadása, az elzárkózás súlyos következményekkel járhat. A Nyugat keleti perifériájára ragasztja az országot, ami a hatalmon lévők számára akár jól is jöhet. Az integráció széléről még hangosabban lehet csatázni a minél több szuverenitásért. Visszatérve a stílushoz. Ha 2016- ban marad a határozottan nem zsúrfiúi modor, érdemes megfogadni CoLskie Stinnett meglátását. A néhai amerikai publicista és világutazó szerint az igazi diplomata úgy küld el valakit melegebb égtájakra, hogy az érintett alig várja, hogy elindulhasson. Szijjártó Péter: Ha „lefasisztázzák” Magyarországot, nem kúszunk be az asztal alá fotó: szabó Miklós Amerika No, Sir! Horváth Gábor Amerika nagyon megváltozott, már nem folytat párbeszédet szövetségeseivel, csak a „Yes, Sir!” (Igenis, uram!) választ fogadja el - panaszkodott februárban Orbán Viktor. A miniszterelnök akkor beszélt először és - amennyire tudjuk - utoljára magyar külpolitikai újságírók előtt arról, milyen megfontolások vezetik az ország nemzetközi kapcsolatainak irányításában. A beszélgetés során Orbán azt mondta: az USA külpolitikája nem vezethető le pártpolitikából, mert mindig az üzleti érdekek vezérlik. Egyúttal keserűen felhánytorgatta, hogy „az angolszászok” nem megbízhatóak: lám, őt is cserben hagyták, a 2002-es választási kampány idején az ellenzéket támogatták. Arra nem tért ki, hogy 2002-ben a republikánus George W. Bush volt hatalmon, az utóbbi hét évben ellenben a minden partnerével kifejezetten kompromisszumra törekvő, a konfliktusokat kerülő Barack Obama az elnök. Ha tehát problémája van az Egyesült Államokkal, az aligha személyes, sokkal inkább elvi és intézményes jellegű. Az 1980-as évek elején az akkori szovjet külügyminisztert, a mindenre nemet mondó Andrej Gromikót emlegették „Mr. Nyet”-ként. Manapság Budapestről hallani szinte mindenre, hogy „No!”. A hangulat csak átmenetileg enyhült Colleen Bell, az új amerikai nagykövet érkezésével. Amíg nem szólt semmit, csak udvariasan mosolygott, a kormány és sajtója óvatos derűlátással kezelte, mihelyt azonban szóvá tette a magyar gazdaságot mostanra mélyen átható korrupciót, azonnal jött a hidegfront, kiújultak a korábban is rendszeres támadások. A helyzet odáig romlott, hogy a Magyar Hírlapban december 28-án megjelent interjújában Kövér László az Egyesült Államokat tette felelőssé, amiért a II. világháború után „odadobta” Magyarországot Sztálin karmai közé. A házelnök nem teszi, helyette az amerikaiak emlékeztetnek az antiszemitizmus elleni gyenge kormányzati fellépésre, a gyalázatra, hogy komolyan felmerülhetett Hóman Bálint szobrának felállítása. Az is jellemző, hogy a két fél közül az amerikaiak beszélnek szívesebben a katonai együttműködésről. A magyar kormány ezt általában csak külföldön hozza szóba, mintha a hazai közvélemény előtt inkább szégyellné, hogy mégiscsak az USA szövetségese volnánk. Közben az évi 1,4 milliárd forintért felbérelt amerikai lobbista éppen ezzel, no meg az oroszoktól való energetikai függetlenedés ígéretével igyekszik támogatókat találni Washingtonban. A magas rangú találkozók hiánya arra utal, az amerikai külpolitika nem lát esélyt a kapcsolatok javítására. A magyar meg nem is keresi a lehetőséget, helyette a csodában, egy kedvére való új (republikánus) elnökben reménykedik. De mint fent látható, ilyen Orbán idején nem szokott lenni. Amerikai katonák GyőrbenFOTÓ: VERES VIKTOR Február 2.: Budapesten tárgyalt Angela Merkel német kancellár, aki kijelentette: „a demokráciáról újra beszélni kell”. Február 13.: Kijevben tárgyalt Orbán Viktor magyar miniszterelnök Petro Porosenko ukrán elnökkel. Február 17.: Budapesten tárgyalt Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök közölte: a magyar fél a határidőn túl, 2015 vége után is lehívhatja az addig át nem vett földgázt. Február 23.: Budapesten tárgyalt Ahmet Davutoglu török kormányfő. Május 9.: A győzelem napja Moszkvában. Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte. Június 5.: Budapesten járt Abdel Fattah el-Sziszi egyiptomi államfő. „Európában sok helyen félnek az iszlámtól, és ellenségesen néznek rá, de Magyarország nem ilyen hely - mondta Orbán Viktor. Július 1.: Budapesten tárgyalt Alekszandar Vucsics. A szerb kormányfő szerint a kétoldalú viszonyt nem ronthatja el a magyarszerb határra tervezett kerítés. O Október 20-21.: Szijjártó Péter Ankarába és Moszkvába látogat. Október 28.: Colleen Bell amerikai nagykövet a Corvinus egyetemi beszédében keményen bírálta a magyar kormányt. Pár nappal később Bell „elbeszélgetett” Szijjártóval. November 30.: Teheránban járt hatalmas küldöttséggel Orbán Viktor. Legutóbb huszonhét évvel ezelőtt látogatott ilyen magas rangú magyar politikus Iránba. ez TÖRTÉNT A KÜLKAPCSOLATOKBAN 2015-ben I -------------------------------------------------------- --------- II ------------------------------------------^----------------------------------- I I Febru^r Oktober November