Népszabadság, 2016. március (74. évfolyam, 51-75. szám)
2016-03-26 / 72. szám
2 Terror Tisztelt Olvasóink! Lapunk legközelebb március 29-én, kedden jelenik meg. A legértékesebb információkhoz a nemzetbiztonsági szervek csakis a terroristagyanús személyek kihallgatásával juthatnak. A gyakorlott kihallgatók el tudják dönteni, hogy a vallatott személy az igazat mondja-e, esetleg kifecsegett-e hasznos értesüléseket. A szemtől szembeni kapcsolat elengedhetetlen ha meg akarjuk érteni a terrorhálózatok komplexitását. (The Jerusalem Post.) A muzulmánok sajnos nincsenek felkészülve arra, hogy a helyén kezeljék az Iszlám Állam retorikáját. A hagyományos iszlám oktatás ugyanis nem a dialektikus gondolkodásra épül, kerüli a vitát, így a muzulmánok nem képesek kritikusan reflektálni arra, amikor az IS az iszlám nevében sürgeti a híveket csatlakozásra. (Malay Mail Online) Az osztrák politika túlságosan defenzív a radikális iszlámmal szemben. Össze kell fogni a liberálisan gondolkodó iszlám közösségekkel, a gyűlöletet szító szélsőséges mozgalmakat be kell tiltani. (0E24.at) Süddeutsche Zeitung SZ.de Zeitung Magazin Európa számára az jelenti a veszélyt, hogy sokan abban gondolják biztonságban magukat, ami pont nem akarunk lenni. Nem akarunk börtönállamban és folyamatos rendkívüli állapotban élni, nem akarunk erőddé válni, még ha bizonyos európai politikusok (fél)tekintélyelvű nyelvezetet használva folyamatosan erről beszélnek. (Süddeutsche Zeitung) NÉPSZABADSÁG 2016. március 26., szombat Terror Hónapokkal korábban elkaphatták volna a belga rendőrök Salah Abdeslamot Razzia, robbanás, elfogás Már kilenc ember van őrizetben a kedden Brüsszelben elkövetett terrortámadások nyomán. A belga fővárosban a rendőrök lábon lőttek és elfogtak egy robbanóanyagot cipelő férfit. Az is kiderült, hogy három hónapja elakadt a legfontosabb terrorista lakcímét tartalmazó feljegyzés. Veres Dóra Robbanás és puskaropogás rázta meg péntek kora délután Brüsszel Schaerbeek városrészét, a Meiser tér közelében. A kommandósok ártalmatlanítottak, és elfogtak egy robbanószerekkel teli táskát cipelő férfit. Mivel ellenkezett a rendőri intézkedéskor, lábon lőtték. Vele együtt kilencre nőtt a keddi terrortámadások nyomán őrizetbe vettek száma. Pénteken két másik férfit is elkaptak, köztük azt a gyanúsítottat, akit a hatóságok tájékoztatása szerint a rendőrség felismert a brüsszeli metró biztonsági kameráinak felvételein. Feltételezések szerint ő volt a magát a maelbeeki metróállomáson felrobbantó Khalid el-Bakraoui cinkosa. Németországban is letartóztattak két férfit a brüsszeli terrortámadásokkal összefüggésben, egyikük mobiltelefonján két gyanús SMS-t is találtak. Az egyik tartalmazza Khalid el-Bakraoui nevét, a másik pedig csupán a „fin” (vége) francia szóból áll, és három perccel azelőtt keletkezett, hogy el- Bakraoui felrobbantotta magát. Koen Geens belga igazságügyi miniszter pénteken közölte, hogy a három nappal ezelőtti brüsszeli merényletek óta nem működik együtt a hatóságokkal Salah Abdeslam, a tavaly novemberi párizsi terrortámadások feltételezett főszervezője. Kiszivárogtak azonban információk a szombati kihallgatásán készült jegyzőkönyvből, amelyek szerint elismerte, hogy részt vett a párizsi támadások logisztikai megszervezésében, autókat és hotelszobákat bérelt. Azt állította, hogy nem ismerte fel a neki mutatott fotókról a kedden a Zaventem reptéren öngyilkos merényletet elkövető és a rendőrök szerint a párizsi támadók robbanóöveit készítő Najim, Laachraouit. Pedig a belga ügyészség szerint tavaly szeptemberben ők ketten együtt keltek át hamis papírokkal a magyar-osztrák határon. Kiderült az is, hogy a hatóságok már decemberben lecsaphattak volna Abdeslamra. A La Libre Belgique című lap szerint egy rendőr december 7-én bizalmas jelentést küldött a terrorellenes biztonsági szerveknek, amelyben annak a brüsszeli lakóháznak a címe volt, ahol a múlt héten végül elfogták a férfit. Csakhogy a dokumentum elakadt a rendőrkapitányságon és három hónapon keresztül nem jutott el a megfelelő helyre. Munkában a belga tűzszerészek fotó: A Schaerbeekben lábon lőtt gyanúsított FOTÓ: REUTERS REUTERS - CHRISTIAN HARTMANN Háttér Kényes téma, de szükséges lenne a hírszerzési információk megosztása Féltékenyen őrzött terrortitkok Munkatársainktól A kormány április 4-i ülésén vitatja meg a Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett terrorellenes akciócsomagot, így a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Ellenőrzőközpont létrehozásának a részleteit is - tudtuk meg. Lapunk érdeklődésére, hogy mikor hozzák létre a központot, illetve mennyi lesz a költségvetése, a minisztérium sajtóosztálya azt tudatta, hogy a tervezett jogszabályok (módosítások) szövegtervezetét az igazságügyi tárca készíti el, a részletes információkat ezen javaslatok tartalmazzák majd. Simicskó István honvédelmi miniszter munkatársunk kérdésére annyit mondott, hogy a tervezett központba minden polgári és katonai titkosszolgálatból delegálnának tagokat. Szeretnék, hogy az új szervezet minél előbb felálljon, mert nem tudni, mikor következik be újabb, a brüsszeli robbantásokhoz hasonló esemény. A brüsszeli terrorakcióknál felmerült, hogy a titkosszolgálatok nem osztottak meg minden információt egymással, ezért döntött úgy a kormány, hogy szükség van egy koordinációs szervezetre - mondta Simicskó. Ám a különböző titkosszolgálatok együttműködése országon belül és nemzetközi értelemben is kényes téma. Az egyes szolgálatok már csak módszereik és forrásaik védelmében is óvatosak az információcserét illetően - mondta el a Népszabadságnak egy már nem aktív, névtelenséget kérő titkosszolgálati forrás. Az információból ugyanis sokszor vissza lehet következtetni annak forrására, márpedig ilyen esetekben általában az illető személyes biztonsága és további értesüléseinek védelme az elsődleges szempont. Másrészt: „a tudás hatalom”. Ha egy értesülés nekünk megvan, de másnak nincs, az lehetőségeket teremt. A nemzetközi adatcserét az is fékezi, hogy ezen a téren nincsenek állandó határok: az egyes országok néha barátok, más ügyekben versenytársak, sőt ellenfelek is lehetnek. Forrásunk egyébként nem hisz az újonnan felállítandó szervezet hatékonyságában. Az ugyanis nem attól függ, hogy a különböző szolgálatok elemzői „egy teremben” dolgoznak-e, hanem attól, hogy az ország politikai vezetése rá tudja-e bírni őket a közös cselekvésre. Egyébként még a legjobb szándék esetén is marad egy széles „szürke zóna”: a szolgálatok sok gyanús személyt, esetet vizsgálnak, de a gyanú többször bizonyul alaptalannak, mint fordítva. Felmerül a kérdés, hogy mikor osszák meg a gyanút a társszervekkel, még az ellenőrzés előtt, amikor „pofára lehet vele esni”, vagy utána, amikor viszont már lehet, hogy túl sok időt veszítettek. Márpedig a hatékony információcsere elengedhetetlen. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások után több vizsgálat is arra jutott, hogy az Egyesült Államokban működő 15 különböző titkosszolgálatnál megvoltak a legfontosabb információk a támadás megállításához, csak épp nem rakták őket össze. Az információk hatékonyabb megosztására végül 2005-ben hozták létre a nemzeti hírszerzési igazgató posztját, illetve irodáját, illetve ennek „leányaként” a Nemzeti Terrorellenes Központot, ahol együtt dolgoznak a szövetségi szinten hírszerzést végző szervek munkatársai. A brüsszeli terrortámadások után felmerült, hogy végre Európában is meg kellene teremteni a hírszerzési információk megosztásának alapjait. Hiszen már a terroristák is rájöttek, hogy az uniós országok titkosszolgálatai nem igazán beszélnek egymással, így sokkal könnyebb Belgiumban készülni egy franciaországi támadásra és viszont, hiszen a két ország hírszerzői nem ismerik a másik területén tevékenykedő szélsőségeseket. Ám ez nem lesz könnyű, hiszen az elmúlt napokban több sajtóhír megjelent arról, hogy a nyelvi és etnikai megosztottság miatt még Belgiumon belül sem tájékoztatják egymást fontos információkról a rendvédelmi és hírszerző szervek. Lapunk korábban úgy értesült, hogy az EU-ban bizonyos kényes információkat nem feltétlenül osztanak meg Magyarországgal, mert attól tartanak, hogy azok illetéktelen (feltehetően orosz) kezekbe juthatnak. Az amerikai Nemzeti Terrorellenes Központ fotó: Reuters -Jason reed Századvég: egység a szigorítás mellett Több biztonságpolitikai szigorításnak is nagy a támogatottsága a magyar lakosság körében - közölte a Századvég Alapítvány a keddi brüsszeli terrortámadások után készített közvélemény-kutatásának eredményeire hivatkozva. A vizsgálat tanúsága szerint a választópolgárok 94 százaléka támogatná, hogy fokozottabban ellenőrizze a rendőrség a Magyarországra érkező külföldieket, 91 százalék pedig egyetértene azzal, ha veszélyhelyzetben nőne a rendőrség hatásköre. A lakosság 75 százaléka helyeselné, ha a hatóságok több adathoz férhetnének hozzá a terrorkockázat csökkentésének érdekében. (Hírösszefoglalónk)