Népszabadság, 2016. február (74. évfolyam, 26-50. szám)
2016-02-01 / 26. szám
41 Politika és Gazdaság Lapszél Vizsgálja az ügyészség a Korányi-projektet Vizsgálatot indít Polt Péter legfőbb ügyész annak tisztázására, hogy a Semmelweis Egyetem Korányi-projekt nevű nagyberuházásánál történt-e bűncselekmény. Erről Jávor Benedek, a PM brüsszeli képviselője számolt be, aki korábban az ügyészséghez fordult az ügyben. Amint arról lapunk beszámolt: a gyanú szerint a budapesti klinikai sürgősségi centrum építésének ügyét számos szabálytalanság kísérte, például a tervezettnél gyengébb lett az épülettömb műszaki tartalma, a vállalási árat azonban nem csökkentették. (D. A. N.) Nem lesz gumiüzem Százhalombattán Akkor sem Százhalombattán épül fel a Homatech Recycling Zrt. gumifeldolgozó üzeme, ha bebizonyosodik, hogy a beruházás az egészségre ártalmatlan - közölte Vezér Mihály polgármester, miután tárgyalt Csányi Sándorral, a tervezett üzem tulajdonosával, aki a Magyar Tudományos Akadémiát kérte fel a beruházás hatásainak felülvizsgálatára. Az évi 30 ezer tonna használt gumi hasznosítására alkalmas üzem terve ellen a Demokratikus Koalíció több ezer aláírást gyűjtött össze, és civilekkel közösen tüntetést is szervezett, amelyen Illés Zoltán, az Orbán-kormány korábbi környezetvédelmi államtitkára is felszólalt. A lakossági tiltakozás nyomán a helyi képviselő-testület is arra kérte a céget, hogy ne Százhalombattán építse meg az üzemet. (Hírösszefoglalónk) Helyesbítés Pénteken megjelent szerkesztőségi véleménycikkünkben - Járai Juditról, az MTI washingtoni tudósítójáról írva - tévesen közöltük, hogy a Sajtóklub a Hír TV műsora volt, valójában az ATV-n sugározták. Tüntetés a gumiüzem ellen. Nem pattantak le fotó: teknős Miklós NAPSZÁM EZER A Save the Children nevű jogvédő szervezet szerint tavaly 26 ezer gyermek érkezett család, azaz kísérő nélkül Európába. Az Europol arról közölt adatot, hogy az elmúlt két évben több mint tízezer menekült gyermek tűnt el a hatóságok szeme elől. NÉPSZABADSÁG 2016. február 1., hétfő Dunaújváros A polgármester elismeri, balul sikerült a közvilágítás korszerűsítése • Sötét ügy A Jobbik a legfőbb ügyésznél tett feljelentést a dunaújvárosi közvilágítás-korszerűsítés miatt, a Párbeszéd Magyarországért az unióhoz fordul ugyanezért. Az ott élők pártszimpátiájuk alapján látják a várost világosnak vagy sötétnek. Ungár Tamás DUNAÚJVÁROS Életveszélyes lett este a belváros. Pár napja a Vasmű utcában tíz méterre lehettem a zebrától, amikor megláttam egy gyalogost. Csak azért vettem észre, mert a szemközti autó fényszóróját egy pillanatra eltakarta a gyalogos - mondja egy 35 éves asszony, aki férjével babakocsit tolva siet Dunaújváros centrumában. Párja felcsattan: - Mindenki fel van háborodva! Jól lát, de nem fideszes Tucatnyi dunaújvárosit kérdeztem a település lecserélt utcai lámpáiról. A kérdezettek fele állította, hogy a csere óta sötétebb a város, és emiatt szidta a felelősöket. A faggatottak másik fele nem panaszkodott a közvilágítás miatt. - Nincs bajom az új lámpákkal - morogja egy nyugdíjas férfi -, de ebből azt gondolná mindenki, hogy fideszes vagyok. Ezt nem akarom. Hogy a dunaújvárosiak párthovatartozás alapján látják az esti várost sötétnek vagy kellő megvilágításúnak, az némileg meglepő. Ám a fényerő szerencsére műszerrel mérhető, és az alapján immáron a fideszes városvezetés sem vitatja a lámpacsere kudarcát. A dunaújvárosi közvilágítás-korszerűsítés története 2012-ben kezdődött, a képviselő-testület akkor döntött úgy, hogy uniós támogatásból lecseréli a belváros lámpáinak egy részét. A pályázatot 2014- ben befogadták, így belefogtak 1800 lámpatest cseréjébe. A tavaly őszre befejezett program 255 millió forintba került, ebből 218 milliót az unió állt. A város azt várta, hogy ahol lecserélik az izzókat, ott 35 százalékkal kevesebb áram fogy majd, miközben az utak megvilágítása nem lesz rosszabb. A kivitelezőt kiválasztó pályázatról az önkormányzat közbeszerzési bizottsága döntött. Besztercei Zsolt, a baloldal képviselője tavaly májusban szóvá tette, hogy Cserna Gábor fideszes polgármester miért a budapesti Rosettum Kft.-t bízta meg a munkával, hiszen a cég csak 2014 őszén, a pályázat kiírása előtt pár héttel vette fel tevékenységei körébe a villanyszerelést. Ráadásul az egyetlen alkalmazottal sem rendelkező kft.-nek az előző öt évben összesen fele annyi bevétele sem volt, mint amennyit ez az egyetlen munka hoz a kasszájába. Besztercei nem kapott érdemi választ, a Rosettum pedig belefogott a munkába. Felizzó vita Tavaly őszre el is készült vele, s a dunaújvárosiak azt tapasztalták, hogy az új közvilágítás gyengén teljesít. Akkortól a városvezetést folyamatosan támadta az ellenzék. Kiderült, hogy a Rosettum indukciós lámpatesteket szerelt az oszlopokra, s ez az izzótípus mindenütt megbukott Magyarországon. Az E.ON kísérleti jelleggel 2010-ben felszerelt ilyen izzókat öt város egyegy utcájában, ám gyorsan le is szerelte azokat, mivel fényerejük elégtelennek bizonyult. Az is kitudódott, hogy 2013 februárjában egy, a városházán dolgozó villamosmérnök felmondott, mivel nem értett egyet azzal, hogy a beruházás indukciós lámpatestekkel valósuljon meg. Felmondólevelében megírta, hogy a lámpatestek kínai tanúsítványa nem meggyőző. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a közvilágításban Európa-szerte a LED-ek alkalmazása terjed, hisz ennek az izzónak az élettartama és fogyasztása 50-80 százalékkal jobb, mint az indukciós lámpáé. A távozó mérnök szavára senki sem figyelt. Hogy miért ragaszkodott a városvezetés a múlt nélküli kivitelezőhöz és a betliző izzóhoz, arra Dunaújváros irányítói sosem adtak választ. Ezt megelégelve Pintér Tamás, a Jobbik képviselője a napokban Polt Péterhez fordult, és feljelentést tett az ügyben. Szerinte a város hamis adatokat adott meg pályázatában az indukciós lámpatestekről, s úgy írta ki a közbeszerzést, hogy csak egy cég nyerhetett. Szerettünk volna beszélni a beruházásról döntő polgármesterrel vagy az ügyben illetékes önkormányzati vezetőkkel, ám a város irányítói elzárkóztak, mondván, megvárják a főügyészség vizsgálatának eredményét. Várható, hogy lesz más vizsgálat is, a Párbeszéd Magyarországért ugyanis az OLAF-hoz, az Európai Unió csalás elleni hivatalához fordul az ügyben. Megvilágosodtak A legutóbbi közmeghallgatáson a polgármester elismerte, hogy elhibázott volt a beruházás. De azt nem, hogy a városvezetés hibázott volna. Azt mondta, nem tudtak az indukciós lámpatestek gyengéiről és arról, hogy a város alkalmazásában lévő villamosmérnök felmondott a hibás beruházás miatt. Dunaújvárosban elterjedt a hír, hogy több gyalogost is elütöttek a zebrán az elmúlt hetekben az esti órákban, és ebben szerepe volt a rossz világításnak. Egy gyalogos életét vesztette. A gyenge fény nem mentség a gázolóknak, hiszen mindig az útviszonyoknak megfelelően kell vezetni, ám a balesetek is befolyásolhatták a polgármestert abban, hogy ígéretet tett rá, a város költségén lecserélik a zebráknál az indukciós lámpákat. Ha ezt megteszik, az felér egy újabb beismeréssel. Sőt meglehet, hogy hűtlen kezeléssel is, mivel a cserét nem a város pénzén kellene elvégezni, hanem a kivitelezőn behajtani, garanciális alapon. A csődöt mondó izzókat forgalmazó és a világítás korszerűsítését kivitelező cég vezetője, K. Szabó Imre elérhetetlen volt. Viszont elértük azt a villamosmérnököt, aki távozott a várostól az indukciós lámpatestek alkalmazása miatt. Nem nyilatkozott. Hangjából kihallható volt, hogy tart valamitől. De miért ő? Gyalogátkelő Dunaújvárosban. Nem fényes siker fotó: móricz-sabján simon Programdömping Papíron legalábbis országszerte tombol az esélyegyenlőség Felcsúton már felszámolták a nyomort Czene Gábor Minden hazai településnek van programja a hátrányos helyzetű csoportok szolgálatára. A programok kidolgozásában az Emberi Erőforrások Minisztériuma háttérintézménye, a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) mentorhálózata működött közre. Eredetileg úgy volt, hogy azok a települések, amelyek 2012 őszéig nem készítik el esélyegyenlőségi programjukat, elesnek a hazai és uniós pályázati pénzektől. A munka kissé döcögősen haladt, a kormány 2013 júliusáig kitolta a határidőt. Ám több száz önkormányzat így is túllépte. Például Felcsút, amely csak 2013 novemberében fogadta el saját programját. Bár Felcsúton is akadnak problémák, az adatokból kitűnik, hogy a munkanélküliek aránya jóval az országos átlag alatt marad. Nem kevésbé örvendetes, hogy a településen nincs olyan család, amely a „klasszisok eddig nem tarkították a szokkus értelemben vett” mélyszegény- ványos hétköznapokat” - számol be ségben, nyomorban élne. „Kis közös idilli állapotokról az önkormányzat, cégünk tagjaira a békés együttélés a Más települések esélyegyenlőségi jellemző, etnikai, vallási konfliktusprogramjai között tallózva könnyen belefuthatunk szürreális mondatokba. Egy vasi városka dokumentuma például arról ír, hogy valaki kérésére „egy nem lakás céljára szolgáló ingatlanban kapott elhelyezést”. A programok nagyban támaszkodnak a TKKI sablonjaira, ám megesett, hogy az önkormányzatnál hibásan másolták át a szöveget. Nógrád megye egyik falujában gyaníthatóan tévedésből hangsúlyozták, hogy nincs tudomásuk olyan esetről, amely az „esélyegyenlőség meglétét” bizonyítaná. Ha mégis tetten érnek valamiféle esélyegyenlőséget, minden eszközzel fellépnek ellene. Kíváncsiak voltunk, ki ellenőrzi az intézkedési tervvel kiegészített esélyegyenlőségi programok végrehajtását. Léteznek-e szankciók arra az esetre, ha a vállalások nem teljesülnek? Jártak-e bármifajta eredménnyel a programok? Kérdéseinket több mint három hete elküldtük a Türr István intézetnek, de azóta többször is a türelmünket kérték. Orbán Viktor kormányfő és Mészáros Lőrinc polgármester a felcsúti óvoda ünnepségén. Mindenki jóllakik fotó: mti - Koszticsák Szilárd