Népszabadság, 2016. március (74. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-01 / 51. szám

41 Politika és Gazdasá. Lapszél Élmezőnyben az uniós szegénységi listán Észak-Magyarország (9­ helye­zett), Észak-Alföld (10.), Dél- Dunántúl (12.) és Dél-Alföld (13.) egyaránt az Európai Unió húsz legszegényebb régiója kö­zött van - adta hírül a Világgaz­daság az Eurostat friss adataira hivatkozva. A térségeket az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) alapján rangsoroló listát továbbra is Belső-London vezeti. A hazai régiók közül csupán Kö­­zép-Magyarország, azaz Buda­pest és környéke teljesít a közös­ségi átlag felett (107 százalék), Nyugat-Dunántúl 70 százalék feletti eredményt mutathat fel. (Munkatársunktól) Megkéri az adatok árát a Szépművészeti Közérdekű adatigényléssel for­dult az Átlátszó oknyomozó por­tál a Baán László (képünkön) vezette Szépművészeti Múzeum­hoz, arról érdeklődve, hogy az intézmény az elmúlt tíz évben kiknek adott kölcsön műtár­gyakat, és kinek adta bérbe ter­meit. A válasz szerint az adatok kigyűjtése kérdésenként 60-80 órát venne igénybe, így - 1500 forintos óradíjjal számolva - a múzeum 450-600 ezer forintot kér az adatigénylés teljesítésé­ért. Mindez azért különösen ér­dekes, mert a Szépművészeti épp ennyi pénzért, 450 ezer forintért adott kölcsön három hónapra tíz festményt a Brand-Lab Kft.-nek, amely a Habony Árpád minisz­terelnöki tanácsadó által hasz­nált belvárosi lakásban tárolta a képeket. (Hírösszefoglalónk) Veréssel neveltek a gyermekotthonban A kalocsai speciális gyermekott­honban a nevelők, a gyermekfel­ügyelők rendszeresen verik a gon­dozott gyermekeket, ököllel ütle­gelik, rugdossák őket - adta hírül az Index Székely László ombuds­man jelentése alapján. Az alap­vető jogok biztosa egy bejelentés nyomán kérte fel a fenntartó és az Országos Betegjogi, Ellátott­jogi és Gyermekjogi Dokumentá­ciós Központ főigazgatóját a vizs­gálatra. (Hírösszefoglalónk) FOTÓ: BÁCSI RÓBERT LÁSZLÓ NAPSZÁM A Pénzcentrum.hu cikke szerint 1 millió 609 ezer forint a legnagyobb havi nyugdíj összege. 2015- ben a csúcsnyugdíj még csak 1,3 millió forint volt, 2014-ben pedig 870 ezer. Eközben a kétmillió magyar nyugdíjas több mint fele 100 ezer forintnál kevesebből él. 1,6 MILLIÓ NEPSZABADSAG 2016. március 1., kedd Népszavazás Zöld utat kapott a kormány és Erdősiné, az MSZP megint lemaradt Lekopaszított érvelés Átengedte a kormány menekült­kvótákról szóló kezdeményezését, és a napközben megjelenő hírek­kel szemben a szocialistákat elő­ző, kopaszok által segített Erdősi Lászlóné népszavazási próbálko­zásának is zöld utat adott a Nem­zeti Választási Bizottság. Megdöb­bentő érvekkel. Lencsés Károly Mehet a népszavazás a kormány kez­deményezéséről - döntött kedden példás gyorsasággal a Nemzeti Vá­lasztási Bizottság (NVB). Rogán An­tal múlt szerdán személyesen adta be a kérdést: „Akarja-e, hogy az Euró­pai Unió az Országgyűlés hozzájáru­lása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra tör­ténő kötelező betelepítését?” Nemzetközi jogászok szerint ez nemzetközi szerződést érint, te­hát tiltott tárgynak minősül. Patyi András bizottsági elnök azonban tette a dolgát. Lelkiismeretesen el­magyarázta, hogy a magyar parla­ment dönthet arról, hogy nemzeti hatáskörbe tartozó ügyek mely kö­rét engedi át a választóknak, a köte­lező betelepítési kvóta esetében pe­dig semmi akadálya ennek. Néhányan próbáltak ellentmon­dani- például Litresits András, az MSZP delegáltja és Bodolai László LMP-s küldött -, de a kérdést végül kilenc igen és három nem szavazat mellett hitelesítette a testület. Párhuzamos történetek Korántsem bizonyult ennyire ha­tékonynak a bizottság munkája a szocialista Nyakó István kifogásá­nak elbírálásakor. Nyakó a Nemzeti Választási Iroda portáján múlt ked­den történtek miatt fordult a bizott­sághoz. Akkor kopasz, kigyúrt fia­talemberek gyülekeztek az előtér­ben, és sikerrel akadályozták meg az MSZP-s politikust abban, hogy időben benyújtsa népszavazási kez­deményezését a boltok vasárnapi zárva tartásáról. A bizottsági tagok gondosan meg­nézték a biztonsági kamerák felvé­teleit, csakhogy mindenki mást lá­tott. Az NVB parlament által válasz­tott tagja, Tót­h Áronné például azt a kérdést tette fel, hogy Nyakó mi­ért ment távolabb az időbélyegzőtől. A kopaszok rosszhiszeműségét sem látta önmagában azzal bizonyított­nak, hogy amikor Erdősi Lászlóné, a herceghalmi polgármester felesége a maga kérdését elsőként érkeztette az automatánál, az őt kísérők sietve tá­voztak. Lehet, hogy ismerték a pár­huzamossági moratóriumot - érvelt Tóta Áronné -, és tudták, hogy a sa­ját kérdésüket már felesleges beter­jeszteni. Valójában azonban, mint az a helyszínen készült videofelvéte­lekből kiderült, a biztonsági őr kül­sejű biztonsági őrök nemhogy a pár­huzamossági moratórium fogalmá­val nem voltak tisztában, hanem az­zal sem, hogy hol vannak. Egyikük például művelődési házként azono­sította a választási irodát. Másik filmet néztek A felvételeken nincs bizonyíték aka­dályozásra, erőszakra, félelemkeltés­re - hangoztatta az NVB több tag­ja. Mintha nem ugyanazokat a ké­peket nézték volna - felelt erre Fá­bián Adrián bizottsági tag. Ő igenis látni vélte, hogy Nyakó előtt össze­zártak a kopaszok. Az NVB viszont csak annyit állapított meg, hogy a kigyúrt férfiak jelenlétükkel meg­sértették a választási alapelveket, az esélyegyenlőség és a rendeltetéssze­rű joggyakorlás elvét. Az iroda vi­szont nem hibázott, miként Erdősi­­nének és az időbélyegzőhöz lépő kí­sérőjének sem volt köze a jogellenes helyzethez. Mindezek után az MSZP-s Lukács Zoltán - aki a keddi botrányos jele­netek miatt szintén panaszt tett - ki­jelentette: mivel beadványa Nyakó­éval megegyezik, nem kéri a bizott­ság döntését. Blokkoló többség Szerinte képtelenség, ami a testüle­ti ülésen történt, hiszen néhány per­ces, ráadásul hang nélküli felvételek alapján határoztak, így fogalmuk sem lehetett, hogyan félemlítették meg őket órákon át a kopaszok. Eh­hez képest jött a meglepetés. Patyi András azt javasolta, hogy a bizott­ság tagadja meg Erdősiné kérdésé­nek a hitelesítését egyebek mellett azért, mert nem személyesen he­lyezte be a borítékot az időbélyeg­zőbe. Az elnök a keddi körülménye­ket is igen aggályosnak ítélte. A testület többsége viszont úgy találta: azt a szabályt, amely szerint a népszavazási kérdést személyesen kell benyújtani, nem lehet olyan ki­terjesztően értelmezni, hogy sa­ját kezűleg kell blokkolni, mert ez­zel a mozgássérülteket eleve kizár­nák. Az elnököt végül hét-öt arány­ban leszavazták, Erdősiné győzött. De a történet biztosan folytatódik a Kúrián. Segélyhívás. A leszavazott Lukács Zoltán és Nyakó István fotók: földi Imre Patyi András: kisebbségben maradt Belváros A rendőrség véletlenül küldte át a nyomozás lezárásáról szóló határozatot a bíróságra Indirekt bizonyíték Rita Dániel Véletlenül küldte el a rendőrség a belvárosi ingatlanügyben folyó nyomozás megszüntetéséről szóló határozattervezetet a Fővárosi Tör­vényszékre. Erre a megállapításra jutott az ügyben folytatott parancs­noki vizsgálat. A vizsgálat ered­ményéről beszámoló Pintér Sán­dor szerint ezt támasztja alá, hogy a bírónak küldött átirat záradéká­ban a megjelölt mellékletek között nem szerepelt a határozattervezet, vagyis az csak odakeveredett a do­kumentumok közé. A rendőrségi iratkezelés állapotáról lesújtó képet festő belügyminiszteri válasz Szelé­­nyi Zsuzsannának, az Együtt kép­viselőjének a kérdésére született. Január elején írtuk meg, hogy a Fővárosi Törvényszéken Rogán An­tal volt belvárosi polgármester és Juhász Péter Együtt-alelnök között folyó személyiségi jogi per anyagai közé a rendőrség az V. kerületi in­gatlanügyben hűtlen kezelés miatt indított nyomozás lezárásáról szó­ló határozattervezetet is csatolta. (A polgári per tárgya, hogy Juhász bű­nözőnek nevezte Rogánt, ezért a fi­­deszes politikus egymillió forint sé­relemdíjat követel.) Mindez azért volt meglepő, mert a rendőrség vé­leményének nincs jogi kötőereje, a nyomozás lezárásáról az azt hivatal­ból elrendelő ügyészség dönthet. A vádhatóság pedig a rendőrség javas­lata ellenére decemberben negyed­szer is meghosszabbította a nyomo­zás határidejét. A belvárosi önkormányzat ingat­laneladásai miatt Juhász tett felje­lentést 2014 decemberében. Több konkrét eset bemutatásán túl azon cikkünkre is hivatkozott, amely sze­rint Rogán polgármestersége idején az V. kerület több mint négymilliárd forint vételárkedvezményt adott az üzlethelyiséget vásárló bérlőknek. A feljelentést a Nemzeti Nyomozó Iroda 2015 februárjában elutasítot­ta. A Fővárosi Főügyészség viszont március végén hivatalból elrendel­te a nyomozást, megállapítva, hogy a rendőrség nem végezte el a felada­tát. Ennek fényében nem volt lehe­tetlen arra gondolni, hogy a rendőr­ség a nyomozati munka elszabotá­lásán túl esetleg a két politikus kö­zött folyó polgári perbe is be akar avatkozni Rogán oldalán a határo­zattervezet átküldésével. Erről azonban Pintér szerint szó sincs. „A határozattervezet (...) a bí­­rói megkeresésre elkészített válasz csomagolása során véletlenül került az iratok közé” - válaszolta Szelé­­nyinek, aki arról érdeklődött, lesz-e felelősségre vonás az ügyben. A nyomozóiroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosz­tályának megbízott vezetője által jegyzett dokumentum hosszan so­rolja, hogy miért nem történt bűn­­cselekmény a belvárosi üzlethelyi­ségek eladásakor. Az Együtt képvi­selője arra is rákérdezett a belügy­miniszternél, hogy „miután az NNI illetékesei másodj­ára bizonyítj­ák el­fogultságukat Rogán Antal irányá­ba, tervez-e lépéseket annak érde­kében, hogy hasonló eset ne fordul­hasson elő a későbbiekben”. Pintér ezen a téren is igyekezett megnyug­tatni az ellenzéki politikust, mond­ván, a rendőrség a sajnálatos vélet­len ellenére „megfelelően, elfogu­latlanul és részrehajlásmentesen” kezelte az ügyet, és ezt fogja tenni a jövőben is, „amit az ügyészség által a nyomozás felett gyakorolt törvé­nyességi felügyelet is garantál”. Rogán és Pintér a parlamentben. Egy oldalon állnak fotó: veres Viktor

Next