Népszabadság, 2016. április (74. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-08 / 82. szám

2016. április 8., péntek • www.nol.hu NÉPSZABADSÁG Politika és Gazdaság i 3 Éldoktorok Egy év alatt szerezhessenek könnyített tudományos fokozatot a testedzők - javasolja a TE rektora Mocsai ziccerbe hozza a sportolókat A Testnevelési Egyetem rektorának lapunk birtokába került tervezete szerint egy új, speciális doktori fo­kozatszerzési eljárásban egyetlen év alatt meg tudná szerezni a dok­tori címet egy sportoló vagy sport­­szakember. Kácsor Zsolt A Magyar Rektori Konferen­cia megbízásából egy új, speciá­lis sporttudományi doktori foko­zatszerzési rendszer kialakításá­ról írt tervezetet Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem (TE) rek­tora. A lapunk birtokába került munkaanyagból kiderül, hogy az eddigi sporttudományi fokozattal szemben az új fokozatszerzési el­járás attól speciális, hogy a jelölt mindössze egy év alatt megszerez­heti a sportdoktori címet a dokto­ri pályázat benyújtásától számítva a döntés meghozataláig. Ez jelen­tős enyhítés volna a követelmény­­rendszerben. A Doctor of Sport and Physical Education (DSP) cím az anyag sze­rint „a világszintű sporttevékeny­séggel kapcsolatos eredmény elis­merése, melynek háttere a gyakor­lati sportra jellemző alkalmazott tudományos kutatás is”. A fokozat­­szerzés főbb kritériumai, hogy a je­lölt osztatlan vagy mester képzés­ben diplomát szerzett, rendelkezik legalább egy középfokú nyelvvizs­gával a nemzetközi sportvilágban használt idegen nyelek valamelyi­kéből (angol, német, francia, spa­nyol, olasz, orosz, kínai, japán), hosszú időn át kimagaslóan ered­ményes sportszakmai tevékenysé­get folytatott, illetve a doktori pá­lyázata lezárásaként „a Habitus Vizsgáló Bizottság előtt szóban ké­pes átadni rendszerezett ismere­teit, bemutatni portfolióját, és azt a Habitus Vizsgáló Bizottság előtt megvédeni”. Az említett portfolió egyébként az anyag szerint nem más, mint az „önálló, tudományos igényű munkásság, a sporttal kap­csolatos tevékenység eredményei­nek összefoglaló dokumentuma”. A szerző úgy fogalmaz: a spe­ciális sporttudományi doktori fo­kozatszerzési rendszer célja „első­sorban a sporttudomány(ok) elis­mertetése, mint önálló tudomá­nyos diszciplína, valamint rövid távon egy olyan követelményrend­szer kialakítása, ahol a kiemelkedő sportszakmai munkát végző szak­emberek - akik gyakorlati tevé­kenységüket képesek tudományos módszerrel elemezni és tudásukat szintetizálni - méltó megbecsülést nyerjenek”. Nem világos azonban, hogy a tudományos világban miért szá­míthatna méltó megbecsülésre egy olyan sportdoktor, aki a fokozatát mindössze egy év alatt szerezte meg. Mocsai tervezetének ugyanis az a legárulkodóbb mondata, hogy „a speciális sporttudományi dok­tori fokozatszerzésre irányuló eljá­rás lefolytatását úgy kell ütemezni, hogy a teljes eljárás a kérelem be­nyújtásától számított egy éven be­lül döntéshozatallal lezárható le­gyen”. A hazai felsőoktatást belülről jól ismerő, a doktori fokozatszer­zési eljárásokra rálátó informáto­runk szerint Mocsai tervezetének az a lényege, hogy „valami nagyon nehezen definiálható tevékenység alapján is adható legyen tudomá­nyosnak látszó fokozat”. Szeren­csére azonban egyelőre csak terve­zetről van szó, így egyáltalán nem biztos, hogy az illetékes hazai szer­vek hajlandók lesznek akkreditál­ni egy olyan doktori eljárást, amely egyetlen évnél nem tart tovább. Mocsai Lajos példát mutat: tavaly szeptemberben a Debreceni Egyetem díszdoktora lett fotó: mti - czeglédi zsolt Tanári megoldások Mint beszámoltunk róla, a Debre­ceni Egyetem tekintélyes tudomá­nyos munkássággal bíró tudósai körében felháborodást keltett, hogy az intézményben tavaly dísz­doktorrá avatták a tudományos munkássággal alig rendelkező Mocsai Lajost. A véleményező testületként eljáró doktori és habi­­litációs tanács leszavazta az elő­terjesztést, a szenátus azonban támogatta a javaslatot. Áder János sem vette figyelembe a szakmai véleményeket: az államfő tavaly annak ellenére nevezte ki profes­­­szorrá Mocsait, hogy az edző egye­temi tanári pályázatát az illetékes bizottság nem támogatta. Mint ismert, a felsőoktatási törvény 2013-as módosítását azért nevez­ték el lex Mocsainak, mert ez tette lehetővé, hogy Mocsai Lajosból - aki akkor nem volt sem doktor, sem professzor - 2014-ben a Test­­nevelési Egyetem rektora lehessen. Még a plágiumügybe belebukó Schmitt Pál is négy évet várt a kisdoktori címre Mocsai Lajos ötlete egy olyan idő­szakhoz való visszatérést jelentene, amelyet a legtöbb akadémikus legszí­vesebben elfelejtene: 1993 előtt még lehetett doktori fokozatot szerezni minimális munkabefektetéssel. Ez volt a doctor universitatis - a köznyelvben kisdoktori - cím, amelyet a valódi tudósok nem tekintettek igazi tudo­mányos fokozatnak. Három évvel a rendszerváltás után megszüntették a kisdoktori fokozatszerzést, és egyet­len tudományos fokozatként bevezet­ték a PhD-t. Megszerzéséig nehéz utat kell bejárni, a felsőoktatási törvény leszögezi: a doktori képzés egységes, 36 hónapos képzési időből áll. A kis­­doktorikat 1997-ig még át lehetett minősíteni PhD-vá, de át kellett esni egy külön eljáráson. A legismertebb kisdoktor Schmitt Pál, aki 2012-ben bukott bele plági­umügyébe. A Hvg.hu derítette ki, hogy az államfő 1992-es disszertációjának 94 százaléka más munkák idézőjelek nélküli átvétele. Schmitt kisdoktoriját úgy engedte át a bírálóbizottság, hogy a dolgozatban egyetlen lábjegy­zet sem szerepelt. Schmitt egy inter­júban elismerte, nem akart tudomá­nyos pályára lépni, csak azért disszer­­tált, mert édesanyja szerette volna, ha a dr. megnevezés a neve előtt szere­pel, és erre az 1992-es egyszerűsített eljárás lehetőséget adott. De még Schmitt is négy év alatt jutott el a fokozatszerzésig. 2012 márciusában a Semmelweis Egyetem doktori tanácsa végül kezdeményezte Schmitt fokoza­tának visszavonását. (M. L. F.) Vagyonosodás Az adóhatóságnak vallott bevételeiről a miniszterelnök főtanácsadója Habony kölcsönökből él nagy lábon Munkatársunktól Andrew G. Vajna és a miniszterel­nök egykori biztonságpolitikai ta­nácsadója, Tombor András finan­szírozta Habony Árpád igen költ­séges életvitelét. Legalábbis ezt ál­lította Orbán Viktor kommuniká­ciós főtanácsadója, amikor a Nem­zeti Adó- és Vámhivatal tavaly a vagyoni helyzetét vizsgálta. A 444.hu birtokába jutott dokumentumok szerint Habony azt állította, hogy legfőbb bevéte­lei baráti kölcsönökből származ­tak. A miniszterelnök tanácsa­dója 2010 őszén öt évre 100 ezer dollár (23 millió forint), 2013-ban pedig két évre 50 ezer dollár (11 millió forint) kamatmentes hitelt kapott Vajnátok Tombor András 2009-ben segítette ki jó barátját: szintén kamatmentesen 20 millió forint kölcsönt adott Habonynak. Az ellenzék és a sajtó évek óta firtatja, hogy a rendkívüli befo­lyással bíró, drága autókat hasz­náló, azokat gyakran cserélgető, költséges életvitelt folytató mi­niszterelnöki tanácsadó miből él. Az ellenzék szerint a közszerep­lői voltát váltig tagadó Habony nemzetbiztonsági kockázatot je­lent, hiszen nem lehet tudni, mi­ből tartja fenn magát. Az Együtt elnöke, Szigetvári Viktor tavaly tavasszal vagyonosodási vizsgála­tot kért ellene az adóhatóságnál, ám a most kipattant ügy érde­kessége a 444.hu szerint az, hogy a NAV már az ellenzéki politikus bejelentése előtt lépett. Ezek sze­rint az Orbánnal szembekerült Si­­micska Lajos bizalmasa, Vida Il­dikó NAV-elnök szorgalmazhatta a vizsgálatot. Habony tavaly üzletemberként is feltűnt: Modern Media Group nevű cégével belevágott a média­bizniszbe, és van egy közös vállal­kozása Londonban a Fidesz ame­rikai kampánytanácsadójával, Ar­thur J. Finkelsteinnel. Eddig sem­mit nem lehetett tudni arról, hon­nan volt pénze a vállalkozások el­indításához. A kiszivárgott infor­mációk szerint ráadásul azok a cé­gek, amelyeknek évekkel koráb­ban dolgozott, nem folyósítottak neki annyi pénzt, amiből a hiteleit vissza tudta volna fizetni. Vajna a lapunknak adott januá­ri interjúban azt mondta, Habony a barátja, évekkel ezelőtt egy ame­rikai filmfesztiválon ismerked­tek meg. Érdekes Tombor András feltűnése is: az ő neve 2008-ban lett ismert, amikor kiderült, hogy tanácsokat adott az MDF éléről Dávid Ibolyát leváltani akaró Al­­mássy Kornélnak a párt átszerve­zéséhez. A hét évvel ezelőtti rejtélyes esetet feldolgozó Hvg.hu sze­rint az akcióról nem tudott a Fi­desz vezetősége, amely rossz né­ven vette az „egy a tábor” elv fel­rúgását. Végül 2009-ben Habony járt közbe a párt elnökénél, hogy bocsássanak meg a „renitensek­nek”, akik saját pártot akartak épí­teni a demokrata fórumból. Tom­bor 2002 előtt biztonságpolitikai tanácsokat adott Orbánnak, leg­utóbb - 2015 októberéig - a Tokaj- Hegyalja Fejlesztési Tanács elnö­ke volt. Egy hiteles ember: Habony Árpád fotó: mediaworks-archiv Lázár: Aggódjanak a hitelezők Ez jó hír, mert azt bizonyítja, hogy Habony Árpád nem a kormánytól kap pénzt - így reagált Lázár János arra, hogy Habony befolyásos ba­rátaitól kapott kölcsönökből él. A Miniszterelnökség vezetője megje­gyezte: így annak kell aggódnia, aki kölcsön adta a pénzét Habonynak. Ékszerek Jelképes ötlet: koronát a Várba L. Simon László államtitkár vélemé­nye szerint a felújított Budavári Pa­lotában kellene elhelyezni a Szent Koronát. A miniszterelnökségi ál­lamtitkár egy tegnapi háttérbeszél­getésen arról beszélt: jó ötlet lenne, ha a többi koronázási jelvénnyel - köztük a Nemzeti Múzeumban őr­zött palásttal együtt - a felújított pa­lotába kerülne. A Szent Korona most az Ország­ház kupolacsarnokában látható, az első Orbán-kormány alatt szállítot­ták oda a Nemzeti Múzeumból. Az államtitkár, aki egyben a Vár és a palota ügyeivel megbízott kor­mánybiztos is, arra egyelőre nem tu­dott válaszolni, hogy a hatáskörébe tartozó rekonstrukció összköltsége milyen nagyságrendű lesz. L. Simon főnöke, Lázár János tegnap lapunk kérdésére azt mond­ta: az ügyben nincs döntés, de való­ban vannak ilyen javaslatok a kor­mány asztalán. (Csuhaj Ildikó) FOTÓ: NÉPSZABADSÁG-ARCHÍV

Next